Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

6 VASÁRNAP, 1975. JANUÁR á. 6 Brigádok tegnap és má É

rdemes lenn* efflrw»er fölkutatni a brigád szó pontos eredetét. A nyelvészeti kutatás izgalmas társadalomtörténeti adalékokkal szolgálna ama emberének, akinek a brigád lassacskán munkahelye termésretea környezetét jelenti. Munkában üsssckovácsolódoU, erős, újabb célok elérésére serkentő köeösséget — a hovatartozás biztonságit, mint az otthoni, egyetértő családok. Pedig w. « nő mást is ta. kar. A hétköznapi, kenyérkereső munkához csak az utóbbi idő. ben kapcsolódott. A brigád: harci egység. Az európai n éneknek' évszázadokon át a háborút idézte a mai. munkát, békét, alkotást megtestesítő kifejezés, A fogalmak változása: a gondolkodás, a társadalom változása. Szocializmust építő harminc evünk jellegzetes eredményei a fogalma* változásán Is lemérhetek A brigád szó jelentésváltozása csak egyetlen az átmlnősO-, lések közül, mégis magában hordozza. fölmutatja a többieket Röviddel a felszabadulás után alakultak meg az első munka, brigádok. EgyUtles munkára szövetkeztek, úgy akariak belépni a tulajdonukba, hatalmukba kerülő gyárba, hogy minden egyes napon önmagukat gazdagítva térhessenek haza. Ami a fiataloknak ma történelem, az első brigádtagoknak saját fiatalságuk, és a néphalalom ifjúkora. Még csak néhány lélegzetvételnyire volt a lét közvetlen veszélyeztetettsége, de éppen ezért lett pontos, eltévoszthe'.otlon a kövekeaő lépés. AZ elcsöndesült fegyverek tövében megnyílt a lehetőségek egyre táguló horizontja. kézeetfog. ható közelségbe kerültök történelmünk áhított sorsfordulói. A munkások, az értékek mindenkori megteremtői, végre gazdái le. f hettek saját sorsuknak. Az első munkabrigádák megmutatták mire képes a munkás, ha kizsákmányoló! helyett maginak dolgozik. Újjáépítették a gyárakat, megalapozták a szocialista gazdaságot. A szociális, mus építésének ebben az első, nagy csatájában a brigádok áll. tak az élen. Ott állnak ma Is. Vállalják a kor parancsát, felismerik és teljesítik a fejlődés követelményeit A munkabrigádokbői felnőtt •sociatlsta brigádok már a gaz. daság és az emberi tulajdonságok együttes formálását vallják feladatuknak. Nem kevesebbet mint a szocializmus teljes lehetőségeinek birtokba vételét vál. lalták ezzel. A munkaeszközök fölötti uralomhoz párosul.>an az embert sors irányítását. Az. emberek boldogsága, harmóniája nem az egyén magánügye többé, hanem a közösség célja. A szocialista brigádok mindennapi életében most annak vadunk tanút, hogy miként értelmezik ezt a mai körülmények között. Akkor Is erről van szó. ha iskolába járó társaik helyett mások vállalnak rend*.eresen délutáni műszakokat és akkor is, ha vasárnap az egész brigád egvik tagja házépítésénél segít A kézről kézre jéró könyvek, a színházban eltöltött esték sem beszélnek másról. A gyermekotthonokba látogató brigádok, az egyedül élő öregeket támogatók, a környékbeli Iskolákat és a gyáruk tájékát egyaránt szépftők. nyíltan felelősnek tartják magukat távolabbi környezetükért. Maguknak Is örömet szereznek, miközben másokról gondoskodnak. Teszik amit szívük, kötelesatfgérzetük diktál, és közösségi gondoskodásuk csiszolódik, erősödik. Vélemények szembesülnek, döntések születnek, igények támadnak. tapasztalatok halmozódnak munkahelyük termelésétől független ügyekben is, mert úgy tartják, rájuk tartozik, közük van hozzá. , Harc ez ls. nyugodtan kimond, hatjuk. Napi küzdelem során dönt egyre többször a „mi" az -én" helyett nemcsak « munkában. de az élet minden területén. A sorrend mindenki nyereségére cserélődik föl. A személyes elfogultságok, önös érdekek leküzdése az élet valódi értékel fölismerésének, megbecsülésének ad helyet A szocialista brigádok eteket AZ értékeket képviselik, amikor együttesen vállal, jók a gazdasági és emberi érdekek szolgálatát. VICEtAN ERZSÉBET Z

öldhajúnak hívnak. Pedig, amint látja nem is zöld, hanem szőke. Egyszer hecc bői befestettem, azrta úgy rám telepedett a zöld szín, mint tevére a púp. Nem ls hívnak másképp... Nem születtem bányásznak. Az egész famíliám egyetlen mun. kást sem tud felmutatni. Engem is valami Jogásznak, vagy orvosnak szántak. A család egyke szemefénye voltam. Terülj asztalkám mellett nőttem. Csoki kellett? — Kaptam. Pénz kellett? — Kaptam Korcsolya, kerékpár, labda kellett? — Ki sem mondtam, már előttem volt. 0, én engedelmes kisfiú voltam. Kitűnően tanultam, saját motorom is volt, de apa kocsiját nem használhattam. Azt csináltam. amit akartam, fis mégsem! önállóan semmit. Leintettek. Kíméltek. Más tetUvett helyettem. Úszott felém a kisz, én meg semmit sem értékeltem. Minek, ha úgyis megkap cm... Harmadik gimista koromban, aztán bedobtam a törölközőt. Untam már a banánt és bejelen, tettem egyik napról a másikra: elég volt a bábáskodásból! Lelépek! Dolgozni megyek. Minden tiltakozás ellenére aktatáskával és egy bőrönddel idejöttem a bányához. Nem kíméltem magam. A legnehezebb helyeket kerestem. A legjobban fizetőt. Pedig a bányában acélemberek kellenek. Nem keménvek, nem törékenyek, hanem szívós, hajlékony acélpengék. Valamikor azt mondták: a bányásznak nem kell más, csak két erős kéz és egy buta fej. Ez még akkor sem volt igaz. De nem csak erő és nem csak ész kell, hanem szívósság. Isteni szívósság. Káromkodni tudás, hogy a felgyülemlett energiát, mérget kiadhassa az ember magából Mert ha nem, akkor megfől. felforr, elvész a saját dühzuhatagában. Az erő viheti a puszta terhet, a nehezéket, a gerendát. Az erő mozgathatja a puekát, a réselőt a köveket, de mindezt folyamatosan, hosszú távon csinálni, ahhfa akarat és szívósság ketl. Térden állva egy teljes slktet szfvtapáttal lemelózni nem gyerekjáték. Itl tudni kell melózni! Aki idejön, annak tudni kell hajta. BL Azt mondják a bányász sokat iszik? Ne higgye! Nem mindenki. Az viszont igaz, hogy általában többet. Sokat kell enni és inni. Verejtékezünk! Nemesek szórakozásból fogynák a kriglik. A szesz erőt, lendületet ad. Nem mindenki bír tartósan a vájvégen maradni nélküle, bármeny. nyíre ls akarja... Kell a kondi! Van amikor egyedül megrakok tíz-tlzanöt csillét. A kilencvenkilós támakkal is kell játs-adózni. A fúró és a fejtőkalapács dübfrgő rakoncátlanságát ls meg kell fékezni ... A szakértelem nélkülözhetetlen. Rájöttem, hogy egv-ke'tőre le kell tennem a szakmunkásvizsgát. Váiár lettem. Aztán a gimlt ls befejeztem. Amikor Idejöttem madárcsontú voltam. Törékeny, mint egy vénasszony. Azért van Itt kakaó. Nem vagyok magas, alig százhetven, de nem kell, hogy más emelgessen helyettem. Tizenhét kilóval vagyok nehezebb. És ez nem háj. De nem ám! Ugye most azt gondolná, hogy a bányászok verekedések. Nem a7,ok! De gem is angyalok! Csak szeretik Az igazságot. A kézzelfogható, eayszerű, nvers Igazságot. öröklődik, mint a kobak, mint a fejlámoa. Olt mindenki tiszteli a másikat. Olynn sötét van. hogv az orr előtt levő kezet sem lehet meglátni, és ha nem világítanának az összetartozás fellámpái, akkor sokan nem is találnának ki belőle, vagy le sem mernének száltnt. Lent sosem lehetett a lekezelőt. a pökhendit meglátszani. Mert a bánya nagy. az eldugott vágatoknak pedig se szeri, se ssáma. Lent én sem vagyok ilyen bőbeszédű! Senki sem azt Ott> szükség van minden tartalékra, minden energiára Ott a tudatosság összeszokott csendjóben kúsznak a gondolatok. A stkt végére beszéd nélkül is kimerülünk. S/emmel Is értjük egymást. Ha össsevetem a hátamat az öreg Pista bávát, biztonság és elégedettség sugárzik át a testembe. Hatodik éve dolgozunk egy csapaton. Robbant vájár. Rendszerint szűs területet tárunk fel, mert gyorsvágathajtók vagyunk. Sohasem gondoltunk arra. trgy szakad. Ilyen eszébe se juthat senkinek. Olyan biztonsággal mozog ott lenn mindenki, mintha külszínen lehné. Vele vannak társai, vele a műszerei... Régen, főleg más helyeken, az egerek és a patkányok voltak az emberek legjobb barátai. Nem rúgták, nem vágták őket. A műszer nélküli vtláRban ezek voltak a tárnák, a vágatok meteorolúgu. sál, vészjelzői, vészcsengőt. Elárulták hol van Víz. rejtett tengerszem. Onnét ösztönös halálsikollyal menekültek. Ha valaki Ilyet látott, eldobott minden kezeügyében levő szerszámot és usgyl: kiabálás, tolakodás, dula. kodás, menekülés. Mert élni mindenki akart. Ha valahol lappangó gáz rejtőzött, az állatok mindennél előbb jelezték: Ember vigyázz! Ne menj tovább! Az öregek szerint pontosságuk bámulatra méltó. Nem csapnak be senkit, nem viccelnek meg, nem Ijesztgetnek feleslegesen, csak ha szükséges. Akkor viszont csalhatatlanok. Mégis a legjobb segítőtárs a fül. Igen a fül! Lehet bármekkora zaj, düböröghet a réselő, bőghet a fúró, a böller, szót se lehessen hallani, azért a bányász fülel. A legnagyobb robajban is képes meghallani azt a kicsike és furcsa neszt, amit egy gyfls'flnyi kő leesése okoz. Nem is nesz ez! Hanem csak pisszenés. Csak surranás, de a fület mégsem kerülheti el. Ilyenkor ordítás, futás, mert kicsi után Jön a nagy, és az már nem tréfa. Hogy volt-e balesetem? Hái Igen. Azon a napon nem akart bejönni semmi. A főtéből szakadt a víz. Gumiruhába beöltözve ácsoltunk. Feszült minden. Erőlködésünk hangja bejárta a vágatokat. Fúrtunk. Ére/tem aa öreg zihálását, de nem figyeltem. Nem engedtünk. Engedni, megalkudni sohasem lehet. Ha egyszer valaki megteszi, nem bírja abbahagyni. Fojtott a levegő Rossz volt a vldla. Kevés volt a nyomás. Megszorult a meleg. A csillék is nehezen teltek. A fúrógép ls makacskodott. Még a gyufa sem fogott tüzet Már iemmlre sem figyeltünk. Egyszerre csak zsupsz. Többre nem emléks7.em... Az igazi nróba tehát megvolt. Több hónapig nyomtuk az ágyat Állítólag szerencsénk Is volt Amikor újrn leszálltunk, fel-fel néztünk az öreggel a főtéré... Egy darabig még dolgoztak a2 Idegek, aztán el is feledtük. Aki túlesik a próbán, és ki tud térni a kasza elől. annak: alaposan megnő a tekintélye. Az már öregnek számít, még ekkor is, ha esők huszonnyolc éves, mint én. Mert a hagyomány szerint már a második életét éli. Tudja, én nagyon makacs ember vagyok Bennem él a varázs. Napról napra leszállok, minden mellékgondolat, minden szorongás nélkül. Nem félek' Sohasem félek! Magamba szívtam a mélység szereletét. A föld, az érc, az elmúlt tíz év alatt önálló emberré gyúrt. Tudom, mit miért csinálok. Az egykori elkényeztetett fiú nincs többé. Sohasem bántam' meg. hogy nem a könnyebbik utat választottam Odahaza, ha nehezen is, de megbékéltek... Elágaztam! Ha néha megkérdezik tőlem; miért vagyok bányász, csak anynyit mondok: van valami, ami hív. fis én megyek, mert éneikül ízetlen, sótlan minden... Hát ennyi! Na. JÓ SZEREN. QgjjT BARTHA SZABÓ .fÓZSKT Hárminc év képekben Közeledik felszabadítlásunk 30. évfordulója: egyre többet gondolunk. egyre többssör emlékesünk a felszabadító harcokra, as ország újjáépítésének társadalmi átalakulásénak nehém éveire, s a szocialista Magyarország eredményeire. Felvillannak előttünk • harminc esztendő nagy pillanatai, a felszabadító harcok és as orsságépftö munka képel. Mai Magazinunkban, • a toron következőkben as orszégteremtö harminc esztendőről vallanak a képek, a romokból testében éa lelkében egyaránt djjéssületett Magyarországról. A Vörös Hadsereg csapásai alatt megsemmisült az ellenforradalmi Horthy- éa ayilaerendszer, Magyarország felszabadult. Az ország népe azonban rettenetes őrük-* •ég terheivel érkezett aa új világ építésének kapujába,