Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1975. JANUÁR 29. Ha „ráér" a művelődési ház Együttműködés az iskolával iskola és művelődési ház — egy célért két intézmény. > Mindkettő azért dolgozik, hogy a ma embere többet tudjon, mint a holnapi. Ar­ra akar felkészíteni bennün­ket, hogy az évek múlva elénk kerülő föladatokat is meg tudjuk oldalni. Egy cé­lért dolgozik a két intéz­mény, de természetesen más módszerekkel, hiszen egyik a műveltség alapjait Igyekszik lerakni, és a másik erre az alapra épft. Mégis számtalan lehetőség van az együttmű­ködésre. A megyei tanács mű­velődésügyi osztálya egy vizsgálat keretében éppen e sokágú lehetőségeket szedte sorba Hl A Jő kapcsolat, az együtt­működés legtöbbször kézen­fekvő, hiszen a művelődési házban működő szakkörök, művészeti csoportok és klu­bok vezetői többnyire peda­gógusok. Sok községben a művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója is az iskola taná­ra, a közoktatás és a köz­művelődés ilyen adottságok mellett könnyen megtalálja az egymáshoz vivő utat. Eb­ből az egyszerű körülmény­ből természetesen az is adó­dik, hogy a szakkörök, mű­vészeti csoportok programja Igazodni tud a bennük dol­gozó tanulók életkori saját­ságaihoz is, és támaszkodhat eddigi Ismereteikre is. A vizsgálódásokat összesítő je­i lentések azonban újra föl­hívják a figyelmet arra, hogy ennek a természetszerű kap­csolatnak vannak hátrányai is, bár azok könnyen elhá­rithatók. Többnyire csak gyerekek látogatják a mű­velődési házak csoportos fog­lal (cozásait. Mérhető már annak a tö­rekvésnek néhány eredmé­nye, hogy Iskolák, könyvtá­rak és mozik egymással is beszéljék meg tervezett programjaikat. A könyvtárak gyakran rendeznek iskolás­korúnkat érdeklő író-olvasó találkozókat, a rendkívüli irodalomórának nevezett ok­tatási forma, az író-olvasó találkozók egyik fajtája is ebből a gyakorlatból alakult ki. Kis hírben számoltunk bc a napokban arról, hogy a ^ákányszéki könyvtár olva­sótermében tanulnak dél­előttönként a tanulószobás diákok. Nemcsak arról van szó, hogy az egész nap isko­lai felügyelet alatt álló gyer­mekek nem az iskola köny­nyen megunható padjai kö­zött kénytelenek egész nap­• jukat eltölteni, és nem csak arról, hogy a falusi könyv­tárak olvasótermelt délelőt­tönként úgysem sokan láto­gatják, tehát ez az olvasóte­rem „ráér" a diákokat fo­gadni. de azért is figyelem­re méltó a kezdeménvezés, mert a kisdiák azonnal kap­csolatba kerül a könyvtárral, amikor az olvasás első izére rájön. Naponta visznek haza könyveket maguknak is, a család többi tagjának is. de egv szekrény állandóan nyitva van. Ha iskolai fel­adataikat megoldották, ked­vükre válogathatnak. Az már a könyvtáros dolga, mi­lyen könyveket rak ebbe a szekrénybe. történő egészséges szemlé­letváltozás egy másik ké­zenfekvő kapcsolatra is föl­hívta a figyelmet. A ké­zenfekvőt azért hangsúlyoz­zuk, mert régen rájöhettünk volna. Délelőttönként a mű­velődési házak nagytermei is üresek —. sokszor este is — nemcsak a könyvtári ol­vasótermek. Ha ott az üres nagyterem, az iskoláknak meg nincs tornatermük, le­gyen délelőtti tornák terme a nagyterem. Központi in­tézkedés hirdeti ezt a meg­oldást, fölszerelésre pénzt is központilag adnak, a régi görcsök néhány községben így is nehezen oldódnak. A szegedi járásban Ullésen és Zsombón már megoldották ezt a gondot, most tárgyal­nak róla Rúzsán, Puszta­mérgesen és Zákányszéken. A zákánvszékieket megint szeretnénk példaként emlí­teni. Itt szinte minden este foglalt a nagyterem, állan­dó ki-berakodást, kíván tehát a délelőtti funkcióváltás, mégis örömmel állnak az is­kola rendelkezésére. A rög­zített széksorokra, vagy a lejtős padlózatra számos községben hivatkoznak, ha nehézségeket említenek. A szegedi járási műve­lődésügyi osztályának jelen­tése említi, hogy az egész­séges kapcsolatteremtést né­hol akadályozza a két in­tézmény vezetése közötti színvonalbeli különbség: a közművelődés vezetőinek a többsége érettségivel ren­delkezik. Kezd gyakorlattá válni némely községben, hogy a. nevelőtestületi ér­tekezletre a művelődési ház vezetőjét is meghivják, /— de hozzáteszi a jelentés: ahol a személyi feltételek meg­felelők. 1 Sok részletkérdésre ad fe­leletet a vizsgálódás, vala­mennyit nem tudjuk most figyelemmel kísérni, égy fontos témát azonban szeret­nénk még kiemelni A fizi­kai dolgozók hátrányos hely­zetű gyermekeinek tanulásá­hoz az iskolán kívül a könyvtár és a művelődési ház is sok segítséget adhat. Említsük meg rögtön a jó példát: a domaszéki műve­lődési ház előkészítő tanfo­lyamot szervezett a nehéz körülmények közül gimnázi­umba induló diákoknak. Kö­vetésre méltó a példa és sok más lehetőség is kínálkozik. A szentesi járásból érkezett jelentés, sajnos, így fogal­maz: „Hátrányos helyzetű tanulóknak nem szerveznek tanfolyamokat, illetve szak­köröket, ezek a gyerekek már működő szakkörökbe kapcsolódnak be. Kifogásol­ható, hogy az iskolák részé­ről ilyen igény nem jelentke­zett." Hasonló hozzá a makói járás összesítőjében található néhány mondat is, szinte ter­mészetesnek veszi a mostani gyakorlatot: „... hiszen vala­mennyi községben a tanulói; legnagyobb százalékát a fizi­kai dolgozók gyermekei te­szik ki, és az egyébként is Szervezett mindenféle foglal­kozásba való bevonásuk természetes." ISTI Félrevezethet bennünket ez a „természetes" fogalma­zás, mert a hátrányos hely­zet éppen azt jelenti, hogy nem tudnak mindig lépést tartani jobb körülmények között élő iskolatársaikkal, tehát külön foglalkozásokra is szükségük lenne. Nem jó. ha ezt a problémát megke­rüljük, jófejű gyerekekről van szó, csak az otthoni kö­rülmények mostohábbak. Fi­gyelnie kell rájuk az iskolá­nak továbbra is, de a könyv­tárak és a művelődési ottho­nok közösen kialakított el­képzelés szerinti rendszeres segítségére is számítani kell. Horváth Dezső Üveggyárfás — takarékosabban Elkészült a Salgótarjáni öblösüveggyár energia- és anyagtakarékossági intéz­kedési terve, s végrehajtásá­hoz máris hozzáláttak. A többi között az üvegolvasz­tó kemencék és hűtőszala­gok működésének meghatá­rozott technológiai módo­sításával az év végéig leg­alább ötszázharminckét-ezer köbméter földgázt takaríta­nak meg. öt százalékkai csökkentik a gépkocsiüzem anyag-fogyasztást is. Közös erőfeszítéssel a rák ellen A KGST-országok összefogása Nemcsak a gazdasági élet, az ipari termelés, a műs aki problémák megoldása, ha­nem az orvostudomány, s különösen a rákkutatás is megköveteli a nemzetközi együttműködést. Az egyes országok magukban nem ké­pesek megbirkózni a rák diagnózisának és gyógyítá­sának komplex kérdéseivel és költségeivel. Csakis a kö­zös erőfeszítés, a kölcsönös támogatáson alapuló tudo­mányos kutatás biztathat si­kerrel vagy akár részered­ménnyel. A KGST-országok ezért kötötték meg 1973. de­cember 5-én Moszkvában a rákkutatási egyezményt, az* első orvostudományi megál­lapodást a szocialista orszá­gok között. A kutatási program értel­mében mindenekelőtt kije­lölték a főbb témákat, ame­lyekkel közösen akarnak foglalkozni. Ezzel azonban nem zárták ki annak lehető­ségét, hogy a tagállamok on­kológiai intézetei önállóan, más témakörben is folytas­sák aí kutatásokat. Hiszen legtöbb országban régebben megkezdték a rák elleni küz­delmet, sőt bizonyos irány­ban specializálódtak, értékas tapasztalatokat szereztek. A kialakult gyakorlatot figye­lembe véve megosztották a feladatokat, azaz nvolc téma kutatásának irányítását A kémiai anyagok rákkeltő ha­tásának vizsgálatát, vala­mint a rák epidemM-'giai kutatásait a moszkvai Onko­lógiai Intézet, a rák elleni küzdelem megszervezését a leningrádi intézet irányítla. A daganatot okozó vírusok kutatását a pozsonvi. í rák korai diagnosztikáját a ber­lini. a gyógyszeres kezeiásta budaoesti, a sugárkezelést a varsói, míg a sebészi-, su­eár- és gyógyszeres kezelés egvüt+es alkalmazását a szó­fiai Onkológiai Intézet'koor­dinálja. Fzután dől el: me­Mk ország lesz az imm-mo­Tógial kutatások koordiná­tora. A nemzetköz! rákkutatás jobban, mint bármilyen ko­operáció, megköveteli e te­vékenység összehangolását Az egyezmény aláírói, a kö­vetkező lépésként tehát ki­dolgozták az egységes kuta­tási módszereket és adatköz­lési elveket, az együttműkö­dés alapvető feltételeit, ame­lyeket nemrég budaoesti ta­nácskozásukon tovább fej­lesztettek. A legapróbb rész­letekig megszervezték mind az állatkísérleteket, mind a klinikai vizsgálatokat. Lé'rá­hozzák a közös állatállo­mányt, Moszkvában a tumor bankot, ahol korszerű eljá­rással, mélyhűtve tárolják majd a daganatokat azzal a céllal, hogy bármelyik or­szág onkológusai azonos tu­mor-szöveten megismételhes­sék a kísérleteket. A szoci­alista országok egvmás ren­delkezésére bocsátják saját előállítású gyógyszereiket. A Szovjetunióban 1974-ben 15 szoviet gyógyszeren kívül kioróbáltak magyar és más készítményeket. Magyaror­szágon az öt belföldi ey'gv­szeren kívül szovjet, lengyel, melyek azok a kísérletek Az együttműködő 34 Intéz­mény kutatói rendszereden táiékoztatiák egymást a vizs­gálatokról, s azok eredmé­nyeiről. mind a ptvitfv. mind 'a negatív leletekről, hoav a partnerek tudiák gi'lven irányban érdemes haladni s melyek azok a kísérletek, vizsgálatok, amelyek nem vezetnek eredményre. A köl­csönös és ooeratfv táiék-z­tatást segíti az 1975 febnfer­iától kéthavonta megjelenő lap. amely rövid időn belül eljut az összes intezetekhez. A Moszkvában létesült in­formácfós központ szintén friss adatokat szolgáltat az érdekelteknek, mivel nyil­vántartja közös kutatásuk eredményeit, a kutatások helyzetét. Az együttműködés során lehetőség nyílik a rákkuta­tók tapasztalatcseréjére is. Magyarországon 1974-ben több mint 30 szocialista or­szágbeli kutató folytatott ta­nulmányokat, a magyar ku­tatók és klinikusok pedig a KGST-országok testvérintéz­ményeibe látogattak el. Ezenkívül a tagállamok on­kológusainak alkalmuk adó­dik a szakmai képzés.re. to­vábbképzésre. Legközelebb 1975 novemberében Buda­pesten tartanak szakmai to­vábbképző tanfolyamo' nem­zetközi előadók közreműkö­désével. A tanfolyam hall­gató! megismerik a világ más országaiban e téren el­ért sikereket, kitekintést sze­reznek, szélesíthetik kapcso­lataikat, növelhetik a harc­készültséget, a veszedelmes kór leküzdésének esélyeit. Az egyezmény megkötése óta eltelt egy év alatt tulaj­donkénoen megalaoozták a nagyszabású tudományos kooperációt, közben inten­zíven kutattak. Miként a témakörökben végzett elem­zések alkalmával kitűnt, sok­tekintetben haladást értek el. Hogy a nemzetközi ösz­szefogás mennyire mozdítot­ta elő a rákos megbetegedé­sek korai felismerését, meg­előzését és gyógyítását, az a gyakorlatban derül matd ki. A közös munka eredményei­nek átfogó értékelésóre az idén kerül sor Pozsonyban Ezen a munkaértekezleten a daganatoknak a gyógysze­rekkel szembeni reziszten­ciájáról számolnak be. majd az 1975 évi moszkvai ta­nácskozáson a tüdő-, gyo­mor* és emlőrák — leggyak­rabban előforduló, rákbeteg­ségek — gyógyszeres kezelé­sének tapasztalatait összege­zik. Mindkét alkalommal egyeztetik a terveket, az el­képzeléseket és ellenőrzik." Jó úton haladnak-e. Ha csak a meddő próbálkozásoktól mentesítik egymást, már az­zal ls időt nyernek, nagy szolgálatot tesznek az egész­ség ügyének, de ennél sok­kal többet használnak. Molnár Erzsébet Vezet az Orange A Győr-Sopron megyei üdítőipari vállalat a múlt év­iién mintegy 5 millió üveg szeszmentes terméket gyár­tott. A vásárlók körében változatlanul az Orange a legnépszerűbb. Tavaly már árusították Va Vitis nevű. szénsavval dúsított szőlő­lét, az almából készült Gol­den-szódát és a Quick kó­lát Ezekből az üdítőkből együttesen mintegy másfél millió üveggel fogyott a múlt évben. Hamarosan piacra kerül a Rubin elnevezésű üdítő ital, amelynek alap­anyaga a Szob környék! málnásokban terem. FELICE CHILIM Giuliano, a bandita X makói járás községeiből érkezett jelentések arról is hírt adnak, hogy a mozik rendszeresen elfogadják az iskolák tanácsait. műsorra tűzik azokat a filmeket —, vagy csak a tanulóknak mu­tatják be —, amelyek az oktatáshoz szükségesek. A testnevelési órák rend­jében központi intézkedésre 33. Azt. hogy gyakorlatilag Giuliano rendezte a vérfürdőt, a nyomozók tudták. De hát köztudott volt, hogy Giuliano kapcsolatban áll a maffia­vezérekkel. Ebbe az irányba nem indult nyomozás. Crozza Black hatalma, homályos eredetű befolyása, a vezető politikusok megzsarolása eléggé megne­hezítette a nyomozást. Crozza Black kompromit­tált bizonyos személyeket. Ezeknek végig támo­gatatok kellett a terveit, különben elvesztik hi­telüket, jön a szégyen, vagy valami még rosz­szabb. Május 22-én, amikor már Giuliano úgy érez­te, hogy magára hagvták, akkor érkezett Monte­leprébe egy meglehetősen rámenős amerikai új­ságíró: M. S. A szenzációvadász tollforgatók kö­zé tartozott, nem ismert kíméletet, ha egyszer témalehetőséget szimatolt. Ebben az időben sok civil viselte az amerikai hadsereg egyenruháját, ez az újságíró meg ép­penséggel tiszti ruhát viselt, azzal a rangjelzés­sel, amelyet a háborúban kapott. Könnyen tudott találkozni Giulianóval. Be­szélgetésükről semmi pontosat nem lehet tudni. Hónapokkal később egy Palermo közelében Passo Riganóban meggyilkolt maffiás zakójának zsebében találtak egy levelet, amelyet Giuliano az amerikai újságírónak írt Rómába, a külföldi sajtóirodába. A bandita segítséget, utasításokat, nehézfegyvereket kért. Tehát Giuliano a levelet a maffiára bíz­ta, a maffia viszont nem továbbította. De hogyan és ki ölte meg a maffiást, aki ezt a do­kumentumot vitte? Crozza Black működési te­rületén belül történt a dolog. A levél különben nincs meg, nem szerepel semmilyen rendőrségi vagy bírósági aktában. Vannak viszont fotókópi­ák róla a napilapok archívumaiban. Bonyodalmak, megfoghatatlan ármánykodások: Giuliano vérengző csapatkapitánya, Salvatore Ferreri, azaz Fra Diavolo, miközben tovább ügy­ködött a banda maradékával, magas rangú rend­őrtisztviselőknek megígérte, hogy oryul elteszi láb alól Giulianót. Fra Diavolo csapata tartotta ellenőrzés alatt Alcamót és környékét. Csaoatá­nak tagja volt apja és a két Pianelli fivér is, akik annak idején jelen voltak, amikor Giuliano azt a levelet kapta, amelyben szabadsagot ígér­tek nekik, és megparancsolták, hogy lőjenek a nép közé Portellán. 1947. június 22-én Giuliano végrehajtotta Crozza Black utolsó parancsait az antibolsevista front nevében. Kis csoportokra osztotta erőit, és minden csoport ugyanabban a késő délutáni órá­ban dobott bombát a carini, a partinicói, a mon­realei és más kommunista és parasztszövetségi székházakra. Partinicóban az „antibolsevik" ban­diták tüzet nyitottak azokra, akik az Olasz Kom­munista Párt székházában tartózkodtak. Négy munkást megöltek. És az autókból leadott lüvésekKei, Kidobott bombákkal együtt a banditák mindenütt kom­munistaellenes röplapokat is szórtak szét. melye­ket °az antibolsevista front nevében Giuliano irt alá. Az egyik röplap önkéntes harcba hívta a fiatalokat a kommunizmus elleni háborúba. Négy nappal később Alcamóban egy fiú ko­pogtatott a csendőrlaktanya kapuján, és azt kér­te, hogy a parancsnokkal beszélhessen. — Ott. abban az udvarban vannak a bandi­ták, golyószórókkal — mondta. A csendőrök körülvették a környéket, táma­dást indítottak, a banditák válaszoltak ugyan a tűzre, de legyőzték és megölték őket. Amikor a halálosan megsebesült Fra Dlavolót bevitték a laktanya udvarára, mielőtt kilehelte lelkét, ez mondta: — A rendőrség embere vagyok. — Sőt, még azt ls: — Messana embere vagyok. Messanának hívták a rendőrkapitányt De hát kinek volt valójában az „embere"? A banda többi tagja a bírósági eljárás során el­mondta. hogy Fra Diavolo azt a feladatot kapta, hogy ölje meg Giulianót, „ha összeadja magát a kommunistákkal". Crozza Black, aki figyeltet­te Giulianót, előre gondoskodotf arról, hogv gyil­kolják meg, ha „árulóvá" lesz, vagyis fölfedi a portellai tömegmészárlás meg a többi bűntény igazi hátterét: azt, hogy az antibolsevista front parancsára követte el őket (Folytatjuk.) , v

Next

/
Oldalképek
Tartalom