Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

4 KEDD, 1974. DECEMBER lik A szovjet vezető szervek jóváhagyták a párizsi csúcstalálkozó eredményeit • Moszkva (TASZSZ) Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a LegCelsőbb Ta­nács elnöksége és a szovjet kormány, miután megvizs­gálta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Va­léry Giscard d'Estaing fran­cia köztársasági elnök mun­katalálkozójának eredmé­nyeit, teljes egészében jóvá­hagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét, és megelége­dését fejezte ki a Rambouil­let-ben elért megállapodá­sokkal és egyezményekkel kapcsolatban — hangzik a Moszkvában kiadott közle­mény. A találkozó, amely a Szov­jetunió és Franciaország kö­zötti diplomáciai kapcsolat létrehozásának 50-ik évfor­dulója időpontjában zajlott le, ismét igazolta a két or­szág közötti egyetértés és együttműködés már 1966 óta folytatott politikájának ál­landóságát. Ez a látogatás — folytató­dik a közlemény — ismét bebizonyította, hogy a meg­oldásra váró nemzetközi problémák, az enyhülés foly­tatódása, valamint az álla­mok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztése szempontjából fon­tos szerepet töltenek be a rendszeres csúcstalálkozók. A szovjet—francia kapcsolatok további fejlesztéséről aláírt egyezmények és az elért megállapodások realizálás^ nagy jelentőségű lesz Euró­pa és a világ békéje, az európai és a nemzetközi biz­tonság szilárdítása szem­pontjából. Leonyid Brezsnyev és Va­léry Giscard d'Estaing a tár­gyalások során realizmussal és konstruktívan közelitette meg a megvitatandó kérdé­seket, s a tárgyalások fő eredménye az a kölcsönös megállapítás, hogy jelenleg jók a feltételek az európai biztonsági értekezlet mi­előbbi befejezéséhez, a har­madik szakasz megtartásá­hoz, valamint a záróokmá­nyok magas szintű aláírásá­hoz — olvasható többek közt a. közleményben. 8! . Mffiltc Megnyílt Berlinben az NDK fővárosában az Amerikai Egye­sült Államok nagykövetsége. Képünkön; John Sherman Cooper, az USA NDK-i első nagykövete jelképesen felerősíti a nagykövetség feliratát. (Teleíotó: AP—MTI—KS.) Megnyílt az EGK csúcs­értekezlete • Párizs (UPI) Hétfőn 15 óra 10 perckor Párizsban megnyílt az Euró­pai Gazdasági Közösség csúcsértekezlete. A Közös Piac kétnapos csúcsértekezlete két nagy té­makörrel foglalkozik: az EGK szervezeti és intézmé­nyes fejlesztésének kérdései, másrészt a legégetőbb gaz­dasági gondok, mint az inf­láció, az energiaválság és a területfejlesztési politika. Kedden délelőtt a kor­mányfők és a külügyminisz­terek külön-külön ülésez­nek. Áz emberi jogok napja Dr. Antalffy György professzor nyilatkozata Az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. A világ demok­ratikus erőinek követelésére megszületett nyilatkozat nap­járól azóta is évről évre megemlékeznek világszerte. E nap jelentőségéről dr. Antalffy György professzor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke a következőket mondotta: Görögországban Megbukott a monarchia a Athén (AP, AFP) A monarchia csaknem másfél évszázad után, 1973 júniusá­ban, a köztársasággá vált Gö­rögország szavazói vasárnap Szavazásra jogosultak Leadott szavazatok Érvényes szavazatok A köztársaságra A királyságra véglegesítették a köztársasági államformát. Athénban, hétfőn a bel­ügyminisztérium közzétette az államformáról megtartott vasárnapi népszavazás vég­eredményét: 6 250 379 fő. 4 719 494 fő. 75,5 százalék. 4 690 605 fö. 3 244 748 fő. 69,2 százalék. 1 445 857 fő. 30,8 százalék. A kormány hivatalos szó- kérdésről a kormány később vivője szerint Karmanlisz fog dönteni, miniszterelnöknek az az ál- # Athé (MTI) láspontja, hogy Konstantin w volt királynak még magán- A november 17-én meg­emberként sem kellene visz- választott háromszáz kép­szatérnie az országba. A viselő ünnepélyes eskütételé­vel hétfőn délelőtt újra kez­detét vette Görögországban a parlamenti élet. A képviselők délután vá­lasztották meg — Konsztan­tin Papakonsztantinu sze­mélyében — az egykamarás parlament elnökét. Az ülés szak napirendjén több fontos kérdés szerepel: az alkot­mány reformja, ezen belül r köztársasági elnök szerep és jogkörének pontos körül határolása, az ország ideig lenes elnökének megválasz tása, a kormány programjá nak vitája, stb. — Az emberi jogok egye­temes nyilatkozatának elfo­gadása 1948-ban a világ de­mokratikus erőinek győzelme volt. December 10. azóta az emberi jogok napja. A magyar törvényhozás egészen az 1949-es alkot­mány meghozataláig nem is­mert forma szerint kodifikált állampolgári jogokat. A mi alkotmánytörvényünk néhány vonatkozásban döntően ki­szélesítette az állampolgárok alapvető jogaival és köteles­ségeivel összefüggő rendelke­zéseket. Ezek közül elsőként kell megemlékezni arról, hogy alkotmánytörvényünk 1972-es szövege az állampol­gári jogokon túl az úgyne­vezett emberi jogokról is szól, amikoris deklarálja, hogy a Magyar Népköztár­saság tiszteletben tartja az emberi jogokat. Az emberi jogok egyetemes deklarációja — ha nem is rendelkezik nemzetközi szer­ződés jellegével, s Inkább csak ajánlásnak tekinthető — kétségtelenül az elmúlt évek során nagy hatást gya­korolt mind a nemzetközi jogi, mind a belső normák kialakítására. Ennek követ­keztében több állam alkot­mányába beiktatták a dek­laráció egyes rendelkezéseit., az emberi jogok tiszteletben tartásának kinyilatkoztatása nálunk tulajdonképpen alá­húzása azoknak az alkotmá­nyunkban egyébként megfo­galmazott rendelkezéseknek, amelyek részletesen szólnak az állampolgárok alapvető jo­gairól és kötelességeiről. Ami az ENSZ-t illeti, ta­núi lehetünk annak is. hogy ez a szervezet az elmúlt év­tizedekben figyelemreméltó tevékenységet fejtett ki az emberi jogok védelmében. Ez mindenekelőtt az e területen nagy aktivitást és példamu­tatást kifejtő Szovjetunió, r szocialista országok kétségbe vonhatatlan érdeme. Az emberi jogok kérdései­ben ma már azoknak nem­zetközi védelmére szolgáló hatékony rendszer kimunká­lásának szakaszához érkez­tünk. Az ENSZ-ben is szü­net nélkül folytatni kell s harcot például a faji megkü. lünbörietés minden megnvil­vén'üésq ellen. Következete­sen f->l k°ll lépnünk a knlo •va'iznv's és nenkolonl-liz m".s el'en, mert ta"a-*iák a náoek önrendelkezési logát raigvűlöletet szítanak, a öiszkrlm'ná'Mó egyik alapve­tő fa (télét Rdiák. Ezt állapította meg nem­régiben Genfben az emberi jogok bizottságának egyik al­bizottsága, amelynek munká­jában magam is részt vettem a demokratikus jogászok nemzetközi szervezete kül­dötteként. Változó világunknak nem­csak az erőteljes iparosítás és a népesség dinamikus nö­vekedése a fő jellemzője, ha­nem magának az embernek az új körülményekhez való alkalmazkodásának szokatla­nul nehéz problémája is. Mint jogász, elmondhatom, hogy a tudományos és tech­nikai forradalom nagy rése­ket nyitott a meglevő nem­zetközi jogi aktusokban. Is­meretes, hogy az emberi jo­gok nemzetközi védelmének elveit még abban az Időben fogalmazták meg, amikor a tudomány és a technika nem hordott magában ilyen sok­rétű veszélyt. így még nem vették figyelembe például az agy ellenőrzésének, a mole­kuláris biológia eredményei­nek, a tengerek és az óceá­nok olajjal való szennyezésé­nek, a műholdas televízlónak, az elektronika területén vég­bemenő fejlődésnek, vagy a szervátültetésnek a problé­máit. Nálunk a hagyományos ál­lampolgári jogok körét nem­rég azzal bővítettük, hogy alkotmánytörvényünk amikor az élet, a testi épség és az egészség védelméhez való jo­got biztosítja, ezt a jogot nemcsak a munkavádelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megter­vezésével, hanem az emberi környezet védelmével is biz­tosítja. Ennek az alkotmány­ban való megfogalmazása már nemzetközileg is figye­lemreméltó és példamutató. Mindezek a kérdések tech­nikai és jogi jellegűeknek tűnnek, és bizonyos értelem­ben a jövő felé mutatnak. Nekünk azonban figyelmün­ket a mára is kell fordíta­nunk. Hiszen a világ esemé­nyeit tekintve láthatjuk, hogy még nem tűntek el az embe­ri jogok tömeges megsértésé­nek esetei. Chile, a Közel­Kelet, Indokína, Dél-Afrika egy-egy pontját jelentik csak annak a meg-megújuló jelenségnek, amikor az em­beri jogokat nap mint nap megsértik. A Magyar Népköztársaság ugyanakkor elmondhatja ma­gáról, hogy csaknem három évtizede már megteremtette hazánkban az emberi jogok évtizedeit, s továbbhalad ezen az úton — mondotta befejezésül dr. Antalffy György. (MTI) Havanna Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével — magyar idő szerint vasárnap a déli órákban — magyar kormány­küldöttség érkezett Havanná­ba, a kubai—magyar gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság hétfőn kezdődő IV. üléssza­kára. Moszkva Hétfőn Moszkvában Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter tárgyalt George Ma­covescu román külügymi­niszterrel. A tárgyalásról ki­adott közlemény szerint a külügyminiszterek a két or­szág közötti sokoldalú együtt, működés további fejlesztésé­ről cseréltek véleményt. Nicosia Makariosz ciprusi elnök hétfőn fogadta a diplomáciai testület tagjait abból aZ al­kalomból, hogy újra átvette elnöki hivatalát. Megerősítet­te előttük, hogy erőfeszítései legjavát a ciprusi probléma békés rendezésére kívánja fordítani, arra, hogy vala­mennyi ciprusi — görögök és törökök egyaránt — együtt és békében élhessen és dol­gozhasson. Algír Czinege Lajos, vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere hét­főn hivatalos és baráti láto­gatásra Algírba érkezett Belgrád Hétfőn a szlovéniai Brdó­ban {Tito elnökletével ülést tartott a JKSZ KB elnöksé­gének végrehajtó bizottsága. Az ülés a párt belső helyze­tével foglalkozott. A végre­hajtó bizottság úgy határo­zott, hogv december második fplében összehívja a pártel­nökség. januárban pedig a Központi Bizottság ülését. A Marx téren ismét vásár: fenyőfavásár DECEMBER H-TÖL 31-IG, mellette déligyümölcsök, alma és burgonya is kapható. Érdemes Ismét felkeresni Marx téri pavilonunkat. Bejárat az autóbusz-pályaudvarral szemben, v CSONGRÁD MEGYEI MÉK CSONGRÁD—BACS MEGYEI FÜSZÉRT Már most gondoljon karácsonyra! EZ PRAKTIKUS AJÁNDÉK MINDEN HÁZIASSZONYNAK! A VBKM grillsütőjén nemcsak grillcsirke, hanem különféle MELEG SZENDVICSEK. SÜLTEK TÖLTÖTT VIRSLI É8 MÉG SOK MAS FINOM FALAT KÉSZÍTHETŐ! Keresse a VBKM ELEKTHERMAX GYÁRÁNAK TERMÉKEIT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom