Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

KEDD, 1974. DECEMBER 10. 3 Készülődés a télre A szegedi Volán Vállalat futójavító műhelyében, a szerelő­aknákat összekötő „mélyfolyosóból" nézve, érdekes a lát­vány. annál nehezebb azonban a munka, amihez hozzáfog­tak. Közeledik a tél, az autóbuszokat fel kell készíteni a hi­degebb napokra, a téli üzemelésre. Képünkön: Abonyi Ist­ván és munkatársai alig látszanak a járműóriások között, azok mégis a kezükhöz idomulnak. Egy mondat — és egy üres iskola épület lők és gyerekek a beíekte­kezdő- tett 20 millió forint hasznát, azt már csak jövőre írhat­juk meg. Az új iskolában, mely al­ben talán megkezdődhet a Az tanítás. Nem hisszük, hogy forintban is kifejezhető len­ne egy párját ritkítóan szép, nemcsak oktatási célokat szolgáló iskola elveszett fél­„Link Mihály (Szeged) azt A huzavona az tette szóvá, hogy az elkészült műszaki átadásával 12 tantermes dorozsmai is- dött augusztusban. A csator­kola üresen áll, mivel az názási munkák kivitelezője, .ALÉP nem fejezte be határ- az ALÉP, ekkor lépte át az időre a csatornát." (Ülést első határidőt. Ezt követte kalmas arra is, hogy a köz tartott a megyei tanács, Dél- még egynéhány. Az üzemel- művelődés egyik otthona le magyarország, 1974. novem- tető, beruházó és kivitelező gyen, a tanév második felé­ber 29.) Ez a címben idé- egyeztető tárgyalásai ered zett egy mondat. ménytelenek voltak. A néhány sor a tényt rög- ALÉP 5-ös számú főépítés zíti. Egyszerűnek látszó vezetősége munkaerőhiány­eset, amely megesett más- nyal küszködött, a talaj­kor, mással is. A határidők munkákra legalkalmasabb csúsznak, mert nincs anyag, nyári hónapokban ezért ha- éve. Azt sem tudjuk, hogy a munkaerő elegendő, vagy ladtak lassan. Amikor szép- féléves késést az iskolát épí­rossz az időjárás, vagy szer- temberben a vásárhelyi 3-as tő CSOMIÉP figyelembe ve­vezési hiba történt, vagy.,. számú építésvezetőség kap- heti-e az egyéves garanciá­Hidegen pattognak a válaszok, ta meg a feladatot, azt hit- lis javításnál. Az iskolát ők a magyarázó szóból mindig ték, november végére pon- átadták, példamutató gon­több van az elégnél. Ami az tot tehetnek az ügy végé- dossággal, határidőre. Ötle­idézett interpellációban kü- re. De ahogy az lenni szo- tes és célszerű tervek alap­lönösen fájdalmas, már nem kott, ősszel elkezdett esni az ján dolgoztak, felelősséggel hagy hidegen senkit. Mert eső, feláztak a földek, a gé- tették, amit vállaltak, iskoláról van szó, Szeged pek elakadtak a sárban. A dorozsmaiak, akiket bi­egyik olyan munkáslakta te- Csúszott a második határ- zonyára nem elégít ki az rületén, ahol a jelenlegi ál- idő. Most már a vállalat két ALÉP magyarázata — hoz­talános iskolában három mű- üzemegysége dolgozik, két zátehetjük, joggal —, bíznak szakban folyik a tanítás, kotrógép küszködik a sárral, Immár a negyedik határidő­ahol egy osztályteremre pil- a talajvízzel. A legutóbbi ben. S a felnőttekkel együtt lanatnyilag 60—65 gyerek jegyzőkönyv szerint „előre- reménykedik az a 360 iskolás is jut; ahol két iskola peda- láthatóan december 15. és 30. aki szomorú szemmel takarít­gógusai váltják egymást; között" befejezik a földműn- ja, súrolja, s szereti máris új, ahol az igazgató és helyette- kát. Remélhetőleg. S hogy iskolai otthonát. Szereti így se két vastag dossziéra való ezután mennyi idő telik el is, használhatatlanul a cím­anyagot gyűjtött össze, jegy- az átadásig, mikor érzik zőkönyvekből, egyeztető tár- végre a dorozsmaiak, szü­gyalások dokumentumaiból,' emlékeztető feljegyzésekből. Ök ketten időközben kita­nulták az iskolaépítés tech­nikai csínyját-bínját, s bár elsősorban pedagógusok, rá­érő idejükben rendezgetik az épület belsejét, tervezgetik, hogyan is lesz, ha majd ... Ha majd a tizenhárom osztály átköltözhet a beren­dezett, új iskolába, ha elfog­lalhatják az úttörőtermet, a tanulószobát; ha benépesül a tornaterem és az ebédlő; ha a zsibongóban nem vissz­hangzik a lépés koppanása; ha a belső udvar csendjét gyermekzsivaj töri meg, ak­kor már nyugodtak leszünk — mondja tanár és diák. Mert augusztus 15-e óta, ha csak szóba kerül is az új is­kola, mindenki nagy sóha­jokkal beszél róla. Azóta áll készen az épület, aztán idő­közben megérkezett a beren­dezés, társadalmi munkások segítségével ki is takarítot­ták a termeket, csak éppen a vízcsapokat nem lehet hasz­nálni, nem főzhet a konyha, mert nincs készen az épület csatornázása. Helyesebben, az épület környéki rész elké­szült. csak az a 2200 mé­teres szennyvíz-nyomóveze­ték befejezetlen, melynek pedig az iskola szomszédsá­gában épülő, 248 lakásos la­kótelep szennyvizét is to­vábbítania kell a Maty-érbe A 31 lakóház egy része már beköltözhető lenne, s mégis üresen áll... ben idézett, üres iskolát. Pálfy Katalin Az állami gazdaságok bet a ka r • tóttá k a kukoricát Rekord terméseredmény Csongrád megye állami Megyénk állami gazdasá­gazdaságai küzdelmes mun- gainak történetében a leg­kával befejezték a kukorica küzdelmesebb esztendő re­betakarítását, több mint korderedménnyel zárult: a nyolcezer hektárról vitték fe- hektáronkénti átlaghozam dél alá a takarmánygabonát, meghaladja a hatvanhat má­Ezzel véget ért a legnche- min korábbit zebb, s egyben legsikeresebb ' , kukoricatermesztési idény, felülmúl. A bevált politika utján A vasárnapi lapokból az ország egész lakossága megismerhette a XI. párt­kongresszus irányelveit. Az MSZMP az egész társadalom irányításában vállalt vezető szerepének és vele járó felelősségé­nek megfelelően ismét a nyilvánosság elé állt és felmutatta, mintegy összefoglalva szemlélhetővé tette, az egyébként is min­dig nyíltan hirdetett és gyakorolt politi­kát. Kiderült a dokumentumból, hogy a Központi Bizottság hogyan, milyen gon­dolatok jegyében készül arra, hogy beszá­moljon a kongresszusnak az előző kong­resszus óta végzett munkáról. Egyben fel­hívás ez arra, hogy kommunisták és pár­tonkívüliek alkotó vitákban tapasztalataik­kal és javaslataikkal járuljanak hozzá az elszámolás teljessé tételéhez és az új fel­adatok meghatározásához. Természetes, hogy az irányelvek vitájá­ban — pártdokumentumról lévén szó — a fő figyelem a pártszervezetekre, a kommu­nisták megnyilvánulásaira irányul. Az esz­mecserék során minden bizonnyal tanúi lehetünk majd a Központi Bizottság, az alapszervezetek és a különböző szintű pártszervek alkotó kapcsolatának. A kong­resszus előtt kiadott irányelvek jól bevált módszere alkalmas arra, hogy az egész párttagság részese legyen a párt politiká­ja kialakításának. Az ilyen tevékeny köz­reműködés megkönnyíti a párt politikájá­val való belső azonosulást, az ily módon megerősödött elkötelezettség pedig hasz­nára válik a végrehajtásnak, a párt poli­tikája melletti őszinte kiállásnak. A pártszervezetekben és a társadalmi szervezetekben lezajló vitáknak nincs elő­re megszabott menetrendje és végeredmé­nye. De bizonyos, hogy a párttagság és a közvélemény egyetértően fogja visszaiga­zolni az irányelvek legfontosabb megálla­pításait és a jelzett feladatokat. Megenged­hető ez a feltételezés azért, mert miként az MSZMP valamennyi állásfoglalása, ez is a valóság, a közvélemény és a tömegek­ben megérett feladatok ismeretére épül. Ki-ki a saját tapasztalata alapján igazol­hatja az Irányelveknek a megállapításait: a Magyar Népköztársaság előbbre haladt a szocializmus útján; tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség; fejlődött a szocialista demokrá­cia; kiszélesedett a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, ará­nyosan fejlődött; rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Erősödött társadal­munkban a marxizmus—leninizmus befo­lyása; tovább emelkedett a nép művelt­ségének színvonala; tért hódított a szocia­lista közgondolkodás. Nemzetközi politi­kánk, együttműködésünk a szocialista or­szágokkal, a kommunista és munkáspár­tokkal biztosította építőmunkánk külső feltételeit. A Magyar Szocialista Munkás­párt alkotóan alkalmazta hazai viszonya­inkra a marxizmus—leninizmust, a szo­cializmus építésének nemzetközi érvényű elveit és tapasztalatait. Az eredményeken túl a Központi Bi­zottság félreérthetetlenül, világosan beszél azokról a feszültségekről, ellentmondások­ról is, amelyek külső vagy belső, objektív vagy szubjektív okokból kísérték a szocia­lista építés utóbbi esztendeit. Természetes, hogy ilyen ellentmondások nyomán viták is keletkeztek, amelyekben azonban sike­rült megfelelő következtetésekre jutni, és ezek a következtetések jól hasznosíthatók majd az irányelvek vitájában is. Ha visszatekintünk a két kongresszus közti időszak politikai életére, azt mond­hatjuk, hogy tisztázó eszmecserékben si­került túljutnunk azon az alternatíván, amely szerint vagy semmibe kell vennünk az egyéni és csoportérdeket egy elvont társadalmi érdek javára, vagy a partiku­láris érdekek szabad játékterévé kell vál­toztatnunk társadalmunkat. Konkrét in­tézkedések történtek az érdekek tudato­sabb összehangolására, az össztársadalmi érdek tudományosabb megfogalmazására és határozottabb képviseletére. Elvetettük azt az alternatívát is, amely mereve'n szembeállítja egyfelől az anyagi érdekeltséget, másfelől a szocialista tuda­tosságot, a szocialista morált. Tisztázódott, hogy a szocialista tudat formálásában is csak akkor érhetünk el maradandó ered­ményeket, ha az helyes érdekeltségi rend­szerre épül. Ugyanakkor nincs olyan érde­keltségi rendszer, amely automatikusan, önmagától kitermelné a szocialista közgon­dolkodást, a szocialista erkölcsöt. A szo­cialista viszonyokat kifejező jó érdekeltségi rendszer és az erkölcsi-politikai nevelés együtthatására formálódik a szocialista ember. Meggyőződésünkké vált a két kongresz­szus közötti időszakban, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom, a fejlett szo­cializmus építésének időszakában is válto­zatlanul a munkásosztályra hárul a tár­sadalom irányításának feladata. Semmi kétség nem lehet az iránt sem, hogy a munkásosztály történelmi hivatása minde­nekelőtt a forradalmi marxista—leninista párt vezető, irányító tevékenységében jut érvényre, ezt szolgálja az a törekvés is, hogy a közvetlen termelő munkát végzők soraiból az állami, a gazdasági és a párt­munka különböző területein, legfőképpen a testületekben, bátrabban kell előléptet­ni az arra alkalmasakat. A párt politikája elősegítette az ország szellemi életének a megújulását is. Az esz­mei tisztázás igénye és követelményeinek kielégítése együtt járt a párt szervezeti erejének és tömegkapcsolatainak erősödé­sével. A tömegek előtt világos, hogy olyan szervezet áll a társadalmi haladás élén, amely képes az egész nép számára követ­hető célokat adni, a munkásosztály érde­keit úgy képviselni, hogy abban a társa­dalom valamennyi osztálya és rétege fel­ismerje saját távlati érdekeit. Az irányelvek egyik legfontosabb üze­nete, hogy a párt bevált politikájának alapján lehet a mind nehezebb világgaz­dasági helyzet ellenére, a szocialista test­vérországokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése útján biztosítani gazdaságunk és irányítási rendszerünk továbbfejlesztését. E politika alapján lehet megőrizni és erő-; síteni a társadalom egységét. T udni kell, hogy hibázik, vét a mun­kásosztály ellen, a nép érdekei el­len az, aki ilyen-olyan szempontok­ra hivatkozva megkérdőjelezi a társadalom egységének szükségességét, s annak erősí­tése helyett a szocializmus osztályai, réte­gei közötti válaszfalak építgetésével foglal­kozik, figyelmen kívül hagyva, hogy a munkásosztály történelmi küldetése, fel­adata az osztály nélküli társadalom megte­remtése, nem pedig az osztálykülönbségek konzerválása. Kádár János a Politikai Fő­iskola jubileumi ünnepségén tartott be­szédében mondta erről: „A nagy dolgozó osztályok közelednek egymáshoz. A társa­dalom alapkérdéseit érinti ez, ezzel is szembe kell nézni, és megfelelő marxista választ kell adni arra is, hogy hogyan segítsük elő a dolgozó osztályok közeledé­sét, a város és a falu közötti különbségek, és ami a leglényegesebb lesz, a szellemi és a fizikai munka közötti különbségek fel­számolását." Az irányelvekben, a nagy felelősségtu­dattal készített számvetésen túl, a társa­dalmi realitásokhoz mért feladatmegha­tározások vannak, olyan perspektívák, amelyek eléréséhez párttagok és párton­kívüliek, munkások, parasztok, szellemi dolgozók egyaránt felsorakoztathatók. A párttagság és a XI. kongresszus tanácsko­zásai természetesen még elevenebbé, konkrétabbá és ezáltal gazdagabbá teszik majd a kongresszusi előkészületek vezér-; fonalát képező irányelvek gondolatait. Pozsgay Imre A vizes, mélyfekvésű terü­leteken kénytelenek voltak lánctalpas rizskombájnokat is „bevetni". A vetőmagnak termesztett hibrid kukoricák zömét pedig kézi erővel szedték le katonák, diákok segítségével. Az állami gaz­daságok dolgozói és a társa­dalmi munkások a sárten­gerből úgy mentették a ter­mést, hogy nyakukba akasz­tott zsákokba rakták a csö­veket. Vasárnapokon sem tartottak pihenőt. A hősies helytállásnak köszönhető, hogy a nagy értékű vetőma­got — amely egyik legfonto­sabb mezőgazdasági export­unk-— veszteség nélkül szállíthatták be még a íagyok beállta előtt. Országgyűlési bizottságok ülése Nagy Miklós elnökletével Sándor József elnökletével hétfőn, a Parlamentben ülést hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kül- tartott az országgyűlés mentei­ügyi bizottsága. A képvise- mi és összeférhetetlenségi bi­lők az államháztartás jövő zottsága. A képviselőket Sán­évi pénzügyi tervezetét, kö- dor József tájékoztatta az zelebbről a Külügyminiszté­rium költségvetését elemez­ték. Roska István küliigymi­niszter-heiyettes tartott tá­jékoztató előadást. országgyűlés következő, téli ülésszakának előkészületeiről, majd Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkár adott is­mertetést az 19'75-re terve­zett állami költségvetésről. Megalakult a nők nemzetközi éve magyar bizottsága A nők nemzetközi évé- vatásuk, művészi munkájuk nek hazai előkészítésére hét- révén /szoros kapcsolatban főn megalakult a nők nem- állnak a nők helyzetének zetközi éve 36 tagú magyar alakulásával. Tagjai a testü­bizottsága. A testület elnöke letnek azoknak a társadalmi Apró Antal, az MSZMP Po- és tömegszervezeteknek, il­litikai Bizottságának tagja, letve tárcáknak a képviselői az Országgyűlés elnöke lett. is, amelyeknek tevékenysége A bizottság tagjai között he- szorosan kapcsolódik a lá­lyet kaptak politikai, társa- nyok. asszonyok termelő­,,.,,, ,. .,..,. munkájához, anyai hivatasa­dalmi, kulturális eletünk is- hoz> közéleti tevekenységé­mert személyiségei, akik hi- hez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom