Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

VILÁG proletártaiegyesOljeteki 64. évfolyam 299. szám 1974. december 22., vasárnap Ára: 1 forint Közlemény az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozóról Az európai kommunista és munkáspártok 1974. októberi varsói konzultatív találkozóján létrejött megegyezésnek megfelelően december 19—21-én előkészítő találkozóra került sor Budapesten, amelyen az alábbi pártok küldöttségei vettek részt: Ausztria Kommunista Pártja, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja. Dán Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt. Görög Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemburgi Kommunista Párt. Magyar Szocialista Munkáspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Német. Kommunista Párt, Német Szocialista Egységpárt, Norvég Kommunista Párt, Nvugat-berlini Szocialista Egvségoárt, Olasz Kommunista Párt, Portugál Kommunista Párt, Román Kommün* ?ta Párt, San Maríné-i Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Svájci Munkapárt. Svéd Fclo'öali Párt — kommunisták —, Szovjetunió Kommunista Pártia és a Török Kommunista Párt. Az Izlandi Népi Szövetség távi'-rthan üdvözölte a tanácskozást. Az európai kommunista és munkásDártok konferenciájának előkészítésével kapcsolatban folytatott eddigi eredményes munkát elismer, ve. a találkozó résztvevői széles körű eszmecserét folytattak a további előkészületek politikai és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának napirendje — „Harc az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért" volt. A találkozó résztvevői a vitában kifejtették pártjaik álláspontját e kérdésekről. A budapesti találkozón megállapodás született az euróoai kommunista és mun_ kásoártok konferenciája szerkesztő bizottságának létrehozásáról. amelynek munkájában valamennyi testvérpárt részt vehet. A bizottság maga szervezi munkáját, figyelembe véve a varsói és a budapesti találkozó véleménycseréjét és eredményeit. A testvérnártok felkérésére a Német. Szocialista Egységpárt vállalta a bizottság összehívásával és munkájával kancsolatos feladatok ellátását. A találkozó résztvevői állást foglaltak a konferencia témájával kapcsolatos problémákkal foglalkozó szemináriumok megrendezése mellett. A testvérpártok síkraszállnak az európai államok biztonsági és együttműködési értekezlete zárószakaszának legmagasabb szinten, történő mielőbbi összehívása mellett. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy az európai államok biztonsági és együttműködési értekezletének eredményes befejezése és határozatainak megvalósítása nemcsak az európai földrész valamennyi országának és néA budapesti találkozó zárófilése pének érdekelt szolgálja, de hozzájárul a tartós béke és biztonság megteremtéséhez az egész világon. Európa kommunista {jártjainak képviselői ismételten megerősítették azon törekvésüket, hogy e célok érdekében tovább munkálkodnak a földrész valamennyi demokratikus és haladó erőinek összefogásáért. A találkozón részt vevő pártok ismételten megerősítették szolidaritásukat azokkal a kommunistákkal és más demokratákkal, akik Spanyolországban harcolnak Európa utolsó fasiszta rendszerének felszámolásáért, valamint Ciprus és Észak-Írország népeivel, s mindazokkal, akik a világ bármely részén az imperialista elnyomás ellen, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a szocializmusért küzdenek. , Az előkészítő találkozó munkáját az egyenjogúság, a kölcsönös megértés és a proletárszolidaritás szelleme jellemezte. * Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának szerkesztő bizottsága 1974. december 21-én Budapesten megtartotta alakuló ülését. A Magyar Szocialista Munkáspártnak a budapesti találkozón részt vevő küldöttsége szombaton a Gellért Szállóban fogadást adott a tanácskozáson képviselt európai testvérpártok küldöttéi tiszteletére. A fogadáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott pohárköszöntőt. Pullai J&rpad felszólalása Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozón szombaton délelőtt felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Bevezetőben pártunk küldöttsége nevében arról szólt, hogy a találkozón eredményes munka folyt. A küldöttségek felszólalásai az Európa sorsáért érzett mély felelősségről és a közös cselekvési készségről tanúskodtak. Pullai Árpád ezután így folytatta: — Küldöttségünk egy kérdéssel, a szövetségesekhez való viszonnyal, a tömegbázis szélesítésének lehetőségével kíván foglalkozni. Nagy súllyal vetődik fel: milyen erőkre számíthatnak pártjaink az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harcukban. A szövetségesek körének bővítése — pártunk megítélése szerint — nemcsak lehetséges, de szükséges is. Lehetséges azért, mert politikánknak nincsenek önös osztálykorlátjai, pártjaink a munkásosztály szolgálatán keresztül egyetemes emberi érdekeket fejeznek ki. Mivel pártjaink politikájukkal Európa valamennyi országában a társadalmi haladásért küzdenek, a békét védelmezik és erősítik, találkoznak a dolgozó tömegek, a széles társadalmi erők törekvéseivel. Ez a politika megteremti a reális lehetőségét annak, hogy ne csak megtartsuk eddigi szövetségeseinket, hanem további társadalmi erők bevonásával szilárdítsuk pozíciónkat, növeljük befolyásunkat. Pártjainknak fel kell készülniök arra. hogy az új körülményeknek megfelelően sikerrel alkalmazhassák szövetségi politikájukat. Tudjuk, hogy ez nagy elvi következetességet, türelmes és szívós meggyőző munkát, valamint rugalmasságot igényel. A szocialista országok sikerei, békepolitikájuk, a nemzetközi, különösképpen az európai enyhülés újabb társadalmi rétegeket közelít céljainkhoz, és kapcsol be tömegméretű harcunkba. Ezek az erők társadalmi helyzetüknél fogva rendkívül differenciáltak, eltérőek az érdekeik — vannak közöttük progresszívek és kevésbé progresszívek —, és más világnézetet vallók. Ugyanakkor érdekeltek a földrészünket érintő nagy kérdésekben, mindenekelőtt a béke és biztonság tartóssá tételében, ezért megvan a lehetősége, hogy velük is közös nevezőre jussunk. A siker nagymértékben függ Európa kommunista és munkáspártjaitól; attól, hogy helyes felismerésünket megfelelően tudjuk-e a gyakorlati munkában érvényesíteni: elvi szövetségi politikát folytatva, tudunk-e rugalmasan tárgyalni, akcióegységre lépni az együttműködésben érdekelt erőkkel. Ennek érdekében szakítani kell a helyenként előforduló előítéletekkel és leegyszerűsítésekkel, amelyek szövetségi politikánk történetében mindig akadályozták a tömegkapcsolatok kiterjesztését, a haladás híveinek hatékony akcióegységét. Törekvésünk az, hogy Európát a lehető legszélesebb társadalmi összefogással az intézményes biztonság és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének földrészévé tegyük. Ez utat talál minden becsületes emberhez és politikushoz, minden felelős kormányhoz, politikai és más társadalmi szervezethez, függetlenül attól, milyen társadalmi rendszert, milyen eszmét képvisel. Európa népei mind egységesebben, határozottabban sorakoznak fel a béke ügye mellett, és a tőkés országok vezető köreiben erősödik a reálpolitikai irányzat, a tárgyalási készség. Szövetségi politikánk sikere alapvetően attól függ, hogy milyen az a társadalmi erő, amelyre épül. Mint a társadalmi haladás következetes ereje, céljainál és szervezettségénél fogva a munkásosztály az a bázis, amely meghatározza a szövetségi politika tartalmát és fejlődését. Európa munkásosztályának lendülete töretlen, forfFolytatás a 4. oldalon.) Az 1975. évi » népgazdasági terv A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974ben elért gazdasági fejlődésre alapozva, a kialakult belés külgazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A jövő évi népgazdasági terv összegezi az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és hírközlés előtt álló feladatokat. Foglalkozik a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek további javításával, valamint a beruházásokkal és a külkereskedelmi forgalommal. Az 1975. évi népgazdasági tervet lapunk 2. oldalán ish mertetjük. Ünnepség Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 30. évfordulóján Harminc évvel ezelőtt, Ezután az Alföldi Palota 1944. december 21-én alakult előtti szovjet emlékműnél meg Debrecenben az Ideig- díszelgéssel egybekötött ko« lenes Nemzetgyűlés, amely- szorúzási ünnepséget rendeznek a felszabadult országrész tek. csaknem kétmillió lakója A megyei tanács nagytérképviseletében 230 tagja volt. mében a Hajdú-Bihar ma« Az évforduló alkalmából gyei tanács és a Hazafias! szombaton ünnepséget ren- Népfront megyei bizottsága deztek Debrecenben. Délelőtt az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ősi református kollégium- a kormány megalakulása 30. ban elhelyezett márványtáb- évfordulója alkalmából Iánál — amely az ideiglenes együttes ünnepi ülést rend&» nemzetgyűlés megalakulásé- ^tt. Az ülésen Kállai Gyulai nak helyét jelöli — a Hajdú- ,..., . _. ,. , . , Bihar megyei és a debreceni a Polltlkai Bizottság tagja, a népfrontbizottság vezetői ko- Népfront Országos TanácsáJ szőrűt helyeztek el. nak elnöke mondott beszédet] Kincsünk, a termálvíz Hévizekben az ország leggazdagabb megyéje a mienk! mostanáig hetvenhét termálkúttal gazdálkodhatunk. Mirö használjuk? Legnagyobb fogyasztó a zöldségkertészet —• hajtatóházak sok ezer négyzetméter területen termik télen is a zöldséget —, ahol lehet, fűtünk vele — példa rá aZ újszegedi Odessza városrész —, és igyekszünk gyógyító hatását is kihasználni. A megyei tanács azt állapította meg legutóbbi ülésén, jobban is gazdálkodhatnánk földből élői törő kincsünkkel. Somogyi Károlyné felvétele Termálkút az olajmezőn. A kút vizével először melegházat fűtenek, utána — a rétegnyomás fönntartása érdekében — visszanyomják az olajkút gyűjtőterébe.