Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

2 VASÁRNAP, 1911. DECEMBER 28. A népgazdaság fejlesztésének evi terve A Minisztertanács meg- més Jóval kevesebb az előző tárgyalta és jóváhagyta a évinél. Az őszi betakarítási népgazdaság fejlesztésének munkákat hathatósan segi­1975. évi tervét, amelyet az tette a termés megmentésé­1974-ben elért gazdasági fej- re kibontakozott társadalmi lődésre alapozva a kialakult összefogás, bel- és külgazdasági feltéte- Az állattenyésztés terme­lek. valamint a IV. ötéves lési értéke 8—9 százalékkal terv fö gazdaságpolitikai haladja meg a múlt évit céljainak figyelembevételé- Különösen a sertéstenyésztés vei dolgoztak ki. és a sertéshústermelés nőtt A népgazdaság 1974-ben erőteljesen. A szarvasmarha, dinamikusan fejlődött; a gaz- tenyésztésben az 1973-ban dasági növekedés üteme az megindult fejlodes folytató­elmúlt évinél és a tervezett- dott­keink árszínvonala jóval sze. növekedése miatt a tőkés or- anyagban számolva — 194 vényvédő szerek és a fehér­rényebb mértékben nőtt. Az szágokkal folytatott külkeres- kg-ról 218 kg-ra növekszik, jetakarmányok magas vi­árak alakulása és a behoza- kedelmünk egyenlege pasz- A fehérjetakarmány-felhasz- lágpiaci ára miatt igen fon­tainak a kivitelt meghaladó szív. nálás 10 százalékkal emel- tos hatékonyabb feihaszná­kedik. A műtrágyák, nö- lásuk. Az 1975. évi terv céljai nél is gyorsabb volt. Javult a termelés szerkezete, emel­kedett a munka termelékeny A közlekedés területén a termelés és áz áruforgalom dinamikus emelkedése meg­sége. A nemzeti jövedelem növelte az áruszállítás iránti mintegy 6 százalékos növeke. igényeket. Ezeket - főleg az désc teljes egészében a ter- 0821 csúcsidőszakban — a melékenység javulásából közlekedési vállalatok nagy adódott Meggyorsult a nem- nehézségekkel, különleges In. zeti jövedelem belföldi fel- tézkedésekkel tudták csak használásának növekedése, kielégíteni. A vasúti közle­Túlteljesültek a terv élet­színvonal-politikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékeny­ség. Tovább bővültek külke­rekedelmi kapcsolataink. kedésben a korszerű Diesel és villamos vontatás részaranya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob—Buda­pest—Lökö6háza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerűsödött a A népgazdaságot 1974-ben vasúti és közúti vállalatok a tőkés világgazdaság zava- járműállománya is. rai és a meggyorsult inflá- A lakosság reáljövedelme ció miatt kedvezőtlen külső fogyasztása 1974-ben di­hntások érték. Az importált namikusan, az előző évinél és termékek árszínvonala jóval a tervezettnél is gyorsabban gyorsabban nőtt, mint az emelkedett. Ebben nagy sze­exportált termékeké, és az repe volt a központi bér- és ebből adódó cserearány-rom- szociálpolitikai intézkedések, las jelentós népgazdasági nek A fogyasztói árszínvonal vesztesegeket okozott. növekedése éves átlagban Az ipari termelés 1974-ben nem haladta meg a tervezett a tervezett 6 százalékkal 2 százalékot. Így a lakosság szemben várhatóan 8 száza, egy főre jutó reáljövedelme lékkai lesz több az 1973. évi- 5,5 százalékkal, az egy kere­nél. Leggyorsabban a gép- sőre jutó reálbér 4,5 száza­ipar, a vegyipar és u kohá- lékkai emelkedett. A lakos­szat' termelése nőtt. A mun- ság fogyasztása 6 százalékkal ka termelékenysége körűibe- több, mint 1973-ban. lül 7 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forga­Jelentős á szerepe az ered. lom folyó áron 10 százalék­ményekben a szocialista bri- kai nagyobb, mint az előző gádmozgalomnak és a párt évben. Az áruellátás alapjá­XI. kongresszusa, valamint a ban kiegyensúlyozott volt. Az hazánk felszabadulásának ipar alapanyag-ellátásának harmincadik évfordulója nehézségei azonban a fo­tiszteletére kibontakozott gyasztói piacon is éreztették munkavereenynek, amely a hatásukat (vegyi cikkekből, termelés növekedését, a építési szerelvényárukból, munkaszervezés javulását, a stb. Időnként hiány volt). El­termel ékenység emelkedését sősórban a kedvezőtlen idő­egyaránt segítette. járás miatt egyes időszakok. Az eredmények mellett ta- ban nem volt kielégítő a pasztalhatók voltak kedve- zöldség- és gyümölcsellátás zőtlen jelenségek is: a több- sem. lettermelés egy része nem Az év során — a célul ki­felelt meg a szükségleteknek; tűzött 85—86 ezer lakással indokolatlanul nagy volt a szemben — 88—89 ezer lakás készletnövekedés; az anyag- építése fejeződik be. Ezen import, főleg a tőkés anyag- belül állami erőből összesen import az exportnál gyor- mintegy 35—36 ezer lakás sabban nőtt; növekedtek az épül. A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényezők okozta nehézségek ellenére összes­ségében eredményesen fejlő­dött. Az elért eredmények megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a munka haté­konyságának további céltu­datos növelésével gazdasá­gunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkés világgazdaság válság, jelenségei nem szűnnek meg, és ezek gazdaságunkra to­vábbra is kedvezőtlenül hat­nak. A fő feladat 1975-ben a népgazdaság egyensúlyi hely. zetének javítása. Ezéi4 a nemzeti jövedelem dinamikus növekedését fenntartva, a fo­gyasztás és a felhalmozás az 1974. évinél csak lassabban növelhető. Meg* kell gyorsí­tani a termelés szerkezeté­nek átalakítását, fokozni kell a minden piacon gazdaságo. san értékesíthető termékek termelését, csökkentve, il­letve megszüntetve a gazda­ságtalan termelést. A gazdál­kodás minden területén nö­velni kell a munka haté­konyságát és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való ész­szerű takarékoskodást Közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgaz­daság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalék­kal növekszik. Ennek érde­kében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb vil­lamos- és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 szá­zalékot. Befejeződik az M7-es út második pályája Székesfehérvár—Balaton­aliga közötti szakaszának épí­tése. A személygépkocsi­állomány kb. 80 ezer da­rabbal gyarapszik. A táv­beszélő fő- és alközpontok kapacitása mintegy 36 ezer­rel bővüL A lakosság életszínvonala, életkörülményei Főbb előirányzatok 1975-ben a nemzeti jöve­delem volumene 5—5,5 szá­zalékkal, a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználása 3—3,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anya. gi fogyasztása kb. 4 száza­lékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 százalékkal növekedhet. Mérsékelni kell a készletek növekedésének ütemét Ipar állami támogatások iránti A beruházási tevékenység igények. Mindez azt ls jelzi, ^ éy folyaníán fokozatosan hogy a termelés szerkezeté- növekedett az éves ráfordítás nek változtatása nem haladt a tervezett u8—119 milliárd a kívánatos ütemben forim körül várható. A be­Az építőipari termelés no. vekedése af éves tervben ruházasok volumene 6-7 előirányzott 4 százalék he- százalékkal felülmúlja ugyan lyett mintegy 5 százalék volt. az előző évit, de ezen belül Ezen belül az építőipari vál. az égyedi nagyberuházások­lalatok és szövetkezetek ter. 1975-ben a terv az ipari termelés 6 százalékos növe­lését irányozza elő. Ez a fej­lődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves át­lagos növekedési ütemnek. A termelés emelkedését a ter­melékenység növelésével kell elérni. Az ipar ágazati szerkezeté­nek átalakítása fő vonásai­ban 1975-ben is a IV. öt­éves tervnek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villa­mosenergia-ipar (7—8 száza­lék). a vegyipar (9—10 szá­zalék), az építőanyag-ipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal foly­tatott gazdasági együttmű­ködés az érvényes államközi megállapodásokkal össz­hangban fejlődik. Fontos kö­vetelmény, hogy a nem szo­cialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növeked­jék, mint ebben az évben. A termelés növelésének tényle­ges lehetőségei a feldolgozó iparban nagymértékben at­tól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szo­cialista országok irányában fennálló kötelezettségek tel­jesítése mellett a vállalatok milyen mértékben képesek a gazdaságos kivitel növelésé­re. Az a cél, hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, amelyek minden piacon jól értékesíthetők és ezáltal elősegítik a külkeres. kedelmi mérleg kiegyensú­lyozottságát. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása érde­kében 1975. január 1-évelsor kerül az ipari termelői árak részleges módosítására. Emel. lett az operatív ibányítás megfelelő módszereinek al­kalmazása, valamint továb­bi pénzügyi és termékforgal­mazási intézkedések, a ter­mékforgalom központi sza­bályozásának kiterjesztése is elősegítik a rendelkezésre ál­ló energia- és nyersanyag­források népgazdasági célok­nak megfelelő racionális fel­használását. A népgazdasági érdek hathatósabb érvényesi, tése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló ele­mei is. A terv 1975-ben is a la­kosság életszínvonalának nö­vekedését, életkörülményei­nek javulását irányozza elő. A lakosság jövedelme dön­tő részben a gazdasági te­vékenység eredménye és az érvényes gazdasági szabá­lyozás alapján növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megál­lapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 szá­zalékos emelésére. Folytató­dik a munkaidő-csökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közleke­dés területén. A lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelked­nek. A fogyasztói árszín­vonal növekedése nem ha­ladhatja meg a 3,6 száza­lékot. Az égy főre jutó reál­jövedelem 3,5 százalékkal, az egy keresőre Jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kis­kereskedelmi áruforgalom folyó árakon számítva közel 9 százalékkál lesz maga­sabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2— 3000-rel több, 37—38 000 ké­szül el. Magánerőből — ha­sonlóan az ideihez — 53— 54 000 lakás építésével lehet számolni. Ezen belül növe­kedni fog a többszintes tár­sasházakban levő lakások aránya. A kulturális ellátás ke­retében különösen a gyer­mekjóléti és diákszociális intézmények hálózata bő­vül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mint­egy 17 000, a bölcsődei há­lózat — az 1974. évi 2400­zal szemben — 3700 új hely­lyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepe­ken épül. Az általános is­kolai oktatás feltételeinek ja­vítására körülbelül 70o új osztálytermet és 2000 diák­otthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a napközi otthoni ellátás is. A kö­zépiskolai oktatás fejlesz­tésére 120 osztályterem, 60 műhelytérem és 5000 diák­otthoni hely, a szakmunkás­képzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 tanulóott­honi hely létesül. A középis­kolákba megközelítőleg 55 000, a szakmunkásképző is­kolákba 61 000 első éves ta­nulót, a felsőfokú oktatási intézmények nappali tago­zatára közel 16 000 első éves hallgatót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fej­lesztése érdekében a gyógy­intézeti ágyak száma kb. 2000-rel nő. Fejlődik a Járó­beteg-ellátás is. Közel 100 új általános és gyermekorvo­si körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával nö­vekszik. Beruházások Építőipar melése több mint 6 százalék­kal nőtt. Az építőipari muri­ra fordított összeg a terve­zett alatt marad és csak kis ka termelékenysége a koráb. mértékben haladja meg az blnál gyorsabban, körülbelül 1973 évi szinvonalat. 5 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forea­beruházásl építkezések ösz- A külkereskedelmi rorga szességükben elérték a terv. lom 1974-ben is dinamiku­ben előirányzottat, a nagy- san, a tervezettnél gyorsab­beruházások kivitelezésében ban növekedett. A külkeres­azonban jelentős az elmara- kedeIem a KGST-orezágokkal das. Az építőiparban a terme­lés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékeny­ség fokozásával és megfelelő anyagellátással kell biztosí­tani. Különösen fontos fel­adat az állami nagyberuhá­zások tervszerű megvalósítá­sa. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok töreked­jenek a belső tartalékok fo­kozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét Mezőgazdaság folytatott áruforgalomban mind a kivitel, mind a beho­A mezőgazdaság eredmé­nyei kedvezőek. A termelés színvonala mintegy 3—4 szá- ratal tervét túlteljesítette. A zalékkal meghaladja az 1973. tervezettet megközelítő kül­évi szintet. kereskedelmi egyenleg vár­A gabonatermés kielégíti a ható. A nem szocialista or­lakosság kenyérgabona szük- Szágokkal folytatott külke­SS"íiiSSSLiSTKE - "ag^bb gj­mányellátását és exportot is a jelentős áremelkedések ko­lehetővé tesz. Tovább nőtt az vetkeztében — lényegesen ipari növények és a burgo- felülmúlja a tervezettet. A nya vetésterülete. A kedve- ~ niacokon naev mérté­zőtlen őszi időjárás azonban tökés Pacokon »agy mérte­jelentős terméskiesést, illet- kű volt árak> elsősorban ve minőségromlást okozott, az importunk jelentékeny ré. Emiatt cukortermelésünk ^t kitevő kőolaj, olaj- és nem éri el a várt szintet. . termékek & nversanva­Zöldségfélékből és gyümölcs- vegyi termékek és nyersanya­ból a tavalyihoz hasonló árának emelkedese. mennyÍ6ég termett, a borter. Ugyanakkor exporttermé­A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek tpvábbi erősö­dése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb al­kalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelési lehetőségei­nek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás ala­pozza meg. A terv szerint a növény­termelés 5—6 százalékkal nő. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságú területen elvetet­ték, megalapozottnak tekint­hető tehát a gabonatermés előirányzott növekedése. Szükséges az ipari növé­nyek vetésterületének és ter­mésmennyiségének, különö­sen a cukorrépa vetésterü­letének növelése, amit köz­ponti intézkedések is előse­gítenek. A lakosság jobb el­látása érdekében növekszik a zöldség- és gyümölcsfélék termelése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabb nö­vények termelésének komp­lex gépesítése, valamint a termőképesebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban al­kalmazkodó növényfajták arányának növelése. Az állattenyésztés terme­lési értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vá­góállat-termelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglevő állatféröhelyek bő­vítésével és korszerűsítésé­vel, az iparszerü telepek technológiájának javításával és jobb kihasználásával kell elérni. Az egy hektár mezőgazda­sági területre jutó műtrá­gya mennyisége — ható­A beruházások az anya­gi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jö­vedelemmel közel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor be­ruházásaira 1975-ben 129— 130 milliárd forintot irá­nyoz elő. Az eszközöket el­sősorban a folyamatban le­vő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagyberuházá­sokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszaki-gaz­dasági előkészítésének javí­tása, a szervezettebb együtt­működés a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelőágazatokban leg­gyorsabban azok a beruhá­zások növekednek, amelyek az energiaellátás fejleszté­sét, valamint az élelmiszer­ipari-mezőgazdasági termőd kek feldolgozásának fej­lesztését szolgálják. A IV. ötéves terv céljainak meg­felelően a beruházások át­lagos növekedésénél gyor­sabb lesz a nem termelő ága­zatok beruházásainak növe­kedése. Ezen belül is köz­ponti feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyi-szociális el­látás fejlesztése. A terv 9 folyamatban le­vő nagyberuházás gyorsí­tott ütemű kivitelezését irá­nyozza elő. 1975-ben három új nagyberuházás (Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. üzeme, 750 kV-os táv­vezeték és a Debrecen—má­tészalkai Finomkötöttáru­gyár) kezdődik meg. További három beruházás megkez­désére az előkészítéstől füg­gően kerülhet sor. Külkereskedelmi forgalom Bővülnek az együttműkö­dés különböző formái, a ter­melési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szo­cialista integráció. Számo­lunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erő­södni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal össz­hangban legyen a külkeres­kedelmi egyensúly fokoza­tos javításának követelmé­nyeivel. Ez a termékek ex­portképességének jelentős növelését és aktív külke­reskedelmi munkát köve­tel. A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reá­lisak. Megvalósításuk azon­ban a gazdálkodás haté­konyságának lényeges javí­tását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös cé­lok végrehajtását. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom