Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

BETÖRTÖK, 1971. NOVEMBER 14 SBaRBBmsiMnHH 3 Ott voltak a kezdetnél, itt vannak ma is Beszélgetés Alsóvároson A bizalomnak,<s a jól vég­zett munkán^ft közös bizo­nyítéka, ^ogy Faragó János, az alsóvárosi pártszervezet titkára több mint húsz éve egyfolytában tölti be ezt a tisztséget, pontosan 1951. óta. Foglalkozására nézve a Sze­gedi MAV Igazgatóságon ügyintéző, munka- és kárté­rítési ügyek tisztázásával fog­lalkozik. A MAV-nál annak idején pályamunkásként kezdte, s a különböző posz­tokon eltöltött szolgálati ide­je harminchárom esztendő. Arcéle tehát kettős: a mun­kásosztályból jött, s ma már túl van a derékhad életko­rán. Ekkora élettapasztalat, és politikai munka birtoká­ban elégséges lenne a rutin is ahhoz, hogy pártszerveze­te vezetőségének legutóbbi négy esztendei tevékenységé­ről a beszámolót összeállítsa, készülvén az" MSZMP XI. kongresszusára. — Ott vannak az éves be­számolók — mondotta —, de csak azokra ncpi bízhatjuk magunkat. A legfontosabb pa£éhatározatok tükrében Vtézve sorra is vehetjük dol­gainkat és lepipálhatjuk, amiben előre léptünk, és fel­róhatjuk önmagunknak, ami­ben Temaradtunk. Az összeve­téseket azonban a városrész lakóinak szemszögéből is vizs­gálnunk kell. Kérdés: párt­szervezetünk belső életének kisugárzása a velünk mun­kálkodó tömegszervezetekkel együtt akaratunk, hitünk szerint fogja-e át Alsóvá­rost? Igaz, a területi pártszerve­zeteknek segítőtársai azok a kommunisták, akik még ak­tív dolgozók, üzemben, szö­vetkezetben. intézményben és egyebütt, és ebben a ke­rületben laknak. Az alsóvá­rosi pártszervezet tagjainak létszáma 212, és 30 százalé­ka nő/ A párttagok átlag életkoráról elég annyi: 198­an nyugdíjasok. Közülük mintegy hatvanegynehányat rendszeresen látogatni, tájé­koztatni kell odahaza, hogy idetartozónak érezzék magu­kat, mert leestek már a lá­bukról, ágyhoz- vagy lakás­hoz kötöttek, nehezen mo­zognak. Érthető, hogy a még aktív pártmunkát végzőkre nagyobb feladat hárul. Van­nak közöttük tanácstagok, munkásőrök, dolgoznak a vöröskeresztben, a körzeti népfrontban, pártcsoportve­zetők, pártbizalmiak, propa­gandisták, tanulnák marxis­ta középiskolán, politikai akadémián, vagy politikai vi­takörön vesznek részt. A tit­kár is tanul a pártépítés egyéves tanfolyamán. Beszélgetésünk alatt egyér­telművé vált, hogy a négy esztendei munkáról szóló be­számolóban pozitív előjelet kaphat a kerületi és a kör­zeti népfronttal való kapcso­lat, ugyanígy az együttmű­ködés a kerületi tanácsi hi­vatallal, s a többi szervekkel is. Az is jó, hogy ezen idő alatt bekerült a város ter­vébe a pártszervezetnek az a javaslata, miszerint a közeli jövőben kapjon Alsóváros egy ABC-áruházat. A holt Tisza mellett egy sufniból az iskolába költöztették át Haty­tvastelepen az orvosi rende­lőt. Az Alsóvárost átszelő nyílt csatornák megszűnnek majd a főgyűjtő megépítésé­vel. Csakhogy a pártszervezet titkárát, a terület politikai gazdáiát meg-megállítják be­szélgetésre az utcán, vala­Erdők születnek Szeged körül Korábban — a társadalmi munkát szervező szakbizott­ság epük üléséről tudósítva — már hírt adtunk lapunk­ban arról, hogy a szegedi termelőszövetkezetek tekin­télyes nagyságú területeket ajánlottak föl a városnak, erdősítésre. A város zöldte­rületeinek rendezéséről az erdőrendezőség által készí­tett tervezet' már számol ezekkel a területekkel is, 1900 hektárral. Tíz esztendő­re szóló, 68 millió forintos erdősítési programot készí­tettek, s ezt az összeget az erdőrendezőség állami támo­gatásból fedezi. yárható azonban, hogy a téeszek to­vábbi területeket is átenged­nek még a városnak, s ezek fásításához mindenképpen társadalmi munkára lesz szükség. Sőt, a termelőszö­vetkezetek is foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy saját földjükön is erdőket te­lepítenek. Az elkészült tervezet s a lehetőségek nagyon fontosak Szeged számára. Ez az ada­tokból is kitűnik, hiszen je­lenleg a város területén mindössze 740 hektár erdő van, s ehhez tíz éven belül még 1900 hektár új telepítés csatlakozhat. Most folyik a telepítések pontos tervének kidolgozása, az azonban már bizonyosra vehető, hogy az első szakasz­ban a városmagtól északra­északnyugatra levő területe­ket telepítik be. Itt — Pető­fitelep és Tápé szögében, va­lamint az algyői és a csong­rádi út közötti területeken — születő új erdők nem csupán üdülési, pihenési célokat szolgálnak majd, hanem a várost is védeni fogják az uralkodó, észak-északnyugati szél járástól. Ezzel kialakul a várost övező széles erdőgyű­rű első szakasza, amely kö­rülbelül másfélszer akkora lesz. mint a debreceni Nagy­erdő. A város távlati fejlesztési tervében 4 ezer hektár erdő telepítése szerepel, s még 150o hektár gazdasági erdőt közjóléti célokra kel} majd felhasználni. Annak az 1900 hektárnak a betelepítése, amelyre most készült el a tíz esztendőre szóló program, voltaképpen e távlati terv végrehajtásának első szaka­sza. Országgyűlési bizottság ülése hogy ilyesféleképpen: „Jáno­som!" vagy „János bácsi!", illetve „titkár elvtárs! Miért csak egyetlen patika van még mindig a nagy kiterjedésű Alsóvároson és csak egy hen­tesüzlet a Sárkány utcában? Cérnáért, pertliért, jobb mi­nőségű tisztálkodási eszkö­zért be kell szaladgálni a városba. Latyak az utcasar­ki átjárókon. Mikor aszfal­tozzák ki mar a Szivárvány, a Tisza Lajos, az Alföldi, a Lumumba utcákat?" s meg­jegyzik még: kevés a kultu­rált szórakozóhely. És mikor rendezik az Indóház tér kör­nyékét? — Csiklandozó kérdések ezek — állapította meg Fa­ragó János —, amelyeket régóta nekünk szegeznek. Mert a politikát idáig vált­ják aprópénzre a napi gon­dokkal küszködők. Miért kel­lene kikerülni ezeket a gond­jainkat? — kérdezett vissza, majd így folytatta: — Több problémára szá­mítottunk az öregek orvosi, gyógyító ellátásában, mert­hogy nagy területen fekszik Alsóváros. Az alapvető ellá­tás kielégítő, csak kevés az egyetlen gyógyszertár. Beszélgettünk az MSZMP 1969 márciusi határozatáról is, miszerint a nyugdíjas kommunisták a lakóhelyük szerinti pártszervezetekben dolgozzanak. — Ami nehezen ment ad­dig, az csőstül szakadt ránk az idén — nézett vissza pár hónapra Faragó János. — Hetvenen kerültek hozzánk, akik addig megvoltak mun­kahelyük pártszervezetében. Ennyi új embert megismerni, pártmunkával ellátni, nem kevés dolog. Lassan azért egyenesbe jövünk, mert ve­lük igazán megerősödtünk nemcsak számban, hanem tetterőben is. Jöttek a hon­védségtől, az iparból. Most már nem lesz elég az ed­digi héttagú vezetőség, lét­számát kilenc főre kell majd emelni, mégpedig az újonnan jöttek soraiból. — Mindannyian elfoglal­tak vagyunk, akik pártmun­kát végzünk vagy kitüntető tisztséget ruháztak ránk — tette hozzá Faragó János —, de hogy szót értsünk egy­mással, arra időt kell szakí­tani. Mert nézzünk csak egy­más szemébe, amikor sorra vesszük az önként vállalt munkát. Nem maradhat ki belőle senki, aki hozzánk tartozónak érzi magát és nem is csak ma vagy teg­nap, hanem évtizedek óta. Akik ebben a pártszerve­zetben dolgoznak, életük ja­vát jórészt leélték már. Ott voltak a kezdetnél, és itt vannak ma is. Azokért mun­kálkodnak, akik utánuk szü­lettek, s akiknek éppen azért lesz jobb sorsuk, mert előt­tük jártak az öregek. Lodi Ferenc Két hirdetés Ez a riport házhoz jött Annyi benne az érdekesség, — először azt hittem, csak ennyi —, hogy bekopog hoz­zám a sáros vidékről Illés bácsi, a homokvilág tanyá­jából meg Piroska néni. Heg­gel jött az egyik, félórára rá a másik. Nem ismerik egy­mást talán soha nem talál­koztak, mégis egy szél hoz­ta őket. A mi újságunk volt a kezükben, de a gonddal írogatott cikkekre nem sok ügyet vetettek. Az volt az egyik apróhirdetésben, hogy valaki, ha lakást kapna, idős embert is gondozna. Meg is irigyeltem a hirdető sze­rencséjét. Én koptathatom a tollat, hogy odafigyeljenek, ő meg iderittyent két sort, és megmozdulnak rá a ta­nyák. Rájöttem a titkára, igen szép jeligét írt Ezt: Őszi rózsa. Illés bácsi is, Piroska né­ni is azt olvasta ki az új­ságból, hogy ez az üzenet senki másnak nem szól, ?sak őneki. Két em­berről nehéz egyszerre beszélni, tartsunk sort, de kezdjük Piroska nénivel. Egyedül él, a faluhoz közel a világtól messze. Van édes gyermeke, az is messze, mégsem értik egymás sza­vát. Ügy összekülönböztek, egy fél élettel ezelőtt, hogy azóta nem ismeri anya a fiát, fia az anyját. Cifra história, egyik se tudja ki­mondani, felejtsük eL — Félek egyedül. Jön a tél, mondja meg, mit csi­náljak. Ha megtenné, írja meg ennek az illetőnek, köl­tözzön ki hozzám. Övé lesz a ház, nekiadok mindent, csak legyen velem valaki. Én azt olvasom ki a hir­detésből, hogy az az őszi­rózsa fürdőszobás, legalább belvárosi lakáson alul nem A téli könyvvásár program jából A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a könnyűipari rekonstrukciók eredményei, az iparág szerkezetében, il­letve gyártmány-összetételé­ben bekövetkezett változások hozzájárultak a könnyűipar hatékonyságának növekedé­séhez; — állapította meg szer­dai ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. A tanácsko­záson a képviselő azokat a határozatokat elemezték, amelyeket a könnyűipar ve­zetői a gazdaságosabb terme­lési szerkezet kialakításának érdekében hoztak, (MTI) A karácsony előtti hetek­ben a Művelt Nép Könyv­terjesztő Vállalat boltjaiban ismét megtartják a hagyo­mányos téli könyvvásárt. Idén 170 új kiadványból — köztük 70 szépirodalmi, 32 tudományos és ismeretter­jesztő, 39 gyermek- és ifjú­sági könyvből — válogatha­tunk. A téli könyvvásár hi­vatalos kezdetéig, november 15-ig csaknem valamennyi mű — 1 millió 576 ezer pél­dányban, 54 millió 651 ezer forint értékben — kapható lesz a boltokban. & hazai kiadványok mellett a köny­vesboltok külföldről beho­zott, idegennyelvű kötetek­kel, egyebek között szovjet képzőművészeti albumokkal várják vásárlóikat. Az aján­dékozásra szánt művekhez ízléses, tartós könyvborító­kat kínálnak, számos üzlet­ben vehetünk hanglemezeket is. A téli könyvvásár idejére az országban a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bolt­jai mellett 120 pavilont, ki­oszkot, 30 alkalmi árusítóhe­lyet készített fel a megnöve­kedő keresletre. nagyon adja. Roggyant ta­nyának itt igen kicsi a sú­lya. Elfog a gyöngeség, nem merem megmondani. Az a remény, ami behozta az öreg szülét, hadd tartson ki visz­szaúton is. Fogom a papí­rost, megírom a választ, az­tán elkezdem a mondóká­mat — Ügy lehet, kap ez az illető száz levelet. Jobban járnánk, ha mi is föladnánk egy hirdetést, kapnánk, mondjuk, hetven választ, kiválasztanánk a legjobbat, és azzal alkudnánk. — Az csak úgy megy? — Próba, szerencse. Illés bácsi nincs egyedül, feleségével él, de két öreg együtt is öreg. Mondom ne­ki, rögtön: — Ott a gyerek, miért nem mennek oda? Tele van az az ember szeretettel, minek kezdenének idegennel? — Mondtam neki, jöjjön ö haza, családostul, mindenes­tül. Nem jött. Én pedig be nem megyek az emeletes házba, ha csak nem visz­nek. Azt hallgassam egész éjjel, hogyan szuszog a szomszéd? — Az idegen is szuszog­hat, és ráadásul azé lesz a ház. — Neki adom a kertet ás, szőlőt is, csak jöjjön. — A gyerek örökségét? — Ha egyszer nem kell neki. Azt mondja, azt se bánja, ha a füstre akasz­tom. Fogom a papírost, meg­írom a választ itt is, el­mondom, kicsi az esélyünk, hirdessünk inkább mi is. — Lehet? — Ha jól csináljuk, ko­sárral jöhet a levelekért. — Ne fikciózzon velem, igazat beszéljen! — Tegyünk próbát! Ekkora sikerem írással még nem volt. Rosszul jósoltam, Pi­roska néni jeligéjére nem hetven, hanem hetvenhét le­velet dobtak be a hirde­tőnkbe, Illés bácsiéra féllel kevesebbet, mint a fele: har­mincnyolcat. Hamar rájöttem, itt nem annyira a szép szó beszél, inkább a közgazdasági pon­tosság. Piroska néni egye­dül van, utána többen nyúl­nának, de ahol ketten szo­rulnak támogatásra, jobban belegondolt az élet realitá­saiba a hirdetés olvasója. Azt hiszem, szociológusok többre mennének ezzel az egész hirdetéssel, mert több idejük van méricskélni. Mi elégedjünk meg avval, hogy Piroska néni nagy magá­nyában kikötötte, hogy ahol gyerek is van, oda ő nem is válaszol. Illés bácsi meg azt mondja, gyerek is, uno­ka is jöhet. Ügy szép az élet, ha sokan vagyunk. Semmiképpen nem aka­dok visszaélői © levélíró^ titkával. Amit írtak, egyem-1 bernek szólt, még ha is­meretlennek is, nem pedig városunk legnagyobb nyil­vánosságának. Tisztességgel elkerülök minden nyomra­vezető alkalmat, de hadd ír­jak példákat arra, hogyan keresi a kapcsolatot apró* hirdetés útján két ember, A legtöbb levélben e> áll: egyszerű emberek va­gyunk. Van, aki így kez­di: szerintünk legfontosabb, hogy őszintén írunk ma­gunkról ... Szüleink élnek, rendes, becsületes munkás­emberek. Feleségem jól főz, süt, szereti a tisztaságot és egyszerű... Nem iszom, és egyikünk sem dohányzik. Sokan vannak, akik fa­luról jöttek és Szegeden lak­nak. — Férjem huszonöt éve egy helyen dolgozik, mindketten kiváló dolgozók vagyunk. Jött levőt másik egyedül-1 álló idős CSAK CSENDRE VAGYUNK asszonytól is: próbáljuk meg együtt, hátha könnyebb. Van precízen tartózkodó is — csak név és cím áll a levél­ben —, és van meleg hangú ajánlat is nagyon sokban; látatlanban: családunk tagja lenne. Egy-egy mondat még né-? hány levélből: — Kora tavasztól kés® őszig van gyümölcs a kert­ben. — Lakásunk van, nyu­galmát nem kívánjuk za-? várni. Az emberi segítőkészség; ami miatt kapcsolatot ke-1 résünk Önnel. — Biztos megélhetést; nyugodt otthont, példás gon­dozást biztosltunk családta­gi szeretettel. — Remélem, megkeres; mielőtt még a gondozóját megválasztaná. — Nagyon szeretnénk, ha sikerülne, mert a kislá­nyunknak is hiányzik a nagy­mama. — Ha azt a nagymamát találtam meg önben, akit nagyon-nagyon szerettem.. j — A tanácsnál tessék ér­deklődni, ott tudnak rólunk véleményt mondani. — Csak csendre és egy pici szeretetre vágyunk, ezt hü háromszorosan tudnánk viszonozni. — Belvárosi luxuslakásom van, de szeretnék helyette kertes házat. Sem a válogatásban, sem a végleges választásban nin­csen szavam, mégis sajná­lom azokat, akik jót akartak, de a számok törvénye sze­rint kimaradnak. Ha min­denki, aki a mostani levele­zésre nem tudott alkut köt­ni, szándékát továbbra is tartva jó szívvel gondozna valakit, sok egyedülélő ta­lálhatna otthonra, melegség­re, szeretetre, biztos tá­maszra. Horváth Bsasw

Next

/
Oldalképek
Tartalom