Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1974. NOVEMBER 14. Műszaki fejlődésünkről Az elmúlt hetekben ünne- emelkedtek a gépesítés, a peltük a szovjet—magyar kemizálás alkalmazásával. A műszaki-tudományos együtt- szakosított allattenyésztő-te­müködes aláírásának 25. év- lepek már külföldre is szál­fordulóját. Iparunk, tudomá- lítják a tőkehúst, és a Hiá­nyos életünk dinamikus fej- ,gyur húsipar termékeit. A lodésének eredményét bizo- bőripur, bútoripar, textil­nyitja többek között az is, ipar utóbbi évekbeni rc­hogy a műszaki-tudományos konstrukciói mennyiségi-mi­megyénkben ls a szocialis­ta tulajdonviszonyok megte­remtése. Az első ötéves tervben a nehézipar — természeti fel­tételekkel nem számoló — feszített ütemű fejlesztése a gyobb mértékben. Jellemző megyénkre az is, hogy bár állandóan csökken a mező­gazdaságban foglalkoztatot­tak létszáma, és emelkedik az ipari dolgozók létszáma, a foglalkoztatottaknak az egyes könnyű- és élelmiszeripari népgazdasági ágazatok közöt­adottságokkal rendelkező u megoszlása még mindig együttműködés a Szovjet- nőségi változásokat hoztak a Csongrád mt'gyében az "ipar- nem mutatott kedvező ké­unioval kölcsönössé vált. Ter-•termelésben. A hazai szén- fejlesztés mérséklődésétered- pet. Az iparban dolgozók or­mészetes az is, hogy hazánk hidr Kjcntermelés emelkedé- ményezle A problémák el- szagosnál alacsonyabb és a méretei és adottságai- követ- sével, a szocialista import lenére ls'a tervidőszak alatt keztében nem vállalkozhat növelésével, átalakult ha­arra, hogv mindazon felada- zánk energiastruktúrája. Ma tokát önállóan oldja meg, már a kőolaj és földgáz ener­amelyeket az ország terme- ginellátásunk 52—53 százalé­lésl potenciálja, műszaki kát teszi ki. Ez a dicselesí­színvonalának emelése meg- tés, a mezőgazdaság gépesí­kíván. Ezt csak a baráti or- tése mellett az életszínvonal szagokkal és elsősorban a Szovjetunióval való együtt­működés keretében tudjuk megoldani. növekedett a termelés, emel­kedett a foglalkoztatottság. A második ötéves terv végre­hajtását félbeszakította az ellenforradalom, mely me­gyénkben is jelentős károkat okozott. A második ötéves mezőgazdaságban dolgozók országosnál magasabb rész­aránya a megye sajá­tos mezőgazdasági. jel­lege. a mezőgazdaság gé­pesítettségének jelenlegi foka és termelésszerkezete indo­kolja. Jelentős változtatást emelésének is fontos eszköze, tervben az elkövetett gazda- cs;ik a mezőgazdaság gyor­A földgáz a fűtfienergla mel- ságpolitikai hiányosságok, és lett fejlődő vegyinarunk fon- az ellenforradalom által oko­tos alapanyaga (PVC, mütrá- zott károk felszámolása mel­m A KGST komplex program a szocialista országok műsza­ki-tudományos kapcsolatai­nak elmélyítésére a lehetősé­geinket újabb módszerekkel, az együttműködés formáinak bővítésével, kiszélesítésével gazdagította. Rajtunk múlik, hogy a lehetőségeket milyen mértékben hasznosítjuk tu­dományos életünk szűkös kapaci tusának eredménye­sebb kiaknázása érdekében. Tőlünk függ az is, hógy fel­adataink megoldására a Szovjetunió hasonló profilú Intézményeivel és szerveivel a munlcamegosztáson alapu­ló kapcsolatainkat milyen gyors ütemben fejlesztjük to­vább. Az együttműködés „ha­gyományos" formái többnyi­re a tapasztalatcserében, mű­szaki tájékoztatásban, szak­emberek tanulmányútjában, licenc és egyéb dokumentá­ciók térítésmentes átadásá­ban jutottak kifejezésre. Gyorsabb fejlődésünk érde­kében e formák fenntartása mellett új utak is járhatók. Illyenek: egyes, számunkra fontos problémák együttes tervezésében és kidolgozásá­ban, a műszaki és tudomá­nyos kutatások koordinálásá­ban, munkamegosztásod ala­pon történő közös kidolgozá­sában. tudományos káderek képzésében, találmányok és licencek közös vásárlásában és egyéb, sok más módon megvalósítandó együttműkö­dés. Ez az együttműködés a gya stb.). Az 1960-as évek végén gazdasági rendszerünk re­formja újabb fellendülést hozott. Társadalompolitikai céljaink megvalósításának alapvető feltétele a dinami­kus gazdasági fejlődés, a gazdálkódás hatékonyságá­lett jelentősen ^melkedett a termelés, növekedett az ipar­ban foglalkoztatottak létszá­ma. \ A VII. pártkongresszus az Ipar területi elhelyezkedésé- . , .. , nek megváltoztatására, az iparban foglalkoztatottak szá­sabb ütemű gépesítése út­ján lehetne elérni. Az Iparon belül Jelentős mértékben növekedett a ne­héziparban foglalkoztatottak létszáma, és részaránya is. A könnyűiparban foglalkozta­tottak létszámának növeke­dése mellett részarányuk az Alföld és Szeged fokozott Iparosítására hozott határo­méhoz viszonyítva csökkent. nak fokozása. A hatvanas zata végrehajtásának ered­évek végén lényegében lezá- ményeként Csongrád megye rult hazánkban az extenzív gazdasági fejlődés szakasza, népgazdaságunk az intenzív fejlődés útjára lépett. Ez a fejlődésnek magasabb szint­jét jelenti — a termelés mennyiségi növelése mellett — előtérbe helyezi a terme­lési tényezők, a termelőerők minőségi fejlesztését. A X. pártkongresszus ezért a gaz­dasági építőmunkában azt a feladatot tűzte ki, hogy a IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem növeke­dését a társadalmi termelés hatékonyságának erőtelje­sebb javításával, szerkezeté­nek további korszerűsítésé­vel, a termelékenység foko­zott emelésével, a műszaki fejlesztés meggyorsításával kell megalapozni. ro a II. ötéves tervben ipari jellegű megyévé vált. Szá­mos új nehézipari ágazat ho­nosodott meg, de a nehéz­ipap gyorsabb ütemű fejlődé­se még nem vezetett a me­gye könnyű- és élelmiszer­ipari jellegének számottevő módosulásához. A III. ötéves tervben megyénk Iparának termelése az országos átlagot meghaladó mértékben növe­kedett. Az iparon belül leg­nagyobb mértékben a nehéz­ipar, azon belül az olajbá­nyászat fejlődött és a nehéz­ipar a megye vezető iparágai közé zárkózott fel. A megye iparában foglal­13.1 koztatottak létszáma lénye­gében 1968-ban már elérte a sok jelentik jelenlegi szintet, és ezt köve- előrehaladást, összefoglalva megállapít­hatjuk, hogy megyénk ipara a felszabadulás óta jelentős fejlődésen ment keresztül, melynek eredményeként ma már az iparilag fejlettebb megyék közé tartozik. A me­gyében 103 ipari vállalat, üzem, szövetkezet működik, amelyeknek nagy része Sze­gedre koncentrálódik. Az ipari foglalkoztatottak­nak létszámából 53,4 száza­lék Szegeden, 38,9 százaléka megye többi városaiban és 7,7 százalék a községekben dolgozik. A rekonstrukciók, a korszerű technológia alkal­mazása mellett a beruházá­a legnagyobb A beruházó­3 Kisiparosok társadalmi munkája A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a Sze­geden és a szegedi járásban dolgozó kisiparosok is társa­dalmi munkát ajánlottak fel. Vállalta 197 kisiparos, hogy 4264 órában 130 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek. Már eddig is túl­teljesítették vállalásaikat. November elejéig 4983 órá­ban, 144 ezer forint érték­ben festettek, építettek, sze­reltek, átalakítottak. Koráb­ban a községi és a kerületi tudvalevőleg korlátozottak és nagy seglteég. hogv a kisipa­rosok felajánlották, társadal­mi munkában felújítják az erősen leromlott épületeket. Az Acél utcai szöCiáll* ott­hont kifestették, öltözőt, mű­helyt, raktárat építettek. A Mátyás téri otthont belülről fával burkolják, ezzel is akadályozva a falak további romlását. A Vám téri öre­gek napközi otthonába be­vezették a vizet, átalakítást végeztek, s kifestették a he­tanácsi szervekkel, valamint lyiségeket, Alsóvároson _für­a népfrontbizottságokkal a KIOSZ vezetői megbeszélték, hogy milyen területeken kell a segítő kéz. így vették szám­ba az igényeket, valamint a Hajnóczy utcai óvodának több ezer forint értékű já­dőszobát csempéztek. Ezen­kívül az óvodákban, isko­lákban is dolgoztak. Ax egyik szegedi kisiparos a lehetőségeket ls. ­A község kisiparosai Bak- 1:6,101 készitett- Több helye«» son sportpályát, öltözőt, szer- festettek, és — mint Haty­tórat, fürdőt építettek. Rösz- tyastelepen — átalakítási kén iskolát, óvodát Javítót- munkákat végeztek, tak, festettek, Tiszaszigeten A vállalásokból és a mun­rendbe hozták a művelődési kákból kiderül, hogy azüze­házat. Algyőn a kézilabdapá- mek dolgozóihoz hasonlóan a lyára villanyt szereltek, így kisiparosok is eredményesen este világítás mellett játsz- bekapcsolódtak a lakóterület hatnak a fiatalok, Űjszent- fejlesztésében indított kong­ivánon az orvosi rendelőt új- resszusl és felszabadulási jáalakítottúk, Balástyón és munkaversenybe. Igen Jó ha­tóén a többlettermelést már a sok jelentős hányada a IV. A feladat megoldásában jelentős az ipar szerepe. Egy­részt mert az ipar a népgaz­daságban meghatározó: a nemzeti jövedelem 44 száza­termelékenység növekedése eredményezte. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 1952 évhez viszonyítva 1960­ötéves tervidőszakban is az ipar, és az építőipar fejlesz­tését szolgálta. Az iparban a beruházások döntő hányada 36 százalékát foglalkoztatja, az összes állóeszközök 43 százalékát működteti és a népgazdaság exportjának 87 százalékúk adja. Másrészt termelésével, termelőerőinek tnagyar tudományos-műszaki színvonalával döntően befo­fejlesztésre meghatározó, ha lyásolja a többi népgazdasá­íéltat termeli meg1 a keresők ig mindössze 6 százalékkal, - az évek óta tartó kőolaj­lenai termen meg, a Keresos io MAon.oa.ino. 1970-ig viszont 70 százalék­kal emelkedett. Jelléfhző me­gyénkre, hogy a lakosság száma, az aktív keresők szá­ma, és az aktív keresők rész­aránya sem változott na­bányászati és építőanyag-ipa­ri beruházások folytán — a nehéziparba irányuL JURATOVICS ALADÁR olajmérnök, országgyűlési képviselő Forráskúton a diákotthonba, illetve a művelődési házba központi fűtést szereltek be, Rúzsán pedig gázpalacktáro­ló telepet építettek. Szegeden a szociális ott­tása volt annak ls, hogy a társadalmi munkát szervező bizottságok elsősorban azokat a feladatokat vették számí­tásba, amelyeknek elvégzése minden szempontból indo­honok felújítása igen fontos kolt és a lakosságnak nagyon feladat volt Az erőforrások hasznos. figyelembe vesszük, hogy a Szovjetunió szocialista gaz­dasági rendszerében a tudo­mányos-műszaki haladás az állami politika része, a tudo­mány és a technika fejlesz­tési tervei pedig szerves al­katrészei a társadalmi-gaz­daságfejlesztés szocialista irányításrendszerének. Az ország tudományos­tnűszaki fejlesztésének ter­vezésével szemben támasz­tott fő követelmény az, hogy a fejlődés egységének bizto­gi ág műszaki színvonalát, alkalmazott termelési mód­szereit, teljesítőképességét Az ipar fejlődésének irá­nyában érvényesülnek adott­ságaink, a nemzetközi ten­denciák és távlati céljaink. Ezek jegyében fejlesztjük az energiastruktúrát, az alumí­niumipart, a közúti jármű­vek és szállítóeszközök gyár­tását, a kőolajtermékek vegyipari feldolgozását, a számítástechnikát, a könnyű­ipar egyes ágazatait és az sítósa érdekében össze lehes- élelmiszeripart. Megkülönböz seri kapcsolni a tudományos- tetett figyelmet fordítunk a műszaki haladást a szoci- népgazdaság és az ipar egészé­allsta társadalom társadalmi & gazdasági fejlődésével m Az elmúlt 30 évben lépés­ről lépésre emelkedett a technikai-anyagi bázis, vele együtt fejlődött a korszerű technikn, a szakosított mun­kamegosztáson alapuló ipar és mezőgazdaság. A Szovjet­unióból kapott nyersanyag­ból a hazai bauxiton fel­épültek a nehézipar felleg­várai Miskolc, Ózd, Dunaúj­város, Csepel, Ajka térségé­ben. Fejlődött szakosított ipa­runk és könnyűiparunk. A vásárolt és hazai gyártmá­nyú automata gépsorokkal emelkedett a termelékeny­ség, korszerűsödtek gyárt­mányaink. A szocialista me­. tógazdaság termelés átlagai nek fejlődése szempontjából fontos nagyvállalatok gazdál­kodására. Az ipar fejlődését a hatékonyság javulására ala­pozzuk. Erre irányul a gaz­daságtalan termelés vissza­szorítása, a munka- és üzem­szervezés fejlesztése, a kapa­citások kihasználásának ja­vítása, a termékek, a minő­ségi színvonalának emelése, a műszaki fejlődés meggyorsí­tása, a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztése, a gépesítés fokozása a beruházások ha­tékonyságának növelése. A felszabadulás előtt Csongrád megyében főleg a helyi lakosság igényeit kielé­gítő kisipar, kézműipar fej­lődött, gyáripari üzemek többnyire a helyi mezőgaz­dasági termékek feldolgozá­sára létesültek (pl. kender­gyártás). Az első hároméves terv végére a célkitűzések­nek megfelelően az ipari ter­melés az 1938-as szinvona­lat jelentős mértékben meg­haladta, és megkezdődött Mennyi jutalmat kaphat a dolgozó nyugdíjas ? Nyugdíjasként évi 840 ber 1-től azok a nyugdíjasok, nyugdijasoknál. Itt a havi órás kereten belül dolgozik akiknek a nyugdíjuk a havi nyugdíjuk összege a 880 fo­K. F. szegedi olvasónk. 50 forintos kiegészítéssel rintot meghaladja és évi 500 Munkahelyén közölték ve- együtt a havi 880 forintot forintos jutalomban részesül­te, hogy teljesítményével nem haladja meg, korlátozás het a nyugdíj mellett, elégedettek, ezért nagyobb nélkül dolgozhatnak, illetve A nem munkaviszonyban, összegű jutalmat szeretné- kereshetnek. Ebbe a kategó- hanem egyéb jogviszonyban nek adni reszére, de azért riába tartozó nyugdíjasok dolgozó nyugdíjas évi 9000 nem lehet, mert a rendel- korlátozás nélkül részesül- forintos keresete mellett kezések szerint csak évi hetnek jutalomban is. szintén korlátozás nélkül 500 forint jutalom fizethe- Más a helyzet a bedolgozó kaphat jutalmat. munkakörben foglalkoztatott Dr. V. M. tó. Szeretné tudni, hogy a dolgozó nyugdíjas csak évi 500 forintig terjedő juta­lomban részesülhet-e? A vállalat tévesen tájékoz­tatta. A rendelkezések sze­rint a nyugdíjasok más-más területen dolgozhatnak, és ennek megfelelően a jutal­mazási összeg is változik. A rendelkezések szerint a munkahelytől függően évi 840, illetve 1260 órát dolgoz­hatnak a keresetüktől függet­lenül. Ezeken a területeken a nyugdijasok minden meg­szorítás nélkül jutalomban részesülhetnek. Itt csak az órakeret a fontos, hogy azt ne lépjék túl. 1974. szeptem­Épül CB | | Kijelölték a keleti sxaka$zt * Nyugat-Szibéria és aszov- Amur-vidéket és a Haba­jet Távol-Kelet hatalmas rovszki területet, térségein épül a világ egyik A szakemberek már befe­leghosszabb új vasútvonala Jezték a keleti szakasz pon­— a Bajkál-Amur. A 3200 tos kijelölését, amely Berjo­kilométerre tervezett vasút zovij falutól az Amur menti átszeli majd az Irkutszki te- Komszomolszk mellett ha­rületet, Burjátíöldet, az ladva, Szanah-kitérőig tart. A vasútvonal első építői he­likoptereken és terepjárókon érkeztek a helyszínre. Ah­hoz, hogy a szintezőkkel, teodolitokkal, mérőléeekkel és rudakkal „közlekedni" tudjanak a vasúti sínek le­fektetésére kijelölt terepen, az építőknek először ösvé­nyeket kellett vágniuk. Több helyen meredek lejtőkön ka­paszkodtak fel, vagy pata­kokon gázoltak át. A rövid pihenőkön a „honfoglalók" horgásztak, vagy gombát szedtek. Esténként pedig a tábortűz mellett történetek, mesék, dalok követték egy­mást. Reggel ismét útnak indul­tak, átkeltek a bővizű Am­guny-folyón, hogy tovább ku­tassák a vasútvonal építésé­re legoptimálisabb helyeket. A BAM keleti szakaszán a Habarovszkl Műszaki Egye­lem és a Vasútmérnöki Fő­iskola számos hallgatója dol­gozik. (APN—KS) Veszélyes pincerendszer húzódik Eger alatt Szilágyi Lajos építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes vezetésével kormánybizottság alakult, hogy megfele­lő tervekkel és kellő anyagi fedezettel el­hárítsák azt a veszélyt, amelyet az Eger alatt meghúzódó pincerendszer okoz. A város belterületének mintegy egyne­gyed része alatt 86 kilométer hosszúságú, török időbeli pincerendszer húzódik, s a folyosók több helyen három-négy szintes mélységben keresztezik egymást. A szak­emberek 30 kilométernyi szakaszt életve­szélyesnek nyilvánítottak. Ezeken a helye­ken egymást érik a beomlások, eddig már 33 épületből kellett kiköltöztetni a la­kókat, s veszélybe kerültek már utak, te­rek, sőt a vasútvonal egy szakasza is. Az életveszélyes szakasz megerősítésére, tíz esztendőre, 300 millió forintra lenne szük­ség. A most megalakult kormánybizottság gondoskodik az országos segítségről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom