Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

®E8BA, mi NOVEMBER 13. 3 A tömegközlekedésben Szegeden is sokáig szükség lesz 3 villamosokra. A nagy befogadóképességű csuklósok kiszorították a peronos kiskocsikat. (Legfeljebb a Tiszaparti vonalon jár még ikresített kiskocsi, amikor egyegy csuklós lerobban, és javítani kell.) Szegeden a sugaras, köríves városszerkezet különben is kedvező adottságokat tartogatott a villamosközlekedés fejlesztéséhez, csak ki kellett használni. Az utóbbi években ennek szemtanúi voltunk, és az itt megforduló hazai és külföldi vendégek is látták a nagy felfordulást a villamosjáratú úttesteken. TfZMILLIÖK PÁLYAKRA Még a laikusok is lassúnak és vontatottnak vélték az Április 4. útján a sínpályák középre helyezésének munkálatait. Mintha ezt akarták volna jóvátenni — nem ugyanazok az alvállalkozók — a Kossuth Lajos sugárúton, a Nagykörút és az Anna-kút közötti szakaszon. A hasonló nagyságrendű munkával jóval a tervezett határidő előtt készültek el. A közlekedési vállalat vezetői, dr. Várhalmi Károly igazgató és Zsiga Sándor főmérnök igazat adtak az összehasonlításnak. Hozzátették azonban: — Ilyen méretű villamospálya-építés sosem volt még Szegeden. Állami és tanácsi támogatással, vállalati hozzáadással 1974—75-ben közel 80 millió forintra rúg az Április 4. útján, a József Attila és a Kossuth Lajos sugárúton a pályák korszerűsítése. A látványos fejlesztéssel lépést tartva oldottuk meg egy belső problémánkat, munkaerőgondunkat. Áttértünk a kalauz nélküli közlekedésre. Az utas önmaga kezel jegyét a kocsikban elhelyezett lyukasztókészülékkel. Ettől a premiertől másfél hónap telt el. Túl azon, hogy munkaerőben mit nyert a vállalat, és mekkora összeget fordított az új rendszerű jegykezelés meghonosítására, s nyomtatott szövegű előzetes tájékoztatásra, az átmenet nem volt zökkenőmentes. Az előre kibocsátott és bárhol megvásárolható jegy minősége gyenge, silány, „nem áll meg" a lyukasztóban. Sokan tudatosan vagy tudatlanul gombot, pénzt dugdostak a készülékbe, mások kezükben szorongatták a jegyet, és vártak, hátha nem jön utazásuk alatt ellenőr. A kocsivezetők persze mindezeket látták, és azt is, hogy az utasok egy része lecövekel az ajtók korülj beáll a ko-. csinak abba az oldalába — elvéve végig a kilátást, a látási vonalat —, ahol a le- és fellépés történik, bonyolódik az utasforgalom. Az utazás új rendjével nagyobb, szinte teljes felelősség hárult a kocsivezetőkre a biztonságos közlekedésben. — A laza anyagú jegyek helyett állóképesebbet nyomtatunk — válaszolt a valós észrevételekre dr. Várhalmi Károly. — Tényleg voltak átmeneti félreértések a lyukasztókészülékek kezelésében. A kocsivezetők felelőssége valóban növekedett, de ennek gyakorlásában számítunk az utasok megértésére, segítőkészségére, fegyelmezettségére, a kocsiba lépéstől az utazás befejezéséig. Másrészt — folytatta —: azelőtt a munkában partner volt egymással a kalauz és a kocsivezető. A forgalmi eseményekben most a volt kalauzokból átképzett szakaszellenőrök vesznek részt. Javitottunk a kocsivezetők » munkabérén, sőt, a villamosközlekedéssel rendelkező vidéki városok közül elsőként mi léptünk egyet a kocsivezetők nagyobb anyagi megbecsülése érdekében. Túl a havi fizetésen, az évi nyereségen,. az egyenruhán és az egész családnak biztosított ingyenes utazáson: fél év elteltével háromezer forintot kapott az a kocsivezető, aki a munka előírt feltételeinek maradéktalanul eleget tett. Hetvenkét kocsivezetőből ötvenen részesültek ebben. Az összeget felemeltük ötezer forintra, és minden esztendő végén megkapják, akik rászolgálnak. Lehet ezt nevezni hűségjutalomnak, a jól végzett munka megbecsülésének is. A vállalat ) vezetői mégis amiatt panaszkodnak, hogy mindezek után sem eléggé vonzó ez a foglalkozás. A nyugalomba menők helyett most is kellenek nekik fiatalok, férfiak és nők. Egy azonban elkönyvelhető : a kocsikon nincs többé lehetőség vitatkozásra utas és kalauz között. A kalauzüléseket is kidobják, hogy több legyen a férőhely. A villamosokon a kocsivezetők egymaguk maradtak az utasokkal. Figyelmük jobban kötött, felelősségük sokkalta nagyobb, éppen ezért számítanak az utasok megértésére, fegyelmezettségére a közlekedés biztonsága érdekében. Sajnos, előfordult olyan is — például a Petőfi Sándor sugárúton —, hogy a Nagykorúinál levő zöld lámpára figyelt a kocsivezető a Szivárvány-kitérőben, és nem az utasra, akinek orra előtt becsapta az ajtókat, és megindult, mielőtt a szembejövő kocsi beért volna a kitérőbe. Egy-egy vonalon végigutaztunk Pálinkó József forgalmi osztályvezetővel. Az új rendszerű utazás óta 5 százalékkal nőtt a bérlettel utazók száma, a potyázni, a lógni akaróké pedig... — Azelőtt fél év alatt mintegy 150 esetben fizettettünk 50—100 forintos pótdíjat ilyen szabálytalanságért — mondotta —, most, október második felében 175 esetben került sor ilyesmire. A regula szerint a kocsivezetővel nem szabad beszélgetni az utazás alatt. Riportutazás idején, jó pályán, jó kilátásban ezt megszegtük és megszegettük Horváth Ferencnével, Kalmár Józseffel, Balla Miklósnéval. Horváthné férje és Kalmár felesége is kocsivezető, ötüknek a - vállalatnál eltöltött munkaideje összesen több mint hetvenöt év. Kalmár Józsefé kerek húsz esztendő. Ezek a számok önmagukért beszélnek és azokról, akik szeretik a munkájukat, és megbecsülést kapnak érte. Lődi Ferenc Magyar—egyiptomi együttműködés Az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint az egyiptomi Ártervezési Intézet három évre szóló együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás jegyzőkönyvét kedden a két intézmény nevében dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és Abdallah Darwish, az egyiptomi Ártervezési Intézet elnöke irta alá, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének székházában. A megállapodás alapján — a folyamatban levő tudományos és kulturális munkaterv keretén belül — sor kerül az ártervezés és az árképzés terén szerzett tapasztalatok kölcsönös átadására, valamint az e téren folyó kutatómunkákba történő kölcsönös bekapcsolódásra. Kik kapják és miért? Azonnal beváltható gyári pénzesutalványok Példák az egyéni teljesítmények elismerésére Az MSZMP X. kongresszusa óta különböző központi intézkedések révén egy sor iparágban emelkedett a munkások bére. Magasabb lett a közlekedési, egészségügyi dolgozók keresete is. A bérfejlesztések alkalmával általában előnyben részesültek a nehéz fizikai munkát igénylő, a nagyobbrészt nőket foglalkoztató, több műszakban dolgozó üzemek. Az MSZMP KB az 1972. november 14— 15-i ülésén fontosnak tartotta, hogy „ ... a munka szerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista elve következetesebben megvalósuljon." Az ülésen hozott határozat hatására elkészült a szakmai bérek országos táblázata. Ebben kifejezésre jut, hogy a magasabb képzettséget igénylő, vagy kedvezőtlenebb körülmények között végzett munkát magasabb alapbér illeti meg. Több is lehet A központi bérfejlesztési intézkedésekkel együtt az ösztönző bérezésnek számtalan formáját alkalmazzák jó néhány szegedi üzemben is. Ezek közül ismertetünk többet Egyik forma a mozgóbér, aminek szintén több változata van. A Szegedi Ruhagyárban már harmadik éve eredményes az egyéni teljesítmények alapján kiadott, a pénztárban azonnal beváltható utalványrendszer. A gyár gazdasági vezetői — a társadalmi szervezetekkel egyetértésben — a részesedési alapból minden évben megállapítanak egy összeget, amit erre a célra lehet felhasználni. Az egyes üzemrészek vezetői rendelkeznek bizonyos pénzösszeggel, az elosztás döntési jogköre a művezetőké. Ha például egy munkásnő kimagasló teljesítményt produkált egy hónapban, művezetőjétől kap egy — esetleg több — utalványt,. száz-százötyen forintos címletekben. Az utalvány odaítélésekor a művezető mindig figyelembe veszi a szakszervezet véleményét is. Egyes célfeladatok gazdaságos, gyors megoldásával is ki lehet érdemelni az utalványt. Ugyanilyen rendszer működik a Szegedi Textilművekben is. Az úgynevezett üzemi négyszög állapítja meg a keretet, majd létszámarányosan elosztja az üzemrészek között. Az üzemrészek vezetői továbbadják a részösszegeket a művezetőknek, akik szintén önálló hatáskörben osztják el a kétszáz forintos „csekkeket" az arra érdemes dolgozóknak. A textilművekben az idén vezették be ezt a módszert, de máris kedvező tapasztalatokat nyertek. Nem feltétlenül a legkiválóbb munkásnő részesül ugyanis ilyen jutalmazásban. Igyekezettel, szorgalommal a gyengébb teljesítményűek is rászolgálnak, ha munkájukban, a közösséghez való viszonyukban fejlődést lát a művezető. Az utalványnak éppen ebben van a legnagyobb ösztönző hatása. Gyors jóváhagyás A szegedi Volán Vállalat karbantartó munkásainak bérrendszerében már 1972ben szerepet kaptak a hasonló utalványok. A javítások ideje, minősége jelentősen befolyásolja a vállalat gazdasági tevékenységét, ezért a műhelyekben végzett öntevékeny, sokszor áldozatkész munka jutalma a százforintos címletű egy vagy két utalvány. Egy munkás — ha megérdemli — többször is kaphat egy hónapban. A jutalom teljes összegével a főművezető gazdálkodik, az elosztásnál a művezetők javaslatai is érvényesülnek. Ez a rendszer csak annyiban különbözik a ruhagyári, illetve a textilművekben bevezetett módszertől, hogy a főművezető döntése, majd a vállalát igazgatójának gyors jóváhagyása után kaphatja meg ki-ki az utalványt. Közös haszon Mindhárom szegedi vállalatnál arra törekszenek, hogy a végzett munka értéke alapján differenciáltan jutalmazhassanak a munkahelyi vezetők. A művezetők kezében korábban nemigen volt hasonló eszköz: csak követelni tudtak, adni nem A munkás most fokozottabban érdekelt a termelésben. Az erkölcsi elismerés mellé kézzel fogható, forintokra beváltható csekket is kap, ami jövedelmét emeli. Ez azért is különösen szükséges, mert a munkások keresete viszonylag lassabban emelkedett a hetvenes évek elején, holott tevékenységük alapvető a népgazdaság számára. Ebben az ösztönző rendszerben a demokratizmus elvei ls érvényesülnek. Az üzemekben közvetlenül a munka frontján születnek a javaslatok a jutalmazásra, ott; ahol mindenki látja, kl mit végzett, s mit érdemel. Az is előny, hogy ezek az utalványok azonnal beválthatók. A jutalom: aki rászolgált, gyorsan megkapja. Bevált rendszer, hasznos az egyénnek, de a vállalatok gazdálkodására is "kedvező hatású. Bálint Ibolya Napirenden: A lakosság ellátása Tegnap, kedden a megyei tanács épületében ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kereskedelmi szakcsoportja. Az ülésen a szakcsoport tagjain és a kereskedelmi témájú vizsgálatokban dolgozó népi ellenőrökön kívül részt vett dr. Révész Andor, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kereskedelmi főosztályának vezetője és dr. Lakos Klára, a KNEB gazdasági szakértője is. A napirenden a csoport idei munkájának elemzése és a jövő évi feladatok, vizsgálati tervek megbeszélése szerepelt elsőként Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője — aki egyben a megyei NEB kereskedelmi szakcsoportjának vezetője is — számolt be a szakcsoport idei munkájának tapasztalatairól és eredményeiről. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a csoport munkájában elsősorban azokra a témákra összpontosította figyelmét, amelyek a lakosság ellátásának, a dolgozók életszínvonalának fejlesztő H szolgáló párt- és kormányhatározatok célkitűzései szerint fontosak, s azok-. kai megegyeznek. Tavaly négy, az idén pedig három vizsgálatot végzett a szakcsoport, ezenkívül két ankétot és egy árubemutatót szervezett. Már a témák felsorolása is azt tanúsítja, hogy munkájukban átfogják a kereskedelemnek szinte valamennyi fontos területét, s ezeken belül is elsősorban az aktuális kérdésekre koncentrálnak. Tavaly például többek közt megvizsgálták, hogyan alakították ki az élelmiszer- és a vegyesiparcikk kiskereskedelemben az üzletprofilokat, vagy hogyan biztosítja az ipar és a kereskedelem az ellátást egyes napi cikkekből. Az idei vizsgálatok között olyan témák szerepeltek, mint az egyes iparcikkek árképzésének helyzete, vagy a forgalomban levő cikkek minősége, és a vásárlók érdekvédelmének helyzete. Megvizsgálták azt is, hogy milyen az ellátás a rögzített árú gyermekruházati cikkekből Az egyes vizsgálatok tapasztalatairól annak idején részletesen beszámoltunk punkban, úgy hogy rájuk mételten nem térünk ki. Azt azonban mindenkőnren érdemes elmondani, hogy a szakcsoport a vizsgálatok során és azt követően, a tapasztalatok értékelésekor is rendszeresen együttműködik a kereskedelmi vállalatokkal és szövetkezetekkel, így is fokozva a munka hatékonyságát. Rendszeresen figyelemmel kísérik a vizsgálataik eredményeképpen tett NEB-javaslatok sorsát is, s ha szükséges, utóvizsgálatokat végeznek, hogy megszüntették-e az érintett vállalatok, szövetkezetek a feltárt hiányosságokat. A csoport jövő évi tervei között is érdekes témák szerepelnek. Megvizsgálják például a zöldségfélék és a gyümölcs szabadpiaci felhozatalának helyzetét, hogyan érvényesülnek a korszerű táplálkozás követelményei a vendéglátóipari kínálatban, s azt, hogy a 44 órás munkahét bevezetése a kereskedelemben hogyan hatott a lakosság áruellátására. A beszámoló után Jankó Imre. a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója beszélt arról, miként készült fel a vállalat az őszi—téli szezonra, majd a csoport megvitatta a beszámolókban elhangzottakat. I / 4