Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

4 SZERDA, 1074. NOVEMBER 13­• Diákparlament—74 Az ifjúsági parlamentek lék meg, ahol osztalyközös- átlagosztályzat eltörlése va­rendezéséról az Ifjúsági Tör- ségek fogalmazták meg a lamint az érettségi minősítés vény rendelkezik. E szerint sajátos, iskolai problémákat kisebb differenciálása. Iskola élet­közelben 1974-től minden két évben a munkahelyeken és tanintéze­tekben ifjúsági parlamentet kell tartani. Az idén az Oktatási Mi­tiisztérlum, a Munkaügyi Mi­nisztérium a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben meghirdette az V. középfokú tanintézeti diákparlamentet. A parlament célja és fel­adata, hogy az iskola állami vezetése beszámoljon az If­júsági Törvény helyi végre­hajtásáról; hogy a legutóbbi es megválasztották a kül­döttekel. A kérdéseket el­juttatták az iskola igazga­tójához, aki , a parlamenten megválaszolta azokat. Tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a Szeged városi iskoiákban Igényes. Jó parlamenteket tartottak. A diákok Ismerik a Rendtartást, bár korosz­tályukból adódóan olykor nehezen értik meg és fogad­ják el a Rendtartás bizo­nyos részelt (Modjnem min diákparlament óta eltelt két den parlamenten felmerült a év alatt miként érvényesül, tek az MSZMP Központi Bi­zottsága ifjúságpolitikai és oktatáspolitikai határozatai­ban megfogalmazott neve­lési Célkitűzések. Továbbá dohányzás és a hajviselet problémája.). A Házirend készítésénél minden intézményben figye­lembe vették a diákok fe a • f KISZ-szervezet javaslataik A olyan demokrat kus forumot képviselői meghívot­teremt a diákok szamara, (ak „^ a nevel4„ ahol közvetlenül szólhatnak az iskolai és a kisebb kö­zösséget érintő problémák­ról. Szeged középfokú taninté­zeteiben október 3l-ig be­zárólag megtartották az is­kolai dlékparlamenteket, amelvnek a Rendtartás és a Házirend volt a témája. Az Intézményi szintű parlamen­tet osztályparlamentek előz­kezletekre, tantestületi kon­ferenciákra, .ahol az ifjúsá­got érintő kérdésekről tár­gyalnak. A tanulóifjúságod rendkí­vül érdeklik azok a változá­sok. amelyek az oktatásügy továbbfejlesztése során be­következtek. Felelősséggel vitatkoznak azon, hogy jo-e a tananyagcsökkentés. A repülő rohamcsónak Ha egy hajó bajba jut a nyak, mint tfz, vagy száz tengefen, S. O. S.-jeleket ad méter magasan. Később az Ir Erre a legközelebbi hajó is kiderült, hogy a szárny odasiet. A folyamokon a se­gélynyújtás sokszor még ne­hezebb. És minden perc drá­ga! — Sürgős segítség, oz a Vízi-mentoszolgálat (orosz rövidítése OSVOD) fő fela­data — mondják a szakem­berek a VIzl Mentökészülé­kek Központi Laboratóriu­mában, miközben egy vas- mezők) t etején, s azon nyar­felületek és a földfelszín kö­zé szorult légréteg kapja a hátára (mint valami látha­tatlan párna) a gépet a talaj felett. A kutatók azt gondolták mi lenne, hu a gép —> ahe­lyett, hogy fölrepül — maga alatt görgetné ezt a párnát a vizek (vagy akár a hó­Nagy pozitívuma volt az idei parlamenteknek, hogy nem a „panasznap" jelleg dominált, hanem a diákok önálló javaslatokat, kezde­ményezéseket tettek, ame­lyekkel az iskolai életet szí­nesebbé, tartalmasabbá ala­kíthatják. Majdnem minden szegedi tanintézetben műkö­dik iskolarádió, van önálló iskolaújság és klub. ezek színvonalának javítására is hoztak javaslatokat a kül­döttek. Az Iskolai fegyelem megszilárdítását sok Intéz­ményben a KISZ-szervezet vállalta magára. Javasolták, hogy megoldják az Iskolai ügyeletet is és megpróbál­koznak önerőből rendet tar­tani az óraközi szünetekben. Városi szintű probléma­ként Jelentkezik a soortpá­lya- és tornateremhiány, a kevés kollégiumi férőhely és menza. A tornaterem hiánya sokszor órarendi problémá­kat ls okoz, de volt olyan, iskola, ahol elhatározták, hogy a KISZ-szervezet tár­sadalmi munkában az ud­varon sportpályát hoz létre. Minden parlamenten felme­rült a KISZ-munkával kap­az csolatosan az új szervezeti m forma bevezetéséből adódó új helyzet értékelése is. A kezdeti nehézségek ellenére a KISZ-tagok látják az új formából adódó nagyszerű lehetőséget, hogy a zárt osz­tályközösségből iskolaközös, séget alakíthatnak ki. A vertikális forma kereté­ben több tanárral kerülnek közelebbi kapcsolatba a diákok, és ez a szocialista tanar-diák viszony megte­remtésének és elmélyítésé­nek jó eszköze. kos albumot mutatnak. Le Jemcnyes mentőszerkezetek galna? Nos, miféle szerke' zet az ilyen? Repül, vagy fényképeit látjuk benne. Az úszik? Mivel nem szakad el utolsó oldalakat valami za­varbaejtő találmány képei foglalják el. Az ember nem tudja, hogy amit lát, szár­nyashajó, vagy hidroplán. — Egyik sem — válaszol­ják. Ez a legújabb mentő­rocsónk, az ESKA—1. 1 In­kább csónak, mint repülő, Wszen majdnem úszik. Bár Igaz, hogy szinte repül. a felszíntől, inkább úszik —, tehát hajó. Pór lelkes mérnök — élén Jurij Makarovval — végül megvalósította az ötletet. Mar az első próbákon ki­derült, hogy „hajójuk" túl­tesz a hagyományos rocsó­kon a katasztrófák körze­tében. Míg azok legfeljebb 60—70 kilométeres, sebessé­•— Ma már mindenki tud- get* érnek el, mondjuk, 2-es Ja, honnan nyeri a szárnyas- szélerőnél, az ESKA—1 120 hajó a sebességét. De honnan kilométerrel suhan a vizén, nyeri az ESKA—1) ha nem szárnyashajó, és mitől re­pül, ha nem repülő? — Az emeli, amit mi és — u becslések szerint — S-Ös szélben is "röptll. Ha akadályon lrell „átugrania", 10—20 méter magasra szök­iiakaróhatásnak" nevezünk, ken. -ötven-hatvan kilomé­Már az első repülőgép-ter­vezők ls tudták, hogy rés­nyí földközelben (éspedig mind felszállásnál, mind földre érés előtt) nagyobb felhajtóerőt keltenek a szár­teres sebességnél szakítja ki magát a vízfelszínből; attól kezdve légpárnáin lovagol. A karcsú hajótest felül­nézetből határozottan dene­vér alakot ölt. (APN) Összetörték a lopott autót Természetesen minden is­kolának megvannak a sajá­tos problémái, amelyek el­hangzottak a parlamenteken. De megfogalmazódtak olyan dolgok is, amelyek ezt a korosztályt általánosan érin­tik. Bízunk benne, hogy a november 20-i megyei par­lamenten a szegedi diákok küldöttei méltón fogják kép­viselni iskolájuk és Szeged színeit. BALÓ ILONA, a KISErf-Szeged városi bizottságának első titkára A világ népessége Évenként 00 millióval sza­porodik a világ népessége — közölte vizsgálatainak ered­ményét egy amerikai demog­ráfus kutatócsoport. Az em­lített kutatók szerint a vi­lág lakossága már l!)74-ben meghaladta a 4 milliárdot Pár millióval idősebb Az újabb bizonyíték, hogy az Antarktisz mégsem o leg­fiatalabb földrész, mint az előtt hitték, feltűnést kel­tett a tudományos világban. Pontosabban: kiderült, hogy a legöregebb. Erre az ered­ményre jutottak az Ukrán Tudományos Akadémia Ás­ványfizikai és Geokémiai In­tézetében. A hatodik föld­rész legalább 4000 millió évesnek bizonyult — a Föld maga, alig másfél ezer mil­lióval több. (A többi föld­rész tehát később keletke­zett.) Ezeket az adatokat a ra­dioaktív izotópok ismereté­ben, az úgynevezett „atom­óra" segítsegével számították ki. E módszerrel egy kő­darab „abszolút korát" (ke­letkezésének idejét) jó meg­közelítéssel felbecsülhetik. A radioaktív elemek, amelye­ket a Föld magába zár, meszabott ütemben bomla­nak — mennyiségük min­dig ugyanannyi idő alatt feleződik meg. Az ukrán tudósok megál­lapították, mennyi uránium maradt délsarki kövekben az eredeti mennyiségből és hogy mennyinek kellett más anyaggá átalakulnia. Ebből már egyenesen következik, hány millió év telt el á fo­lyamat alatt. A vizsgálati anyagot a szovjet Mologyozs­nája kutatóállomás közelében gyűjtötték. Mindeddig a szovjet Tá­vol-Kelet és Grönland kő­zeteit tartották a legöregebb­nek, de azok csak 3900 mil­lió évesek. Az anktartiszi és a távol­keleti kőzetek vizsgálata iga­zolja néhány leningrádi tu­dós földtörténeti elméletét. Közös program a környezetvédelemre A KGST Végrehajtó Bi­zottsága ez év októberi ülé­sen 1980-ig terjedő közös programot fogadott el a kör­nyezetvédelem fejlesztésére. A program magúba foglal­ja a környezetvédelem tár­sadalmi, guzdaságl, szerve­zési. Jogi. pedagógiai vonat­kozásaitól a természeti erő­és hasznosítását tartalmaz­za. S kiterjed a hulladékok mennyiségének, összetételé­nek kutatására, az össze­gyűjtés, a szállítás módsze­reire, megsemmisítésükre, ártalmatlanításukra, hasz­nosításukra, s valamennyi folyamat gépesítésére. A cél persze nem egyszerűen csu­források ésszerű felhasznú- pán a jelenlegi és a| egyre lásáig valamennyi problé­makört. A KGST-országoknak most van először több évre szóló átfogó programja, a környezetvédelem közös fej­lesztésére. Több mint 3 év­vel ezelőtt, a KGST 25. ülésszakán Fock Jenő mi­niszterelnök javaslatára kezdődött meg a munka, s vált ez az emberiség jelenét és jövőjét alapjaiban meg­határozó feladatkör a tagor­szágok és Jugoszlávia terv­szerű együttműködésének szerves részévé. A programot a KGST tu­dományos és műszaki együttműködési bizottsága dolgozta kl, 15 ágazati ál­landó bizottság javaslatait és 8 sokoldalú kormánykö­zi egyezményt (így az óceá­növekvő hulladékgpndok enyhítése, megoldása, ha­nem távlati prognózisok ké­szítése, a hulladékképződés megelőzése, vagy korlátozá­sa, merőben új hulladék­mentes, zárt technológiai rendszerek kidolgozása. A koordinációs központ persze maga is specializált, így csupán néhány részlet kutatásával és fejlesztésével foglalkozhat konkréten más külföldi partnerszervezettel együttműködve, miközben a problémakör egészét átfogó munkát összehangolja, szer­vezi. A különböző kutató, tervező és fejlesztő Intéze­tek százai kapnak így önál­lóan, vagy kooperációban megoldandó feladatokat. A kokszgázban levő cián ki­nyerésén és hasznosításán például szovjet intézet Irá­nok tisztaságának védelmé- nyításávai tevékenykednek. re, vagy a műbőrgyártás, a fafeldolgozás fejlesztésére stb.) figyelembe véve. Olyan A levegőszennyeződés méré­si módszereinek, műszerei­nek kidolgozásáért, egysé­átfogó kutatasi, műszaki fej- gesító=éért viszont ma'gvar lesztési program Készültje- lntézmények a felelősek. Az lv„anL ya tóuak 8 céI- hogy megvalósuljon a lemre es a természeti javak j tisztaságának folya­ezzel összefüggő ésszerű ki- matos ^ automatikus mé­aknazásara irányuló konkrét ré az élővizek figyelésé, Kak(?,rlatré "Jt®zkedeseket ben már alkalmazott mód­készíti elő. illetve alapozza szerhez hasonlóan. meg hosszú távon. A szocialista gazdasági közösség környezetvédelmi programja 11 problémakör­ben csoportosítja a tenni­valókat. Térrtakörönként egy-egy koordinációs köz­pontot Jelöl kl a kutató-fej­lesztő munkák irányítására, összefoglalására. A 8. prob­lémakör koordinációs köz­pontja például a magyar Epítésgazdasági Szervezési Intézet. Ez a feladatcsoport egyébként a háztartási, ipa­ri, mezőgazdasági és egyéb hulladékok ártalmatlanítását Megvalósult célok A kisteleki Sziládi Feri zem és parancsnoki posztra zamosabb ideig irányította a naponta vonatozott Szegedre kérem magam. Ügy gondol- század KISZ-alapszervezetét. és vissza. Az erdészeti tech- tam — folytatta —, hogy Az ifjúsági munka és a po­nikumban végezte tanulmá- mindkét cél megvalósításáért litlkal oktatás vezetése köz­nyait. Érettségi után a Dél- végzett munkám a katona- ben az emberekkel való alföldi Erdő- és Tangazda- közösségnek is hasznára lesz, érintkezés kifejlesztette ben­sághoz került és a balástyai de egyénileg is jól járok, ne az elhatározást: kérj fel­Alkotmány Tsz erdésztechni- mert a „Kiváló" tel/esítmé- vételét a pártba. Leszerelése kusa lett. nyért szabadság is jár s a előtt a párttaggyűlés egyet­A jó kiállású, magas ter. családomat gyakrabban lá- értett kérelmével, metű fiatalember, hogy miért Ugathatom. A beosztási és a szakaszparancsnok te­éppen Balástyán vállalt mun- rendfokozati illetményből hét eredményesen dolgozott kát, annak természetesen Pedig anyagilag is támogat, katonáéknál. Egyénileg kivá­nyomós oka volt. A diák- 111 tudom okét. lóan teljesítette a követeimé években ugyanis Feri meg- A nataror tervei két év nyeket, az alárendeltségébe ismert egy balástyai kis- ala" megvalósultak. Szilárd tartozó újoncok pedig magas lányt, aki szintén Szegeden akarata, jelleme és követke- SZinten sajátították el a ha­tanult A közös utazgatások- zetessége révén céljait valóra társzolgálathoz szükséges is­nak, együttléteknek aztán váltotta: őrvezető, tizedes, mereteket, esküvő lett a vége. A boldog szakaszevezető, rajparancs- « .. „ Mórton határőr házasDár azonban csak rövid nok, szakaszparancsnok-he- „ 1 , rt<?n nalar.or — tölth^teU eJütt ™ lyettes lett. majd - katonai ~ azJ™cstf beosztottja, zsír mocíi*Avní Iral 1 űtt szolgálatának harmadik idő- . . . ' _ 1 ' Ferinek masírozni kellett. szolgálatának harmadik idő szakában — őrmesterré lé­ik Szeged városi es járási rendőrkapitányság járműlo­pás alapos gyanúja miatt letartóztatta Mérész Ferenc 30 éves, foglalkozásnélküli, büntetett előéletű, Szőreg. Zalka Málé utca 52. és Di­znovics András 20 éves, Szó­reg, Lenin utca 1. szám alatti lakosokat, és ellenük büntetőeljárást indított. A rendőrségi vizsgálat szerint gedi Vízmüvek es Fürdők Vállalat előtt hamis kulcs­csal felnyitott egy ott par­kírozó Moszkvics típusú gépkocsit, s azzal Hódmező­vásárhelyre és Makóra haj­tottak. Visszafelé Mérész az Algyői úton egy betonosz­lopnak vezette a személy­gépkocsit, amelyben mint­egy 60 ezer forint kárt oko-* zott. Az autótolvajok ügyét hamarosan átadják vádeme­Méréez és Dimovics a sze- lésre az ügyészségnek. _ bevonulása előtt a Szegedi Pontosan két éve, hogy az pett elő'ré szakakzparancsno- Kendergyárban dolgozott ­erdésztechnikus a határőr- ki beosztást kapott. a naiaror- k; beosztást kapott. A szo­ségnél beöltözött. Akkor a cialista verseny követeimé­Csongrád megyei kiegészítő nyeit pedi8 ..Kiváló" szinten Parancsnokságról Kiskun- teljesítette. Elnyerte a „Ha. halasra irányítottak. Ott ka- tárőrség Kiváló Katonája" és pott alapkiképzést, majd Ba- az „Egység Élenjáró Szakasz­jún tisztes tanfolyamot vég- parancsnoka" címet zett. Feri tisztesjelölt volt A szakaszparancsnok aktív, már, amikor boldog család- intenzív tevékenysége pozi­apa lett. Fiuk született. Sza. tiven hatott vissza magán­porodtak a családi gondok, életére is. Minden hónapban s növekedtek a katonai fel- eltávozást, vagy szabadságot adatok. kapott s néhány napot együtt — Antikor újonc lettem, tölthetett a feleségével és a két célt tűztem magam elé kisfiával. Az irányító, terve­— mondta Feri a leszerelés ző, szervező, oktató-nevelő napján. — Az egyik: Bene- munkában pedig gazdag is­vezek a szocialista verseny- mereteket szerzett, amit a mozgalomba s a legmagasabb szakmájában ls feltételenül szinten igyekszem teljesíteni hasznosítani tud. De Sziládi a követelményeket. A másik: Ferenc őrmester a mozgalmi tisztes tanfolyamra jelentke- munkában ls aktív volt. Hu­mondta: — Az őrmester nagyon jó fiú volt. Igaz, hogy a nap minden percében fegyelmet követelt, de a beosztottak problémáit is orvosolta. Tü­relemmel tanította a fiúkat és személyes segítsége nél­kül például én sem tudtam volna az Egység Élenjáró Katonája lenni. A tartalékos határőr őr­mester november elejétől a bevonulás előtti munkahe­lyén dolgozik. Terve szerint az Erdészeti és Faipari Egye­temen szeretne tovább ta. nulni. A katonavíselt ember ezt a tervét is bizonyára eredményesen valósítja majd meg Gazsó BéU A KGST-országok és Ju­goszlávia közös környezet­védelem-fejlesztési prog­ramja alapján 1980-ig el­ért tudományos, műszaki stb. eredményeket fokozato­san, többségüket valószínű­leg csak 1980 után alkal­mazzák majd, a széles körű gyakorlatban. A környezet­védelem fejlesztését célzó átfogó kutató- és fejlesztő­tevékenység azonban máris széles körű szervező munká­val párosul. Megemlíthetjük, hogy a KGST környezetvé­delmi tanács éppen ezekben a napokban tartott ülést Budapesten. S az ülés napi­rendjén szerepelt az Inter­gazocsisztka elnevezésű nemzetközi egyesülés létre­hozása. Az egyesülés az ipa­ri gázok tisztítását célzó berendezések, szűrők, por­leválasztók nemzetközi gyár­tási kooperációjának szer­vezésére, a külföldi licenc­vásárlások összehangolására alakul. A KGST-országok Igénye csupán ilyen szűrőkből, por­leválasztókból, gáztisztítók­ból több milliárd rubel ér­tékű. És még mennyi féle műszer, berendezés süt. szükséges az emberi szer­vezetre ártalmas zajok­csökkentéséhez, vagy a jövő hulladékmentes zárt techno­lógiai rendszereihez. A közös fejlesztési prog­ramban szereplő 180 téma és a több száz feladat, rész­feladat megoldása nagyban hozzájárul majd a KGST­országok magas szintű kör­nyezetvédelmének műszaki­tudományos megalapozásá­hoz. De nem kisebb hord­erejű szemléletformáló ha­tása főleg az alkotó műsza­kiak. közgazdászok. vala­mint a döntésre jogosult gazdasági vezetők körében.. Növeli a felelősséget boly­gónk jelene, az emberiség jövője iránt. A fejlesztés, a termelés nem csupán végső célját, a szükségletek magas fokú kielégítését, hanem ki­induló pontját, módszer- és eszközrendszerének megvá­lasztását tekintve is még in­kább embercentrikussá vál­hat. • v Kovács József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom