Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-05 / 259. szám

4 n KEDD, 1974, NOVEMBER 5. 7 Családi események HAZASSAG nek es Laurinyecz Erikának I. kerület _ Erika Szilvia, Szegi Istvánnak és Szegeti: ayömbér Lasflft és Torok Jusztinának István, KarKun Murtu, Bellán János és üos Ferencnek és Rovó MarláSzemelüei Ágnes, Gajdos István nak Ferenc. Jámbor Mihálynak és omclr Katalin, Bőm András és Mayer Jolánnak Beáta Llvla. és Dévény Hona. Bálint Ferenc CsankI Lászlónak és Frányő ée Páter Katalin, Zsak László Margitnak László Péter, dr. Sikes Bsrta Terézia, Korom János lósi Csabának és dr. Rajki Érés Deák Maria, Nagv László és zsebelnek Zsófia Enikő, Tóth Tóbiás Katalin. Bitófalvi Vince Bélának és Horvát Nelllnck Arés Bodonyi Rita, Baráth And- pád. Gáspár Ferencnek és VaJrás és Bitó Mária, Juhász da Evánuk Zsolt Ferenc, Kovács György és Kalmár Mária, Sze- Ferencnek és Bálint Ilonának keres Sándor és Szűcs Aranka, Zsolt Miklós, Csepregl BalázsKovács Tamás és Rózsa Irén, nak és Fövenyes Ilonának KataSomogyi József és Kovács Má- Un. Csizmarlk Józsefnek és Larla, Benkö József és Sánta Ka- udisz Ágotának Ildikó, Bobvos taUn, Matuszka Tamás és Vln- Pálnak és Kató Évának Dóra cze Ilona. Katona József és KataUn, Mehitner Imrónek és Szabó Katalin. Kokavecz László pap JuUannának Akos Imre, és Fülöp Mária, Csada László Gárdián Istvánnak és Kálmán és Borda Olga. Lakatos Csaba Irénnek Gabriella, Gérdlán lstre Szécsényl Gizella, Balogh vánnak és Kálmán Irénnek IstZoltán és Balogh Anna, Mar- ván, pap Ferencnek és Pintér kella János és Nlkodémusz Mag- Évának Zoltán Attila, Nagy Fcdolna, Ágoston Árpád és Mc- rencnek és Sípos Etelkának 11gyerl Mária, Kovács József és dikó. Harmat Lászlónak éa Kónya Etelka, Kertész Sándor szántaW Évának Rita Zsuzsanés Rúzsa Irén házasságot kö- na, Pifl Tibornak és Molnás tOttek. Etelkának Robcrta Renáta, SiSzóreg: Jankó Sándor és Dé- mon Gézának és Baráth Gizellákány Viktória, Kovács András nak Géza. Szabó Józseínak és és Csapó Erzsébet Mária, Ha- Kolarovszki Erzsébetnek Andrea lász József és Dimovlts Mária, Ágnes. Jankó Sándornak és DéLovászl József és Korasz Er- kány Viktóriának Izabella, Laesébet házasságot kötöttek. j0s Józsefnek és Bak TerézláU. kerület "nak Andrea, Cserei Gyulának és Szeged: Nagymlhály József és Kopasz Margitnak Gyula, Balázs SFarkas Mária Ilona, Csete La- Lajosnak és Vízi Etelkának IIgos és Nagyi Anna. Bakacsl Ist- dikó. Szűcs Gvulának és Szánván és Dudás Magdolna. Erdei tó Magdolnának Gyula Gábor János és Sinkovlcs Mária, Bog- nevű gyermekük született, már Zoltán és Kovács Dóra Ka- .„ k„ri|ip, tmltn. Görög. János és Vlsnyel SlC)?eü: G"i<inak és I * Klára. Kulich Mihály Gusztáv és Knrátsonyi Mária, Liliom Károly István és Szatmári Erzsébet. Rigó István és Solymosl .innának Ferenc, Kiss László Erzsébet. Varga Imre és. Farkas ,„tvAnnnk ... s-fi Pap Piroska Juliannának Krisztina, Hegyi Sándor Péternek és Odor Ilonának Barnabás. Ezslás Ferenc Jánosnak és Antal Jull_,,„,,- _„-_„ „„,.. Istvánnak és Szűcs Piroska Er" ZkeUva;,lU:i4" GiS, m/i; zsóbetnek KataUn. Kóczl István Józsefnek és Czabán Erzsébet Czabán Évának Csaba István. Kovács Jánosnak és Harmati Klára Ho>« Szeredl Erzsébet, Magyar János Sándor és Magyar! Mária. ÍÍSnVá Ac.IStíí«o/eés6 rámérek nának Gábor, Kovács Istvánnak Margit házasságot kötüttelc. Márta Ilonának Márta, Végh III. kerület Szeged t Malomsokl István és Oláh Mária. Csillag Péter és Józsefnek és szendrel Juliannának József. Vldovlcs Gyula Jánosnak és Födi Irénnek Pl,*„„<= Ttn roska Irén. Góra Ferencnek és szarvas Mária Köles János Ba- Harmath Rozáliának Gábor, slé« A^Mm-Türes Klára. mon.Hajdú Antainak és Vóneki rSUn makiéi; Magdolnának Magdolna, Fischer EftJÍSnftek Ferencnek és Ocskó Máriának Knvá« i-t Gábor. Molnár Péter Pálnak és Kiskundorozsma: Kovács Ist- „ NAoiriak Levente Hor2? ESZ és CT Kaíalin *há- SS* ÜS 5TS& Anikó trmn»s KataUn há Teréziának István Zoltán. Piti zasságot kötöttek. Ferenc Mihálynak és Simon Má» riának AtUla. Abonyl-TOth Andi. Kerület rásnak és Kolonles Erzsébetnek szeged: Lengyel LászlOnak és András. Lévai Józsefnek és KriNagy Piroskának Gábor Steln- Margitnak József Győző, macher Antalnak és DlnUtrova JÓ2"ef Ferencnek és DeEUlnln «.5,arlnoföaJ2kni" méter Jolánnak Győző nevű nak és Matuz Olgának Olga Dó- „vermekük született, ra, Bozókl Ferencnek és Naesa gyermekük szuieren. Zsuzsannának Gábor, Farkas Jó- HALALOZAS esetnek és Juhász Erzsébetnek J- D,. „ . József, dr. Kasza Gézának es Szeged: Nagy Zoltán, Bihari Magyar Emesének László Géza. Géza. Szentmártony-Stachó SzeHalász Mihálynak és Diószegi verné Faragó Mária, dr. Szabó JuUannának Zoltán László, Kohn János. dr. Matók Andrásné KieRóbertnak és Sebestyén Zsu- fer Erzsébet, dr. Baracs Marzsannának Dávid Róbert. Karó ceU. Rutai István, Nagy IstvánLászlónak és Varga Lídiának né Szűcs Rozália, Bakacsl AnLászló. Hetyessl Istvánnak és talné Balogh Ilona, Mltrovics •Winkler Katalinnak Tamás Le- Monojló, Szabó József, Mészáros vente Zádori Zoltánnak és Ep- Istvánné Simon Margit. Gyuris res Gyöngyinek Roland, Bucz- Ferenc, Szabó Attila, Sebesi kó Istvánnak és Kis Erzsébet- Miklós, Afra Izabella, Dobó Lanek István. Farkas Zoltánnak Jos. Szalkal István Pragai Jaés Radvánszkl Klárának Gábor nos Pálmai Gyuláné Paplógú Zoltán, suba Jánosnak és Mé- Julianna. Fecser József, Szála száros Saroltának Sarolta, Füri Zsuzsanna, slnkó Margit, Hódi Sándornak és Kollurik Eszter- Lajos meghalt. . nek Anita. Herédl szilveszter- Szöreg: Barát Mihály meghalt, nek és Kiss Mártanak Aranka JJJ- K«5°« Mária. Gyurkovits Ferencnek és Szeged: Illés G^örgyné ErdéKósa Erzsébetnek Róbert Leven- iyi Veron, Gyarmati Andrásné te, Guba Józsefnek és Lajos Szabó Erzsébet, Hajdú János. Máriának Zsuzsanna, Harcsa- Pista Zsigmond Ozsgyáni JóPintér Sándornak és Monostori ^et, Szántó János, Fodor AndMáriának Zsolt. dr. Szeberc- rás meghalt. Sándornak éB Zsbedles m. kerület llj felszereléssel látják el az orvosokat Egyes baleseteknél sokszor csupán az azonnali, hatékony orvosi beavatkozáson múlik a beteg élete. Előfordulhat, hogy a baleset, vagy a rosszullét bejelentése és a mentőkocsi megérkezése között —- a beteg állapotához képest — túl hosszú idő telik el. Az elmúlt évben az országos mentőszolgálat által szállított csaknem másfél millió beteg közül1 például több ezernél a helyszínen kellett a létfontosságú életfunkciók — a vérkeringés és a légzés — helyreállítását, illetve az újjáélesztést megkísérelni. Ennek alapján határozta el az Egészségügyi Minisztérium, hogy 1975. végéig speciális, a sürgősségi betegellátáshoz szükséges felszereléssel látják el a körzeti orvosokat. Az új orvosi táska, amelyet valamennyi körzeti és üzemorvosnak, illetve körzeti gyermekorvosnak — szolgálatban és a saját gépkocsijában — állandóan magánál kell tartania, elsősorban olyan felszereléseket tartalmaz majd, amelyek lehetővé teszik, hogy a halasztást nem tűrő esetekben az orvos azonnal megkezdhesse a szakszerű újjáélesztést, vagy sokktalanítást. Az intézkedés csaknem ötezer orvost érint, a későbbiek folyamán azonban minden, saját gépkocsival rendelkező orvost ellátnak ezekkel a felszerelésekkel. Rajzoló óvodások Nézem a sokszínű rajzlapokat. Kutyák, házak, gyerekek, labda. Tíz évvel ezelőtt is rajzolhatták volna ezeket három-hat év közötti óvodások. Ami új a képeken, azt csak ezek a mai gyerekek láthatják így. A toronyházak között szirénázó, kék autó, a görbevonalú úttestet szaggatott vonal felezi. Piros-sárga-zöld filctollpettyek, nyilak jobbra-balra, bogárhátú kisautók, és két hatalmas téglalap, nyolc kerékkel — nyilván egy pótkocsis kamion. Mit tudnak a legkisebbek az utcáról? Hogy látják a felnőttek világét? Az óvodások megyei közlekedési rajzpályázatára beküldött rajzok leginkább a felnőtteknek tanulságosak. A gyerekszem> híven tükröz, meglátja rajzlapot uralja a víztorony, le. A toronyházak közé fát a joi, a rosszai, o eszrevei- t,k_(ii«tf. ai,tAhii«nk mixelt rt* cc.Hóe v>,n*t a nyolcadik emeleten. A danl, de felismerhetően festi lenül is véleményt mond, ha Q0^0"® apró rajzol. " Mónika piros labdáját maradék anyagból vágta ki. Zebrákat is ragasztott a képre, a jelzőlámpára csak a ic-nuwi Bi| u tilos jelzést. Vajon hol la- dül . holtba for pén. A zebrák mellett autók, kik? Biztosan nem játszótér A „témát" szabadon választhatták. Forgalmas csomópont, rendőr áll a közeautóbuszok. nem rajzolt, de csuklós buszt igen. Ha nincs kékszínű papírja, zöldből vágja kl a rendőrautót. És figyelmeztet, ez nem postás ám! Négyéves és megkülönbözteti a Zsigulit a Polski FIAT-tól. Egyea két járda között sétáló, közelében. A sok száz rajzon """""" £ egymás kezét fogó óvodások: kevés a fa, a virág. Házak, Kissé távolabb szirénázó autók, táblák egymás he- *ZU1J: Balla mentőautó. Villanásnyi élet- gyén-hátán. Játszótér csak ®-Jll^-V kép, gyermekkézzel megörö- elvétve akad. Valóságtükkítve. rözés? A zsírkréta-vonalakból ne- * nem hezen kivehető, mi történt a teherautóval. Gábor megmagyarázza. — A billenősnek elgurult a kereke, a gerendák lecsúsztak és akkor jött a rendőrautó, hogy segítsen. —- Miért ezt rajzoltad le? — Mert elkéstünk az óvodából és anyukám haragudott. Az utca képét Csaba felülről nézi. Tarjánban laknak, jön semmi, átmehetek. — Apukámmal nem a zebrán mentünk át, úgy féltem. — A testvérem nem fogta Színes ceruza, zsírkréta, meg a kezem. filctoll a legkedvesebb rajz— Én csak az udvarban biciklizhetek. — Apu mellé nem ölhetek az autóban, csak hátra. — Ha sétálunk, a sarkon Kismama a „divat" AV ER MEKVATLCS" TEREI nyi Andrásné Erzsébetnek Zoltán Péter. Bá- . M°sy°rósl tény Mihálynak és Gál Eszter- Takacs Róza. Tóth Károly. Lilinek Mónika Eszter Juhász And- pm Károly, Illés Janosné Galrásnak és Tápai Máriának And- ler Anna, Standhaft József, rás. Juhász Andrásnak és TA- Krckuska Józsefné Bálint Rózámat Máriának Attl'.'i Buaner 11a, De Ki István, Bagl Orbán, T^vadarnak^ és Poptty Klárának Steln Mórné Sp^er Sarolta TaKlára Szilvia. Balon Rudolfnak nács Illésné Szemesi Anna, es Oláh Erzsébetnek Mária. Kis Szentgyörgyl Gyula meghalt. Andrásnak és Kols «láriának F.rika Maria, szabó Jánosnak és Fábián Évának Eva. Pintér Ferencnek és Gombos Máriának Gábor, Gvarinat Ernőnek és Berta Emíliának Róbert Károly. Kis Imrének és Dékány Rozáliának Imre, Posta Istvánnak és Szekeres Katalinnak Péter Róbert. Kovács Lajosnak és Papp Margitnak Gabriella, Kovács Lajosnak és Papp Margitnak Krisztián, Teleki Arpadnak és Petrovlcs Editnek Róbert, Molnár Ernőnek és Oláh Annamáriának Andor, Korom JózsefKlskundorozsma: Kéri Istvánné Bóka Etelka meghalt. i eszközük. De az „új stílus", a ragasztott technika, a montázs betört a legkisebbek művészetébe is. Színes kavicsokból összeáll egy jelzőtábla képe, gyógyszeres do- meg kell állni, bozokból a lakótelep modell- _ Rajzolni legjobban auje. Félbevágott dugókból és tót szeretek, gyufaszálaktól gyerekeket. Technikai forradalom, á őszi falevelekből kertet lehet legkisebbek szemszögéből, összeragasztani. Az óvónők * ízlése meghatározza a gyerekekét ls. A találékonyságot, Megdöbbentő, pár soros új. „KKO. ., t„,u.n sághírek. Villamos elé szaotletesseget ebben a korban ^ & labdája ^ futot^ lehet igazán csiszolni. A pályázat legmeghatóbb alkotáelengedte édesanyja kezét, az úttesten szánkózott, négyéves, sa egy óvodai nagycsoport hazafelé ment az iskolából, kollektív rajza. fájdalommal tudatjuk, tragi— A csomagolópapírt a ját- kus körülmények között.. J szószoba falára szögeztük. Az óvodákban kísérleti jelükkor rajzolhattak rá, ami- leggel bevezetik a KRESZkor akartak, amikor eszükbe oktatást. Közlekedési szakjutott valami. És a közös emberek tartanak bemutató munka öröme — magunk foglalkozásokat, filmeket vesem hittük volna — a leg- títenek a gyerekeknek. Az zárkózottabb gyereket ls fel- óvodától a játszótérig, séta szabadította. Egyszerre öten- közben állandó beszédtéma hatan is festették, s büszkén a „hogyan közlekedjünk?" mutatták ötleteiket. írhattak De a felnőttek felelősségét a „falra", talán ennek örül- nem csökkenti, hogy gyermetek a legjobban. keink már óvodáskorban * megtanulják a közlekedés A Volkswagen nevét még alapvető szabályait, nem tudja helyesen kimon- Pálfy Katalin Hazai képek írta: dr. Ábrahám Ambrus •— Kettőezer-egy, kettőezerkettő. ^ 6. Tiszanagyfaluból, nem hosszú út után, Tiszaeszlárra értünk. Tiszaeszlár híres, vagy talán inkább hírhedt falu a Felső-Tisza mentén. Jellegzetes alföldi tájakon haladva elég sokáig tartott az út, amíg elérkeztünk Tiszalökre, ebbe a jól ismert és sokat emlegetett nagy alföldi faluba. Tiszalök mindenki előtt, aki újságot olvas, és aki az ország nagy ügyei iránt csak kicsit is érdeklődik, jól ismert falu, hiszen itt van az ország első vízi erőműve a Tiszán. Hatalmas, rendkívül komplikált és szép alkotmány, amely energiaszükségletünknek tetemes részét szolgáltatja. Nagyon szép, praktikus és kulturált a nagy üdülőtelep, amely a Tisza partján, a töltés mellett helyezkedik el, szálaserdő közepében. Amikor Szegedre érkeztem 1934-ben, és járkálni kezdtem a Tisza partján, amely azóta is kedvenc mozgolódási területem, szorgalmasan keresgéltem azokat a helyeket, amelyek a nagy, lapos egyhangúságból kiemelkedve, a szemnek újat, a lelkületnek nyugtatót és élvezhetőt mutogatnak. Ilyennek találtam a nyárfáserdőt, a szegediek „Sárgá"-ját és a Maros torkolatát, amelyet télen, nyáron, esőben, sárban, hóban mindennap felkerestem, amelynek füzeseiben, nyárasaiban elgyönyörködve, nagy életproblémák boncolgatására is alkalmas helyet találtam. A füzesek alul és ezek közül nézegettem a Maros hullámait, amelyek testvéri öleléssel merülnek el Tápé alatt a szőke Tisza habjaiban. A laboratóriumi és szellemi munka után jól esett elnézni az egymással beszélgető habokat, a virágba boruló tavaszt, az égető nyarat és az ezer színben halódó őszt. Egysíer, a háború idején, utam Mártélyra vezetett. Ahogy megláttam ezt a tájékot, a dög-Tiszát, a hatalmas erdővel borított árteret, a szépen gondozott gyümölcsösöket, szőlőket, a sóvirágokkal megrakott töltésoldalakat, azt mondtam, hogy el sem tudtam képzelni, hogy ilyen szép tájék is akadhat az Alföldön, a Tisza partján. Ez a tájék, bár helyenként a régi 'formát igyekszik mutogatni, azóta elkultúrálódott. Tele rakták épületekkel és mindenféle létesítményekkel, amelyeknek láttára Kuli Lajosnak, a „Hazai rejtelmek" kitűnő írójának a szavai juthatnak eszünkbe. „Addig szép a természet, amíg az ember le nem törli róla az Isten ujját". De most, ahogy láttam a tiszalöki üdülőtelepet, azt kell mondanom, ez még Mártélynál ls szebbnek és kellemesebbnek látszik. A tervszerűség, az okosság, a fáradt, a nyugalmat, pihenést és gyógyulást kereső embernek az igényes igénytelensége szól hozzánk,' ennek a szép teleonek mind a négy sarka felől. Tiszalök után T^szadadára vezetett az utunk. Szép fekvésű, fás falu. Talán a fentebb már emlegetett kő- és fahiánv hozhatta magával, hogy ezen, mint a többi alföldi falukon, nem látszik az élőrehaladásnak az a meglepő formája és menete, amely szemünkbe tűnik az aggteleki barlanghoz vezető úton, és azokon, amelyek a Sátorhegység északi peremén vezetnek végig. Egyet azonban Tiszadadáról ls el kell mondanunk, és ez az, hogy a szegénységnek és a nyomorúságnak a kiabáló jelei itt sem jelentkeznek. Tiszadadáról Tiszadobra érkeztünk. Ez a falu tömörebb struktúrájú településnek látszik. Nevezetessége a szép Széchenyi-kastély. A házak, amelyek az út mentén sorakoznak, alföldi jelleget mutatnak, de itt is látszik a rend, a gpndosság és az otthon szeretete. A szépérzékről és a szép szeretetéről tanúskodnak a virágos udvarok, és virágos kertek, a formás kapuk és kerítések. A faluból egy kevésbé kulturált út vezet a pontonhídhoz, amelyen átkeltünk a másik oldalra, illetőleg visszatértünk arra az oldalra, amelyet Tokajnál elhagytunk. Nem sokkal az átkelés után Tiszalúcon és Hernádnémetin keresztül Miskolcra érkeztünk. A két faluról, mivel már sötét volt, nem sok a mondanivalónk. Miskolc pedig az országnak második legnagyobb városa, amelyet ismer mindenki, aki újságot olvas, annak pedig aki nem ismeri, minden lehetősége megvan arra, hogy ezt a csodálatos környezetbe telepített, hihetetlen gyorsasággal fejlődő nagy ipari várost egészében és részleteiben is megismerje. Ha az elmondottak után akarnék még valamit mondani, akkor ez nem lehetne más, mint a megismétlése annak, amit egy fiatal angol orvosnő mondott jó néhány esztendővel ezelőtt, amikor egy késő augusztusi estén a tihanyi Sport Szálló teraszáról belenézett a Balatonba, amelyben ragyogó sugaraival tündérkertet varázsolt a sötétlő felhők alól előbújó telihold: „Magyarország kicsi, de az egész világ legszebb országa." _ (VégeJ