Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-05 / 259. szám

KEDD, 1974, NOVEMBER 5. 7 h á rom t éte I be n Bálint Endre kiállítása Szegeden Előzmények rajzokban Bálint Endre művészetét 1948-ban érintette először és termékenyítette meg első ízben a magyar folklórkincs. A népművészet jellegzetes madarai, a népi hitvilág állította falusi pléh Krisztusok (nála fél korpuszok), mézeskalács figurák, a szerb népművészeti könyvből előbukkanó pellerines csoport és női arckép azóta is művészetének alapmotívuma. Csakúgy, mint a szentendrei házak fala és oromzata és a szentendrei ablakrács, mely művészetének immár két évtizede kézjegye, emblémája — szinte minden művén ott található. Az egyik, 1955-ben készült ekvarellen szürke sárospataki kapu, rajta sárgára mázolt lófejcégéren „Kis János M.". Ez a lemezből kikanyarított naiv paripafej két évtized távolából is állandó kísérője Bálint festészetének. Az algériai parasztasszony sziluettje már a párizsi évek emléke. A szárnyas angyalok hada a gyermekkor vidékének temetőkerítése mögül bukkan föl újra és újra. Négy szimmetrikusan elhelyezkedő körforma a zsenynyei park négy bukszusbokrát idézi, s ott vándorol képről képre az utolsó vacsora pohara, cipója, sótartója. Nem sok motívum ez, de bizonyítja Bálint Endre művészetének folklorisztikus töltését, nosztalgiáját e néhány, egész életre nyomot hagyó motívum iránt, mely évtizedek távolából is visszacseng új és új hangszerelésben, képről képre új módon. S mindezeket a motívumokat ott találhatjuk 1955-ös és 57es keltezésű grafikáin, akvarelljein — a mai művek rajzos előzményein. lett a robbanás pillanatában elhaladt, úgy „tapad a házak falára az emlékezés" Bálint Endre festészetében. Az emlékek, az álmok, a régi, meghatározó motívumok jelennek meg sorra festményein, melyek egyszerre sugallják a fájdalmas lírát, a merengő szomorúságot, a kemény etikai tartást, a tragédiára való hajlamot és a teljes harmónia szüntelen igényét-keresését. 1974-es keltezésű Bálint Endre szegedi kiállításának legnagyobb vállalkozása, művészetének eddigi „összegzése", a Triptychon ikonosztáz hármas osztású, 27 képből álló műve. Ebben az alkotásban összegződik a szentendrei rácstól az utolsó vacsora poharain, a zsennyei bukszusokon és a sárospataki lovacskán át a párizsi fél korpuszig és a magyar népművészet mézeskalács figurájáig szinte minden hajdani és mai bálinti motívum. A művész kivételes tisztasággal és töretlen színekkel festette meg ezt a zenei sugallató művet. (Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerző zongoraművet írt az alkotás ihletésére.) Két évtized — világjárás, útkeresés, sikerek és buktatók, ünneplések és mellőzések, tiszta szándék és örökös kétkedés — minden művészi stációját rögzítette ebben a triptychonban Bálint Endre. Egységesen és pontosan szerkesztett motívumok, a művész életére égett álmok és emlékek — miként a házfalakra égett árnyak — jelennek meg e nagyszabású művön. Festményeiről szólva nem hagyhatjuk szó nélkül az 1972-ben, életének válságos berlini éveiben festett 16 darabból álló Képszonettek-sorozatát, mely színeinek kontrasztjaival és harmóniájával, a motívumok kristálytiszta világával az Ikonosztáz méltó előőrse. Motívumok igézetében Objektskanzen Ahogy a hirosimai szeke- A szegedi tárlat harmadik rező parasztember árnya rá- emeletén különös világba kesült a kőkerítésre, mely mel- riil a látogató. Szedett-vedett Újabb árhullám Szögednél 7SO—8QO centiméter között tetöztk a Tisza holmikból, véletlenül talált tárgyakból konstruált, szokgtlan-furcsa tárgyai, szerkezetei minden bizonnyal vízválasztók a közönség körében. Haragos-felindult ellenzői éppúgy lesznek, mint kritikátlan-elfogult sznobjai. Tény, hogy Bálint ötlettárának darabjai a szellem magnéziumlángjával villannak napjaink tragikomikus színpadán. jobban-erőteljesebben kötődnek a 10-es, 20-as évek dadaista objektihez, mint napjaink elviharzó popdivatjához. A tárgyak Bálint villódzó szellemiségének, elvitathatatlan — néha morbiditásra hajlamos — humorának termékei. Előzményei és kísérői a kiállított fotómontázsok, amelyek lehetőséget adtak Bálint Endrének, hogy a festészete által száműzött reális világot, a fotó nyújtotta objektív valóságot is felhasználhassa a világ minden rezdülésére érzékeny mondandójának szolgálatában. Ez a különös objektskanzen egyszerre viseli a szent és a profán borotvaélen táncoló harlekinje mutatványát, izgalmát, a megejtő szellemességet és az átkozódó káromkodást, a tragikumot, a brutalitást, a fanyar iróniát és a poézist. A művész máig tartó pubertáskorának játékos fantáziacsapongásainak, ötletének kifogyhatatlan tárházába vezeti itt a közönséget. Játsszunk együtt vele. (Ehhez a játékhoz társak kellenek, nyitott, tisztaszívű, megértő társak.) Utóirat: Bálint Endre festőművész, érdemes művész október 27-én töltötte be 60. életévét. A születésnap alkalmából vasárnap délben nagyszabású kiállítás nyílt műveiből a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. A tárlatot nagyszámú érdeklődő jelenlétében a kiállítás nagyszerű rendezője, Bálint művészetének avatott ismerője, dr. Üry Endréné művészettörténész nyitotta meg. A megnyitón közreműködött Fábián Márta cimbalomművész. A kiállítás Bálint Endre két évvel ezelőtti, a Műcsarnokban rendezett tárlata óta született műveit tárja a nagyközönség elé. Tandi Lajos Ételek, sültek és különleges ínyencségek elkészítésére születni kell — állította egy öreg szakács, aki már nyugdíjba ment a szakmából, és tudományát csak odahaza kamatoztatja, mert otthon ls ő az úr a konyhában és nem az asszony. — Persze — tette hozzá —, nagyon kell Ismerni az ízek és a fűszerek sokaságát is, anélkül kár belépni a konyhába. Mindezek birtoklása nélkül mégi6 beléptünk először a Hági, aztán a Szeged étterem konyhájába. Az első benyomás az volt, hogy a rettentő és páradús melegben az avatatlan nehezen tudna eligazodni a fazekak és lábasok birodalmában. hogy ráterelje figyelmünket egy tisztes, jó szakmára. Miután megtudtuk, hogy naponta 14—15-féle főételt készítenek Itt, rákérdeztünk a kósza hírre, miszerint egyre fogy a szakácsok létszáma az éttermek konyháiban. KITÉRŐ VÁLASZ TISZTES, JÚ SZAKMA — A nyáron melegebb is volt, 40 —50 Celsius-fok, és akkor mi i6 majdnem megfőttünk — hökkentett meg bennünket a Hágiban Csiszár l6tván, aki a szakmát is itt tanulta, és mint szakács, a vállalat kiváló dolgozója, brigádvezető, és mindössze 27 éves. Imre öccse a Volán konyháján szakácsoskodik. Ásotthalomról kerültek be Szegedre, szakmát tanulni. Hogy összebeszéltek-e, vagy sem, arra már nem emlékszik Csiszár István. Annyi bizonycs, hogy amikor nagyobbacskák voltak, odahaza anyjuk egyszermásszor rájuk bizta az ebédvagy vacsorafőzést — Nem főtt ott persze különlegesség, csak olyan hétköznapi ételek — emlékezett vissza a Hági szakácsa —, ahhoz viszont elegendő bátorságot adott az önállóság, — A hír nem is kÓ6za, hanem valóságos — mondotta Csiszár István —, hiszen hozzánk is beállhatna azonnal nyolc-tíz szakács. Hogy nagy a hajtás? Bizony, legtöbbször nincs megállás, és sokszor jut ránk esti, éjszakai műszak, s emiatt elesünk olyan estéktől, amelyeken mások kedvük szerint szórakozhatnak. Csiszár fizetése nyáron havi 3 ezer, a főszezon után 2600 forint körül mozog, mindenkor az ételforgalom nagyságától függően. Nyáron naponta a 60 ezer forintot is elérte itt az ételforgalom, most már kevesebb. S mennyit keres ugyanitt egy talpraesett felszolgáló? — Hm... Azt kérdezzék meg tőlük — tért ki a válasz előL hozzájuk dicsekedni, hogy havi 3500-at keres, és minden estéje szabad, és a szombatja is biztos pihenőnap. Tavaly ilyenkor itt tizennégyen voltak a konyhán, s azóta nyolcan mentek el. Mészárosné — 14 éve a szakmában és felelős beosztással a vállán — a vállalat törzsgárdájához tartozik. Főnöke, Nagy Endre főszakács volta tanítómestere. Hogy milyen eredménnyel tanult, és hogy érdemes volt-e törekednie, azt kifejezi egy tény: a szakácstanulók országos versenyén hatodik helyezést ért el, s ezért fél évvel hamarabb szabadult, jutott Mészárosné önálló keresethez. Két éve pedig kiváló dolgozó. Hogy kapásból hányféle ételt tud összeállítani, azt itt felsorolni Í6 sok lenne. — Mí a kedvenc ételem? — kérdezett vissza. — Az. amit étlapunkon „öreg szakács kedvencé"-nek nevezünk. Kell hozzá kolbász, liszt, bors, petrezselyemzöldje, tojás. Mindezt natúr húsra téve, sajtot reszelünk rá, aztán megsütjük, s végül jöhet hozzá a körítés. ÉRDEMES VOLT-E? A Szeged étteremben Mészáros Istvánné főszakácshelyettes is azzal kezdte a beszélgetést, hogy az ő konyhájukon szintén kevesen vannak, bár a vendéglátásban is alkalmazott rövidített munkahét már sokat javított a körülményeken. Nemrégiben elment tőlük egy kollégájuk építőipari segédmunkásnak. Visszajár FŰSZEREK ÉS IZEK A Felső-Tisza vízgyűjtőjében lehullott idei első hó gyorsan elolvadt. Ez a csapadékmennyiség 15—25 milliméter közötti. A Tisza mellékfolyói közül a Szamoson, a Fehér-Körösön és a Maroson újabb árhullám indult el. A Maros vízállása Gyulafehérvárnál 346 centiméter volt, s a tetőzés még nem következett be. A folyó makói szelvényére még nincs pontos vízállás előrejelzés, de a lehullott csapadék alapján Makónál 350 centiméter körüli vízállásra számíthatnak. A Tisza jelenleg Szolnok és Tiszafüred között tetőzik, attól lefelé lassan árad. Szarvasnál a vízállás meghaladta a 650 centimétert, ezért az ATIVIZIG a 8-as számú védvonalon elrendelte a másodfokú árvízvédelmi készültséget. Kiterjesztették további védvonalakra is ezt a fokú készültséget, tekintve, hogy a mindszenti vízállás meghaladta a 750 centimétert. Az alpári nyári gátnál fokozott védekezésre kell felkészülni, mivel tegnap, hétfő reggel óta a vízállás már a gát védképességének a határán van, és még további 10—20 centiméteres áradásra lehet számítani. A Tisza tetőzése Szegednél tovább húzódik e hét második felére. A várható vízmagasság 750—800 centiméter között mozog majd, attól függően, hogy a Maros mennyi vízhozamot szállít akkorra. Az ATIVIZIG torkolati szivattyútelepein változatlanul nagy teljesítménnyel dolgoznak, hogy az elöntött vetésről, szántóról, rétről, legelőről és egyéb területről átemeljék a vizet a folyókba. Mérhető csapadékot november első napjaiban Csongrád megyének egyetlen területéről sem jelentettek. Ennek, valamint a szeles időjárásnak a hatására is csökkent a belvíz az elöntött területeken. A korábban elrendelt belvíz elleni készültségi fokozatban nem történt változás. Első fokú készültség van a torontáli területen Algyő és Tápé térségében, valamint a vidraéri részen és a szentesi szakaszmérnökség egész területén. Ot beszélgetés Három szovjet rendező négy hangjátékát mutatja be a rádió ezen a héten, amelyeket a vendégek itt rendeztek. Míg a rádiós szakembereknek a tapasztalatcsere, a nemzetközi kitekintés alkalmát és lehetőségét jelenti egy-egy külföldi rendező meghívása, a hallgatók szempontjából nem ennyire egyértelmű a vendég magyarországi munkájának haszna és értelme. Bár a vasárnap megkezdett rádiójáték-sorozat előtt riportok szóltak a vendégek itteni munkájáról, annak érdekességeiről és nehézségeiről, a hallgató mégis kizárólag az elkészült művek alapján formálhatja a maga véleményét az együttműködésről. A vasárnap elhangzott öt beszélgetés című kétszereplős kamaradarabot Emil Vernyik rendezte. Apa és fia beszélget, először 1945-ben, ötödször 1969-ben. Az első beszélgetések az apa drámáját ígérték: a háborúból hazatérve feleségét hajdani barátja mellett találja, fiában pedig hiába keresi önmagát, munkás, emberséges, kemény életének folytatóját. Dráma lehetett volna az öt beszélgetés a javából, még akkor is, ha végül meggyőződhettünk róla: nem választják el egymástól alapvető jellembeli különbségek az apát és fiút, hisz a lázongó, felelőtlen, éretlen fiatalember az utolsó beszélgetés időszakában végre felnőtt, felelős folytatója az „apai örökségnek", korábbi ellentéteik pusztán az életkor és tapasztalatanyag különbségének következményei. Csakhogy az apa nem hétköznapi ember: nemcsak felesége tettét érti, sőt helyesli, de a fiú miatt sem fáj a feje. Bölcs és elképesztően türelmes egy életen át, mint aki előre tudja, hogy egyszer minden jóra fordul és elrendeződik. Így válik a rádiójáték izzó hangulatú, emberről szóló párbeszédsorozat helyett az ország életében ví« RÁDIÖNAPLO szonylag hosszú idő fejlődéstörténetének vázlatos témájává, hiszen a szereplők útja a háborús barakktól az összkomfortig és az autóig vezet. És így lesz kissé funkciótlan a választott forma: apa és fiú beszélgetése. Annál is inkább, mert az élet változásairól, a fejlődés állomásairól elsősorban a találó és kifejező hangeffektusok, valamint zenei betétek „tudósítanak", amelyek egyben elválasztják és bevezetik az egyes beszélgetéseket. Elég nehéz szerep jutott tehát az apát alakító Bessenyei Ferencnek és a fiút megszemélyesítő Sinkó Lászlónak egyaránt — és ez teljesítményükön is érezhető volt & & Kezeügyében ott van Romváry Vilmos Fűszerek könyve című munkájának immár tizedik kiadása. A fűszerezés örömétől, az étel- és italízesítéstől, annak hatásától a helyes adagolásig minden tudnivaló benne van. A? ember feje nem káptalan, azért van ott az eligazító kézikönyv. A szakács kapásból tudja, hogy mire jó az ánizs és a vasl'ü, s a vadételekhez miért szükséges a lestyán, a zsálya, az áfonya vagy a bazsalikom. — Különben — újságolta — Nagy Endrének hatvanöt féle fűszergyűjteménye van, s itt sorakoznak a polcokon. Azok helyes használatát illik megtanulnia annak, aki sok ember sokféle szája íze szerint vállalkozik íözni-sütni. A szakácstudomány lelke az ételek ízesítése — tette hozzá. Nagy melegségű, párá6 ez a konyha is, 6 mint a Hágiban, innem is kicsapódik a tömény ételszag az étterembe. A vendég nem is veszi észre, hogy a tömény ételszag beleivódik a ruhájába, a hajába, és azt szépen hazaviszi, és nem is kell érte fizetni. Elszívó készülék ugyan van, de légkondicionált berendezésű konyha egy sincs Szegeden. Nyáron ezért mérnek bent már kora reggel 43 Celsius-fokot, délben pedig megáll a hőmérő az 50-nél, mert csak annyi fér rá. Nagy a gyanú, hogy emiatt is vándorolnak a szakácsok egyik helyről a másikra, vagy dobják le magukról a fehér kötényt, sapkát véglegesen. Lodi. Ferenc