Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

2 VASÁRNAP, 1974. NOVEMBER £ ••HHBHMMBBBBmMOV Külpolitikai reflektor A Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlő­désének újabb lépéseként, a feszültség enyhüléséhez való hozzájárulásként értékeli a nemzetközi közvélemény a múlt heti moszkvai szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó eredményeit. Helmut Schmidt Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának tavaly májusban tett bonni láto­gatását viszonozta. Mint kancellár, első ízben járt a Szov­jetunióban, s így látogatása az állaspontok és nézetek pon­tosítása szempontjából nagy jelentőségű. Moszkva és Bonn egyezményei A szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó fontos kérdé­sekben vezetett egyetértéshez. A közös közleményben a fe­lek síkraszálltak az európai biztonsági értekezlet mielőbbi befejezéséert. Kifejezték készségüket, hogy a közép-európai fegyverzetek és fegyveres erók csökkentésével foglalkozó tárgyalásokon aktívan hozzájárulnak a minden résztvevő számára elfogadható határozatok eléréséhez. A moszkvai tárgyalások széles távlatokat nyitnak, elsősorban a két or­szág gazdasági együttműködése számára. A nyugatnémet­szovjet gazdasági kooperáció eljövendő lehetőségeit meg­győzően illusztrálja a szovjet területen épülő nukleáris erő­műről létrejött elvi megállapodás, ötmilliárdos létesít­ményről van szó, amelynek konkrét részleteiről már a kö­zeljövőben tárgyalni fognak a szakemberek. Kooperációs megállapodást kötöttek a kurszki fémko­hászati kombinát és műszálgyárak építésére. Nagyjelentő­ségű az újabb szovjet—nyugatnémet földgáz—acélcső egyezmény, illetve a szibériai nyersanyagkincsek feltárá­sában kínálkozó együttműködési lehetőség. A még aláírat­lan szerződésekről újabb tárgyalások kezdődnek az elkö­vetkező hónapokban. Schmidt kancellár moszkvai útjával hitet tett elődje keleti politikája mellett, s ez érthető helyeslésre és támo­gatásra talált a békeoffenzívát folytató Szovjetunió ré­széről. A rabati csúcs eredménye Az arab államfők és uralkodók rabati csúcsértekezlete gátat vetett Jordánia és a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet hosszan tartó viszályának. Az A1 Gumhurija törté­nelmi jelentőségűnek nevezi a jordániai—palesztinai meg­állapodást, melynek értelmében a hasemita királyság is a palesztinai nép egyedüli, törvényes képviselőjeként ismeri el a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, s hozzájárul ahhoz, hogy a békés vagy katonai úton felszabadítandó palesztinai területet, így a, Jordán-folyó nyugati partvi­dékét is a PFSZ vonja ellenőrzése alá. A rabati csúcs egy­ben megerősítette a palesztinai nép önrendelkezési jogát, beleértve az államalapítás jogát is. Á határozat nyomón új elem, hógy a közel-keleti vál­ság négy közvetlen érdekeltje (az EAK, Szíria, a PFSZ és Jordánia) szorosan és minden téren együttműködik a vál­ság megoldására irányuló érőfeszítésekben, és a paleszti­nai nép törvényes jogainak helyreállításában. A négy or­szág rövidesen megbeszélést tart politikájának összehango­lásóról. Az Is figyelemre méltó, hogy négy államfő: II. Hasszán marokkói király, Bumedien algériai elnök, Bhutto pakisztáni miniszterelnök és Szíjad Barré szomáli elnök, Jasszer Arafattal együtt, jelen lesz a palesztinai kérdés ENSZ-vltáján. A rabati csúcstalálkozó elsődleges jelentősége abban áll, hogy helyreállítja a közel-keleti konfliktus rendezésé­ben közvetlenül érdekelt arab felek egységét, s ily módon lehetőséget teremt a genfi békekonferencia mielőbbi fel­újítósára. Féi évvel a fasizmus után... Fél. év telt el azóta, hogy április 25-én a portugál fegyveres erők, annak a demokratikus, népi harcnak tala­ján döntötték meg a fasiszta diktatúrát, amely megterem­tette mozgalmuk sikerének objektív társadalmi feltételeit. Portugáliában ma olyan politikai hatalom érvényesül, amely demokratikus inspirációjú, a nép érdekeit szolgálja, megnyitja az utat a valódi demokrácia és az országos po­litikai élet legégetőbb gondiainak orvoslása előtt. Szembe­száll a monopóliumok hatalmával, nem szolgálja a nagy­bankok érdekelt, sem a gyarmati kizsákmányolást. Ebből származik az osztályharc kiéleződése, ami a reakciós erők­nek az új rendszerrel való szembenállásában, a demokrati­kus vívmányok megsemmisítésére irányuló kísérleteiben és szabotázsakciókban nyilvánul meg. A portugál népnek, a portugál baloldalnak komoly ne­hézségekkel kell szembenézniük ahhoz, hogv új életet te­remtsenek maguknak, és megoldják a legfontosabb bajo­kat: a jelek szerint létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy az ország elinduljon a demokrácia felé vezető történelmi úton. A portugál kommunisták legutóbbi kongresszusukon nyilatkozatba foglalták, hogv ..antimonopolista és a lati­fundiumok ellen iránvuló politika nélkül nem lehet kon­szolidálni a szahadsáelogokat. sem meghonosítani egy szi­lárd demokratikus rendszert". Szívós, következetes és sajá­tos harcra van szükség. Ezt feitegette egvebek között Cun­hal. a Portugál KP Köznonti Bizottságának első titkára aki egv portugál gszdasá°i küldöttség élén tett látogatást a múlt héten a Ssovletunióban. A portugál kormánv — a fasizmust megdöntő fegv­veres erők mozgalmának nrogramlával összhangban — an­timononolista i-t^zke-Sis^kre. a normális .azdAlkoHást sza­botálok fokozott eistégre vonására készül: mindez a további előrehaladás jele. Markovits Tibor Hold köriili pályán a Luna—23 s Moszkva (TASZSZ) Az október 28-án felbo­csátott Luna—23 szovjet automatikus űrállomást szombaton Hold körüli pá­lyára vezérelték. A Luna—23 repülésével egyidejűleg folytatja mun­káját a június 2-án Hold körüli pályára állított Luna —22 is. Az eltelt öt hónap alatt az állomással létesített ezernél több rádiókapcsolat során a tudósok nagy meny­nyiségű tudományos infor­máció birtokába jutottak. Mindkét automatikus ál­lomás fedélzeti rendszerei megfelelően működnek. Az elektronikus számítógép­központ folytatja a beérkező adatok feldolgozását. Portugália A demokratikus erők pártot alakítanak 0 Lisszabon (AFP) A Portugál • Demokratikus Mozgalom (MDP) országos kongresszusának küldöttei szombaton döntő többséggel megszavazták, hogy a de­mokratikus erőket tömörítő szervezet politikai párttá váljék. A határozatot az MDP rendezésébe folyó demokra­tikus napok rendezvénysoro­zatának lezárásakor, vasár­nap kiadandó politikai nyi­latkozatban hozzák majd nyilvánosságra. Szilárdítsuk tovább az enyhülési folyamatot Koszigln trunzel beszéde 0 Frunze (TASZSZ) A Kirgiz SZSZK és a Kirgiz Kommunista Párt megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából ünnepi ülést tartottak Frunzéban, a Lenin-palotában. Az ülésen beszédet mondott Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke. Koszigin. a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége rendeletének ér­telmében rátűzte a köztár­saság zászlajára az Októberi Forradalom Érdemrendet. Alekszej Koszigin beszé­dében kijelentette: „A nem­zetközi helyzet a szocialista világrendszer, a haladás, a demokrácia és a nemzeti felszabadulás összes erőinek befolyása alatt formálódik. Ennek tanúbizonysága a fe­szültség enyhülésének folya­mata, amely a nemzetközi helyzet fejlődésének megha­tározó vonásává vált." A Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke kijelen­tette. az SZKP és a szov­jet kormány erőfeszítései arra irányulnak, hogy „a nemzetközi kapcsolatok meg_ javulásának folyamata ne függjön ilyen vagy olyan konjunkturális tényezőktől. Az a feladatunk, hogy ezt a folyamatot szilárddá és visszafordíthatatlanná te­gyük. • A világban kialakult új erőviszonyok közepette, amikor a szocializmus vég­érvényesen megszilárdult a földkerekség jelentős részé­ben, ez a feladat nemcsak, hogy fontosabb, mint eddig bármikor is volt. hanem reá­lisabb is". „Külpolitikánk egyik fon­tos feladatát abban látjuk — mondotta a továbbiakban —, hogy a földkerekség va­lamennyi térségére kiterjed­jen az enyhülési folyamat. E cél elérését elősegítheti egy olyan konstruktív bé­keprogram, amely megfelel az ázsiai kontinens vala­mennyi népe alapvető és tartós érdekeinek. Egy ilyen program alapjául szolgálhat­na az ázsiai kollektív biz­tonsági rendszer. Ennek megteremtéséhez egyenjogú alapokon valamennyi érde­kelt ázsiai ország hozzájá­rulhatna." A szovjet—kínai kapcso­latokat érintve a szovjet Az ENSZ keretein belül megoldható Ciprus függetlensége 0 New York (UPI, DPA) Az ENSZ közgyűlése szombaton éjjel 117 szava­zattal, tartózkodás és ellen­A görög baloldal választási kampánya 0 Athén (TASZSZ, AFP) Az egységes baloldalba tö­mörült demokratikus és bal­oldali görög erők — köztük a Görög Kommunista Párt, az Egységes Baloldali Párt (EDA) és más szervezetek széles körű kampányt folytat­nak a november 17-re kiírt parlamenti választások előtt Athén után a vidéki váro­sokban — Szalonikiben, Pat­réban és Larisszában — sor­ra nyílnak az egységes bal­oldal választási központjai. A kampányt irányító bizott­ság számos választási nagy­gyűlést és találkozót szervez. A közeli napokban Kréta­szigetén, Patréban és Korin­thoszban szólalnak fel gyűlé­seken a haladó pártok ve­zetői. Athénban megnyitotta vá­lasztási központját a Cent­rum-szövetség Űj Erők Párt­ja. A megnyitón Mavrosz volt külügyminiszter, a párt elnöke móndott beszédet. Pa­pandreu a Pánhellén Szocia­lista Mozgalom vezetője je­lenleg Görögország nyugati és északi körzeteiben tart vá­lasztási körutat. mm­i ÍÍK««'= 111®" RADIOTELEX Bagdad Bagdadban megnyílt a II­nemzetközi olajszeminárium. A tanácskozáson számos or­szág és nemzetközi szerve­zet küldöttei vitatják meg a világ energiaproblémáit, az olajkincs felhasználását az arab és más fejlődő orszá­gok gazdasági és társadal­mi fejlődésének előmozdí­tására, az antiimperialista harc alátámasztására. Helsinki A Béke-világtanács Hel­sinkiben kiadott közlemé­nye szerint november 15— 17. között, Delhiben nemzet­közi konferenciát rendeznek az Indiai-óceán térségében levő imperialista támasz­pontok elleni tiltakozás je­gyében. Athén A görög hadügyminiszté­rium úgy határozott, hogy feloszlatja a rendkívüli ka­tonai bíróságot Athénban. A nem sokkal az 1967. áprilisi puccs után létrehozott rend­kívüli katonai bíróság íté­letei alapján több száz gö­rög hazafit vetett börtön be. szavazat nélkül jóváhagyta négy el nem kötelezett ál­lam Ciprussal kapcsolatos határozati javaslatát A dokumentum valameny­nyi Cipruson állomásozó kül­földi csapat gyors kivoná­sára és a szigetország bel­ügyeibe való külső beavatko­zás megszüntetésére szólít feL A határozat szerint Ciprus alkotmányos államformájá­nak meghatározása a szige­ten élő görög és török kö­zösségek közös feladata. A két etnikai csoportnak a vi­lágszervezet főtitkára segít­ségével az egyenjogúság alapján kell tárgyalásos úton ebben megállapodnia. A ha­tározat felszólítja az érin­tetteket, tegyenek meg min­dent a menekültek hazaté­résének biztosítása érdeké­ben. Állást foglal amellett hogy az ENSZ keretein belül megoldható a Ciprusi Köz­társaság függetlenségének szuverenitásának és területi integritásának biztosítása. Az Algéria, India, Mali és Jugoszlávia által előterjesz­tett határozattervezet komp­romisszumot jelent, amelyet mind a ciprusi görögök, mind a törökök képviselői elfogad­hatónak találtak. A doku­mentumból hiányzik minden utalás a török csapatok part­raszállására és tevékenysé­gére. Günes török külügyminisz­ter és Kiprianu ciorusi fő­delegátus zárónyilatkozatá­ban még egyszer megismételte kormányának a válsággal kapcsolatos álláspontját. Gühes szerint a szigeten fö­deratív szövetségi államot kell létrehozni, míg Kiprianu hangoztatta, hogv a tárgva­'ásuk mindaddig lehetetle­nek, míg a tőrök egységek megszállva tartják a sziget egy részét kormányfő az alábbiakat mondotta: „Mi megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy határunk Kínával teljes hosszúságában a béke, a jó­szomszédsági együttműködés, a szovjet és a kínai népek közötti barátság határa le­gyen. Ez megfelelne a két nép alapvető érdekeinek, Ázsiában és világszerte a béke és a haladás érdekel­nék. Éppen ezért a Kínai Népköztársasággal való nor­mális kapcsolatok helyreál­lításának irányvonala a ml állandó irányvonalunk, amely nem függ konjunktu­rális tényezőktől." A szovjet kormányfő a to­vábbiakban megállapította, hogy nyilvánvalóan hanyat­lóban van a kapitalista ál­lamok gazdasági konjunktú­rája. Mint megjegyezte, a válság irányába ható folya­mat nemcsak egyes orszá­gokat, vagy országcsoporto­kat ragad magával, hanem gyakorlatilag az egész ka­pitalista világot: az Egyesült Államokat, Japánt, a nyu­gat-európai országokat. Mint Koszigin rámutatott: „A válságjelenségek nem­csak a gazdaságra, hanem a burzsoá társadalom politiká­jára, kultúrájára, ideológiá­jára is kiterjednek. Mindez feltétlenül a kapitalista vi­lágon belüli ellentétek foko­zódásához, az osztályharc ki­éleződéséhez, különböző ka­pitalista országok érdekeinek újabb összeütközéseihez, a fejlett imperialista államok és a fejlődő ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok kö­zötti harc kiéleződéséhez ve­xeUl ­„Az imperializmus gazda­sági és politikai rendszeré­ben levő Ingatagság1 számos megnyilvánulása nem a kö­rülmények valamilyen vé­letlen találkozásának aa eredménye. A fejlődés objek­tív folyamata ez a kapitaliz­musból a szocializmusba va­ló általános átmenet korsza­kában" — mutatott rá a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. Alekszej Koszigin a továb­biakban foglalkozott a szov­jet gazdaság sikereivel. „A szocialista építésnek a hajdan elmaradott térségek­ben szerzett tapasztalatai, a nemzeti kérdés megoldásá­nak tapasztalatai, amelyeket Kirgizia és más köztársasá­gok gyűjtöttek, gazdagítot­ták a marxista—leninista ta­nításokat és az emberiség többsége előtt. Ázsia. Afri­ka és Latin-Amerika népei előtt forradalmi perspektívát tártak fel" — mondotta vé­gezetül Alekszej Koszigin. Kiváló minőségű vecsési savanyú káposzta 1 kg 6,- Ft. Minden élelmiszerboltban kapható! Szil. veszi er, 1974. ERFURT 8 nap vonattal XII. 28-tól L «-l*. 1650,- Ft. * l ALACSONY-TATRABAK (Dolny Kubtm 5 nap autóbusszal xn. 29-től L 2-ig. 1600,- Ft. Jelentkezés é» felvilágosí­tás: Express Utazási Iroda Szeged. Kígyó u. S. Tel: 11-792, 11-095.

Next

/
Oldalképek
Tartalom