Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

YASARNAB, ím NOVEMBER & samanaMMMBBai 3 Megvalósítható javaslatok Sikeres az idegenforgalmi pályázat A Csongrád megyei tanács kereskedelmi osztálya júniusban hirdetett pályázatot Szeged és környéke Hódmezővásárhely, Szentes. Ma. kó és Csongrád tízéves távlati idegenforgalmi fejlesztésére. A pályázatnak az volt a célja, hogy a beérkező javaslatokat összegezze az Idegenforgalom fellendítésének érdekében, továbbá, hogy mit lenne még célszerű bekapcsolni az idegenforgalmi kínálatba. Hogyan lehet a fogadóképességet fejleszteni, a bel. és külföldi turizmus igényeit minél jobban kielégíteni amellett, hogy figyelembe vesszük Szeged és Csongrád megye lakosságának igényeit a népgazdasági és az idegenforgalmi érdekek szolgálatában. Számos mű. átfogó dolgozat érkezett a pályázatra Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Szentesről. Makóról és Csongrádról. Az MTESZ megyei szervezete által létrehívott öttagú munkabizottság — Vida László erdőmérnök, dr. Andó Mihály kandidátus, Farsang Lászlóné dr.. a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, dr. Antalffy Györgyné. az Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Kocsis János építészmérnök — értékelte az értékes pályamunkákat. Egészében átfogják azokat a lehetőségeket, amelyeket idegenforgalmunk felhasználhat a fejlődés érdekében. A pályázatok között szerepel létrehozni Szegeden. a paprika városában paprikamúzeumot egy alsóvárosi „napsugaras" házban. Tápén be lehet mutatni az Árpád-kori templomrészt, a gyékényszövő ipart, Szőregen a műemlék jellegű szerb templomot. Kiskundorozsmán a szélmalom mellett népzepei találkozók rendezését javasolja egy dolgozat. Szeged strandolási adottságait elemzi az egyik pályamű. s a pályázó kitér a további lehetőségek felkarolására. Strandolásra alkalmasnak látja a baktói lakótelep mögött, az úgynevezett Bika-tavat, Tarjánban pedig a körtöltés mellett húzódó erdő rendezésével kiépíthető egy pihenőhely és tornapálya. Számos dolgozat valósággal Illeszkedik aktuális várospolitikai kérdésekhez. Szerepel ezekben még több parkolóhely kiépítése, további benzinkutak lé. tesítése, a köztisztaság korszerűsítése. komp- és sétahajójáratok szervezése, csónak- és kajakkölcsönzés. . a város közlekedéséből kiiktatható sorompók megszüntetése. tömegközlekedési eszközök menetidejének rövidítése. Szeged természeti, építészeti látványosságai és adottságai mellé felsorolja egy pályázó a Vetyehát, a Fehértó és a Sasér bemutatását hazai és külföldi vendégeinknek, ugyanakkor javasolja egy SZOT gyógyszálló építését. A Vársátány fa- és bo_ korállományának kiegészítését és nemesítését veti fel egy másik pályázó, ugyanakkor Felsővároson egy hajósdor jelfája volt. Ennek környéke kirándulásra nagyon, alkalmas. A Postakocsi csárda mellé elfér egy kemping, a jánosszállási állomás szomszédságában pedig, a régi sziksósfürdő kialakításával, alkalmas a környék sátortáborozásra. Szeged és környékéhez hasonlóan az idegenforgalom fejlesztéséhez további lehetőségeket tárnak fel a pályázók Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Szentesen és gaz<^aház bemutatását az ott Makón. A dolgozatokból azt élő vízen járók, hajóácsok, halászok már kiveszőben levő eszközeivel. Ugyanitt emlékmúzeum felállítását szorgalmazza azoknak a nevezetes személyeknek a tiszteletére — Dugonics András, Vedres István, Dankó Pista stb. —, akiknek működése nagyobbrészt ehhez a városrészhez kapcsolódott. A zsombói erdő turisztikai szempontból is figyelemreméltó. Kívánkozik ide egy kilátótorony. Az erdő szélén levő 200 éves csárdát — ahol Rózsa Sándor többször megfordult —, érdemes helyreállítani. A szatymazi Pász_ tor-villa a munkásmozgalmi mártíroknak állíthatna emléket. A fehér-tói csárda mellé kívánkozik egv múzeumszoba, amely Fehér-tó madárvilágát mutatná be, s egyben emléket állítana a nemrég elhunyt dr. Beretzk Péter ornitológus munkásságának is. Érdeklődésre számíthat Szőregen a XI. századi templom, továbbá az ópusztaszeri emlékmű és monostor, amelynek környezetét rendezni kell. Asotthalmán találjuk a 180 éves nyárfát, amelyről a néphit azt tartja, hogy Rózsa Sánösszegezhetjük. hogy Csongrád megyében még távolról sincsenek kihasználva az idegenforgalmi lehetőségek. Ezek felkarolása érdekében hirdették meg a pályázatot. A beérkezett pályamunkáknak szinte mindegyike közhasznú és megvalósítható. A pályázaton I. díjat, 3 ezer forintot nyert a Móra Ferenc Múzeumból dr. Csongor Győző és dr Juhász Antal. II. díjat, 1500 forintot ér. demelt pályamunkájával a Szegedi Erdőgazdaság kollektívája és Bodola Mikl 's Szeged, Kecskeméti utca 3/A szám alatti lakos. A III. díjat. 1000 forintot kapta Kele. mcn Gábor. Szeged. Tolbuhin sgt. 8.. dr. Andirkó Ferenc, Szentes. Kossuth tér 5., Molnár Emő, Hódmezővásárhely, Rákóczi u. 1., Forgó Gábor, Makó, Bajza utca 6., a Csongrád megyei Levéltárból dr. Perneki Mihály. Számosan részesültek még pénzjutalomban. A pályadíjakat hétfőn, november 4-én délelőtt Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője adja át a tanácsháza vb-termében. L. P. Harmincéves a Kossuth Kiadó A párt kiadója fennállásá- a Magyar Könyvkiadók és nak 30. évfordulóját ünne- Könyvterjesztők Egyesülésépelték szombaton az MSZMP nek vezető munkatársai is. budapesti bizottsága Villányi úti oktatási igazgatóságán. A bensőséges ünnepMózes Tibor, a Kossuth Kiadó pártszervezetének csúcstitkára üdvözölte a megjeségen megjelent és az elnök- lenteket, majd Berei Andor ségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP KB titkára, dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár, dr. Móna Gyula, és dr. Bagota Béla, a KB osztályvezető-helyettesei, Gábor Viktor, a kiadói főigazgatóság vezetője. Ott voltak a nyomdák és a kiadók képviselői, valamint Meghívás Dániába igazgató mondott ünnepi beszédet. — Kiadónk 30 éves működése elválaszthatatlan a falszabadult magyar nép 30 éves építő munkájától. Szilárd elhatározásunk, hogy pártunk irányításával a következő évtizedekben is mindent elkövetünk, hogy munkánkkal, könyveinkkel hozzájáruljunk a szocialista Magyarország kibontakozásához, továbbfejlődéséhez — mondotta Berei Andor. Ezt követően Győri Imre köszöntötte a jubiláló kiadót, majd dr. Molnár Ferenc Németh Jánosnak, a Kossuth Kiadó pécsi kirendeltsége vezetőjének, dr. Remete Lászlónénak, a kiadó szerkesztőjének és dr. Székely Sándorné előadónak átnyújtotta — a kulturális miniszter által adományozott — Szocialista kultúráért kitüntető jelvényt. Az egyenlet két oldala K önnyen rásüti egyik ember a másikra: amolyan érdekember. Olyan, aki mielőtt a kisujját is megmozdítaná másért, alaposan meghányja-veti, vajon származik-e ebből neki, magának valami haszna. Szem előtt van-e, amikor a jót cselekszi, bár az sem mindegy, kinek a szeme előtt. Szaporodnak-e a piros pontok a főnök képzeletbeli noteszében, s ha igen, hányszor kell még iTyet tennie, hogy elérje karrierje óhajtott lépcsőfokát? Vagy hoz-e pénzt a házhoz, ha testvére, vagy — ha van ilyen — barátja kis telkén ségít megfúrni a kutat? ö az, aki félrehúzott szájjal hallgatja a brigád döntését arról, hogy szabad szombatokon felépítik Kovács János házát. Szomszédként is félelmetes: az orvos feleségének segít lecipelni a babakocsit az emeletről — sose lehet tudni —, de a művezető párjának nem teszi meg ugyanezt. Utasként: ülve marad és kerüli a mellette álló idős ember pillantását. Ha járókelő: nem hajol le az elejtett kesztyűért és nem szalad azután, aki elvesztette. És egyáltalán: szoroz, oszt, még mielőtt mosolyt küldene a vele szemben álló felé, visszaszállhat-e rá ebből a gesztusból valami haszon, ha nem is most — valamikor. Kinek a rokona, jó barátja, ismerőse, hogyan érdemes megnyerni jóindulatát? Akadnak közöttünk ilyen emberek, s szerencsések vagyunk, ha nem a szemközti íróasztal, vagy gép mellől tekintenek ránk nap mint nap, ha nem a párnázott ajtó mögül döntenek a mi sorsunkról, ha nem a közvetlen szomszédunk, akitől egy szál gyufát se merünk kérni. Veszélyesek ezek az érdekemberek, önzésük nyomán bosszúság, sérelem, megbántottság terem. De nemcsak a munkatárs, a beosztott, a szomszéd vagy a családtag az, akinek megrázkódtatást okoznak. Közösségi-társadalmi méretekben még kártékonyabb tulajdonság az önzés. Mert a számításokba rendszerint hiba csúszik. Az adok-kapok egyenletet nem lehet mindig időben és térben leszűkítve felállítani. Az a brigádtag például, akiről az imént szó esett, szembeszegült tíz ember döntésével, mondván: „Egyedül építettem fel a házam, saját erőből, a kutya se segített. Hát én sem áldozom fel a pihenőnapjaimat." Ugyanez az ember természetesnek vette, hogy a többiek társadalmi munkájából épített óvodába felvegyék az ő kisfiát is. A közösség: több, együtt boldoguló, egymásra utalt ember szövetsége. Aki csak fél lábbal lép be ebbe a körbe — akkor, amikor éppen nem a munkát osztják —, annak kívül a helye. Közösségi, társadalmi méretű gazdasági, erkölcsi egyenleteket rúg fel. És ennek már nemcsak ő, az egész közösség kárát látja. Az önzők ezt az egymásra utaltságot nem ismerik fel. Lehet ennek oka tapasztalatlanság? Hányszor elhangzott már, hogy a fiatalok felelőtlenek, nem lehet számítani, építeni rájuk. Mi más lenne ez is, ha nem az önzés egyik formája? Különbséget kell azonban tenni a felszínes megnyilvánulások és a tényleges cselekedetek között. Elég volt egyetlen segítséget kérő szó, és a diákok százai jelentkeztek, hogy mentsék a földeken, ami menthető. Az azóta készített riportok bizonyítják, nem kényszerből, nem valamiféle közvetlen haszon reményében vonultak ki a sárba szőlőt szedni, kukoricát törni. Most kellemetlen, hideg az idő, esik és fúj is, kedvüket ez sem lohasztja. Becsöngetett hozzám az egyik nap a földszinti fiatalasszony, orvostanhallgató, egy kétéves kisfiú édesanyja. Gumicsizmát akart kérni. S minthogy ilyen nekem sincs, vásárolt egy párat az üzletben. Nem hiszen, hogy nagyon számolgatta volna, vajon egyenlő lesz-e az egyenlet két oldala. Pajkosan ugyan megjegyezte: nagy kár, hogy nem elég édes, kissé fanyar az a szőlő... Az idősebb emberekhez is igazságtalanok vagyunk néha, amikor a nyugdíjasokat nem számítjuk a társadalom munkaképes tagjai közé. Pedig akik megőrizték egészségüket, szeretnék hasznosítani energiáikat. Jobban oda kellene figyelni rájuk. És nem biztos, hogy szabad általánosítani Dérynék azt az észrevételét, hogy az öregség önzővé tesz. A

' lljon itt bizonyítékként egy szerkesztőségünkbe érkezett levél idézete: „Tisztelt szerkesztőség! Köztudott, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt elakadt az őszi betakarítás... Lapjuk is foglalkozik a témával. Megindult a segítő munkaerők mozgósítása: diákok, katonák, üzemi dolgozók. Javaslom, hogy tegyenek próbát a munkaképes nyugdíjasok munkába állítására is. Én magam is, feleségestül, segítenék bármilyen betakarítási munkában. Érdekünk közös. Tisztelettel Hülber Gyula." Az, hogy valaki felismeri-e a közösség érdekeit, nem lehet életkor kérdése. Annál inkább az emberségé és a meggyőződésé. CHIKAN ÁGNES A pártkongi Viil 1 w "II » rr Tobb es jobb cipó A Minőségi Cipőgyár sze- Lengyelországnak, Csehszlogedi gyárában a termelési terv teljesítése mellett a termelékenység növelését tartják a legfontosabb feladatnak. A háromnegyed év munkájának értékelésekor kiderült, hogy elképzeléseiket sikerül valóra váltani. A tervezett 1 millió 30 ezer pár cipőnél már eddig majdnem 24 ezer párral készítettek többet, s ezt elsősorban a termelékenység jelentős növelésével érték el. A cipők több mint 93 százalékát külföldi megrendelőknek, a Szovjetuniónak, FíökkönifivVar Az elmúlt hetekben kétszer is Szegeden járt Wladimir Kandel (képünkön középen). a koppenhágai nyári fesztivál igazgat ja. Vaszy Viktorral a szegedi opera munkájáról konzultált, és ellátogatott a zeneművészeti főiskola szegedi tagozatára, ahol az iskola vonós kamaraegyütteseit és énekeseit, Weninger Richárd (képünTakáts László felvitele kön balszélen) és Sinkó György növendékeit hallgatta meg. A dán szakembert Kedves Tamás (képünkön jobbszélen) tájékoztatta a szegedi akadémiai tagozat mun_ kájáról. Wladimir Kandel a jövő nyári koppenhágai fesztiválra meghívta az iskola egyik növendékkvartettjét és Weninger Richárdot, aki kamarazenei kurzust vezet majd a dán fővárosban. November 6-án Tarjánban, a 606. épületben megnyílik a Somogyi-könyvtár 2. számú fiókja. Ki-ki 5 ezer kötet szépirodalmi és különböző szakismeretet nyújtó könyvek között válogathat, ízlésének megfelelően. A fiatalok megtalálhatják az iskolai kötelező olvasmányokat. Gazdag a választék mesekönyvekben is. Beiratkozási díj egy évre a felnőtteknek 3, a gyermekeknek és tanulóknak 1 forint. A könyvkölcsönzés díjtalan. Nyitvatartás munkanapokon — csütörtök és szombat kivételével — délelőtt 10-től 12 óráig, délután 2-től fél 7 óráig, csütörtökön délután 2-től fél 7 (káig, szombaton 2-től 6 óráig. vákiának. Romániának és Belgiumnak gyártják, így igen fontos az exportterv teljesítése. Eddig minden tételt időben kiszállítottak, méghozzá úgy, hogy az exportból visszamaradt áruk mennyisége mindössze 1,1 százalék volt. a tervezett másfél százalék helyett. Az összes termékre előírt minőségi követelményeket 1.3 százalékkal teljesítették túl az év első 9 hónapjában, holott vállalásukban félszázalékos javulás szerepelt. A selejtes áruk részaránya a terveknek megfelelően 0,5 százalék. Sikeres munkájukat igazolja a fogyasztói reklamációk egytized százalékra történt csökkenése is. Negatívumként jegyezhető fel, hogy nem sikerült csökkenteni a selejtkárokat, sőt az ezer pár cipőre jutó selejtkár a tervezett 104 forint helyett 142 forintra szökött. Szép eredményeket értek el társadalmi munkával is. A többi szegedi gyár dolgozóihoz hasonlóan a cipőgyári brigádok is a gyermekintézmények támogatását tartották első számú feladatnak. A szocialista brigádok kezdeményezésére a gyái valamennyi dolgozója vállalta, hogy egy kommunista műszakot tartanak, a munkabért a bölcsődék. óvodák fejlesztésére fordítják. Eddig több mint 2700 órát teljesítettek, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden dolgozó eleget tett vállalásának. Segítik még a gyermekeket közvetlen módon is. Az építők és karbantartók a Hóbiárt' basa utcai óvodában és a Szilléri sugár_ úti általános iskolában végeztek több mint 22 ezer forint értékű munkát, az Ifjúsági brigád pedig a tarjáni bölcsődének, a Tímár utcai és a Hóbiárt basa utcai óvodának dolgozott, közel 12 ezer forint értékben. Ugyancsak a Tímár és a Hóbiárt basa utcai óvodáknak vásárolt ajándékokat a Béke brigád. a tarjáni bölcsőde, a Londoni körúti nevelőintézet és a Tímár utcai óvoda kicsinyeinek pedig a Vörös Zászló brigád kedveskedett ajándékokkal. Rajtuk kívül végeztek még mások is társadalmi munkát, de sok lenne felsorolni valamennyi se. gítőkész kollektívát. Mint ahogy a termelésben elért sikerek közül is csak a legjelentősebbeket tudjuk kiemelni.