Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK, 1914. NOVEMBER 21. Munkások lesznek] T-betűsök Az MSZMP KB 1972 júniusában határozatot hozott ttz állami oktatás fejlesztéséről. Két fontos területet jelölt meg: az általános iskola, valamint a szakmunkásképzés korszerűsítését. Az 1970ben megtartott. Csongrád megyei pártértekezlet; az oktatáspolitikai feladatok sorában egyik legfontosabb tennivalónak* tekintette: „segítsük munkásosztályunk utánpótlását nevelő szakmunkásképzés fejlesztését." A szakmunkásképző intézmények rendszere az elmúlt barminc esztendő alatt igen sokat változott: objektív es _„.„,,„. _ . járó. A párthatározat a szakKSS^.Smunkásképzés korszerűsítését képző iskolát, a szentesi új hogy az első és a második ipari szakmunkásképzőt és a évben kialakul és elmélyül a szegedi 14 tantermes, 600. sz. szakmunkásképző iskolát. Csak az ipari szakmunkásképző tntézbtek 32 tanteremmel bővültek, gyarapodott a kollégiumi férőhelyek száma is. Vásárhelyen kétszázzal az ipari, Szentesen Százhússzal a mezőgazdasági szakmunkásképző Intézetnél. Az 1970 —71-es tanévben az összes szakmunkásképző Intézetek 876 diákot tudlak elhelyezd* a kollégiumokban, az Idén 1126-ot. A férőhelyek száma még korántsem elég, hiszen a tanulók 65%-a be. oktatás tartalmában is. Objektív feltételeit tekintve, oktatási rendszerünk legelhanyagoltabb területe volt a tzakmunkásképző iskolu. Ennek ellenére, a mostoha körülmények között is 730 ezer szakmunkást neveltek az országnak a huszonöt év alatt. A Csongrád megyei Intézetek megközelítően 28 ezer szakmunkást adtak fejlődő Iparunknak, mezőgazdaságunknak. a kereskedelemnek és a vendéglátásnak. Megyénkben a legnagyobb abban Is meghatározta, hogy 1975-ig, Illetve 19»0-lg biztosítani kell a tanulók tanműhelyi, üzemi csoportos képzését. A megyében igen kevés az üzemi tanműhely. A vásárhelyi kereskedelmi és vendéglátóipart szakmunkásképzővel az iskolai tanműhelyek száma gyarapodott. A tanulók tanulmányi Idejük nagyobb részét a munkahelyen töltik. Azt tapasztaljuk, hogy szakmunkástanulóink szerelik választott változások az utóbbi négy szakmájukat, szívesen részi évben történtek. Ez alatt az Idő alatt adták át Hódmezővásárhelyen az új kereskedelmi és vendéglátóipari vesznek a különböző termelési mozgalmakban, bekapcsolódnak az üzem szocialista brigádjainak és az ifjú* szakmunkásképző Iskolát, a sági brigádoknak a munká602. sz. Ipari szakmunkás- jába. Különösen szembetűnő, fizikai munka iránti tisztelet és szeretet. M^guk is munkásoknak érzik magukat. A tanulók 95 százaléka a szakmájában helyezkedik el. Munkahelyhez való kötődésük különösen ott erős, ahol Jó szakképzést és emberi törődést kapnak. A termelésben való közvetlen részvétel, a munkamegosztás logikus rendje korán kialakítja a tanulók kollektív felelősségérzetét. A munkáskörnyezet számos pozitív hátast gyakorol rájuk, ezek közül a legjelentősebb a politikai. Ideológiai nevelő hatás, a közösségi érzés, az egymásért érzett felelősség, a munkásöntudat érzése. Többségük becsületes, szorgalmas, hazáját szerető, reálisan gondolkodó emberré válik. Szívesen vállalnak társadalmi munkát lakóhelyük fejlesztéséért, iskolák, óvodák felszerelésének bővítéséért. A megve szakmunkásképző Iskolát a XI. pártkongresszus tiszteletére ugyancsak társadalmi míinkafelajánlásokat tettek. A közéleti és társadalmi tevékenység színhelye számukra az iskola is és a műhely is. Ilofgcsang Péter, a Móra Ferenc Ipart Szakmunkásképző Intézet igazgatója Különleges vizsgálókantra Egyszerű fizikai torvényen alapuló jelenség, a zárt térben melegített víz tulajdonságainak felhasználásával született egy jelentős magyar Szabadalom. A feltalálók, a Bányászati Kutató Intézet szakemberei — dr. Varga Elemér okleveles gépész- és bányamérnök, Papp József és Dárdai Pál fizikusok, valamint Deres János, a Kőolajéti Gázipari Tröszt geofizikusu —, azt vizsgálták, miképp lehetne laboratóriumi körülmények között olyan egyszerű és gazdaságos berendezést konstruálni, ami tökéletesen reprodukálja a mélyfúrásokban uralkodó nyomás- és hőViszonyokat. A több ezer méter mélységű fúrásokban száz fokot is meghaladó hőmérséklet és több száz atmoszféra nyomás uralkodik. Ez a körülmény számos probléma forrása lehet, különösen a kőolajbáfiyászatban. Tudni kell ugyanis. hogy a fúrólyukba lebocsátott speciális mérőműszer, ü fúrófej anyaga és a különféle szonda miképp bírja a nagy hő- és nyomásterhelést, lés hogy a béléscsövek perforálására használt robbanóanyag, gyutacs nem robban-e idő előtt Eddig csak bonyolult, nagy méretű és költséges berendezések álltak rendelkezésre a különféle anyagok hő- és nyomástörésének vizsgálatára. A négy feltaláló azonban szellemes ötlettel abból a közismert tényből indult ki. hogy a zárt térben melegített víz hőmérséklete több száz fokra hevülhet. és belső nyomása több ezer atmoszférára emelkedhet, ha kellő teherbírású a zárt tér fala. Ezen az alapon konstruálták meg azt a hő- és nyomásálló vizsgálókamrát, aminek folyadékkal töltött belsejében maximálisan 250 fokos ^mérsékletet és 2000 atmoszférás nyomást kelthetnek külső, elektromos fűtéssel. Ebben a kamrában helyezik el a vizsgálatokra szám robbanóanyagot, szondát, gyutacsot, egyeb szerkezeteket, és megállapítják, hogy ezek a fúrólyuk mélyén, hasonló fizikai viszonyok között miként fognak viselkedni. A kamra belsejében uralkodó nyomást külön berendezés méri és regisztrálja. Mind a nyomást, mind a hőmérsékletet előre beprogramozzák, de a vizsgálati idő alatt Is egyszerű módszerrel megváltoztatható a kamrában a hőmérséklet és az atmoszférikus nyomás. Vizuálisan is követhetők a zárt térben lejátszódó folyamatok: a kamrára rákapcsolható fotóberendezés program szerint készít felvételeket a nagy hőnek és nyomásnak kitett anyagok szerkezetváltozásáról. A felszínen reprodukált mélységi viszonyok megteremtésével igen értékes. Időt és költséget megtakarító vizsgálóberendezéssel, külföldön. is hasznosítható szabadalommal gazdagodott a Bányászati Kutató Intézet Az új módszer nemcsak az olajbányászatban, hanem a más iparágakban használt anyagok vizsgálatára is alkalmas, minden olyan szerkezet megfigyeléséi-e, amely nagy nyomásnak és hőnek van kitéve. » R.E. Halk, rdvid utasításokat ad a vezetőnek. Kapcsoljon hármasba. Adjon gázt, gyorsítson. Az irányjclzöt nem vette vissza. Kérem, máskor hamarabb nézzen a visszapillantó tükörbe. A lámpánál, jobbra kanyarodunk, vigyázzon a besorolásnál. Engedje el a gyalogost. A kormánynál ülő nem válaszol. Erre most nincs ideje. Örül, ha pontosan végrehajtja a kapott utasításokat Néha úgy érzi, kevés a két keze. Sebességet váltani, irányjelzőt kapcsolni, pontosan tartani a kor•ményt 4— melyiket ts csinálja előbb? Hiszen egyszerre nem megy még. A kocsi kezdetbon önálló életet él. Ugrál, prüszköl, lefullad. Átcsúszik u bal oldalra, és csörög, mint. a bohóc sapkája. Egy Idő után megjavul. Egyenletesen zümmög, arra fordul, amerre kormányozzák, mert létrejött a tökéletes kapcsolat autó és vezetője között. Már nyugodtan levehetnék a T-bctűt a kocsi orréról, hátuljáról. » A tanulóvezetők lélektanáról nem készültek tanulmányok. Nincsenek biztos receptek, kit, hogyan lehet a leggyorsabban előkészíteni a gépjárművezetői vizsgára. A tanfolyamok anyagát, a gyakorlati oktatás tematikáját ugyan pedagógusokkal közösen állították össze a műszaki-technikai Ismeretek szakemberei, de a személyiség kulcsot minden tanulóhoz külön-külön kell megtalálni. O. Dezső nyolcórás műszak után ül be a T-betűs kocsiba. Nem látszik rajta fáradtság. Oktatója szerint jó vezető lesz belőle. Határozott, 'és a tizennégy tanulóóra utón az átlagosnál biztosabban rója a város útjait. Ritkán hibázik, s azonnal tudja, mit kellett volna tennie. A kötelező 30 óra — úgy tűnik — neki elég lesz. Csendben figyeljük, vajon bekanyarodik-e oda, ahová tilos? Nem lehet „beugratni". Nem hajt be a Dóm térre, s ha a kilométeróra mutatója a hatvanon éli, nem teljesíti oktatója gyorsítási kérését. A vizsga időoontjáig körülbelül négyszáz kilométert tesznek meg együtt, harminc óra alatt tsmerik egymást. O. Dezső tudja, mit takar az alig felemelt hangerő, amivel oktatója figyelmezteti, Nagy János pedig, akinek nyolc év alatt sok tanulóvezető nőtt ki a keze alól, azonnal észreveszi, ha kapkodni kezd addig higgadt tanítványa. Ilyenkor megállnak, pihennek. sétálnak pár percet, úgy folytatják aznapi gyakorlatukat. Vannak köztük nehéz emberek. Idősek, akik megkopott reflexeikkel bátortalanok még az ötvenedik óra után is. Fiatalok, akik azt hiszik, már mindent tudnak, száguldoznának, s csak az első vészfékezéskor döbbennek rá, nem ural még az autónak. Nem általános szabály, és sok a kivétel, de azt szokták mondani az oktatók, annyi óra alatt lehet megtanítani valakit az autóvezetés alapvető tudnivalóira, ahány éves. * A két szó között — tanár és oktató - jelentésbeli különbség van. Hivatalosan az utóbbit használják a gépjárművezetés technikai ismereteinek átadóira. De. ha beülünk egy T-betŰs kocsiba, s figyeljük az oktatót, szívünk szerint mégis azt mondanánk, tanítás ez, pedagógia a javéból. Hevesi László helyében més már régen feladná a reményt. Ul tanítványa mellett, a vezetés minden mozzanatát hangosan kell mondania. Tanítványa gyakorolt már húsz órát. de nem tud még önállóan dönteni. Átmenne a piros lámpán, elindulna Irányjelzés nélkül. — Ezt a munkát csak türelemmel lehet csinálni. Soha nem szabd elfelejteni, ml Is így kezdtük. Fárasztó koncentráció ez, tanárnak, tanítványnak egyaránt. Nyugalmat kell magunkra erőltetni akkor is, ha a fékezéskor már mi is tapossuk a pedált. Körülbelül két éve dolgozik az autóklub oktatócsoportja a mostani rendszer szerint. Hat főhivatású és tíz mellékállásos oktatójuk évente 700—750 vizsgázót készít elő. Ha az országos számadatokat nézzük, rangos helyen állnak. Tanulóik 67 százaléka tesz első alkalommal sikeres vizsgát. Szegeden ezekben a hetekben 125 hallgató felkészítése folyik az autóklubban, vizsgára készül huszonöt kisteleki tanítványuk. A jó tanárnak mindig előre kell gondolkodnia. Így van ez az autóvezetés oktatóinál is. Parányi jelekből döntik el, ludja-e tanítványuk az adott pillanatban, mit csináljon. S úgy segítenek, hogy e/.t sokszor észre sem lehet venni. * A megyei autóklub 14 Skodájában — ebből hetet használnak Szegeden — szinte megállás nélkül jár a motor. S mivel egy kocsit csak 80 ezer kilométerig használnak, magától adódik a kérdés, hogy bírják a kocsik a hajszolást? — Nrfm véletlen, hogy Skodákat kértünk. Egyszerűen kezelhető, kényelmes kocsik, és ami nálunk lényeges szempont, jó a kilátás, nagyok az ablakai. Karbantartásuk hamarosan megoldódik, szegedi telephelyünkön épül a műszaki állomás. amely az autóklub tagjainak ls vállal majd műszeres méréseket, futómű- és világításbeállítást, kisebb javításokat, önköltségi áron. Kiss József, az autóklub oktatóinak vezetője dicséri a Skodákat. Elmondja azt is, hogy az utóbbi években nem volt tanulóvezetővel olyan balesetük, melynek vétkesei ők lettek volna. A türelmetlen, figyelmetlen autóstársak koccanásainak nyomait viselik a kocsik. Azokét, akik dühösen integetnek a T-betűs kocsi felé, rátülkölnek a kereszteződésben, ha nem Indul azonnal. Akiknek rossz a memóriájuk, és azon spórolnak meg pár másodpercet, hogy erőszakkal érvényesítik jogaikat. Palfy Katalin Citromízű Áranca Kalóriaszegény édességet zott mandarin- vagy citimportált a DÉLKER. Az romízű Aranca habporból Élelmiszer- és Táplálkozás- joghurt, tehéntúró vagy tudományi Intézet, vala- tejszín hozzáadásával kellemint a KERMI ellenőrzése mes, üdítő hatású kalóriaután most forgalomba ho- szegény krém készíthető. Szűis László: POKOLTŰZ Kisregény Flóri most elemében lehetett. Hozza is látott mindjárt. Kétszáz méteren belül senki nem tartózkodhat, még a legelőn sem, az kell felvonulási terepnek. Ácsorogjon a falu szélén, akit nem enged haza a kíváncsiság. Kusztván küldjön egy másik brigádtagot a tanácsházára, hogy olvassák be a hangoshíradóba: tüzet gyújtani a faluban nem szabad; még dohányozni se. Nincs alattomosabb valami a gáznál. Amikor a gáz feltört, ketten épp szereltek. Az egyikőjük szerencsétlenül ért földet, alighanem a lábát törte. A sebesült lábat néhányan sínbe próbálták rakni. De nem orvosok voltak, olajbányászok. Azt vettük észre, hogy Flóri felesége ott hajladozik a szerencsétlenül járt munkás felett. Az apostolok nem tudták még. hogy Zsuzsa ápolónő. A legjobb tanuló volt köztünk, emlékszem. Most megmutathatta hát, hogy mit tud. Hanem, fehér blúzban hajladozott ott, a szenynyes lé pedig egyre esőzött ránk. Utcai ruhában voltak az apostolok is. Egyedül én nem öltöztem át. s vállamon lógott a vízhatlan köpeny. Felkínáltam Zsuzsának, de nem akarta elfogadni. — Vegye csak feli — mondta neki Flóri. aztán az apostolokhoz fordult. — Mi is beöltözünk, emberek. Fél óra múlva mindenki itt légy enl Vele mentem, tnert gumicsizma rajtam sem volt. Fél óra múlva pedig oda már gumicsizma kellett. A falu, ugye, csaknem a libalegelőig ér, s a szőlőföld szélétől is alig száz méterre már házak állnak. Mi Flóriánnal ezen az oldalon mindjárt az egyik szélső házban szállásoltunk, egy magányos öregasszonynál. Tóth néni kinn álit az udvaron, mellette a fia, zömök, tagbaszakadt paraszt, a szövetkezetből. Csiriért jött, a kislányáért, akire egész nap az öreganyja vigyáz. A csöppség ott játszadozott körülöttük. Ahogy anya és fia ránknézett, abból lemérhettük, hol tart a falu a rémületben. Az öregasszony megragadta Flóri karját. — Jaj, édeseim! Mi lesz Itt velem? — Mi lenne, Tóth néni?! — mondtuk neki. — Egyet se féljen, amíg minket lát. — Na ugye! — mondta neki a fia Is. — Ha Ebben persze, több volt az aggodalom, mint a veszélyessé válna maradnia, átjön hozzánk, vigasz. v Mi magunk sem valami nagy biztonságérzettel gondoltunk az elkövetkezendőkre. Ahogy a bakhátak közt gyülemlett a víz, hajnalra akár Tóth néni udvarát is elérhette. Ha meg tüzet fog a g;iz^.. Igaz, a közeli nádtetők ereszéről estére már csöpögni fog a szennyes lé. Bennem azonban egészen másfajta riadalom bujkált. Gyorsan felhúztam a csizmát, aztán az ablakba álltam. Hátam mögött Flóri kapkodta magára a munkaruhát, szótlanul. Ügy feszült köztünk a hallgatása, mint egy dróthuzal. Meg kellett lazítani. — Rosszkor jött ez nektek — mondtam anélkül, hogy hátra néztem volna. — Mikor jött volna jól? — hallottam a hátam mögül. A dróthuzal csak nem lazult közöttünk. Álltam az ablakban, de semmit sem láttam abból, amit az ablak elém tárt. Zsuzsát láttam, amint egy hosszú, üres folyosón közeledik felém. Léptei a fülemben kongtak, s végül mér csakneiji kiszakították a dobhártyámat. Akkor hideg ég éles hangját hallottam. „Nem szabad találkoznunk többé!" Riadtan engedelmeskedtem, mint egy gyerek. — Küldd vissza az asszonyt! — mondtam. — Miért küldeném? Flóri hangja közönyös volt, s mégis könyörtelen. Jó, hogy háttal álltam neki. Nem láthatta, hogy szinte véresre harapom a számat. — Küldd vissza! — rrjondtam. — Mit kezdesz itt vele? Most egyhamar nem lesz megállásunk! Flóri hallgatott. Nem bírtam tovább, megfordultam. — Kész vagyok! — mondta. — Mehetünk... A faluban már rikácsolt a hangszóró. „Mindenki őrizie meg a nyugalmát! Ha a rendelkezéseket betartjuk, semmi baj sem történhet." De ki tudta akkor megőrizni a nyugalmát? Tódultak az emberek a fílu végére, hiába mondtuk nekik, hogy úgysem mehetnek a fúrótorony közelébe. Egy paraszt mégis a szőlőtőkék közé keveredett, az újszülött „gejzírrel" mit sem törődve. Annál nagyobb figyelemmel vizsgálgatta a tőkéket. Rákiáltottam: — Jöjjön onnan, hé! Változatlan egykedvűséggel közeledett. Amikor hozzánk ért, akkor ismertük fel benne a Zöld Mező elnökét. Elsiratta előttünk- a szüretet. — Szüretelnek még maguk erről — vigasztalta Flóri. — Előbb segítettek volna permetezni, ne most! — mondta a paraszt keserű humorral. Hármasban mentünk a libalegelőre. Akkor már ott állt a Tröszt kocsija, egy mentőautó pedig a törött lábúval épp akkor kanyarodott ki az útra. Igyekeztünk volna a többiekhez, de Zsuzsába ütköztünk. Abban a félelmetes morajlásban, ami a környék levegőjét szünet nélkül betöltötte, még tétován jártunk-keltünk. Csak Flóri bizonyult magabiztosnak, mint mindig. Előrelátóan megbízta az asszonyát, hogy vásároljon hideg élelmet, vagy két-három napra valót, addig alighanem hideg élelemre szorul az egész falu, Mintha kirándulni készültünk volna. (Folytatjuk^ S y 4