Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974, NOVEMBER 21, 3 Zavartalanul dolgozhatnak az építők Meggyorsult a vasúton a sóderszállítás Még az őszi csúcsforgalom el sem kezdődött, ami elsősorban a cukorrépa és gabona soron kívüli szállítását jelenti, máris feszültség keletkezett a fuvarozás területén. Szeptember első napjaiban főleg a túlra rendelt répa sa több vasúti kocsit igényelt, ami átmenetileg a sólönféle anyagok nagy menynyiségére. Ilyen áruk szállítását szervezetté kell tenni, mert itt minden óra megtakarítás elő, hogy az üres vagy rakott vonatokat ne várnák a be- és kirakáshoz. A kísérlet megkezdése óta az eljutási idő állandóan többlet vasúti kocsit jelent javult és jelenleg ott tarés többlet tonna fuvarozáDunán- sát teszi lehetővé. A szer- séges ahhoz, szállítá- vezett szállítás formája a megérkezzen termelő- és felhasználóhe- állomásra. tunk, hogy 5—15 óra szük hogy a sóder a rendeltetési lyek állomásai között beder szállításának csökken- állított úgynevezett fordatését eredményezte. A jelenlegi helyzetről Vajda Sándor, a MÁV Szegedi Igazgatósága kereskedelmi osztályának vezetője a következőket mondotta: — Az 1960-as évek vége óta nagyarányú lakásépítkezés folyik Szegeden. Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen, de a szomszédos megyékben is hasonló a helyzet. Az építkezések technológiájában bekövetkezett változás, a házgyári és egyéb előregyártott vasbeton elemek használata, fokozott alapanyag-ellátást igényel a bányaállomásokról. Csongrád megyében elsővonatok. Ezek gazdaságossága azon mérhető le, hogy Mit jelent ez a felhasználó vállalatnak? Példának említhetem meg a DÉLÉP Vállalatot, amelynek ház_ a berakástól a megérkezés gyári részlege a legnagyobb utáni kirakásig majd az üres fogyasztók közé tartozik. Az futás, az üj másra való óra alatt történik meg. Ha az 1970. évi tényleges kéznek, és éjjel-nappal eljutási időt vizsgáljuk, ak- lyamatosan biztosítják kor azt látjuk, hogy Délegyháza, Dunavecse. Szalkszentmárton állomásokról 20 —25 órára volt szükség a vonatok megérkezéséhez. A célkitűzés az volt, hogy megrakó állo- irányvonat rakodásáról, fuérkezés hány tásáról és érkezéséről pontos információval rendelfoJP a kocsik kirakását. Nem véletlen, hogy a DÉLEP a legjobb fuvaroztatók közé tartozik, mert küldeményeit mindig időben és bírságmentesen kirakja. Hasonlót ezt az időt felére. vagy tapasztalunk a VOLÁN ld egyharmadára csökkentsük, számú Vállalatnál, mert bárAz első kísérletek Szeged mikor érkéznek sóderral térségébe bizonyos kis kerülővel — Kunszentmiklós, Tass, Fülöpszállás, Kecskemegrakott vonatok, a kira kást folyamatosan mindig elvégzik. Ez kedvező mind sorban a szeged-kiskundo- mét helyett — Kiskunhala- a vállalatnak, mind a vasrozsmai állomásra a Szege- son, Kiskunfélegyházán át útnak, mert a vállalat több di Házgyár részére Dunave- kezdődtek meg. Nagy segít- árut kaphat, a vasút pedig í ló! Of1l» n M '7' 1 7- 1 nrt .. / . 1. J _ 1 5-l.i. í tÜKIxíI TXm !>•« Jf — 1.— A az séget jelentett az új szovszáz. jet nagy teljesítményű Diesel-mozdonyok beállítása, amelyek vonali kezelés nélkül közvetlenül a rendeltecséről, Délegyházáról, adonyi Duna-partról ezer tonnás nagyságrendben érkezik sóder. Ugyancsak a többi nagy építőipari és útépítő vállalat építkezéseihez hasonló mennyiségű árut vonatokat. Ma már az kell a helyszínre fuvarozni, helyzet, hogy a feladók Gondoljunk például Szeged város úthálózatának korszerűsítéséhez szükséges kütöbbször tudja a kocsikat megrakni. Ezt a módszert a jövőben tovább kívánjuk fejleszteni, és ezzel is elérni, hogy a tési állomásig továbbítják a vállalatok az év minden a időszakában megfelelő készés letekkel rendelkezzenek és címzettek állandóan tájéka- munkájukat zavarmentesen zottak a „fordavonat" fekedésről, és nem köz- végezhessék — fejezte be fordul tájékoztatóját Vajda Sándor. Metszési bemutató Balásfyán •Ha-t A m X 4. SkPW 1 ' S&KBtf í. ' iX '•'\! BLX/ v\. W&xfci"*. Bbhw Hjpb j*... vit > > ííH^MI'f4 feb Atiém vfmm m Somogyi Károlyné felvetele Az almafák szakszerű metszése Minden esztendőben tartanak szőlő- és gyümölcsmetszési bemutatót a balástyai Móra Ferenc Termeszámlálni, a városi, falusi lakásokhoz tartozó udvarokon kívül. Növekedett a telepítési kedv és a szőregi löszövetkezetben. Most, hogy telephelyű Ültetvénytervező ismét jóra fordult az idő, szép őszi napok járnak, tegnap, szerda délelőtt szakemberek népes tábora gyűlt össze a gyümölcstermesztéséről híres gazdaközösségben, hogy meghallgassa dr. Mihályffy József kutatót, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos munkatársát, aki az alma termesztéséről beszélt, és tartott metszési bemutatót. A szegedi tájban igen kedvelt a kertészkedés, mind a talaj adottságok, mind az éghajlati viszonyok és a szorgos igyekezet lehetővé teszi, hogy a szórakozástól, hasznos és kellemes időtöltéstől kezcive, egészen a jövedelmező gazdálkodásig, a mezőgazdasági nagyüzemeken kívül különböző foglalkozású emberek is űzzék ezt a nemes munkát. Csongrád megyében több mint tízezer kiskertet lehet és Szaporítóanyag Forgal mazó Vállalat, ami a délmagyarországi terület központja, az elmúlt esztendőkben alig győzte a megnövekedett keresletek kielégítését. Tavaly például 76 ezer csemetét forgalmaztak, az idén már 105 ezer fa értékesítését tervezik. Több a lerakatok száma is, a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság öt helyen árusít gyökeres szőlőt, szőlőoltványt és gyümölcsfacsemetét, a szeged-szőregi Egyetértés és a tiszaszigeti Búzakalász Tsz a telephelyén gyümölcsfákat kínál eladásra, ugyanakkor a szatymazi Finn— Magyar Barátság Tsz is árusít gyökeres szőlőt, szőlőoltványt. Természetesen az Ultetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat szaktanácsadással is segíti a gyümölcstermelés további fellendítését Német szakszervezeti küldöttség Szegeden A Német Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége tegnap, szerdán Szegedre látogatott. A négytagú delegációt — melynek vezetője Káté Behling — Hajas László és Túrái Zoltán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárai fogadták délelőtt, az SZMT székházában. Beszélgettek megyénk iparáról, mezőgazdaságáról, a szakszervezeti munkáról. A delegáció tanulmányozza a szociálpolitikai intézkedések gyakorlatát, eredményeit, különös tekintettel a gyermekgondozási segély rendszerére, a nagy családok helyzetére, az öregekre. A nőpolitikái határozatok végrehajtása is érdekli a vendégeket, ezért tegnap délután a szegedi textilművekbe látogattak. Ma a vendégek Szentesre utaznak, ahol meglátogatják a Baromfifeldolgozó Vállalat üzemét. Délután visszautaznak Budapestre. Bérek és jövedelmek K ezdjük egy kérdés-felelet összecsapással: — Elégedett a fizetésével? — Igen, de... — S ön? — Ügy általában, de... — S ön? — Nem vagyok megelégedve, mert... — Nincs több kérdés, mert nincs több válaszlehetőség sem. Igen, csak úgy általában elégedettek az emberek a fizetésükkel. A „de" szócska utáni magyarázat már jóval bővebb lehetőséget ad a vélemények kibontására. Sokan összehasonlítják bérüket vagy jövedelmüket más kategóriában dolgotókéval, s úgy állítják föl a tételt, vonnak párhuzamot, konklúziót. A demagógiára hajlamosak más országokban kialakult bérviszonyokra hivatkoznak, s eszükbe sem jut olyan országokat példánál: fölhozni, amelyeknek történelmi múltja, társadalmi, gazdasági fejlődése megegyezik a miénkével, szívesen hivatkoznak a legfejlettebb országokra. Ez reális értékelésre nem jó, legfeljebb arra, hogy megállapítsuk: sok még a tennivaló, gyűrkőzzünk neki, és igyekezzünk az élenjárók nyomába szegődni. Legértékesebb az olyan analizálás, amely a valóságos helyzetet veszi kiindulási alapnak, s abból von le következtetéseket Megvallható őszintén, az igennel, az elégedetten Válaszolók sem lehetnek mérvadók. A belenyugvást szemléltetik, az elterülést a langyosban. Egyik válaszadóm azt fejtegette, amikor nemleges értékelést adott hogy olyan állapot soha nem volt, s amíg pénzben fejezik ki a munka, a társadalmi tevékenység ellenértékét addig nem is lesz, hogy a fizetésével mindenki elégedett legyen. Ezt az állapotot természetesnek véli, sőt bizonyos mértékben hajtóerőnek is tartja. Véleményéhez aligha fér kétség, hiszen ez gazdasági törvényszerűség a pénz és az árutermelés viszonyai között bármilyen Is legyen a társadalom szerkezete, minősége. A kommunizmusnak az a foka még meszsze van, amikor mindenki szükségletei szerint részesedhet a javakból, s amíg az a bizonyos bőségszaru nincs púpozva, addig azzal kell megelégednünk, amit az aljában találunk. Tehát még hosszú ideig az az elv érvényesülhet, hogy mindenkinek munkája, hozzájárulásának mértéke szerint osztható el a nemzeti jövedelemnek az a része, amelyet a fogyasztási tétel tartalmaz. Aki viszont többet szeretne kapni, az alighanem lépéseket is tesz a cél érdekében: tanul, magasabb tudást szerez, újít, ésszerűsít, törekszik, kihasználja a rendelkezésére bocsátott munkaidőt, jobb és értékesebb árut készít, mérsékli az önköltséget, magas teljesítményt nyújt, kezdeményez... egyszóval többet és jobbat ad, hogy többet is kapjon a társadalomtól. Ezt a törekvést támogatja a párt és a kormány, mert ez a legigazságosabb és a legjobban ösztönző módszer is, előrehaladásunk érdekeben. Tapasztalhattuk az utóbbi esztendőkben, hogy erre irányultak a bérkorrekciók is, amelyeknek az általános életszínvonal növelésén túl az volt a feladatuk, hogy jobban kifejezésre juttassák a hozzájárulás differenciált elismerését, ami korábban elhomályosult. Hiba volt? Nem volt az, a mi esetünkben legalábbis nem. A fölszabadulás után rendezni kellett sok mindent a társadalmi életben, így az elosztási szférában is. A szocialista társadalom az egyenlőség alapján álló emberek közössége, ahol az ember nem farkasa társának, hanem segítő barátja. Az igazi, becsületes munkásembernek, a kommunista elveket vallóknak pedig különösen az a törekvése, hogy mindenki boldoguljék, éljen jobban, mint előzően tehette. A szocialista társadalom előrehaladásáért küzdő ember száján nem csúszhat le jóízűen a falat, ha tudja, társai között olyanok is vannak, akiknek nem jut még annyi sem, hogy éhségüket elcsapják. Szerencsére a mi hazánkban ilyen gondokkal csak igen kevesen bajlódnak, s valószínűleg azoknak többsége is önmagát hozza gyatra anyagi helyzetbe. Átböngészgettem 9 statisztikai táblázatokat, hogy miként alakult környezetünkben a munkások és az alkalmazottak, vagyis a szellemi foglalkozásúak reálbérindexe tavaly, illetve az idei esztendő eddig eltelt időszakában. Kiderült a számokból, hogy a termelő ágazatokban dolgozók keresete a dinamikusabb növekedés következtében közelebb került a nem termelő ágazatokban dolgozók átlagos kereseti szintjéhez. A megye szocialista szektorában tavaly közel 3200 fővel több munkás és szellemi foglalkozású dolgozott, mint a korábbi évben. A foglalkoztatottak számának növekedése a tercier ágazatokat jellemezte, mivel itt a növekedés üteme kétszer akkora volt, mint az iparban és az építőiparban. A foglalkoztatottak részére 11 százalékkal több munkabért és bérjellegű jövedelmet fizettek ki tavaly, mint az előző esztendőben. Így az egy foglalkoztatottra jutó névleges bér 8 százalékkal javult az elmúlt évben, s egy főre havonta átlagosan 2429 forint jutott. A béreket önmagukban vizsgálni eredménytelenség volna, hiszen eredményt csak akkor kapunk, ha vásárlóértékét is megismerjük. A reálbérindexet meghatározó másik tényező a fogyasztói árszínvonal alakulása. Tavaly a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékkal volt magasabb 4 munkás- és szellemi foglalkozású családokban, mint 1972-ben. s ez az előzÓ években tapasztaltnál lényegesen magasabb volt, és meghaladta az országos átlagot is. Az áralakulásban meghatározó szerepük volt a központi árintézkedéseknek, amikor az év elején felemelték a tej árát 39 százalékkal, a tejtermékekét 18, az égetett szeszes italokét 15, a dohányárukét pedig 25 százalékkal, s bár nem napi fogyasztási árucikk, de jelentősen megdrágultak az aranyékszerek is. Az árváltozások hatására az előző években tapasztaltaktól eltérően alakult az élelmiszerek és az iparcikkek árszínvonala, élelmiszerek árindexe az átlagos árszínvonal emelkedésénél nagyobb, az iparcikkeké viszont alacsonyabb volt. Summázva megállapítható, hogy a névleges bérek 8;3 százalékos és a fogyasztói árszínvonal 3;6 százalékos emelkedése együttesen eredményezte a reálbérek 4,5 százalékos javulását, amely a tervezettnél valamivel jobb volt a múlt esztendőben. De csak a múlt esztendőben, mivel a negyedik ötéves terv egyik célkitűzése az volt, hogy a reálbérek közelítsék meg a reáljövedelmek alakulását, s a reálbérek a tervidőszakban 16—18 százalékkal növekedjenek. Ez évi átlagban minimum 3,2 százaléknak felel meg. Megyénkben viszont eddig évi átlagban csak 2,6 százalékkal emelkedtek a reálbérek, bár az országos átlagnál ez valamivel még jobb is. De van az életszínvonalnak, a kereseteknek egy másik forrása is; az alapbéreken kívüli jövedelmek, a társadalmi juttatások, s ha arcnak a növekedési mértékét is tekintetbe vesszük, akkor biztosítottnak látszik 4 reáljövedelmek tervezett emelése. Kanyarodjunk vissza az írás kezdetéhez, s újból csak oda lyukadunk ki, hogy elosztani nem lehet többet, mint amennyit megtermeltünk, de vizsgáljuk körültekintőbben, pénzben is kifejezhető juttatásainkat A

pénzben közvetlenül is „látható1* juttatások ebben az évben is gyor« sabban nőttek, mint a munkából szármató bevételek. A növekedésben elsősorban a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és az anyasági segély év közepétől történt felemelésének volt szerepe. Az átlagbérek a megfigyelt, nem mezőgazdasági ágazatokban 7 százalékkal javultak az esztendő eddig eltelt időszaT kában, a tavalyihoz mérve. A kereskedelem kivételével valamennyi ágazatban je-r lentős volt az átlagbér emelkedése, amiben szerepe volt az év során végrehajtott, munkásokat és kisegítőket érintő központi bérintézkedéseknek. Október elején a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagbére az iparban 2276, az építőiparban 2747, a kereskedelembe!) 2258, a közlekedésben 2748, míg a szolgáltatásban dolgozóknál 2123 forint volt Jelenleg ennyi fizethető, s azt mindenki sejti, hogy ezek az átlagszámok talán nem is találhatóak meg az életben, hanem az egyik helyen több, a másik helyen kevesebb kerül a borítékba. Egészséges igyekezetünkkel arra kell törekedni, hogy holnap ennél is jobban emelkedhessék fizetésünk, javuljon életszinvonalunk. GAZDAGH ISTVÁN Országgyűlési bizottságok ülése Az élelmiszer-feldolgozás, -szállítás és -forgalmazás helyzetét elemezte szerdai, tegnapi együttes ülésén az országgyűlés mezőgazdasági és kereskedelmi bizottsága. A témához választott helyszínen, a Budapesti Szalámigyárban tartott tanácskozáson részt vett dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-be- meggyorsult lyettes, dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Dr. Lénárt Lajos mezőgaz dasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, illetve Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztató előadásában hangsúlyozta, Magyar-kubai kulturális együttműködés Szerdán a Belgrád rakparti népfrontszékházban két évre szóló magyar—kubai társadalmi és kulturális együttműködési munkatervet írtak alá. A munkatervet a Hazafias Népfront képviseletében dr. Molnár Béla, az országos elnökség tagja, az OT titkára, a Kulhogy az élelmiszer-gazdaság I turális Kapcsolatok Intézete fejlődése az utóbbi években I képviseletében Demeter ' Sándor elnökhelyettest bai részről pedig a Népek Barátsága Intézet (ICAP) képviseletében E'adio Aguiar Rodriguez vezérigazgatóhelyettes látta el kézjegyével. Az aláírásnál jelen volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Kulturális Kapcsolatok Intézete több vezető tisztségviselője. Ott volt Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság ku- budapesti nagykövete.