Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

99 VASARNAP, 1974L OKTÓBER ÜL Uj városrész az egykori < „csipkehazak" mázsás szemtermést. Az állattenyésztés is rendkívül dinamikusan fejlődik. Jellemző, hogy a négy szövetkezet tavaly már 167 súlyvagon élőallatot és sok más allati terméket adott a népgazdaságnak. Kialakultak az íparszerű termelést folytató állattenyésztési központok. Sertéskombinátok, szakosított tehenészeti telepek, zöldségszarító üzemek, gépjavító műhelyek, amelyeknek összértéke az utolsó mérleg szerint meghaladja a 40q millió forintot Ezek után már csaknem természetes, hogy a város téeszeinek bruttó jövedelme, vagyis termelési nyeresége 1973-ban felette volt 168 millió forintnak. S ettől csak az idei esztendő eredményei mutatkoznak, jobbnak. Egy tízórás munkanapra jutó szövetkezeti bruttó jövedelem egy dolgozóra számítva 214,4 forint, ami a termelés rendkívüli intenzitását jelzi. A dolgozo tagság átlagjövedelme statisztikai eszközökkel egy főre számítva meghaladta az évi 29 ezer forintot. A jövő kilatásai azonban még biztatóbbak: csupán fejlesztési alapon 43 millió forintot tartanak jelenleg a makói gazdasagok. Élve á szabadsággal, idáig jutottak harminc év alatt az egykor mérhetetlenül kizsákmányolt „olcsójánosok", alig pár holdat magukénak mondható makói törpebirtokosok. Közben ez az alföldi „nagy falu" szocialista várossá fejlődött. Rendelkezik a huszadik századi urbanizációs igenyek lehetőségeivel. A szabadság eltelt harminc esztendejében — ami teljességgel hiányzott azelőtt — csakhamar megjelent a városban a gyárszerű nagyipar. Egy 1936-os adat szerint kereken 600 önálló kisiparos volt a városban. Ez a kézműipar összesen 3 ezer 183 embernek adott megélhetést —a kereső lakosság 10 százalékát jelentette ez az arány. A harmadik ötéves terv időszakában kezdődött el a nagyobb fokú iparosítás. Jelenleg hat miniszteri tárca alá tartozó iparvállalat, öt megyei tanácsi vállalat, hét ipari termelőszövetkezet, egy háziipari szövetkezet és négy megyei ipari szövetkezet Makóra helyezett részlege alkotja a város ipari termelő bázisát Az első új beruházások voltak a szikvíz- és szeszfőzde vállalat; a mai redőnygyár elődje, a bútorgyár; a hoonokkitermelő vállalat és a BMG makói gyára. A vidék iparosításának újabb makói állomásai: az egészségügyi berendezések gyára, a gépjavító állomás helyén az új gépgyár, a HÓDIKÖT makói gyáregysége, az AFIT szervizállomás, az ÁFÉSZ cementüzeme és a tejipari vállalat makói tejüzeme. Közben újjáépítették a kenyérgyárat, a vágóhidat, a húsfeldolgozót, a város malomiparát, a BMG makói gyárát, s e beruházások folytán 1200 új munkahely létesült a város üzemeiben. A helyiipar éves termelési értéke tavaly már lényegesen meghaladta a 900 millió forintot Az éves növekedés átlagosan 10 százalék. A város összesen 55 kisebb-nagyobb ipari üzemében jelenleg mintegy 400 különféle gyártmány készül, melyek jelentős része exportra kerülvén, távoli kontinenseken is növeli a Maros-parti város fölöttébb szorgalmas lakóinak jó hírnevét Talán a legjelentősebb a BMG makói gyára, melynek borsófejtő gépei, kukoricabetakarftó adapterei és más termékei évente önmagukban 418 millió forintot nyomnak a város ipari termelésében Az iparhoz, a mezőgazdasághoz hasonló dinamizmussal fejlődik a város kereskedelme is. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem fejlődésében az 1949-50helyén. Előtérben a mutatna es évek hoztak döntő fordulatot Az allamositás folytán ekkor 14 jelentősebb üzlettel, bolttal rendelkezett a város kereskedelme Ha a jelenleg folyamatban levő beruházások is elkészülnek, 172 korszerű áruházi, bolti, vendéglátó üzletet, üzemet tudhat magáénak a város. Éves forgalmuk eléri az 530 millió forintot Felépült az úgynevezett ABC-gyűrű, amelybe két áruház és számos üzlet tartozik. Már épül egy újabb nagy áruház, amely 2500 négyzetméter alapterületével a legnagyobb lesz a városban. A kereskedelmi élet fejlődéséi újabban az is segíti, hogy 1968tól a város a turizmus egyik hasai főútvonalába került Jelenleg évente 350—360 ezer turista fordul meg Makón. Az 50-es évek: politikai és gazdasági viszonyai kevésbe kedveztek a lakásépítkezéseknek, a kommunális és szociális beruházásoknak. A viszonylagos lemaradást nagyobb részt már pótolták. Tíz évvel ezelőtt ezer lakosra számítva még csak 3,7 új állami lakas jutott evente, ma T2,l — vagyis az állami lakásépítkezés üteme több mint háromszorosa a tíz évvel ezelőttinek. Eddig 675 állami lakát épült, s ehhez járulnak az OTP-s társas és szövetkezeti lakásépítkezések, s mintegy 400 darab magánerőből épült kertes családi ház. Kialakultak Makón is az új lakónegyedek. A főtéri csipkeházak után felépültek a Hunyadi és a Rákóczi utcai sorházak, a gerizdesi és a Juhász Gyula téri lakóközpontok. És mennyi minden kell még ahhoz, hogy ilyen kisvarosban is kényelmesen élhessenek az emberek. Hideg-meleg víz a fürdőszobákba, egészséges, tiszta ivóvíz a vezetékekbe. Csak most látszik, hogy a szociális, kommunális ellátottságot tekintve is mily messziről indult ez a város harminc évvel ezelőtt. 1945-ben például csak 3 ezer 260 méter vízvezeték volt Makón. Ma csaknem negyedmillió méter vezetékben áramlik a tiszta víz. Szennyvízcsatorna-hálózata a felszabaduláskor egyáltalán nem volt, azóta már 11,6 kilométer fedett szennyvízcsatorna is épült a városban. A városkép ma még sok helyütt az alkotás, a befejezetlenség állapotát tükrözi. Bontják az ódon földszintes házakat, cserélik az utak burkolatát, kábeleket fektetnek mindenfelé. A makóiak azonban nem türelmetlenek. Hisz nekik épül, szépül itt minden. ÉE tudják azt is, hogy egy és más dologban Makó már az országos színvonalat is meghaladta. Például óvodai férőhelyek biztosításával a nyolcadik helyen van. Egy pedagógusra már csak 15 tanuló jut az általános iskolákban, a középiskolákban pedig tizenhat. Pedig a felszabadulást követő években egy-egy tanító 60— 80 kisdiákot tanított itt naponta, egyes külterületi iskolákban pedig még 120-nál is többet Az iskolai és óvodai napköziellátás is kiállja az országos összehasonlítást. Kiemelkedően gondoskodnak a munkában megfáradt, idős emberekről is. A . szociális otthonnak 120 lakója van, és liárom helyen működik a városban öregek napközi otthona. A harmincévi munka e rövid számadását hadd fejezzük be azzal amivel kezdődött. Könyves Kolonics József köztiszteletben álló Kossuth-párti ügyvéd irta 1945. január 23-án a Makói Népújságban: .Az aljas gonoszság és öngyilkos butaság szellemeit elűzték a kelet felől diadalmasan felkelő, világító és éltető nap sugarai. Üj világ született..." Es azóta beteljesült ez a világ. C3EPI JÓZSEF A

Nagylak felé előre törő második Ukrán Front csapatai nagyobb ellenséges erőkkel számoltak Makó térségében. Ezért bekerítő hadművelettel Földeák felé haladtak előre, és 1944. szeptember 26-án bevették Makót. A kivetkező napon azonban Maroslele irányából erős ellentámadás indult Makó visszafoglalásaért. Tizenkét napig folytak a kemény harcok a város körül. A Vörös Hadsereg katonái október 7-én teljesen felszámolták az ellenállást, s ezzel végképp befejeződött a város felszabadítása. A harcokban 113 szovjet katona áldózta fel fiatal életét Üj történelem kezdődött a Tisza, a Maros es a Körösök által körbeölelt Viharsarokban, a magyar agrárszocialista mozgalom fellegvárában. Makó — a gazdag parasztok, a szegényparasztok, a szezonmunkások, a tanyásbéresek, a részesaratók, a kisbérlők, a napszámosok, a kubikosok és az iparos kispolgárok városa — elsőként indult el a harcos agrárszocialisták által oiy sokszor megálmodott és hirdetett szocialista társadalom felé. Már 1944. október 16-án megalakult a városban a kommunista párt, és oroszlánrészt vállalt ai élst vérkeringésének megindításában. Felhlvassal fordult a lakossághoz, hogy a harcok miatt abbahagyott őszi mezőgazdasági munkákat fejezzék be. Ehhez mintegy 800 lovat kértek és kaptak a város kommunistái a szovjet hadseregtől. Megszervezték a polgárőrséget, létrehozták a közoktatási bizottságot, s már ugyancsak október 16-án elrendelték a tanítás megkezdését az iskolákban. Kinyitottak az üzletek és Újra áramot adott a villanytelep. A szovjet katonák kijavították a felrobbantott Maros-hidat, és járni kezdtek a vonatok is. Megkezdődött a földosztás előkészítése: a földigénylő szegény nép és a 1 ti osztható földek számbavétele. Közel háromezer földnélküli kérte a jussát. Felényi föld sem volt azonban, mint, amennyire szükség lett volna. Ez a földtelenség tulajdonkeppen már akkor magában hordozta — mint egyetlen lehetséges jó megoldást — a termelőszövetkezetek mega'aHtásának szükségességét. Országos viszonylatban is a legelsők között alakultak meg a makói termelőszövetkezetek. És csakhamar hírneves, jó gazdaságokká váltak. Az egykori nincstelen parasztság hite a szocialista társadalom erejében az elmúlt harminc eszA makói hagyma hfre nagyobb lett. mint valaha. Termesztését és csomagolását egész géprendszerek könnyítik E

lindulunk az országban, hogy gyors leltárt csináljunk: honnan indultak és hová jutottak a magyar városok a fölszabadulásuk óta eltelt 30 esztendőben. Tíz vasárnapon Szegednél időztünk, most folyamatosan Csongrád megye városai következnek, majd a Tiszántúl és Észak-Magyarország városai, Budapest és Dunántúl 1975. április 4-ig minden vasárnap egy-egy városról közlünk összeállítást ezen az oldalon. Hogy Makóval kezdjük a sort, annak jeles oka van: ez volt az első fölszabadult magyar város. Lakóinak száma ma meghaladja a 30 ezret. A kereső dolgozók 27,3 százaléka a helyi gyáriparban, 4,2 százaléka az építőiparban, 4,1 százaléka a szállításban, 7,9 százaléka a kereskedelemben, 1,9 százaléka a közigazgatásban és az oktatásban, 1,9 százaléka a szolgáltató iparban dolgozik. A lakosság 443 százaléka a mezőgazdaságban találja kenyerét. Az aktív fizikai munkásság szama meghaladja a 10 és fél ezret, s közei 3 ezer szellemi foglalkozású ember él a városban. Ott, abo! egykor az emberi élet az egészség volt a legolcsobb, az elmúlt harminc év alatt valóság lett az eszme: „A szocialista társadalomban legfőbb érték az ember". A makóiak ugyanis talán egészségügyi intézményeikre a legbüszkébbek. Egészségügyi ellátottságuk Budapest után a legjobb az országban. Egyebek között 27 orvos jut itt ezer lakosra számítva — országosan 23. A város kórházi ágyainak kihasználtsági foka 76 száralék, amíg az országos 90. A város közoktatásában rangos helyet foglal el egyebek között a magas szintű ipari szakmunkásképzés. Ugyancsak ezer lakosra számítva 27 ifjú szakmnnkásjelölt lanuj makói tanintezetekben. Ez is magasabb az országos nívónál S talan ez az egyik legbiztosabb ígérete annak, hogy Makó az Alföld iparának egyik kiemelkedő központja lesz. Az a város, amely hajdan a nagy proletár költőnek, József Attilának csak szegénységből tudott útravalót adni. tendő alatt soha sem ingott meg Makón már 1959-beri meghatározóvá vált a szövetkezett gazdálkodás; meggyorsult a fejlődés üteme, és ez napjainkban is egyre fokozódik. A legintenzívebb fejlődés 1971-ben az iparszerű mezőgazdasági termelési rendszerek kibontakozásával kezdődött eL A város 22 ezer 901 hektárnyi mezőgazdasági területe zömmel négy szövetkezet — a Lenin, a Kossuth, a József Attila és az Úttörő tsz-ek — birtokában van. Természetesen ettől jóval nagyobb területeken gazdálkodnak, mert a múló esztendők során a szomszédos községek kisebb, gyengébb szövetkezetel jelentős számban csatlakoztak a makói nagyüzemekhez. Ezekben a szocialista nagyüzemekben ma már elfelejtett fogalom a kézi kaszálás, a kukoricakapálás, -törés ée még sok embernyúzó munka. Épp mostanában vált a vöröshagyma- termesslésben is döntővé a komplex gépesítés. Ennek hatására 1973-ban ínár 207,7 mázsára növekedett a vöröshagyma hektáronkénti hozama. Az idén viszont több helyen a 300 mázsát is meghaladta a hagymatermés. Az idei összes termés pedig. — amennyi soha nem volt még! — elérte a 4 ezer súlyvagont. Az ötödik ötéves terv végére eredetileg mintegy 6 ezer vagon hagymatermést terveztek összesen a makói gazdasagok- Ma azonban máris minden jel arra mutat, hogy ezt két éven belül elérik. Reneszánsza kezdődött most ennek a nagyon kényes, egykor kifejezetten kisüzemi növénynek. Gond természetesen most is van a hagymával. A felfutott termelési eredményekhez viszonyítva kevés a hütőtároló, a szellőztethető raktartér. A hagyma a jövőjét biztosító újabb nagy, több százmilliós beruházások azonban már elkezdődtek. Régen, ha Makónak hagymája nem lett volna, külföldön hírét sem hallhatták volna. Ma azonban már sok a nevezetessége ennek a városnak. A búzatermés átlaga 1973-ban elérte a hektáronkénti 37, a kukoricáé a 64