Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

€ VASÁRNAP, 1974. OKTÖBER 1 A város újjászületésében Je­lentékeny tényező volt a hazai és a külföldi segít­ség. Bizonyos, hogy a segélyt küldőket a részvét Indította meg. Ennek felkeltésében nagy része volt a szegedi újságírók­nak, elsősorban Mikszáth Kál­mánnak, akinek Szeged vesze­delme elmü művét németül ls kiadták. Az országgyűlésen a katasztró­fát kővető napon és azután még többször szóba került Szeged, ügye. Számos törvényt alkottak: így az Igazságszolgáltatásról, a telkek kisajátításáról a város te­rületén. királyi biztos kinevezé­séről és hatásköréről. A királyi biztosként kinevezett Tisza Lajost 12 tagú biztosi tanács támogat­ta. A törvény a királyi biztos feladatait is meghatározta: mi­előbb megszabadítani a várost a víztől, a károsultakat élelmez­ni. ruházni. Megállapítani nz új­jáépülő váras tervét és az épí­tési rendszabályokat. Fel kell becsülnie a károkat és gondos­kodnia kellett az építőanyagok­ról stb. A kormány, hogy leplezze ko­rábbi mulasztásait, valóban gyor. san intézkedett. A segélyt küldők között ki­emelkedő hőly illeti meg Buda­pestet és Szeged környékének városait, falvait. A főváros 70 hivatásos és önkéntes tűzoltót indított útba, 108 csónakot. 1920 fáklyát, 70 ezer 310 kilogramm kenyeret, 500 kilogramm húst, 5558 kilogramm szalonnát, 3110 liter bort, 4651 liter pálinkát kül­dött. (Fontos cikkek voltak ezek, hiszen nem volt ivóvíz.) A város belterületén az árvíz előtt mintegy 50 ezer ember la­kott. közülük 15 ezerre tehető azok száma, akik a szomszédos helységekbe menekültek. Körül­belül 38 ezren szétszóródtak a tanyákra, vagy helyben marad­tak. Kossuth Lajos nz olaszországi Collegnóból 1879. március 22-én kelt é« szegedi hívéhez. Bakay Nándorhoz, a kendergyár alapí­tójához, országgyűlési képviselő­höz intézett levelet: „Bizony, bi­zony nincsen olyan bánat, mint az elpusztult Szeged elszórt né­pinek bánata." Leveléhez 350 aranyfrankot csatolt, fiai és Ihász Dániel ezredes is külön küldte el adományát, Kossuth is, mint so­kan mások, rendkívüli figyelem­mel kísérték a szegedi kataszt­rófáról szóló híreket. Kossuth­nak Szegedhez fűződő kapcsola­tai a forradalomból és szabad­ságharcból táplálkoztak elsősor­ban. Az együttérzésen kívül Kos-. M INDIG IS VOLTAK, S MA IS VANNAK BARÁTAI SZEGEDNEK. A LAKÓHELY EMBEREK KÖZÖSSÉ­GE. MÁRPEDIG AZ EMBER NEM TUD MEGLENNI BARÁTOK NÉLKÜL; BÁNATBAN ÉS ÖRÖMBEN, SZEGÉNYSÉGBEN ÉS JÓLÉTBEN EGYARÁNT SZÜKSÉGE VAN RAJUK. MÉG EMLÉKSZÜNK RA, HOGY MAKÓ LAKÓIT AZ 1970­ES ÁRVÍZ IDEJÉN MILYEN SZERETETTEL FOGADTA BE VÁ­SÁRHELY NÉPE. 1879-BEN HATVANEZER SZEGEDI TALÁLT ÁT­MENETI OTTHONRA A KÖRNYEZŐ VÁROSOKBAN, S A NAGY ÁRVÍZ UTÁNI ÚJJÁÉPÍTÉSBEN AZ EGÉSZ ORSZÁG ÉS FÉL EURÓPA SZEGED SEGÍTSÉGÉRE SIETETT KISEBB-NAGYOBB ADOMÁNYAIVAL. BARÁTKÉNT ÉRKEZETT SZEGEDRE A FEL­SZABADÍTÓ VÖRÖS HADSEREG, HISZEN SZABADSÁGOT HO­ZOTT, ÜJ ÉLET REMÉNYÉT TÁPLÁLTA A SZÍVEKBE. S MIUTÁN AZ ORSZÁGGAL EGYÜTT A VÁROS IS BEBIZONYÍTOTTA, HOGY TUD ÉLNI A SZABADSÁGGAL: ELMARADOTT KIS VIDÉKI VA­ROSBÓL GYORSAN FEJLŐDŐ, VIRÁGZÓ VÁROS LETT, BARÁ­TAINK SZÁMA IS EGYRE NŐTT. MI TAGADÁS, BÜSZKÉK VA­GYUNK RAJUK: AZ ÜNNEPI HETEK IDEJÉN IDESEREGLÖKRE, A RÖSZKEI ÉS NAGYLAKI HATÁRÁLLOMÁSOKON ÉRKEZŐK­RE ÉS TÁVOZÓKRA, TESTVÉRVAROSAINKRA, MINDENKIRE, AKI FIGYELEMMEL KÍSÉRI MUNKÁNKAT, BECSÜLI AZT, AKI KÉPES MEGOSZTANI VELÜNK ÖRÖMEINKET ÉS GONDJAIN­KAT IS. RÖLUK, BARÁTAINKRÓL SZÖL MAI ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNK. ÖT NAP MŰLVA, OKTÖBER U-ÉN ÜNNEPELJÜK SZE­GED FELSZABADULÁSÁNAK HARMINCADIK ÉVFORDULÓJÁT. FELSZABADULÁSUNK ÉVFORDULÓJA ELŐTT TISZTELEG­TÜNK TÍZ VASARNAPON AT TARTÖ MAGAZIN-SOROZATUNK­KAL. nyes gyűjtéssel járult hozzá a károsultak megsegítéséhez. Se szeri, se száma azoknak a szervezeteknek és egyéneknek, akik a katasztrófa után Szege­det felkeresték. A látogatásokat rendszerint az a cél vezette, hogy hírül adják a pusztulás mértékét, megnyissák a részvétet. Egy Bu­dapesten tartózkodó francia kül­döttség. élén Laurencon képvise­lővel, 1879. augusztus 22-én pél­dául felkereste Szegedet. Velük együtt érkeztek a párizsi Szeged­bizottság tagjai is. akik külön­böző párizsi ünnepélyeken jelen­tékeny összegeket hoztak össze a város megsegítésére. A fogadás a szatymazi állomáson kezdődött, majd a szegedi állomáson sok­ezernyien fogadták a vendégeket. A szegedlek nem tudtak betel­ni a franciák ünneplésével, akik oly sokat tettek Szegedért. Haza­térve a franciák Mikszáthhoz, a fogadóbizottság egyik tagjához intézett levelükben tolmácsolták együttérzésüket és hálájukat Még nagyobb fogadtatásban részesítették 1885. augusztus 19­én, a szuezi csatorna építője, Lesseps Ferdinánd vezette fran­cia küldöttséget — jórészt írók és újságírók —. akik eljöttek megnézni az újjáépült Szegedet, amelynek megsegítésében ők is részt vettek. Magyar írók és mű­vészek hívták meg a franciákat A vendégek hajón érkeztek, fo­gadtatásukra a város apraja­nagyja megjelent, számukat 30 ezerre becsülték. Ez a látogatás, amint arról a korabeli híradá­sok beszámoltak, a király láto­gatásához volt hasonló. A kialakult baráti kapcsola­tokat csaknem száz évvel ez­előtt a részvét indította el. Fenn­tartásuk, továbbfejlesztésük Sze­gednek mindig is szép hivatása. Szegedről rajzottak ki iuth kezébe adta a tollat a fél­tés is. mert egyes külföldi la­pokban — a hazai híradások nyomán — olyan hírek is elter­jedtek. mintha a lakosság szét­szóródásától kellene tartani. Kos­suth Szeged sorsáról még a ka­tasztrófa évében egy elaborátu­* mot is készített, amelyet a So­mogyi Könyvtár őriz, Bakay Nándorhoz intézett leveleivel együtt. Sokat tettek Szegedért a kör­nyező városok ls. Temesvár csak­nem 7 ezer szegedi menekültet fogadott be és látott el. Nem maradt el Szabadka, Makó és Hódmezővásárhely sem. Kulinyi Zsigmond: Szeged újkora cimü, 1901-ben kiadóit művében, hű és adatszerű krónikása az esemé­nyeknek. „Példátlan a világ részvételének az a megnyilatko­zása, mely csodálatos erővel kö­vette Szeged katasztrófáját. So­ha egy városnak pusztulása nem indította meg ilyen részvétre és áldozatkészségre a müveit álla­mokat. Mintha csak megérezték volna, hogy egy kiválóan fontos misszióval bíró nagyváros élet­rehlvásáról van szó. elől maga az ország, és nyomában az álla­mok egész sora." Adományt küldött 18 európai ország. Az ázsiai /földrészen ado­mányt gyűjtöttek Kínában, Ja­pánban, Kelet-Indiában és Per­zsiában (ma Irán). Afrikából Al­géria. Egyiptom és Tunisz. Ame­rikából az Egyesült Államok, több dél-amerikai állam, azután Mexikó, Haiti, San Salvador és Kuba. A város hálából a legtöbb segélyt küldő európai ország fő­városáról nevezte el a Nagykör­út egyes szakaszalt: a Bécsi, a Berlini, a Londoni, a Párizsi, a Brüsszeli és a Római körút em­lékeztet az adományt küldőkre Az európai fővárosok nevei em­lékeztetik Szeged népét a nem­zetközi összefogás erejére. A lapoknál is tekintélyes ösz­szegek gyűltek össze A buda­pesti Pester Lloyd, az üzleti vi­lág lapja vezet a hazai lapok között A londoni Daily News, a Daily Telegraph írnak rokon­szenves cikkeket. Méltó, hogy megemlékezzünk a párizsi gyűj­tésről: felhívásban utaltak arra, hogy 1870—71-ben, amikor 300 ezer francia katona német fog­ságba esett, a magyarok segély­akciót indítottak és 300 ezer frankot küldtek Párizsba: elér­kezett a pillanat, hogy a fran­ciák leróják hálájukat. A párizsi magyar egylet, amelynek Zichy Mihály volt az elnöke és tagjai között Munkácsy Mihály is he­lyet foglalt, ugyancsak eredmé-; .uje kérjen tőlünk számon hi­ányzó nevet az alábbiak­ból senki: ekkora helyen lehetetlenség mindenkiről számot adni, aki jeles ember elszárma­zott Szegedről, akár szülötte volt ( a városnak, akár csak valamed­dig itt élt és munkálkodott. Talán Szent-Györgyi Albert nevét kell először leírnunk: Nobel-dijával (1037) 6 szerezte a legnagyobb hírt vi­lágszerte Szegednek. Régebbi tudó­saink kőzUl említendő a léggömbjét 1784-ben fölbocsátó Szabiik István, a Kelet-kutató Jerney János, Dorozsma szülötte, az ásványtudós Schmldt Sándor, a néprajzkutató Ca. Sebes­tyén Károly, a madarász Vasvári Miklós, a történész Sas Andor (Po­zsony tudósa), n matematikus Vész János. Wartha Vince és Thán Károly, a két nagy kémikus. Polltzer György, a francia ellenállás mártírja, a mar­xista bölcselet és lélektan kiváló tu­dósa pedig a hajdani főgimnázium, a mai Radnóti diákja volt. Művészeink közül a világhírű szobrász, Csáky József Szeged szülötte. Országos hírnévre Vas­tagh György és Petri-Pick Lajos tett szert. A ma élők közül Mé­száros Dezső szegedi születésű. A vásárhelyi festőként ismert End­re Béláról kevesen tudják, hogy nagyapja szegedi házában, a Fe­kete-házban született. Akár Po­litzer, az állami főgimnázium ta­nulója volt a sokoldalú művész, a világhíres Moholy-Nagy László. A Szegedi Fiatalok körében bon­takozott kl a Londonban élő Buday György egyedülálló grafi­kai művészete. A régi Hungária­szálló, a Kass egykori gazdáinak leszármazottja a most virágjában levő neves grafikus, Kass János. A fényképezés művészei közt • Kerny István, Sugár Kata és Ká­rász Judit említendő. Régi irodalmunk számos nagyja, ne­vének bizonysága szerint, Innen In­dult: Szegedi Gergely, Szegedi Lőrinc, Szeged) Kis István, Szegcdi Körös Gáspár stb. Irodalmunk nagyjai kö­zül többen sorsukat meghatározó éve­ket töltöttek Itt: Mikszáth. Gárdonyi, Babits, József Attila, Radnóti Miklós. Innen Indult Balázs Béla, s mint köl­tő nemzeti értékké, mint filmtudós, világhírűvé nőtt. Szeged szülötte az eszperantó költő: Baghy Gyula. A fővárosban bontakozott ki Teresesé­nyl György prózai tehetsége. A drá­mában, regényben, versben, műfordí­tásban egyaránt Jeleskedő Berezeli Anzelm károly és a határon túl is népszerűséget szerzett Ifjúsági Író, Janlkovszky Éva az élők közt föltét­lenül említést érdemel. Néhány neves Újságíró is; így Bo­rostyám Nándor, a párizsi kommün magyar krónikása; Tápay Szabó László, a sajtótudomány meghonosí­tója, a Pesti Napló „csillagos" cik­keinek Írója; Nagy Sándor, a Szege­di Híradó, később pesti lapok szer­kesztője: Lipcsey Adám, a Borsszem Jankó szerkesztője; Hegedűs Gyula, a Magyar Nemzeté; Damó Oszkár, 1918-ben a forradalmi filmművészet Irányítója. Szegeden született a három Báth testvér: Mór a híres könyvkiadó és könyvkereskedő, a magyar klassziku­sok első nagy kiadója. Bátyja, GyörRv művészettörténeti iró, régiséggyűjtő, múzeumalapító, az Iparművészeti Mú­zeum főigazgatója, öccsük. Károly, Jeles Ipari úttörő, a Kereskedelmi MUzeu/m alapítója és Igazgatója. Ipari úttörő volt Gellért Mór, az 1876. évi első szegedi Ipari vásár kezdeménye­zője: a grácl vasgyáralapító Körösi József, és a hazai autógyártás úttö­rője, Csonka János. Neves mezőgaz­dáink közül Szeged szülötte Klauzál Imre, Sztlts Mihály (többek közt a Szeged mezegazdasága című mü (ró­ja) és a méhész Kovács Antal. Neves szegedi születésű orvo­sok: Maróthy István, szintén Ke­let-kutató, Vörösmarty barátjg; Herczel Manó, a belgyógyász és Hattyasi Lajos, a fogász. Szeged szülötte Zerkovitz Béla, a san­zonköltő, ffuszka Jenő, a nemze­ti daljáték klasszikusa. Innen In­dult Moór Manó, aki Casals ba­rátságát vívta ki tehetségével és Ormándy Jenő meg Fricsay Fe­renc, a két világhírű karmester. A mai magyar zenei' £let határa­inkon túl ls hjrt-nevet szerzett képviselője, Durkó Zsolt, szintén a város szülötte. A színészek közül Itt szüle­tett Bartos Gyula, Békeffy Lász­ló, Ocskay Kornél, Szirmai Imre, Agárdy Gábor. Innen Indult Berek Kati, Mezey Mária. Jelentős állomása volt pályáján a szegedi színpad Ajtay Andornak, Bilicsi Tivadarnak, Dayka Margitnak, Doniján Ildiinek, Komlós Jucinak, Kiss Manyinak. Ladomersz­ky Margitnak, Markos Józsefnek (Al­fonzónak), Mészáros Áginak, Mik­lósy Györgynek, Páger Antalnak, l'atkós Irmának, Rajz Jánosnak ... Az énekesek közül Szeged volt szülő­helye Szalina Ferencnek; állomása, netán kiröpítő fészke pedig Bende Zsoltnak, Komlóssy Erzsébetnek, Moldován Stefániának, Nádas Tibor­nak, Neményi Lilinek, Simándy Jó­zsefnek, Zental Annának. A balett művészei közül Lakatos Gabriellának, Fülöp Viktornak. Rendező vagy dra­maturg volt Itt Adám Ottó, Bo'th Bé­la, Horval "István. Horváth Jenö. Sze­geden tanított, itt mutatták be Bo­szorkányok cimű drámáját a népsze­rű rádiós Szabó család egyik írójá­nak, Forgács Istvánnak. A fölszaba­dulás utáni első szegedi színigazgató volt Lehotay Árpád. Szegedi a. rádió főrendezője: Bozó László. Szegedi volt « legjelesebb magyar sakkozó: Maróczy Géza nagymester, a kitűnő vívó Gerentsér László és a labdarugó Klspéter Mihály. Utoljára, de nem utolsósorban a közélet nagyjai, a politikusok közül említsünk néhányat. A' ha­gyomány szerint a szegedi főbíró házában nevelkedő Dózsa után a XIX. század mutat föl innen ki­emelkedő országos hírességű fér­fiakat: Horváth Mihályt és Klau­zál Gábort, a szabadságharc kor­mányának minisztereit. A fölsza­badulás után a Függetlenségi Front megalapozói, a Délmagyar­ország első szerkesztői Balogh István, Erdei Ferenc és Révai József voltak. A lap élén ott ál­lott mellettük Szirmai István. In­nen indult magasba ívelő pályá­jára Komócsin Zoltán. Itt szüle­tett, itt tevékenykedett Benke Valéria. Ma is Szeged országgyű­lési képviselője Apró Antal. Vá­rosunkból került a közelmúltban a párt Központi Bizottságának titkári posztjára Győri Imre. A hajdani Szegedi Fiatalok közül Hont Ferenc, Ortutay Gyula és Tolnai Gábor tölt be ma is or­szágos művészet-, művelődés- és tudománypolitikai szerepkört. Pénztárcánkig ható tevékenysé­géről híres földink: Csikós Nagy Béla. A Legfelsőbb Bíróság elnö­ke hajdani szegedi ügyvéd: Sza­kács Ödön. A hazai munkásmozgalomban, az elméleti munkában fontos sze­rep jutott két szegedi testvérnek:' Újvári Imrének és Újvári László­nak. A spanyol polgárháborúnak két hős mártírt adott Szeged: Gyurek Mihályt és Gera Sándort. Az ellenállási mozgalomban Sze­ged fiai közül ugyancsak ketten áldozták életüket: Kálló Ferenc és Sípos László. A lista persze nem teljes. Szá­mos országos hírű műszaki alko­tót, pedagógust, tudóst, színészt számon tartunk még. Ezúttal eny­nyire tellett a helyből. Soha egy városnak pusztulása nem indította meg Uyen részvétre és áldozatkészségre a müveit államokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom