Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

YASAwat, mi merőm® a 3 A járdáktól a kereskedelemig Sokoldalú községfejlesztési munka Sándorfalván A megnövekedett átuíazóés helyi forgalom, a növekvp népszaporulat, a nagyváros közelsége ösztönző erő Sándorfalva fejlesztésére, kommunális ellátottságának, kereskedelmi és szolgáltatóhálózatának bővítésére. Dr. Öcsai József tanácselnöktől községfejlesztéiá terveikről kértünk tájékostatást. A tanács és a nagyközségben működő ipari és mezőgazdasági szövetkezetek fejlesztési tervei szorosan öszszefonódnak a lakosság felajánlásaival. Szinte valamennyi, közelmúltban épült és megvalósulandó beruházás létrejöttének alapja a sándorfalviak községszeretetét jelző társadalmi munkafelajánlás volt A községünk csatlakozott a kongresszusi és a felszabadulási évforduló tiszteletére meghirdetett munkaversenyhez. A termelőszövetkezetben, a HÖDGÉP gyáregységében, a háziipari és a járási ipari szövetkezetben dolgozó 36 szocialista brigád két kommunista szombat keresetét ajánlotta fel tornaterem építéséhez. Tanácsi hozzájárulással és társadalmi felajánlással korszerűsítik az elavult művelődési házat is. A fiatalok bontották fel a régi hajópadlót, a nagyközség szobafestő kisiparosai segítenek a belső munkáknál. A korszerűsítést azonban nem tudták a nyáron befejezni, mert nem kaptak megfelelő méretű gerendákat. Ha ez a gond megoldódik, a fiatalok és idősek szórakozási lehetőségei helyben megoldódnak. A kereskedelmi ellátás az ABC-áruház megnyitásával sem lett kielégítő. Elsősorban a zöldségfélék, a tejtermékek, a háztartási-vegyiáruk kínálatának bővítését, a tüzelőolaj-ellátás tárolási gondjait kell mielőbb megoldaniuk. Nagyobb vásárlásaikat Szegeden bonyolítják le a sándorfalviak, ott nagyobb a választék. Nagyméretű járdaépítésbe fogtak: 79 kilométer hoszszúságú gyalogútból húsz kilométer már elkészült. Az elmúlt héten adták át az új ártézi kutat, a 600 ezer forintos beruházás a tartalékkút szerepét látja majd el, mert a száraz, meleg hónapokban gyakran volt vízhiány a községben. Az új kút vizét azonban mindaddig nem köthetik be a hálózatba, amíg az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat júliusban vett vízmintájának vizsgálati eredménye meg nem érkezik. Három hónap óta sürgetik. A község ipari szolgáltató hálózatának működése megfelelő. Számolni kell azonban az igények növekedésével, ezért új szolgáltató ház létrehozását tervezik. A következő ötéves terv feladata lesz a község út- és csatornarendszerének javítása, az elektromos hálózat továbbépítése, a családi és célcsoportos lakóházépítkezés támogatása. P. K. Magyarszovjet könnyűipart tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek Budapesten a magyar—szovjet könnyűipari együttműködési állandó munkacsoport tanácskozásai. A tárgyalásokon — amelyeken a delegációkat J. F. Kondratykov miniszterhelyettes és Földi László államtitkár vezette — megvizsgálták, hogyan alakult 1974ben a műszaki-tudományos együttműködés, és előkészítették az 1976—1980. közötti együttműködés programját is. A delegációk tájékoztatták egymást a vállalatok közötti közvetlen együttműködésről. A szovjet küldöttség, amely itt-tartózkodása során több üzemet is felkeresett, szombaton elutazott Budapestről. Megalakult a Csongrád megyei munkajogi bizottság A munkaviszonnyal, a munkavégzéssel összefüggő, a vállalat és a dolgozók között felmerülő viták helyes és megnyugtató eldöntéséhez lényeges társadalmi és egyéni érdek fűződik. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a vállalat és a dolgozók között felmerült munkaügyi vitát elsődlegesen a munkaügyi döntőbizottság bírálja eL A Csongrád megyében működő döntőbizottságok többsége Jó munkát végez, betölti feladatát A munkaügyi panaszok jelentős hányada másodfokon a munkaügyi bíróság elé kerül. Ezek a fellebbezések nem tartoznak az egyszerűbb, a könnyű elbírálást igénylő ügyek közé, hanem — mint a tapasztalat igazolja — ala>posabb jogi felkészültséget, nagy gyakorlatot és körültekintőbb érdekegyeztetést kívánnak az elbíráló szervtől. 1973. január 1-től jelentősen módosultak a munkaügyi viták elintézésének szabályai, a rendezés gyakorlata. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a vitákat első fokon eldöntő munkaügyi döntőbizottságok a vállalatoknál működnek továbbra is, másrészt a másodfokon eljáró szervek széles körű érdemi megváltoztató joga, illetve kötelezettsége a Pp. 357. § 1. bekezdése szerint új tartalmat kapott és kiegészült. A közel két év gyakorlata szerint a fentieken túl fokozott igény jelentkezett a Áz ifjúsági mozgalom veteránjai » W68. május rfsejőu, egy ötfielé ágazó hatalmas újszegedi tölgyfa alatt öt mesterinas beszélgetett. Mi lehetett e fiatal fiúk beszédtémája? A kegyetlenül mostoha munkakörülmények, a fiatalok elviselhetetlen sorsa,, a 12—14 órás munkaidő, a rossz bánásmód, a nélkülözések. Ifj. Kovács Péter kárpitosinas mondta ki a szegedi ifjúsági mozgalom születését jelentő javaslatot: Ho sorsunkon változtatni alcarunk, szervezkednünk kell! Ez az ötágú tölgyfa a szegedi ifjúsági mozgalom bölcsőhelye. Ennek az öt munkásfiatalnak szavára indult meg Szegeden az ifjúmunkások általános jellegű szocialista mozgalma, a Szociáldemokrata Párt égisze alatt. Néhány évvel később, 1914. május elsején már a felnőtt munkások soraiban meneteltek az ifjú proletárok az óriási méretű, forradalmi tüntetéssé nőtt menetben. Ott ment az első sorokban, a fiatalokkal kart karba öltve, forradalmi jelszavakat kiáltva a költő Juhász Gyula is... Az öt mesterinas egyike, a iV>st 87 esztendős Katona István, volt asztalossegéd ott ült pénteken délután a veterán— KISZ-es találkozó elnöki asztalánál a szegedi Ifjúsági Házban. Élő tanúja és teremtő részese annak a mozgalomnak, melynek sejtjéből az ifjúkommunisták mai szövetsége, a KISZ is kinőtt. Felszólalásában eletéről, har cairól beszélt. Huszonkét éve sen került az első világháború orosz frontjára. A fogságban Gyóni Gézával raboskodott együtt, s amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, orosz földön is a proletárok győzelméért, hazájáért harcolt Bugyonnij legendás hírű lovas hadseregében. Büszkén kotorta elő kabátja belső zsebéből a cirill betűkkel ékes, vörös kötésű igazolványt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elismerését, a „Harci Érdemekért" kitüntetést Hetvenkét évvel ezelőtt jegyezte el magát, suhancként a munkásmozgalommal, az eszmével, melyhez mindig hű maradt. Ma is tevékeny tagja a pártnak, a szakszervezetnek. Arra vagyok a legbüszkébb — mondta —, hogy nem harcoltunk hiába, minden, amiért küzdöttünk, íme, valóra vált. A találkozón ott ül mellette egy megtört öregember, Varga János, a hajdani „ötök" másik élő tagja, aki szintén elmondta élete történetét. A mozgalom új szakaszát idézte Pusztai (Pipicz) József, aki a húszas évek nehéz körülményei között csatlakozott az ifjúkommunisták mozgalmához. 1920 január elején vettem át a szocialista ifjúmunkás csoport vezetését. Ekkor kétszáznyolcvan név szerepelt a tagnyilvántartóban, de mindössze 18-an voltak állandó, aktív tagjai a csoportnak. Sokan alig léptek be közénk, rövid idő után elmaradoztak a Maros utcai Munkásotthonból. 1921. május elsejére szívesen emlékszem. Az újszegedi ligetben a rendőrség ébereégét kijátszva szavaltam el Ady Endre Csillagok csillaga című költeményét. Akkor, amikor a reakció a parlamentben megszavaztatta a törvényen kívül helyezés törvénycikkét Csak néhány gondolat, néhány epizód, néhány arc arról a találkozóról, melyen fiatal kommunisták előtt emlékeztek régi idők tanúi, a munkásmozgalom veteránjai. A 24 idős veterán élete telistele tapasztalattal, példával, ma is megszívlelendő tanulsággal. Emlékeik, harcuk számunkra már történelem. T. L VMDB-ok munkájának koordinálására, hely segítésére, a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek szervezett oktatására. E feladatok sikeresebb végzése érdekében a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa az év első felében irányelvet adott ki a megyei munkajogi bizottságok megalakítására. A Csongrád megyei munkajogi bizottság elnöke Hajas László, az SZMT titkára, társelnöke dr. Csányi Mátyás, a Csongrád megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, tagjai: dr. Árva József, Bajza Frigyes, dr. Borsányi Jenő, dr. Cselőtei István, dr. Fohsz Béla, Haller Zoltánná dr., dr. Kadocsa György, dr. Kassai László, dr. Motika Dezső, Simon Sándor, dr. Tóth Lajosné, dr. Újvári József és dr. Wlasits Gyula. A munkajogi bizottság feladatköre kiterjed a VMDB-ok munkájának segítésére, ellenőrzésére, a munkaügyi panaszok, viták okának feltárására, a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek, tagjainak oktatásszervezésére, tájékoztatók megtartására, az országos szervek részére különböző javaslatok megküldésére. A munkajogi bizottság alakuló ülésén elfogadta munkatervét és megjelölte a munkaprogramot. Jelentős társadalmi, politikai és egyéni érdekek fűződnek ahhoz, hogy a munkaügyi , döntőbizottságaink gyorsan és jól működjenek, helyesen alkalmazzák a jogszabályokat. A közelmúltban megalakult megyei munkajogi bizottság ehhez kíván segítséget, támogatást adni. Harmatos József, a munkajogi bizottság titkára II törvény -törvényt kíván Két téma szerepelt az országgyűlés napirendjén: a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat megtárgyalása, és a három esztendővel ezelőtt hozott tanácstörvénnyel kapcsolatos „élettapasztalatok" megvitatása. Látszólag mindkettő — a vadonatúj, meg a valóra váltásának kezdetét élő törvényije egyaránt — többé-kevésbé szakkérdéseket taglal, amelyek a társadalomnak csak szűkebb köreit érdeklik. A lényeget tekintve azonban mind a külkereskedelmi tevékenység, mind a tanácsi munka erősen kihat mindennapi életünkre, és joggal kelt széles körű érdeklődést. Állításunkat ezúttal a külkereskedelemmel kapcsolatban kívánjuk alátámasztani, nem csupán azért, mert ezt szabályozza a mostani ülésszakon megalkotott új törvény, hanem mert tapasztalatunk szerint az ország külgazdasága sokkal gyorsabb ütemben fejlődik és gazdagodik új formákban, mint arról a közvélemény tájékozott lehetne. Nem arról van szó, mintha még ma is — a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, az integráció gyors fejlődésenek korában — sokan akadnának, akik kétségbe vonják az árukivitel és az árubehozatal növelésének szükségességét, de az valószínű, hogy nem kevesen lehetnek, akik hazánk valóban intenzív külkereskedelmi tevékenységét nem a valódi jelentősége szerint ítélik meg. Pedig a külkereskedelemnek kiemelkedően fontos szerepe van a magyar népgazdaságban. Mint Huszár István miniszterelnök-helyettes megállapította: kivitelünk értéke jelenleg nemzeti jövedelmünknek 40 százaléka, de várható, hogy ez az arány a következő évtizedben megközelíti, vagy eléri az 50 százalékot. Erre lehet következtetni abból is, hogy jelenleg a nemzeti jövedelem minden egyszázalékos növelése a külkereskedelmi forgalom másfél százalékos bővítését igényli. Az okokat valaha „tankönyvi" adatokkal magyaráztuk. Manapság azonban, amikor újság és televízió ontja az olajról, más energiaforrásokról, nyersanyagokról, nemkülönben a készáruk piacáról az értesüléseket a tőkés világból és a szocialista országokból, valóban az élet válik tanítómesterré. Az a tény — a külkereskedelmi miniszter szavaival —, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagy mennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá, hogy belső piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak, arra késztetnek bennünket, hogy maradéktalanul bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba, és kellő rugalmassággal kihasználjuk annak előnyeit. Helyzetünkből és elveinkből adódik, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataink elsősorban a KGSTországokkal, közöttük mindenekelőtt a Szovjetunióval kötnek össze bennünket, és erősödnek a továbbiakban is, de mind jelentősebb külgazdasági szálak fűzik országunkat a fejlődő országokhoz, és a kölcsönös előnyök elve alapján bővül gazdasági összeköttetésünk a fejlett tőkés országokkal is. Az a tény azonban — más oldalról közelítve a kérdést —, hogy nálunk minden negyedik dolgozó közvetlenül olyan árut termel, amelyet külföldön értékesítünk, és közvetve szinte minden dolgozó ember éle- tét, munkáját érinti a külkereskedelem tevékeriysége, nem kevésbé elgondolkoztató. Ehhez viszonyítva ugyanis még nem kellően általános az az „export érdekeltségű" álláspont, amelyet Radnóti László Somogy megyei képviselő fejlett ki az országgyűlésen. Olyan esetekről beszélt, amelyekben a kivitel kisebb-nagyobb zökkenőket okoz a belföldi ellátásban, ha nem gondoskodnak időben megfelelő behozatalról. Mert amennyiben lehetséges — hangsúlyozta —, megfelelő importtal kell lehetővé tenni, hogy megőrizzük a feltehetőleg értékes exportpiacot, és nem fordítva, leépítve a kivitelt, hosszú időre vagy végleg elveszíteni a visszaszerzés lehetőségét. A helyes megoldást természetesen esete válogatja, de mindenképpen okos dolog elsőrendűen ilyen irányban tájékozódni. A minden negyedik dolgozót, sőt végeredményben mindenkit érintő „exportérdekeltség" azonban másra is figyelmeztet. Arra nevezetesen, hogy végül is csaknem mindenkinek része van abban, vajon kivitelre szánt áruinkat milyen színvonalon, milyen minőségben állítjuk elő, és persze, köze is van hozzá, nemcsak mert a minőségtől erősen függ az ügylet hasznossága, hanem mert e cikkek jó részét hazai piacra is termeljük, magunk is vásároljuk, fogyasztjuk. A színvonalas export tehát ilyen értelemben is fellendíti a hazai választékot, minőséget. Hajózni muszáj! — vallották a régi rómaiak. Amennyire áruk szállítására értették ezt — és feltehetőleg arra is — a gazdasági fejlődés e törvényének hatálya kiteljesedett, ma már érvényes az egész világra; nagyra, kicsinyre egyaránt sőt, az utóbbira különösen. Olyannyira, hogy a „törvény" — tételes törvényt kívánt. B j Áz új hűsüzemben A szegedi vágóhíd területén épült új húsüzem hatalmas darálói egy-egy vagon húst őrölnek meg egy-egy műszak alatt, a füstölő-foző szekrények egyszerre 30 mázsa hentesárut fogadnak be. A felvételünkön látható virsligyártó vonalon 3 mázsa virsli készülhet el egyetlen óra alatt. t