Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

VASÁRNAP, 1074. OKTÓBER 5. Huszonöt éves az 1949. október 7-én alakult meg az első német munkás­paraszt állam, a Német De­mokratikus Köztársaság. Te­rülete 108 174 km2, lakosai­nak száma 17,2 millió. Az Ipari termelésben a világon 10., Európában a 0. helyen AH, az egy főre eső termelés és fogyasztás tekintetében a szocialista tábor országai kö­zött az első helyet foglalja el. Az NDK területén a máso­dik világháborúban sokkal több város és Ipartelep pusz­tult el, mint u nyugati öve­zetekben. A háború utáni Németország kettéválása után felbomlottak a törté­nelmileg kialakult gazdasági kapcsolatok, a zömében nyu­gati területeken levő alup­anyaglpar elszakadt a feldol­gozóiparral rendelkező keleti területektől. Az NDK-ban a megalaku­lás után kellett az önálló nyersanyag- és energetikai bázist, saját nehéz-, gép- és vegyipari objektumokat lét­rehozni. E program megvaló­sításának első szülötte volt az 1046-ban alapított, ma 50 000 lakosú Eisenhütten­stadt, az NDK nehézipará­nak központja. Az NDK szerb nemzetiségd vidékén található a 65 000 lakosú Hoyerswerda, amelynek kö­zelében működik az ország egyik legnagyobb erőműve, és külszíni lejtésű szénbá­nyája, a Schwartze Pumpe. A 70 000 lakosú új szocialista város Halle-Neustadt, az NDK fejlett vegyiparának központja. 3,5 milliárd már­kát ruháztak be az Odora mellett épült 45 000 lakosú Schwedt. 7600 dolgozót fog­lalkoztató petrolkémiai kom­binátba, amely a Szovjet­unióból érkező kőolajat dol­gozza fel. OKTO WB^ 4> KÓMai-tinomlUi Ok MM • Keháuit * V'CW A«n« e ClpolrU! <6 Tntiiipar Afimtt eiuiftilrm 6 ÍMmimtim T irsadalml emléknap­jainkon nemzeti és munkásmozgalmi eseményekről emlékezünk. Ezeknek az alkalmaknak hangulata, színe van: piros léggömbös, zászlós vidám, ság. tűzijáték, májusfa, ut­cabál. Az öröm. a hála, a felszabadultság keríti ha­talmába az ünneplőket. Vannak azonban másfaj­ta emléknapjaink ls, ame­lyek szomorúak és szür­kék. amikor elborul az arc, amikor gyűlöl a sziv és lehajlik a fej. A mai nap dátuma ezek közé tarto­zik. 125 évvel ezelőtt — 1849. október 6-án — ezen a na­pon oltotta kl a hiéna­önkény bosszúja a magyar honvédsereg tizenhárom vezető tábornokának éle­tét. Tizennegyediknek vég­zett — egész Európa köz­véleményének döbbenetére — a mindig királyhfl Batthyány Lajossal, az el­ső felelős magyar minisz­terelnökkel is. A terror nem ért véget az aradi éa pesti kivégzésekkel. A his­tória évlapjai. százhúsz — ítélet alapján — kivégzet­tet említenek. És hol van­nak akkor még a névtele­nek, a szökés közben vagy ellenálláskor lemészároltak. Ezrek kerültek a várbör­tönök mélyeibe, a hírhedt Kufstein és más, történel­münkből szomorúan Ismert helyek gyilkos kazamatái­ba. Kényszerbesorozottak, menekülők, családjuktól­szeretteiktől elszakítottak tízezrei teljesítik ki a gyá­szos képet. A nagy német költő, Heine, aki Európa legjobbjaival együtt végig nagy figyelemmel kísérte népünk harcit. elkesere­detten írta akkoriban, 1849 őszén: Az NDK berlini határai­nak 1961. augusztus 13-án történt lezárása után meg­kezdődött a szocializmus át­fogó építésének szakasza. A gazdasági eredményeket po­litikai sikerek kísérték, amely n két német állam vi­szonyának rendezésében és a Német Demokratikus Köz­társaságnak a világ Hl or­szágával létesített diplomá­ciai kapcsolatában Jutott ki­fejezésre. Jelenlegi ötéves terv 3. évében (1873) 76,9 milliárd kWó villamos energiát ter­meltek, 147,1 ezer db sze­mélygépkocsi hagyta el a szerelőszalagot, 246 millió tonna barnaszenet hoztak a felszínre. Ebben az Időszak­ban a nemzeti jövedelem 5,5, az Ipari termelés 6.8, a me­zőgazdasági termelés 1 szá­zalékkal növekedett az elő­ző évhez (1972) viszonyítva. 1971—73 között mintegy 330 ezer lakást építettek fel. A Monosza-hegy tövében Harminc éve, 1844. októ­ber 8-án kezdte meg a .sal­gótarjáni szónmedcncében harci tevékenységét a szov­jet földön szervezett, és Nóg­rádi Sándor vezetésével ér­kező partizáncsoport. Ejtő­ernyővel szálltak le a Rima­szombat melletti erdőkbe. S mindjárt földet érésük után tűzharcot kellett vívniuk né­met egységekkel és portyázó csendőralakulatokkal. Lo­sonctól északra és az Ala­csony-Tátrában szlovák és magyar munkások, forradal­márok, antifasiszták, szökött katonák és munkaszolgálato­sok csatlakoztak a csoport­hoz, melynek létszáma ha­marosan százra gyarapodott. Harcok és nagy erőpróbák közepette az egység eljutptt a Garamig, átkelt a folyón, s falvak tucatját útbaejtve, megerőltető, ezer veszélyt rejtegető éjszakai menetelé­sekkel eljutott az Ipolyhoz, majd a losonc—balassagyar­mati vasútvonalon át Salgó­tarján—Lapujtó közelébe Bagolypusztára. A Nógrádi-egység, mely­nek helyettes parancsnoka és politikai megbízottja Tömpe András, a spanyolországi nemzetközi brigád egykori önkéntese, a fegyveres har­cot mindvégig élénk politikai tevékenységgel kötötte össze. Ennek köszönhető, hogy a bányászfalvak magyur és szlovák lakossága megértet­. te törekvéseiket, küzdelmük célját, és sok segítséget nyújtott nekik. Nógrádi Sándor visszaem­lékezésében mondta el, hogy egy alkalommal futárral le­velet küldött Losoncra, a város nemzeti bizottságához, azzal a felszólítással, hogy jöjjön el tárgyalni két meg­bízottjuk az erdőbe. A lo­sonciak el ls küldték Hódosi József bádogosmestert és Glcszk János ügyvédjelöltet. A megbeszélés eredménye­ként a város vezetősége téli ruhaneműt, kötszert és gyógyszert küldött a partizá­noknak, leállította egy hadi fontosságú üzem termelését Losoncon. Sok visszaemlékezés, köz­tük Nógrádi Sándornak, a hatvanas években megjelent két könyve szól a Mono­sza-hegy tövében vívptt par­tizánharcokról, Ragyolc, So­moskő és a többi község la­kólnak bátorságáról, hőstet­teiről. Bundúr Gyula, Benyus János, Márton András bá­nyászok, fiaikkal együtt vet­tek részt a harcokban. Elis­meréssel és kegyelettel emlé­keznek a résztvevők Valasek József építómunkásról, aki hősi halált halt, csakúgy, mint a Mucsényból való Szvetllk Barna, vagy Lapln, a szovjet. Hónig, a szlovák partizán és mások. A Nógrádi—Tömpe parti­zánegység december végén a Csengókó tövében Abron­csos pusztán vívta utolsó csatáját egy SS-alakulattal. Az összecsapás során tizen­hat partizán áldozta életét. Az osztag az év végén a fel­szabadító szovjet csapatok­hoz csatlakozott. Vadász Ferenc „Megdűlt a szabadság végső reménysége Halálra vérzik immár Magyarország ..." Eddig a tények, amelyek nemzeti emlékezetünk leg­szomorúbb napjai közt ll kiemelkedő helyet biztosi, tanak október 6-Anak. Minden olyan társadalmi rendszer, amely magét a haladó nemzeti hagyomá­nyok örökösének ls tekinti, méltán veszi a jogot arra, hogy a múltat saját Igaz­ságainak szemszögéből te­kintse, felhasználja Ideoló­giájában. közművelődésé­ben. Az Összefoglaló név­vel aradinak nevezett vér­tanúk példája nekünk nem egyszerűen a becsület éa hűség példája. Természete­sen az is. Ezek a kato­nák és politikusok végig esküjükhöz és meggyőző­désükhöz híven küzdöttek, viselkedtek. Ha végigte­kintünk az áldozatok név­során, történelmi magyar nevek éa egyszerű magyar parasztok, polgárok, köz­katonák és értelmiségiek neve mellett a nem ma­gyar és nem magyarorszá­gi származásúak tömegé­vel találkozhatunk. A tá­bornokok közül Damja­nich, Knézich, Pöltenberg, Lehner. Leiningen-Wester­burg és mások; a külföldi segélycsapatok (légiók) ki­végzett vezetői a valóságos nemzeti, társadalmi hala. dás mindenkori interna­cionalizmusát. a korabeli magyarországi és európai ügyek összetartozását, a társadalmi haladás Ügyé­nek a nemzeti, nemzetisé­gi korlátokat szétfeszítő je­lentőségét mutatják. Ahogy az ellenkező oldalról a csá­szár és a cár szövetsége fi­gyelmeztet a visszahúzó, haladásellenes erők nem­zetköziségére is. O któber 6. emlékező nemzeti gyásznappá lett. Olyan memen­tóvá. amelyet azóta ls ápol az ébren tartó emlékezet, és amelynek immár 125 éves története van. Olyan eseményekkel, mint a há­borúellenes híres tüntetés a Batthyány-örökmécses­nél. Ezt a megmozdulást hazafias és kommunista fiatalok szervezték, bizo­nyítékául annak, hogy a munkásmozgalom magáé­nak érezte a hősök emlé­két, a nemzeti független­ség és társadalmi hala­dás összefüggésének jelké­pét látta bennük. KATA Mlhily: Gyógymerétz­doktorok és gyógyszerészek ava­tása a Szegedi OrvoHtudományl Egyetemen. OyöfyMeréazct, szeptember. SZABÓ Sándor: Kirakatver­seny Szegeden. Kirakat, szep­tember. [Fényképpel.] BCHÖFFER Jené: Szegedi Ká­belgyár. — Jövőre a többlek la lakáshoz Juthatnak. Vaaaa, szep­tember. K. Ö.: A IV. ötávee terv be­fejezéséről tanácskoznak Csong­rád megyében. Szövetkezeti Hír­lap, szept. 14. [Az Ipari szövet­kezetek megyei szövetségének elnöksége.] Szegedi Háziipari Szövetkezet. — Erőteljes fiatalítás elűtt. a termékek korszerűsítése közben. Szövetkezeti Hírlap, szept. 14. [rénykúppel.] KÖHIDI: A munkáról — fele­lősségtudattal. — A kongresszu­si vállalások teljesítését értékel­lék szeged állomáson. Magyar Vasutas, szept. 16 Meghalt dr. Karády Tgtvin. Magyar Hírlap, Magyar Némtet, szept. 94. [Az orvostudományi egyetem professzoré.] A pusztaszeri nemzeti emlék­park tervpályázaténak díjkiosz­tása. Kerteszet éa Szőlészet, szept. 96. [Fényképpel.] Szeged a hazai lapokban 1974/40 A. M.: Bimal Mihály: Kenyér­azegC. Magyar Hírlap, szeptem­ber. 2í. [Könyvismertetés.] Megjelent a Kincskereső. — OJ ifjúsági folyóirat Indult. Ma­gyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszava, szept. 28. [A tanár­képző főiskola folyóirata orszá­gossá vált.] HEGEDŰS András: Móra Fe­renc és Kiss Lajos barátsága. Alföld, október. MARTTNKÖ András: Non Hc­tlon a millenniumi Szegedről, — Berezeli A. Károly: Hullámilr. ÜJ Írás, október. [Könyvismer­tetés.] Az orszáe legnagyobb fesztá­vú hídja epül Szegeden. Esti Hírlap, okt. 1. KESERŰ Ernő: Pályakezdő diplomások. — Erősödő hivatás­tudattal. Magyar Nemzet, okt. 1. [A megyei népi ellenőrzési bi­zottság vizsgálatáról.] TÓTH B(éla]: Természetvéde­lem. — Magasból a vadvíz. Tü­kör. okt. 1. [Fénykép a fehértói kilátótoronyról.] Csongrádban, — Védett ősláp, facsoport. Esti Hírlap, okt. 2. [Zsombó és Csengsle határában.) FARKAS Pálné: Üzemi tapasz­talatok. — Kendertermesztés Csongrádban. Figyelő, okt. 9. ZABELKIN, N.: Az első nap magyar földön. Lobogó, okt. 9. [Visszaemlékezés Szeged föl­szabadítására. Fényképekkel.] MARTHY Barna: Kaján Tibor kettőse. ország-világ. okt. 2. [Budapesti és szegedi kiállításá­ról.] SZELEVflNYl Árpád: Csökken a termőkorú uyümölcsfaáho­mány. — Csongrád megyei hely­zetkép. Kertészet és Szőlészet, okt. 3. Ötvenéves a mezőgazdasági kutatás SzegSden. — Kétnapos Jubileumi Ünnepségsorozat kez­dődött. Magyar llirlap. Népsza­va. okt. 4. Űj Babonakutató laboratórium Szegeden. — Fél évszázados a dél-alföldi mezőgazdasági ku­tatás. Népszabadság, okt. 4. [Fényképpel.] Javuló útba­igazítás * Korábban meglehetősen sokat írtunk arról, hogy a város vendégül, az utazók rendre eltévednek Szegeden, nemcsak a sok fölbontott utca. az útépítések miatt, hanem az útbaigazító táb­Iák hiánya miatt is. Azóta már jnvult a helyzet, mivel a KPM vásárhelyi közúti igazgatósága jó néhány új táblát helyeztetett el a vá­ros legforgalmasabb pontja­in. A Szegeden átutazók biz­tonságosabb tájékozódását szolgálja a Moszkvai kör­úton, a Petőfi Sándor sugár­úti csomópont előtt elhelye­zett nagyméretű tábla, amely Jól láthatóan jelzi, hogy az 5-ös út jobbra kanyarodik. Ugyancsak a tájékoztatás ja­vítását szolgálják az új út­burkolati jelek, s a besoro­lás előjelző táblákon — amelyeket esetenként kivilá­gítanak — is föltüntették, hogy merre halad az 6-ös út. Ezután remélhetőleg ke­vesebben fogják a Bécsi körúton keresni a Belgrád felé vezető utat. Javult a tájékoztatás a 43­as úton is. A Marx téri ke­reszteződésben négy nagy. méretű tábln jelzi a Makó —Nagylak felé vezető utat. Illetve az arról érkezőknek Budapest és Belgrád Irányát. A közúti igazgatóság az I. kerületi tanácsi hivatallal közösen nagyméretű tájé­koztató, útbaigazító táblá­kat helyeztetett el, végig a 43-as út szegedi átkelő sza­kaszán. A Makó felől érke­zőket a hídon Is nagymére­tű tábla tájékoztatja Buda­pest, Baja és Belgrád irá­nyéról. A Székely soron ls új tábla tájékoztatja a nem­zetközi forgalomban részt vevő tehergépkocsik veze­tőit arról, hogy Nagylakon egyelőre még nem engednek; át teherjárműveket. V • A következő szezonig kü­lönben várhatóan tovább ja­vul a tájékoztatás a szegedi utakon. A KPM vásárhelyi közúti Igazgatósága megál­lapodott ugyanis a városi tanács közlekedési osztályá­val, hogy kölcsönösen meg­vizsgálják egymás informá­ciós rendszerét, a Szegedi Tervező Vállalat pedig en­nek alapján megtervezi a város közútjain a tájékoz­tató lábiák egységes rend­szerét. Variációk egytémára Nagy András rajsai HARAKiRJ v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom