Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

/ KEDD, 1974. OKTÖBER IS. 3 Csak fele méz Panaszkodik a szülő, hogy fiacskája többet törődik a focival, mint a tankönyvekkel, ezért aztán be-becsúszik a azekunda. De az vesse rá a focizó gyerekre az első követ, aki nem hagyta ott soha a tankönyvet, meg a házi feladatot egy kis időre, a játék kedvéért. Persze, nem ls erről akarok ,«zót ejteni, hanem a későbbi következményekről, esetleg a későbbi gondolatvóltásról. Egy ifjú barátom is a focizók közé turtozott, amíg az éltalános iskolába járt. Bizonyítványa következésképpen gyengébb volt az átlagosnál, bár a fiú „agya olyan volt, mint a borotva". Elvégezte a szakmunkástanuló iskolát, kitűnő szakmát választott. Elvileg jobban megélhet akármikor, mint az, aki valamilyen szellemi pályára lépett. De a tanulás, a tanulás utáni vágyat nem ls mindig anyagiak határozzák meg. Sőt, közismertek azok a párthatározatok, amelyek arra ösztönzik a munkásfiatalokat, hogy tanuljanak. Az iskolarendszerünk is ennek az elvnek megfelelően szerveződik. A szakmunkások képzése előfeltételt is ad a továbbtanuláshoz. Amikor megszerezték a bizonyítványt, néhány éves tanulással érettségit tehetnek. De ott a bökkenő, hogy a párthatározatok, a kormányintézkedések és a társadalom „nyomása" is a továbbtanulás felé ösztökéli a munkásfiatalokat, de nincs mindig meg a feltétel. Csak a fele méz a dolognak, ha a szegedi ifjú szakmunkásoknak mindössze egyharmada juthat be a középiskolák padjaiba. Ugyanis több mint 250 ifjú szakember jelentkezett idén, hogy továbbtanulna középiskolában, de csak nyolcvan kezdheti meg a tanulmányait. Az ok, nincs elegendő pénzügyi fedezete a tanácsnak, hogy a gimnáziumokban lehetőséget teremtsen azoknak a végzős szakmunkásoknak, akik szeretnék megszerezni a középiskolai érettségi bizonyítványt. Pedig most kellene felkarolni őket, amig „benne vannak" a tanulási lázban, később esetleg kedvüket szegik. Gazdagh István lij erdők SzabolcsSzatmárban Az ezredfordulóig hátralevő 26 évben nagy területeket erdősítenek Szabolcs-Szatmár megyében. A tervek szerint legalább 27 ezer hektárt ültetnek be, 40 százalékát akáccal. A szatmárberegi tájakon továbbra is a kocsányos tölgy marad az uralkodó fajta, a megye más területein az eddiginél nagyobb helyet kap az erdei fenyő. A múlt időszakban évente 700—800 hektár erdőt telepítettek és 500 hektárt felújítottak SzabolcsSzatmárban. Ezentúl a telepítés eléri az évi 1400, a felújítás pedig a 700 hektárt. Az új erdők megvédik az ültetvényeket a szél káros hatásától, növelik a páratartalmat, befolyásolják a talaj vízháztartását és nyersanyagot adnak a fa- és a papíriparnak. (MTI) RAZASSAG I. kerület Szeged: Koói-Hutás György Kálmán és Didi Rózsa Máris. Pstyl Henrik Sándor é» Joó Aranka Ilona. Dobos András ás Németh Helga. Csabi Tibor ás Bagi Gizella. DobO Mihály András áa Benkö Sára. Ladányi Tamás Gáza áa Szabó Mária, Lele JOssef ás Vargu Erzsébet, HuJbert Lajos Mihály és Szaniszló Emília. Kónya Sándor áv Volford Erzsébet Katalin, szöllösl Zoltán és Fehér Mária Magdolna. Pintér József Béla ea Süli Xva házasságot kötöttek n. kerület Szeged: Koós László és Borka Rozália. Lakatos László ós Kovács Eva. Grcsák Károly és Molnár Éva házasságot kötöttek. III. kerület Stéged: Godó Sándor ós Kotogány Hermina. Slrokl Miklós ás Kovács Gltella, Nagy András ás Moldován Anna Erzsébet. Tóth Sándor és Kopasz Aranka házasságot kötöttek. Klskundnrozsms: Márta Vlnct éa Ábrahám Julianna, Molnár Ferenc és Petrecz Rozália Piroska. Tatai András Imre ós Családi események Gyula, Seres Lajosnak és Komáromi Mária Magdolnának Mária Magdolna, Balogh Andornak és Nagy Matildnak Mariann, Balogh Károlynak és Király Máriának Zsolt. Kormányos Antalnak és Hajnal Máriának Tibor, Magyar Mátyasnak és Mészáros Máriának Krisztián, Mezei Mihálynak és Vargu Aranka Teréziának Aranka Anna, Csonka János Tibornak és Palócz Gizellának Zsolt, Horváth Gyula Gézának és BoCsikós József Györgynek és Bösi ezor Zsuzsannának Attila Máriának Zsolt. Murtlnkovlcs Miklós, Bartucz Istvánnak ós Károlynak e„ Mészáros Magdolnának Miklós, Bossánszkl Istvánnak és Apró Anna Mariának István. Gyuris Mihalynak és Illés Erzsébetnek Gábor. Kiss János Mihálynak é« Kovács Ilonának Gyöngyi Ilona, Varga Istvánnak ós Kalló Erzsébetnek István. Ntmrs Jánosnak és Kocsis Ágnes Erzsébetnek Csaba, Gans László Zoltannuk és Sebők Ilonénak Zoltán, Dudás Béla Lászlónak és Jankó Irmának Róbert Bela. Csizmás Dávitlnuk és Raftal Rozáliának DUvld. dr. KHIÍ Csaba Lászlónak és dr. Uerencst Klárának Ktss írén. Hlnek József ós Gábor. Bltc Károlynak és SzcÜJváry Gizella Erzsébet házas- keres Rozáliának Attila. Vágó Ságot kötöttek. József Jánosnak és Ráoz ErzséSZÜLETÉS betnek Zoltán József, Bende L kerület Ferencnek és Dobo Margitnak Ssegedt Czombos Jánosnak és Anita. Babiczkt Andrásnak és Vörös Erzsébet Évának Mónika, Csamangó Máriának Mária, VlaDétarl Jósséfnek és Bora Írén- stos Mihály Györgynek és Szanek Aranka, Seres Józsefnek és bó Msgdolna Erzsébetnek Eva Makra Erzsébetnek András, Gabriella. Szukái Istvánnak cs CsUUög Istvánnak és Papdl llo- Móra Ilonának István nevű nának László Attila, Tóth TI- gyermekük született, bornak és Halász Erzsébetnek Éva Erzsébet. Császár Józsefnek JJI kerület és Ferenczl Juliannának Zoltán ' " . József, Gárdlán Lajosnak éa „Bartók Pálnak és Csiszár Erzsébetnek Zoltán, Po- Tóth Katalin Tertzlának Berzsár Mátyás Ferencnek és Ps- ®cr.kcc* Ferencnek és lázi Margitnak Zsolt Mátyás. Dóka Hedvig Erzsebetnek FeRuzslnszkl Ivánnak és Vldmér nme, (Gyuris Istvánnak és KaErzsébet Annának Edina Rita, "sz Saroltának Krisztina AeOyurla Imre Pálnak és Taoodl nes. Oyurls Ferencnek és Mária Rozáliának Imre. Rilez Márkus Piroska Juliannának Kálmán Belanak ós Tóth Mar- Zsolt Ferenc, Alexi Jánosnak gttnak Kálmán. Konc;- János ég Marián Orsolya Eleinek Mapalnak ós Szűcs Erzsébetnek riann, Réti Sándornak és MuErlka Erzsébet, Tóth Ferencnek rányl Katalinnak Sándor, Istós Vörös Éva Annának Judit, ván Gábornak és Kürti JusztlBoros-Gyevi BáHnt Andrásnak nánRk Jusztina. Trefon Jenő és Farkas Erzsébet Zsuzsanná- Lászlónak és Kálló Piroskának nak András, Vldács István Edit, dr. Sznnkn Károlynak és Györgynek és Mós Máriának Varga Ibolya Gizellának Gábor Henriett. Schwarcz Jánosnak ós Csányl Matild Kataltnnak Gyöngyi nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Bekc Sándor, Fodor Sándorné Bata Etelka. Kálmán Júnosné Hőnlg Erzsébet, Sasz Antal, Tánczos Sándor, Pálfl Mária, Gárgyán Ferencné Trapp . Edit, Molnár Sándorné Hajós Etelka. Barna Péter. Király Júnosné Kószo Etelka. Kelemen István József, dr. Tóth Marlnnna. Mezei Stmonné Tuksa Erzsébet., Kelemen József, Tapodl Gyula. Várad! Antal. dr. Rák Kulmán. Etbenschüt/ Ernő. Szécsl Szllveszterné Budanovtts Irma meghalt. , •. kerület Szeged: Boldl Józsefné Palást! Veronika, Kozák Istvánné Orosz Ilona meghalt. in. kerület Szeged: Kapás Sándor, Zelei Antal. Szőke Győző, Rákóczi György, Gllicze Sándor, Kovács Józsefné Bakró Márta, Csány' Pál, Hegyközi Istvánné Fülöp Julianna, dr. Haluska István dr. Nagy Imre, Obls Lajosnó Méhes Márta, Erdélyi Károlynó Szűcs Irén Erzsébet, Szóké Ferenc, Mándoki Józsefné Racz Mária Anna, Farkas Gábor, Dudás Mthályné Bogdán Julianna meghalt. Kibkundorozsma: Mészáros Jánosné Borbola Rozália, Sörös Lászlóné Nagypál Etelka Zakar Istvánné Gregus Julianna meghalt. Környezetlink kultúrája Hátán az ágya (5.) A tévénézők bizonyáramár ha híres mester műhelyében kekre is kifeszítette az áltöbbször látták azt a külföl- készült, akkor többnyire azt latbőrt, hogy ne kelljen a di híradóból származó fel- is, melyik volt a nevezetes hideg földre teríteni azt. vételt, amikor egy igen esi- műhely. Persze, csak a régi (Így is reumás lett — a rénosnak mondható ifjú hölgy bútorokra áll ez, hiszen itt is gészek egybehangzó vélenagyon csábos pózban fek- — mint már a lakberende- ménye szerint — még a barszik valami heverőfélén. Az- zés egyéb tárgyainál is szó langi medve is!) Ruhatára tán egyszerre csak felpattan, esett erről — a századfor- még igazán nem volt az ősmegfogja a „heverő" egyik duló, a nagyipari bútorgyár- embernek, nem volt gondja, az egészet, tás olyan fordulatot hozott, hová akassza éjszakára az hogy sokkal olcsóbb, s egy- ágyékkötőt, mert rendszerint ben silányabb, „arc nélkü- le sem vetette. A széket is libb" lett a bútor. ügyesen megoldotta: a barPersze, könnyű a szakér- lang, vagy a sárkunyhó kötőknek — mondhatná va- zepén, a tűzhelv körül lyulaki —, hiszen az emberiség történelmi méretekben nem is olyan régén használ bútorokat. Az egyiptomiaknál találkozni először a mai értecsőn, hátán a bárhol lerak- lemben vett székkel, de ott káig félig fekvő helyzetben ható ággyal. is inkább csak a gazdagok zajlott. Még a rómaiak is A filmet kísérő magyar birtokolták. Szekrényt, tehát téy rendezték nevezetes lanyelvű kommentárok —már álló, nyitható ajtajú, pol- komáikat, csak a könyökük többféle műsorban felhasz- cos vagy akasztós szekrényt raktak párnákat, hogy nálták ezt az anyagot más- mindössze néhány szűz éve kényelmesebb legyen a fekmás kísérőszöveggel — hol hoztak divatba, elsősorban az végét, megrázza mire a fekvőhely zsákformát ölt. Az ifjú hölgy fogja ezt a feltehetően könnyű zsákot, a hátára csapja, és elindul fölfelé egy lépcsőn, miután még egy csábos pillantást vetett a meghökkent tévénézőkre. A férfinemű nézők bizonyára szívesen követnék a hölgyet föl a lépkakat ásott a földbe, hogy — ha leül, oda tegye a lábát. Ez valószínűleg az evéshez kellett, mert a „csevegés'^, a társasági élet igen sohumorizálnak a hordozható ágy és a csinos hölgy képzeletbeli összefüggésein, hol nagyon komolyan a Jövő bútordarabjaként emlegetik ezt a szokatlan alkalmatosságot. A szorgalmas bútorkiállítás-látogatók már Magyarországon is találkozhattak olyan műbőr puffokkal, amelyek műanyag golyócskákkal vannak töltve, könynyűek, használat előtt felrázandók és valóban praktikus, hordozható ülőalkalmatosságok. Külföldi magazinokban — meg kirakatokban is — olyan felfújható műanyag foteleket lehet már látni, amelyek teljesen áttetszőek, ilyenformán ültében is szemlélhetjük például kedves vendégeink idomait. De vajon tényleg ez lesz a jövő bútora? Aki válaszolni akar erre a kicsit látnoki igényű kérdésre, annak először azt kellene tisztáznia, milyen a ma bútora? Milyen ágyakon alszunk ma, milyen asztalok mellett, milyen székeken ülve étkezünk, milyen szekrénybe rakjuk a ruháinkat? Tekintettel arra. hogy a ma használatos bútoraink jelentős része tíz. vagy éppen negyven-ötven évvel ezelőtt készült., máris ott tartunk a kérdéseinkkel: milyen volt. a tegnap bútora? A bútortörténet ma már p művészettörténet tekintélyes ága. a világon sok kitűnő szakértő osztályozza, elemzi magyarázza a régi bútorokat Csak ránéznek egy kisszékre és máris mondják, melyik korból való, milyen stílus, és Horesnyl Ilona Juliannának Anita. Bakó Józsefnek és Juhász Mária Annának József Csaba, Molnár Gyulának és Blkádl Margitnak Gyula, Tarcsa Sándornak é3 Szabó Máriának Sándor, Bánfi Istvánnak és Kádár Irén Jusztinának István Zsolt, Gazdag Nándornak ég Mandá: / Évának Éva, Pintér Istvánnak és Farkas rranclsks Máriának Gabriella, Tuska Jánosnak éa ZAdorl Zsuzsannának Csaba, Temesvári Jánosnak ós Bogár Máriának Rita, Kálmán Mihály Sándornak es Táborosl Juliannának Mihály, Szálkai Antalunk és Buknicz Juliannának Krisztián Antal, Orbán Sándor Gábornak éa Mogyorósi Editnek Tamás Sándor. Mézel István Gyulának éa Srabó Annának Szilvia, Rozsán Ferencnek és Paltegl Éva Erzsébetnek Tünde, Sllbermsnn Gyulának éa Paop Márta Piroskának Csaba. Fábián Andrásnak és Kovács Ilonának Andor, dr. Krtzsán Jánosnak és Molnár Arankának Gábor, Dtnvnyés Mihálynak és Róth Terézia Juliannának Mihály. Fürdők László Lajosnak és Demeter Ágnesnek Mónika Julianna, M«Jorot Miklósnak és Hollóst Máriának Erika, Gyórkel László Istvánnak és vlnrze PozáltánaiKrlart'án, SUl'-Zakar Sándornak és Vldács Juliannának Róhcrt Kanvó László Antalnak és f>ó'-< Annának Anna Márta Fehér Srllveszternek és Buborék Rozáliának Rozália Ágota. Kerekes Ferencnek és Fodor Mária Margitnak Gábor Zsolt, Tanács Imrénak és llanuska Katalinnak Krisztián, Vörös Péter Pálnak és Fodor Ilonának Péter. Bíbor József Imrének és Benke Julianna Eszternek László Tamás. Molnár Mihálynak és Vldu Zsuzsannának Adél Kamiin, Szabó Mlhélv Oyőrgynak és Botó Ilonának Ovörgy. Bertalan Jánosnak é§ vecsernvés Évának Flrhird János, Szűcs Latosnak és Bárdos Anikó Sárának Péter, Kinek jár félárú utazási kedvezmény? J. B.-né szegcdi olvasónk közalkalmazottként dolgozik. Férje pedig vállalati dolgozó. Két gyerekük van, az egyik középiskolai tanuló, a másik egyetemista, aki egyben házas is. Ügy hallotta, hogy a ványra jogosulttal közös ház- levelező tagozatán tanulmátartásban élő édes, mostoha vagy örökbe fogadott nőtlen, vagy hajadon gyermek 18. életéve betöltéséig, illetve középiskolai tanulmányok folytatása esetén e tanulmáközalkulmazottként dolgozó nyok befejezésének évében nők férjo és gyermekeik is kapnak kedvezményes MÁVutazásra jogositó félárú Igazolványt. Azt szeretné megtudni, hogy rérje és házas egyetemista gyermeke kaphat-e utazási kedvezményt? A közalkalmazottak utazási kedvezményeinek kiterjesztéséről az idén két hivatalos közlemény jelent meg. Az egyik 1974. január 1-től a közalkalmazottak férjére is — ha közö6 háztartásban élnek — kiterjesztette a közalkalmazottak családtagjait megillető utazá6i kedvezményt. A másik közlemény szerint az igazolszeptember 30-ig igénybe veheti az utazási kedvezményt. (Feltéve, hogy önálló keresetük a havi 500 forintot nyokat folytató gyermekek 24. életévük betöltéséig jogosultak a szülő jogán az igazolványra, ha maguknak vagy házastársuknak havi 500 forintot meghaladó önálló keresetük nincs. Az ösztöndíj nem tekinthető önálló keresetnek. Az arcképes igazolványt, a közalkalmazottak vagy csa. nem haladja meg.) A tovább- ládtagjaik jogosultságuk megtanuló gyermek részére a kedvezmény legfeljebb 24. életéve betöltéséig jár. 1974. szeptember 1-től a jogosultak körét kiterjesztették a közalkalmazott által eltartott, felsőoktatási intézményben tanuló férjezett, -vagy nős gyermekekre is. Tehát ettől az időponttói kezdve a felsőfokú Intézetek (egyetem, főiskola, felsőfokú technikum) nappali, esti és szűnésétől számított 30 napon belül kötelesek a munkáltatónak visszaszolgáltatni. A szabályzat megszegése esetén a MÁV havonként és igazolványonként 200 forint részkártérítést számít fel a családfő terhére. Ezek szerint olvasónk férje és gyermekei, ha a feltételekkel rendelkeznek, jogosultak a félárú MÁV arcképes igazolványra. Dr. V. M. vés féloldalon. A szék; az állatláb formájúra faragott, négylábú szék inkább csak a hatalom Jelképe volt; igazságot osztani, parancsolni ültek ebbe a trónszerű székbe a hatalmas fáraók, ahogy régi egyiptomi képeken ma is láthatjuk. A görögöknél már őrzésére. Néhány mindennapos használati egyes vidékeken tárgy lett a szék, amit egy kicsit az ülő ember formájához is igazítottak, még párnákkal is kibéleltek. Dc nyilvános helyeken: színházban, tanácsban, gyűlésben, támla nélküli padokon ültek. Asztalféle még ritkán fordult elő. A bútor iguzi téíílódíFása, gyönyörű kidíszítése, mai formálnak kiteljesedése csak az újkor hajnalán, a reneszánsz idején bontakozott ki. Bernath László északi népek. Korábban a fekvő láda volt használatos, annyira, hogy még mai nyelvhasználatunk is őrzi például a „ládafiában" kifejezést, ami egyébként nem volt más, mint a nagy láda egy kis külön elrekesztett, kulccsal is zárható része, elsősorban a nagyobb értéktárgyak évtizede még divatban volt, hogy a kocsin, amivel a menyaszszony móringját szállították, ott volt a tulipános láda ls, benne a jövendő asszonyka holmijával. Mit használt az emberiség bútor helyett sok ezer éven át? Elsősorban az anyaföldet. Nem egészen naturálisan, mert valamit rendszerint raktuk a földre. Elsősorban állatbőröket. A barlanglakó ősember még cövePályázat külföldi ösztöndijakra Az Oktatási Minisztérium követelményeit, valamint a pályázatot hirdet az 1975— jelentkezés rendjét tartalma76-os tanévre egyetemi, főiskolai ösztöndíjakra a Szovjetunióba, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába, Bulgáriába és Romániába. Az ösztöndíjakra pályázhatnak: a középiskolák IV. osztályos tanulói, I. éves vagy elófelvételt nyert egvetemi. főiskolai hallgat ik, valamint olyan dolgozó fiatalok. akik 1971-ben vagy azóta érettségiztek. A pályázati feltételeket, a választható szakokat, a felvételi vizsgák tárgyköreit és zó pályázati felhívás és a jelentkezési lap beszerezhető valamennyi közéniskola igazgatóságán, az egyetemek és a főiskolák rektori (dékáni) hivatalában, a megyei tanácsok művelődésügyi osztályán, valamint a nagyobb üzemek, vállalatok személyzeti és oktatási osztályán. A pályázatok benyújtásának határideje a felvételi vizsgákat lebonyolító egyetemekre 1974. december 15., a felvételi vizsgákat 1975. január 20—30. között tartják. (MTI) Roboímasiniszta A moszkvai pályaudvarok óránként több száz vonat Jt indítanak és fogadnak. Különösen nagy a forgalom a helyi járatokon, amelyek naponta több százezer dolgozót szállítanak. A minap Moszkvából Klinbe érkező szerelvény látszólag semmiben sem különbözött társait'4. Lassan begördült az állomásra, és simán fékezett. A peronon álldogálók közül senki sem gondolta, hogy a menetrend szerint érkező vonatot robotmaslniszta vezette. Hét évre volt szüksége az Össz-szövetségi Vasúti Közlekedési Kutatóintézet automatikai és telemechanikai részlege munkatársainak, hogy megalkossák a robotmozdonyvezetőt. A közelmúltban született meg a moszkvai metrószerelvények automatikus vezérlése, majd ennek mintájára a vasúti változat. A számítógép-automata előre kidolgozott pro, -am szerint Irányítja a szerelvényt. Mint minden számítógép, ez sem üzemelhet emberi irányítás nélkül. Ez a szerep az ellenőrzésre korlátozódik. A kísérleti robotmasiniszta első útjai bebi vonyították, hogy az útvonal áteresztőképességének növelése mellett gazdaságosabb villamosenergia-felhasználást biztosft az Indításnál és a fékezésnél, s elősegíti a menetrend még pontosabb betartását.