Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

KEDD, 1974. OKTÖBER IS. 3 Meghalt Farkas István H06szú, súlyos betegség kö­vetkeztében október 13-án, vasárnap, 62 éves korában meghalt Szegeden Farkas István, a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitünte­tettje. Farkas István 1912. május 24-én Kispesten született, munkáscsaládból származott. A 4 polgári elvégzése után nyomdásztanulónak ment, és 1930-ban betűszedő mester­levelet szerzett A nyomdá­ban ismerkedett meg a mun­kásmozgalommal, ennek ha­tására már 1930-ban tagja lett a pártnak. Mint ifjú­munkás, tevékenyen részt vett az illegális munkában. A felszabadulás után aktív részese volt a párt újjászer­vezésének, 1945-ben a párt az államigazgatás területére küldte. Nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott Részt vett a tanácsok megszervezésében, a megalakulásuk után előbb a csongrádi, majd a szegedi járási tanács elnökeként te­vékenykedett Az 1956-os ellenforradalom idején ott volt a karhatalom megszervezésében és a rend helyreállításában. Farkas István elvtárs ak­tív pártmunkásként tevé­kenykedett haláláig. Tagja volt a csongrádi, majd a sze­gedi járási pártbizottságnak. Társadalmi munkálkodásáért 1952-ben a Magyar Népköz­társaság Érdemérem ezüst fokozatát 1962-ben a Köz­biztonsági Érem arany foko­zatát 1965-ben a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát 1967-ben a Szocialista Ha­záért Érdemrend, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Honvédelmi Érdemérem, a Szakszervezeti Munkáért jelvény arany fo­kozata kitüntetéseket kapta. Farkas István hamvasztás utáni búcsúztatásának idő­pontját később közöljük. MSZMP Szeged városi bizottsága MSZMP szegedi járási bizottsága Ünnepség a Tisza-parti gimnáziumban Emlékünnepséget és isko­latalálkozót rendezett októ­ber 13-án, vasárnap délelőtt a Tisza-parti Gimnázium, Óvónőképző és Vízügyi Szak­középiskola Szeged felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére és abból az al­kalomból, hogy tíz évvel ezelőtt avatták fel épületét. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Papp Gyula, Szeged megyei város taná­csának elnöke, Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztály­vezetője, dr. Simády Béla, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, dr. Só­dar Mihály, a Csongrád me­gyei tanács vb művelődés­ügyi osztályának csoportve­zetője. Dr. Török Lászlónak, az iskola Igazgatójának meg­nyitója után Forgó Pál, a vá­rosi tanács vb művelődés­ügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Ezt követően az iskola irodalmi színpada és énekkara adott az alkalomhoz illő, nagy tet­szést arató műsort. Az emlékezés ezután az osztálytermekben folytató­dott: az évfordulóra idese­reglő egykori diákok talál­koztak egymással, tanáraik­kal, a mostani diákokkal. Engedély nélküli épitkesések Rontja a városképet, aka­' dályozza a városrendezési és településfejlesztési terv vég­rehajtását, tovább növeli a közművesítés! költséget és még sokféle módon sértik a közérdeket az engedély nél­kül építkezők. Egy tavalyi adat szerint az elmúlt tíz év alatt Csongrád megyében 2500 létesítmény engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon épült. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az orszá­gos jelenség visszaszorításá­ra tavaly rendeletet hozott az építészeti bírság kiszabá­sáról illetve az engedélytől eltérő módon épült és a fent nem maradható létesítmé­nyek lebontásáról. A rendelet , végrehajtása során Csongrád megye te­rületén elsöfokon 4 millió 300 ezer forint értékben szabtak ki építésrendészeti bírságot. Határozatot hoztak 215 alkalommal a lebontás­ra is. Ezek között 19 lakás volt. Nem kis számban Természetesen területen­ként más és más a helyzet. Szegeden emeletes házat nem építenek engedély nél­kül. Olyan persze előfordult — mint a Csendes utcában —, hogy a felújítás helyett egy új házat emeltek. A ha­tóság csak a felújításhoz já­rult hozzá. A tulajdonosok nem törődtek ezzel, lebont tottók a régit és végső so­ron 26 ezer forint büntetést fizettek. Sokan azt tartják, az új rendelet szigorú. Per­sze, a törvény már valami­nek a következménye. En­nek segítségével is elejét akarják venni a sorozatos szabálytalanságoknak. Szegeden az elmúlt tíz év­ben 1300 engedély nélküli építkezést fedeztek fel. (Egyébként tavaly március­ban kezdődött el tíz évre visszamenőleg a tiltott épít­kezések felmérese.) Zömük melléképület, de a műfajok sokféleségében megtalálható az üdülő, a garázs, a sertés­ól, a kerítés... A város több részén nem lehet állatot tartani. Ezzel a lakosság is tisztában van, nem ismeretlen dolog előt­te. Mégis ólakat építenek — a Belváros kertes házaiban is — és így a környezet­szennyezés sajátos forrását teremtik meg. Ezek után ál­talában, mint lenni szokott, megkezdődik a szomszédok közötti háború, hiszen sen­ki sem tudja kellemesen el­viselni a jószágtartás „kö­vetkezményeit". Rontja a városképet A vadépítők a környezet képét is rontják. A sok ösz­szetákolt melléképület, a há­zilagos kivitelezésű bodegók, az olasz neorealista filmek­ben látott külvárosi tanyá­kat idézik fel. Az sem kel­lemes látvány, amikor a Sárga-üdülőtelepen egy-egy telket tulajdonosa úgy be­épít: nem hihető hogy a zsúfoltságtól, valaki is jól érezné ott magát. Mivel nem lakóházak épí­téséről van szó, nem kell különösebb szakértelem a tákolmányokhoz. A kivitele­ző és építtető általában egy személy. Ezért még az sem tartja vissza őket. ami az iparengedéllyel működöket meggondolásra bírná. Tudni­illik, az olyan személyek­től, akik vállalják az enge­dély nélkül is a kivitele­zést, az engedélyt bevonják. Egy éve azonban sokat ja­vult a helyzet a városban. Természetesen közrejátszott ebben az új szabálysértési tarifa, ami szerint az enge­dély nélküli építőre a léte­sítmény értékének 10 szá­zaléka kiróható büntetés­ként. Ezért érthető, hogy 70 százalékkal kevesebb a vad­építkezések száma, mint ko­rábban volt. Persze, a kerü­leti hivatalok és a tanácsi kirendeltségek az ellenőrzé­sek fokozásával még kedve­zőbb arányt érhetnének el ezen a területen. A település­fejlesztés akadályai A szegedi jarásban az ese­tek 95 százalékában külte­rületeken, tanyákon építkez­nek engedély nélkül. Így a településfejlesztési tervek fi" gyeimen kívül hagyásával máról holnapra mezőgazda­sági termőterületen építenek tanyát. Így akadályozzák a településfejlesztést és a nagy_ üzemi táblásitást is. Hiszen nem cél. hogy a tanyarend­szer tovább terebélyesedjen. Az ott lakók életmódjának hátrányai közismertek. A községek közül Móra­halmon, Ásotthalmon, Zá­kányszéken és Domaszéken, Forráskúton, Rúzsán kellett a legtöbb szabálysértési el­járást megindítani. Ezeken a helyeken a melléképülete­ken kívül a lakóházak épí­téséhez sem szerzik be az engedélyt. Itt is előfordult, hogy csak felújítást kérnek, közben ledöntik a régi fala­kat és teljesen új házat hoznak tető alá. Érdekes módon ilyenkor egyetlen épí„ tőnek sem jut eszébe a bün­tetés komoly tétele és követ­kezményei. Hogy egy törvényt éve­ken keresztül az állampol­gárok ezrei hagyták figyel­men kívül, az gyakran az elsőfokú építési hatóságok, engedékeny szemléletével ls magyarázható. Ha a közsé­gi tanácsok következetesen helyszínelnek, már az alapo­zásnál felfigyelhetnek a sza­bálysértésre. Halász Miklós Megtartották a belkereskedelem ifjúsági parlamentjét A belkereskedelemben dol­gozó fiatalok első ágazati parlamentjét dr. Sághy Vil­mos államtitkár elnökletével hétfőn tartották a MEDOSZ­székházban. A tanácskozáson több mint 150 ezer ifjú dol­gozó képviseletébén 350 kül­dött vett részt; elemezték az ifjúsági törvénnyel kapcsola­tos miniszteri rendelet vég­rehajtását, a fiatalok megis­merkedtek az egész kereske­delem gondjaival, terveivel, időszerű feladataival, és szekcióüléseken elmondták problémáikat Í6. Dr. Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszterhelyettes beszámolójában hangsúlyoz­ta, hogy az ifjúsági törvény sajátos, kétirányú feladatot ró a belkereskedelmi válla­latokra, szövetkezetekre; egy­részt az eddiginél színvona­lasabban kell klelégíteniök az ifjúság vásárlási igényeit, kedvezőbb feltételeket kell teremteniök kulturált szóra­kozásukhoz, másrészt gondos, kodni kell a kereskedelem­ben dolgozó fiatalok erköl­csi, anyagi megbecsüléséről, fejlődéséről. Megállapították, hogy a vál­lalatok és a szövetkezetek a törvény megjelenése óta töb­bet törődnek a fiatalokkal, külön intézkedési terv alap­ján foglalkoznak egyebek kö­zött oktatásukkal, tovább­képzésükkel, lakásproblémáik megoldásával, életkörülmé­nyeik javításával és a jog­szabályokban meghatározott eszközökkel támogatják őket Szóba került a tanácsko­záson a belkereskedelem V. ötéves terve is, amelynek végrehajtásával minőségi változást akarnak elérni a kiskereskedelmi hálózatban. A következő tervidőszak­ban végre felépül a 20—25 ezer négyzetméteres buda­pesti nagyáruház, ée vidéken egyebek között Debrecenben. Győrött, Szegeden Í6 építenek korszerű nagyaruházakat. VASARI MOZAIK Egyes állami tulajdonban levő klilterliletí földek értékesítése Somogyi Károlyné felvétel* Veszi vagy nem? — ez itt a kérdés Ha nem röstellem, még a hogy egyiknek sincs meg a fölül van. Gyönyörűek, az télikabátot is felveszem va- párja. Másutt nagy halom igaz, de ki visz magával ki­sárnap, kora reggel. Arcom- kesztyű, egyujjastól a hor- rakodóvásárba ennyi pénzt? ba vágta a szél az esőt, li- golt csipkéig mindenféle. Ve- * Iára festette az orrom. Álmo- szik? * san baktattam kifelé a vá- — Az előbb adtam el nyol- Viszik mint a cukrot a rosból, kiskocsikat maguk cat negyvenért, vigyen be- BASF-magnőszalagokat A után vonszoló asszonyok, löle, kisaranyos, jó ez még rádióalkatrészeknek, a mo­megpakolt bicikliket toló begyújtásnál, takarításnál, tortartozékoknak, a kiszupc­férfiak hosszú sorához zár- hólapátolásnál! rau benzintankoknak nagj kózva. Vásárba mentünk. Ezt nem kellett volna mon- u sikerük. Műszaki érdek­Nem ís akármilyenbe. Or- dani, ezzel riasztott el. Hol lődésü emberek aranybanyá­szágosba, kirakodóba. van manapság lapátolható jtt ez a vásár, a sok böngé­• • _ hó? És hol lesz? sző-vásárló jelzi azt is, A legkeresettebb áru az • mennyi hiánycikk lehet a esernyő, ponyva, műanyag , Bekecsek, bundák, nagy- műszaki- és vaskereskedé­fólia és pokróc lett volna, de kabátok, zakók. Tele a pony- sekben, ezeket senki nem adta ám va és mögötte parkoló Volga el. Takargatták, védték vele Harmadszorra megyek el • a kirakott motyót. A zord előttük, mire komoly vevőt . ., . „ ifin tette csak hocv a hol- látok. A gyakorlott es az „első mlkat mustrálgató^ fürkéMŐ - Ezt nyugodtan megve- £tozó" vásáro t e szemeket ellenséges moeor- heti. ez egy mérnök kabátja natban megismerni. Aki nem szemeket elténseges. mogOT^ ^ _ JK^ tukmájó adja az árut mindenáron, aki Hoev több volt a bámészko- «6t -, vagy adjam inkább '"kabb összecsomagolja, dc dó mint . vevő' Vaw nem ezt, a főorvosét? nem áztatja az esőben, ak. kell ^nár a kitaposott^ cipó, , A kabaton már a káder- -m túr alkudat, az gg n konottá használt naevka- laPJa sem segít. Leveti a fiú, roKa mar- A „mit ad érte. a kopottá hasznait nagyka ^ méterrel arrébb ^ nem bánja meg. na> jöjjön nevet a barátaival. vissza, odaadom" — biztos, hogy alkalmi árust rejt. „„ „ ., . Vadonatúj, fiáker a roz­Sörösüveg a kezeben, nem zant stráfkocsin. Kérdem, tudom, hányadik. Előtte do- volt_e már nézője? bozban öt boxerkölyök, meg _ vitték volna négyeze­két vizsla. Körülöttük nagy rért Kiskőrösre, de hiT jói csődület. berúgok, végigdáridózok vele - Apu, vegyel nekem kis- a falun> ötez,.et nekem kutyát. megér. Dehogy adom oda — S hol akarod tartani ? Két óra múlva a kutyák , egy százassal kevesebbe ke­rülnek, már, látom, kettő Csikó táncol az anyja mel­hiányzik. Fiatal házaspár al- rúg, ha idegen köze­kuszik. lít. A gazda nyolcezer-ötszá­Kocsideréknyi cipő ponyván, megesküdnék a rá, A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint az építésügyi és város­fejlesztési miniszter módosí­totta az egyes, állami tulaj­donban levő külterületi föl­dek értékesítéséről, illetve haszonbérbe adásáról szóló korábbi együttes rendeletü­ket. Az új szabályozás — amely a Magyar Közlöny 73. számában jelent meg — le­hetővé teszi, hogy az időköz­ben módosított országos épí­tésügyi szabályzatban előírt épületek kerüljenek a lakos­ság által megvásárolt föl­dekre, s ezzel általánossá tet. ték a zárt kerti építkezés módját. A rendeletet az álla­mi földek mezőgazdasági hasznosítására nemrégen ki­adott szabályozásnak megfe­lelően hozták. — Csak azért adom ol­csóbban, mert maguk az első vevők. • Tótkomlós) szűcsmester sátra. Irhabundák, kucsmák, szőrmék, vadonatújak. Üres a sátor előtere, meg sem merem kérdezni, de más sem, hogy mit, mennyiért adnak. Trevira pulóverek, a leg­olcsóbb ára is háromszázon zért adná, de nem veszik meg, mert olyan Ideges. — Nem konyít ez idegen­hez, persze, hogy nem. Ha megveszi, majd megszereti magát is. Olyan ez még mint a gyerek, csak az is­merőst tűri meg maga mel­lett. Kis buta ez még. Hét­hónapos lesz a Gönci. S állt a vásár, zord idő­ben, szemerkélő esőben is... Pálfy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom