Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! YARORSZAG m * r.m M. evfoiyam 228. szám 1974. szeptember 29., vasárnap Áras 1 1 forint SZERETET, TESTVÉRI ÉRZÉS Kádár János nyilatkozata a magyar párt­ás kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásáról Delegációnk tegnapi leningrádi programja fcenln és a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom emlékhelyeivel ismerkedett szombaton délelőtt a Kádár János vezette magyar párt­és kormányküldöttség, amely péntek reggel óta tartózko­dik a Szovjetunió második legnagyobb városában, a kö­zel négymillió lakosú Le­ningrádban. Reggel Kádár János és a magyar küldöttség tagjai. Kádár Jánosné, valamint Mihail Szuszlov és más szovjet személyiségek, akik elkísérték delegációnkat Le­ningrádba, a várostól mint­egy 35 kilométerre fekvő Szesztroreckij Razliv-tóhoz hajtattak. • Lenin életének és az ok­tóberi forradalom előtörté­netének egyik legizgalma­sabb fejezete kötődik ehhez a nyírfaerdőkkel övezett fes­tői vidékhez. Itt húzódott meg egy kunyhóban Lenin 1917 júliusában és augusztu­sában az ideiglenes kormány üldözése elöl, és itt írta Ál­lam és forradalom című művét. Lenin akkor menekült Razlivba, amikor Polovcev tábornok, a petrográdi kato­nai körzet parancsnoka kü­lönleges osztagot szervezett elfogatására és fizikai meg­semmisítésére. Az ellenfor­radalmi beállítottságú lapok a legfantasztikusabb híresz­teléseket terjesztették a bol­sevikok vezérének hollétérőL Tudni vélték, hogy egy ten­geralattjáró fedélzetén Né­metországba szökött, hogy Kronstadlban tartózkodik, egy csatahajó fedélzetén, amely Finnországba szállítja, hogy visszautazott Svájcba. Valójában Lenin mindösz­sze néhány kilométerre volt a várostól, a forradalom szí­vétől, és két hónapón ke­resztül innen — Razlivból — irányította a fegyveres fel­kelés előkészületeit. Ott-tar­tózkodásának emlékeit, vala­mint a Lenin razlivi napjai­nak körülményeire emlékez­tető muzeális tárgyakat te­kintették meg a magyar és szovjet vezetők. Kádár Já­nos és a delegáció tagjai nagv érdeklődéssel ismer­kedtek a forradalom előtör­ténetének érdekes tényeivel. És a tavaszosan ragyogó nap­sütésben sétát tettek a tó­parton. A visszafelé vezető úton a gépkocsikaraván megállt Szesztroreck falu határában, ahol a második világháború idején a frontvonal húzó­dott, és ahol ma dombormű­vei díszített kőfal őrzi Le­ningrád hős védőinek emlé­két. • A városba visszaérve, a delegáció a Néva folyó part­ja felé vette útját, ahol — immár 26 éve — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom hajója, az Aurora cir­káló horgonyoz. A cirkáló árbocára a magyar küldött­ség érkezésekor felvonták a piros-fehér-zöld lobogót. A fedélzetre lépő Kádár Jánost Jurij Fjodorov első osztályú kapitány, a hajó parancsno­ka üdvözölte. A cirkáló, amely a század elején a cári hadiflotta büszkesége volt, a forradalmár matrózok jóvol­tából a nagy október egyik jelképévé vált. Innen, a ma emléktáblával ellátott hat­Űj feltételek a településfejlesztési versenyben Csongrád megye tanácsa a Csongrád megyei tanáéi A Kádár János vezette párt­ós kormányküldöttség szombaton Leningráddal ismerkedett hüvelykes oromágyúból ad­ták le a lövést, amely a Té­li Palota ostromának, a fegyveres felkelés győzelmé­nek előhírnöke volt. Fjodorov kapitány a ma­gyar és szovjet vendégeknek részletesen elmondta az Au­rora történetét, kiemelve, hogy noha a forradalom ha­jója 1941-ben, a fasiszta tá­madás idején nem tudott ki­futni a kikötőjéből, a maga módján akkor is kivette ré­szét a forradalom vívmá­nyainak védelméből: ma is félelmetes lövegeit leszerel­ték, és a város határában le­vő Hollóhegyen vetették be óket az ostromló német csa­patok ellen. Kádár János az Auróra fedélzetén találkozott a cir­káló legénységének veterán­jaival, köztük a ma már 82 esztendős Ivan Nazarovval, aki 1917-ben, a Téli Palotá­ra leadott történelmi vissz­hangú lövés időpontjában az Aurora matróza volt. A ha­jó mai legénységének nevé­ben a kapitány az Aurora cirkálót ábrázoló fémmetsze­tet ajándékozott Kádár Já­nosnak. • Szombaton délután párt­ás kormányküldöttségünk a leningrádi Ermitázst tekin­tette meg. A mintegy két­órás múzeumlátogatáson Kádár Jánost és a kíséreté­ben levő személyiségeket Vitalíj Szuszlov, az Ermi­tázs igazgatóhelyettese kala­uzolta végig az egykori Té­li Palota pompás termein, amelyekben a világ egyik legértékesebb műkincsgyűj­teményét őrzik. A magyar vendégek elő­ször a régi olasz művészet alkotásaiban, köztük Rafael és Leonardo da Vinci Ma­donnáiban gyönyörködtek. Ezután a holland gyűjte­ményt nézték meg, nagy fi­gyelmet szentelve a múze­um kivételesen gazdag Rembrandt-gyűjteményének Több mint húsz percet töltöttek a magyar delegá­ció tagjai abban a két kis földszinti teremben, ahol a múzeum világhírű arany­kincseit, köztük a szkíta ki­rálysírokból származó aranytárgyak és ékszerek láthatók. Végezetül a Tuten­kamen egyiptomi fáraó sír­jából származó kincsekből rendezett kiállítást tekintet­ték meg. A sírletéteket az egyiptomi kormány engedé­lyével a kairói egyiptomi művészeti múzeum bocsátot­(Folytatás a 2. oldalon.) e hét csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságával é& a KISZ Csongrád megyei bizottságá­val közösen felhívással for­dul a megye lakosságához, a helyi tanácsokhoz, a nép­front bizottságaihoz és á KISZ-szervezetekhez, a tele­pülésfejlesztési verseny mó­dosított feltételei alapján. A megye települései di­namikusan fejlődnek — kez­dődik a felhívás. Az állami ráfordítások mellett ebben a munkában közvetlen és tevé­keny szerepet vállalnak a városok és községek lakói is. A megye lakossága áldozat­kész munkájával jelentős részt vállalt a települések fejlesztésében az elmúlt két évben is. Az 1972. május 9-én meghirdetett település­fejlesztési verseny eredmé­nyeként többek között kor­szerűsítettek 276 kilométer utat, 149 kilométer járdát, felújítottak 1121 kilométer csapadékvíz-elvezető csator­nát, 109 ezer négyzetméter parkot építettek s 366 ezer négyzetméternyit gondoztak. Megépítettek 16,4 kTctméter vízvezetéket, s közreműköd­tek 50 bölcsődei és 295 óvo­dai férőhely létesítésében. A társadalmi munka értéke —­a felhasznált anyaggal és a befizetésekkel együtt — 1972-ben 127, 1973-ban pedig 153 millió forint volt Ebből a társadalmi munka tiszta értéke 1972-ben 87, 1973­ban pedig 105 millió forint volt Ennyivel gazdagodott tehát a megye önzetlen la­kosainak munkája eredmé­nyeképpen. A két esztendeje meghir­detett településfejlesztési verseny tehát jelentős ered­ményeket ért el. A tervidő­szak hátralevő idejében a településfejlesztés üteme várhatóan tovább fokozódik. A lakcsság ellátását, szük­ségleteit szolgáló létesítmé­nyek újabb sora épül fel. A társadalmi munka ha­tékonyságának fokozására a Minisztertanács idei. febru­ári határozatában felhatal­mazta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Titkár­ságát és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalát, hogy ajánlás jelleggel dolgozzák ki a társadalmi munka to­vábbfejlesztésének irányel­veit. Az időközben kidolgo­zott irányelvek alapján — a településfejlesztési verseny egységesítése érdekében — Napsütéses, derűs idő Két csapadékos zóna kö­zött száraz, kellemes, nap­sütéses hétvégét várhatunk. Az egyik ilyen csapadékos zóna a Szovjetunió dél­nyugati részén van: a Fe­kete-tenger térségében vál­tozékony, esős az időjárás. ((Érdekességként: a Szovjet­unió keleti—északkeleti te­rületein nyárias az időjárás. Moszkvában tegnap például 23 fokot mértek.) A másik ilyen esőzónás terület Eu­rópa nyugati részén terül el: az óceáni származású hűvös, nedves levegő hozza a táj fölé az esőt. E két csapadé­kos terület között a Kárpát­medencében a változékony időjárást szárazabb, mele­gedő idő váltotta fel. Orszá­gunkban is mérséklődött éj­szakára a szél, tovább csök­kent a felhőzet. A tiszta ég kedvezett az éjszakai kisu­gárzásnak, ez pedig erős hajnali lehűlést okozott. Az ország nagy részén plusz 1 —plusz 6 fokig hűlt le a le­vegő, de több helyről gyen­ge talajmenti fagyokat is jelentettek. A zavartalanul érvényesülő napsütés azon­ban a meleg hétvégét is hoz­za, a nappali felmelegedés a múlt napokhoz képest erő­sebb lesz. Száraz marad az idő, de délutánra a nyugat felől érkező nedvesebb lég­tömegek megközelítik a Kár­pát-medencét, hatásukra az északnyugati megyékben is­mét felhős lesz az égbolt. Az éjszakai lehűlés még erős marad, az északkeleti országrészekben még gyen­ge talajmenti fagyokra le­het számítani. módosította 1972-es felhívá­sát, a megyei népfront én a KISZ-bizottság egyetérté­sével. Változatlan maradt a ver­seny meghirdetett időtarta­ma: 1976-ig. Továbbra is 3 helyi tanácsok, a Hazafias Népfront bizottságai és a KISZ-szervezetek szervezik közösen a társadalmi mun­kát s mérik fel a helyi ered­ményeket. A munka irányí­tását a megyei településfej­lesztési verseny szervező bi­zottsága látja el. Társadalmi munka szervezhető a telepü­lésfejlesztés valamennyi szakterületén, elsősorban azonban a lakosság érdekeit közvetlenül szolgáló mun­kákban, például: közművesí­tés, villamosítás, parképítés, fásítás, közterületek csinosí­tása, gyermekjóléti intézmé­nyek építése, fenntartása stb. A verseny értékelésének, az eredmények felmérésének alapjául a közvetlen társa­dalmi munka mérhető ered­ményei szolgálnak. A fel­mért eredmények alapján a helyezési sorrendre a me­gyei szervező bizottság tesz javaslatot a megyei tanács végrehajtó bizottságának, minden év március 20-ig, a a végrehajtó bizottság dönt a települések helyezési sor­rendjéről. A helyezési sor­rendet a társadalmi munká­nak a település egy lakójára jutó értéke alapján döntik el. Bár a verseny értékelé­sekor csak a közvetlen tár­sadalmi munkát veszik figye­lembe, továbbra is nyilván­tartják az önkéntes befize­tések összegét. A településfejlesztési ver­seny helyezettjei tekintélyes jutalomban' részesülnek. Az első helyezést elért város ta­nácsa egymillió, a nagyköz­ségé félmillió, a községé pe. dig 300 ezer forint jutalom­ban, s a községek versenyé­nek második helyezettje pe­dig 200 ezer forintban. A megyei tanács, a nép­front és a KISZ megyei bi­zottságai felhívják a helyi tanácsokat, a Hazafias Nép­front helyi bizottságait, a KISZ helyi szerveit, hogy vé­gezzenek széles körű politi­kai és szervező munkát a továbbiakban is a települé­sek fejlesztése, az önkéntes lakossági ős az üzemeken, intézményeken belüli társa, dalmi munka növelése érde­kében. Felhívják a megye lakosságát, hogy — mint az előző években — most és a jövőben is minél nagyobb számban vállalják városuk, községük fejlesztésének elő­segítését, önkéntes társadal­mi munkával. Támogassák a köz javát szolgáló létesítmé­nyek megvalósítását, hogy megszépült, kultúrált környe­zetben élhessenek, dolgoz­hassanak, pihenhessenek és szórakozhassanak. A kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyek felajánlá­sai kapcsolódjanak a telepü­lésfejlesztéshez. Bízunk Csongrád megye lakosságának megértésében,' áldozatkészségében, lakóhe­lyének szeretetében, amely eddig is jelentős eredmé­nyekkel gazdagította a me­gye településeit — fejeződik -be a felhívás, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom