Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, W*. SZEPTEMBER, 38. 3 Kádár János beszéde tmfe és kormányának, egész dolgozó népünknek forró, testvéri üdvözletét. Megbonthatatlan a két nép barátsága Pártunknak, népünknek felbecsülhetetlen értékű ha­talmas erőforrása országa­ink, a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió inter­nacionalista egysége, testvé­ri együttműködése. Mostani utunknak is az a célja, és küldöttségünk szívesen vál­lalt legfontosabb megbízatá­sa, hogy bővítsük tovább sokoldalú együttműködésün­ket, erősítsük tovább egysé­günket, s a megbonthatatlan magyar—szovjet barátságot. Mi, magyarok örömmel látjuk a minden időben hű s leghatalmasabb barátunk, szövetségesünk, a Szovjet­unió fejlődését. Bennünket is büszkeséggel tölt el, hogy a dinamikusan fejlődő szov­jet népgazdaság a világ ipari termelésének ma már több mint egyötödét állítja elő, s az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány általános fejlődé­sének eredményeként a nép­gazdaság, a szovjet emberek életszínvonalának alakulása minőségileg új, fellendülési szakaszba érkezett Mindezek eredményeként — s hozzáteszem, hogy az összes szocialista ország és az emberiség szerencséjére — szakadatlanul nő a Szov­jetunió gazdasági, politikai és katonai ereje, növekszik béketeremtő nemzetközi sze­repe és befolyása. Az ered­mények forrása a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak lenini politikája, a párt és a nép szilárd egysége, a Szovjetunió népeinek követ­kezetes alkotó munkája. Szovjet testvéreink sikereit forrón üdvözöljük, és kíván­juk, hogy XXIV. pártkong­resszuson elfogadott nagy­arányú társadalomépítő program megvalósításában érjenek el újabb, még hatal­masabb sikereket, saját bol­dogulásukra, s közös ügyünk, a kommunizmus, a béke ja­vára. Népünk élni tudott a szabadsággal Kedves elvtársak! Bará­taink! A magyar nép 1975 tava­szán ünnepli annak a nagy napiak 30. évfordulóját, amikor a dicső szovjet had­sereg áldozatos harccal, a hitleri fasiszta megszállókat kiverve hazánkból, teljesen felszabadította Magyaror­szágot. Nemzeti függetlensé­gét. szabadságát visszanyert népünk történetében új lap nyílott. Gyökeres társadalmi fordulat ment végbe nálunk: a régi világ romjain, új tár­sadalom, új ország született. A bennünket felszabadító, és azóta is mindenben segítő szovjet népnek meg lehet az az elégtétele, hogy a magyar nép élni tudott a szabadság­gal: kivívta a hatalmat, le­rakta a szocialista társada­lom alapjait, és következete­sen, eredményesen építi ha­zájában a szocializmust. Elmondhatjuk szovjet ba­rátainknak, hogy a Magyar Népköztársaságban a mun­kásosztály hatalma szilárd, a munkásosztály és a pa­rasztság szövetsége szoros, a szocialista célok valóra vál­tására egységbe tömörül a nemzet minden alkotó ereje. A szocializmus építésének negyedszázada alatt a nem­zeti jövedelem négy és fél­szeresére, az ipar termelése csaknem nyolcszorosára emelkedett. A szocialista alapokra helyezett mezőgaz­daság lendületesen fejlődik, és mind nagyobb eredmé­nyeket mutat fel. A párt po­litikáját népünk támogatja, a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtása eredmé­nyesen folyik. Jelenleg pártunk jövő ta­vasszal összeülő XI. kong­resszusára készülünk. Köz­ponti Bizottságunk azon munkálkodik, hogy a legkö­zelebbi évekre szóló felada­tok kidolgozása mellett a kongresszus elé terjessze a Magyar Szocialista Munkás­párt új programnyilatkoza­tát is, kijelölve benne né­pünk felemelkedésének, ha­zánk szocialista fejlődésének további útját, a szocializmus távlatait. Jól kifejezi a ma­gyar munkásosztály, a dol­gozó nép hangulatát és érzé­seit, hogy széles körű szocia­lista munkaversennyel kö­szönti pártunk kongresszu­sát, felszabadulásunk 30. év­fordulóját. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom szülötte, a Szovjetunió, létrejötte óta a szocializmus, a kommuniz­mus és a béke zászlóvivője, a szabadságukért és haladá­sukért küzdő népek támasza. Ezért rendíthetetlen híve a szocializmus építésének útjá­ra lépett magyar nép a Szovjetunióval való barát­ságnak. A magyar és a szov­jet nép barátsága, pártjaink, országaink testvéri együtt­működése, a marxizmus­leninizmus, az internaciona­lizmus eszméin, közös érde­keinken, közös szocialista céljainkon alapszik. Erre a gránitalapra épülnek szövet­ségi kapcsolataink, melyeket az 1967-ben megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk rögzít és sza­bályoz, a közös érdeknek megfelelően. A Magyar Nép­köztársaság számára a nem­zetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok építésében továbbra is fő irány a Szovjetunióval való mindenoldalú együttműkö­dés fejlesztése. Ez a mi tör­ténelmi utunk, amelyről le­térni nem fogunk sohasem. Békepolitikán k tántoríthatatlan Kedves elvtársak! A szocialista országok kö­zös harcának, összehangolt külpolitikájának legfőbb eredménye a nemzetközi enyhülés napjainkban végbe_ menő térnyerése. A hideghá_ borútól a feszültség csökke­nésének irányába tartó va­lóságos fordulat bontakozik ki. Ehhez átfogó programot a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresz­szusa adott, s ebben a folya­matban a szovjet külpolitika a kezdeményező, az úttörő. E békepolitika képviseleté­ben kiemelkedő személyes érdemei vannak a népünk ál­tal nagyrabecsült igaz bará­tunknak, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiváló har­cosának. akit méltán övez világszerte őszinte tisztelet és megbecsülés. A közelmúltban néhány ve* zető tőkés államban lezaj­lott személyi és kormányza­ti változás után, hivatalba lépésük alkalmával, az új vezetők is az enyhülési poli­tika folytatása mellett nyi­latkoztak. Mi ezt megfelelő­en értékeljük, nemzetközi po­litikánkban figyelembe vesz. szük. A békepolitika elszánt ellenségeinek pedig azt mondjuk; éberek, szilárdak és egységesek vagyunk. Van_ nak barátaink a világ min­den részén, van ütőképes fegyveres erőnk, kipróbált szövetségi rendszerünk, a Varsói Szerződés szervezete, de mi békét akarunk és bé­kepolitikánkat tántoríthatat­lanul folytatjuk. Közismert, hogy szovjet barátainkkal teljesen azonos álláspontot és nézeteket kép­viselünk a nemzetközi élet minden alapvető kérdésében, ezért azonos módon is cse­lekszünk. Ez vonatkozik a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlesztésére, amelyet nagy jelentőségűnek tartunk és üdvözlünk a világbéka megszilárdítása szempontjá­ból. Ugyanígy tekintünk az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet ügyére. Fontosnak tartjuk, hogy mi­előbb sor kerüljön harma­dik. befejező szakaszára az államok legmagasabb szin­tű képviselőinek részvételé­vel. Azonos módon ítéljük meg Ciprus helyzetét, amely­nek rendezésére vonatkozóan a szovjet javaslatot reális­nak és elfogadhatónak tartjuk és a magunk részéről támo­gatjuk. Határozottan kiállunk a vietnami és a többi indokí­nai nép igazságos ügye mel­lett. harcukat támogatjuk. Álláspontunk egyértelmű a I közel-keleti helyzet rendezé­sét illetően js, síkraszállunk az ENSZ Biztonsági Tanácsa érvényes határozatainak vég­rehajtásáért, s a palesztinai nép törvényes jogainak hely. reállításáért. Népünk üdvöz­li a portugáliai és a görögor­szági demokratikus jellegű változásokat. Ugyanakkor határozottan elítéli a chilei fasiszta ka­tonai junta terrorját, követe­li a törvényes rend helyre­állítását, Luis Corvalán elv­társnak. a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárának, a Népi Egység bebörtönzött más vezetőinek és híveinek a szabadon bocsátását. Elvi alapon — egységben A Szovjetunióval együtt, széles fronton munkálko­dunk a nemzetközi küzdőté­ren a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a bé­kéért. Ebben a harcban, meghatározó szerepe van a szocialista országok összefo­gásának és egyeztetett kül­politikai fellépésének, amit a magunk részérő] igyekszünk mindenkor előmozdítani. Abból indulunk ki. hogy a szocializmus, a béke általá­nos érdekei a haladás erői­től nyilvánvalóan nem az elkülönülést, hanem tevé­kenységük összehangolását, az egységet és a tömörülést követelik. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjával együtt mi, ma­gyar kommunisták is a marxizmus—leninizmus el­veire épülő egység hívei va­gyunk a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom­ban. Ennek tudatában lé­pünk fel és fordulunk szem­be az egységbontókkal, a jobb- és baloldali opnortu­nizmus mindenfajta iránvza­tával és jelenségével. A test­vérpártok, a haladás minden erejének összefogására úgy tekintünk, mint a sikeres közös harc legfőbb előfel­tételére. A kommunista és munkás­pártok akcióegységét erősítő és továbbfejlesztő 1969. évi tanácskozás óta a közös harc eredményeként fontos válto­zások következtek be a nem­zetközi küzdőtéren. Irányvo­nalunk kiállta az élet próbá­ját. A nemzetközi életben végbement fontos változások szükségessé teszik, hogy idő­ről időre áttekintsük, érté­keljük azokat, és következ­tetéseket vonjunk le a világ­politikai helyzet alakulásá­ból mozgalmunk számára. A Magyar Szocialista Munkás­párt ezen az elvi alapon, tartja időszerűnek a kom­munista és munkáspártok regionális tanácskozásait és egy újabb világértekezlet' fo­kozatos előkészítését Kedves elvtársak! Szovjet barátaink! Munkánkat, mostani tár­gyalásainkat is jó elvtársi, baráti légkörben kezdtük meg. E tárgyalásokon ismét kifejezésre jutott, hogy párt­jaink, kormányaink között teljes a nézetazonosság a szo_ cialista építés és a külpoli­tika kérdéseiben. Meggyőző­désünk. hogy találkozásunk tovább erősiti pártjaink, kor­mányaink kapcsolatát, mind­két ország népének javára, és újabb határkövét jelenti a hagyományos magyar— szovjet barátságnak, amely­nek szüntelen erősítésén, munkálkodni legfontosabb feladatunknak tekintjük. Éljen a kommunizmust építő nagy szovjet nép! Éljen a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja, élén a Leonyid Iljics Brezsnyev elv­társ vezette Központi Bizott­sággal! Éljen testvéri szövetsé­günk. a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan örök barátsága! Szabadkai pártküldöttség Szegeden Ács S. Sándor felvétele A városi pártbizottságon dr. Varga Dezső köszönti a sza­badkai küldöttséget s vezetőjét, Mészáros Jánost Háromnapos hivatalos ba­rát,- látogatásra, az MSZMP Szeged városi bizottságának meghívására tegnap, szer­dán délelőtt Szegedre érke­zett a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Szabadka községi bizottságának kül­döttsége, Mészáros Jánosnak, a JKSZ Szabadka községi bizottsága titkárhelyettesé­nek vezetésével. A küldött­ség tagjai: Fejes Szilveszter, a statutum-ügyi bizottság elnöke. Babity Ivan, vagon­gyárj munkás, a PB tagja, és Horváth Sztevan, a Sza­badkai Agrokombinát párt­konferenciájának titkára. A testvérváros pártkül­döttségét a határátkelőnél Deák Béla, a városi párt­végrehajtóbizottság tagja és Dékány László, a pártbizott­ság osztályvezetői fogadtak. A jugoszláv vendégek még tegnap délelőtt ellátogattak a Szegedi Ruhagyárba, ahol az üzemi pártbizottság gaz­daságszervező munkáját ta­nulmányozták. Délután Sza­bó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára fogadta a kül­döttséget. majd a Szeged vá­rosi pártbizottság osztályve­zetőivel munkaértekezleten találkoztak. Itt dr. Vargy Dezső, a városi pártbizott­ság titkára tájékoztatta a delegációt a PB gazdaság­szervező és gazdasági irá­nyító tevékenységérőL A küldöttség ma a városi tanácsnál és a Csongrád me­gyei Vendéglátó Vállalatnál idegenforgalmi témákat ta­nulmányoz, illetve Szeged egészségügyi ellátásával is­merkedik, és részt vesz a Szegedi Nemzeti Színház be­mutató előadásán, pénteken pedig a Tiszatáj Tsz párt­szervezetének munkáját a közös gazdaság pártéletét tanulmányozza. Magyar­portugál gazdasági tárgyalás Szeptember 22. és 25. kö­zött portugál gazdasági kül­döttség tartózkodott hazánk­ban dr. Jósé Eduardo Jardim külkereskedelmi és idegen­forgalmi államtitkár veze­tésével. A portugál küldött­ség tárgyalásokat folytatott a Külkereskedelmi Minisztéri­umban dr. Szalai Béla mi­niszterhelyettessel a két or­szág közötti gazdasági, ke­reskedelmi, valamint koope­rációs kapcsolatok lehetősé­geiről. Beható eszmecsere folyt a magyar—portugál gazdasági együttműködés le­hetséges területeiről. Megál­lapították, hogy a gazdasági kapcsolatok kibontakoztatá­sára az ipari és külkereske­delmi vállalatoknak kölcsö­nösen meg kell ismerniük a piaci lehetőségeket és igénye­ket, és ebből a célból szak­értői delegációkat kell kül­deni Portugáliába, illetőleg Magyarországra. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a vállalatok piaci mun­kájának elősegítésére még az év folyamán előkészítik egy hosszú lejáratú kereskedelmi és kooperációs megállapodáf megkötését. Egyetértettek ab­ban is, hogy a budapesti, il­letőleg a lisszaboni külkép­viselet keretében a közeljö­vőben mindkét fél kereske­delmi kirendeltséget állít fel. Dr. Jósé Eduardo Jardim a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumban megbeszélést folytatott dr. Ábrahám Kál­mán államtitkárral a légi­közlekedési kapcsolat meg­teremtésének lehetőségéről Magyarország és Portugália között. A portugál küldöttség egyes tagjai tájékozódó megbeszé­léseket folytattak az Orszá­gos Tervhivatalban és több minisztériumban. Ujabb ötmillió A társadalmi munkát szervező bizottság ülése Az átgondolt, céltudatos szervező munka eredménye­képpen az idén az eddiginél sokkalta több lehetőség nyí­lott arra, hogy a várost sze­rető, önzetlen emberek ezrei dolgozhassanak társadalmi munkában Szegedért. Mert korábban sem a vállalkozó kedv, az önzetlen városszere­tet hiányzott, hanem a mun­kalehetőséget biztosító jó szervezés. A városi tanács vb társadalmi munkát szervező szakbizottsága — ahogy megalakult — máris szép eredményeket ért el a szer­vezésben. A bizottság leg­utóbbi, tegnapi, Prágai Tibor tanácselnök-helyettes elnök­letével tartott ülésén ismét jelentős előrelépést könyvel­hetett el a társadalmi mun­ka jobb feltételeinek biztosí­tásában. A bizottság megvitatta azt az anyagot is, amelyet Pán­tya József, a II. kerületi ta­nácsi hivatal elnöke állított össze, s amely értékelte a második félév eddig eltelt hónapjaiban végzett munkát. Az köztudott, többször is megírtuk már, hogy az első félévben Szegeden végzett társadalmi munka értéke mintegy 20 millió forint volt, vagyis nagyjából ugyanannyi, mint tavaly egész esztendő­ben. Júliusban és augusztus­ban az önzetlen vállalkozók újabb 5,3 millió forinttal gyarapították munkájuk ré­vén valamennyiünk vagyo­nát, Vagyis augusztus 31-ig a városban végzett társadal- ta a 25 millió forintot. Ebből mi munka értéke — beszá- magának a munkának az ér­mítva a vállalati közösségek téke több mint 14 millió fo­befizetéseit is — meghalad- rint volt Országos közművelődés-politikai értekezlet Szerdán az esti órákban fejezte be munkáját az Or­szágház kongresszusi termé­ben az országos közművelő­dés-politikai aktívaértekezlet. A több mint 700 meghívott között jelen voltak politikai és kulturális életünk vezető személyiségei, az országos és megyei állami és társadalmi szervek, a közművelődési in­tézmények képviselői. Aczél György vitaindító referátuma hangsúlyozta a közművelődés jelentőségét a szocialista társadalom életé­ben. Vitába szállt az e téren tapasztalható téves nézetek­kel. Kiemelten foglalkozott a munkásművelődéssel, rá­mutatva, hogy ezt a kérdést, mint szocialista társadal­munk kulturális fejlődésének kulcskérdését kell napiren­den tartani. Részletesen tár­gyalta a szocialista brigádok szerepét, az üzemi demokrá­cia kiszélesítésének és a köz­művelődésnek a kapcsolatát. Elemezte a közművelődés különböző ágazataiban je­lentkező eredményeket és problémákat, vázolta a köz­oktatás, a tudomány, a mű­vészetek közművelődési fel­adatait és lehetőségeit. Elis­meréssel szólt a televízió, a rádió, s a sajtó közművelő­dési tudatformáló tevékeny­ségéről. Tájékoztatta az ak­tívaértekezlet résztvevőit a márciusi határozat óta tör­tént jelentősebb intézkedé­sekről, a Minisztertanács ha­tározatairól, a megyékben folyó munkáról. Részlete­sen foglalkozott a párt- és tömegszervezetek szerepével és feladataival a közművelő­dési tevékenységben. Hang­súlyozta, hogy a közművelő­dési határozat megvalósítása nem lehet sem reszort-, sem kampányfeladat. Tervszerű, hosszú távú munkát igényel nemcsak a kultúra munká­saitól, mindenekelőtt a párt­szervezetektől, az egész tár­sadalomtól. A vitaindító előadást szá­mos hozzászólás követte, majd az aktívaértekezlet Aczél György zárszavával ért véget. (MTI) i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom