Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1974. SZEPTEMBER 19. Ifjúsági klubház A Kontakta szentesi gyár­egységének fiataljai eddig is hozzájárulták társadalmi munkájukkal a művelődési és sportolási lehetőségek bő­vítéséhez. A nemrégiben át­adott sportpálya területén Ifjúsági klubház felépítését tervezik, amely öltözőt, mos­dót és szertárt is magában foglal majd. A tervek sze­rint három ütemben építen­dő klubház nemcsak a sportolóknak ad helyet, ha­nem politikai és szakmai előadásoknak, szakköröknek, zenés összejöveteleknek is. A szülőn múlik Vitassuk meg! — adta cí­mül Vaskúti György (Ho­mok utca 12.) annak az írá­sának, amelyet szerkesztősé­günkbe küldött. Amiről ír, tulajdonképpen apróság, s alighanem valamennyiünk­kel előfordult már, hogy ta­núja volt ilyen, vagy ehhez hasonló esetnek, villamoson, vagy autóbuszon. A történet röviden annyi, hogy egy kis­fiú még kérésre sem adta át helyét a 4-es villamoson egy idős embernek, s mind­ebben lelkesen támogatta édesanyja is. Olvasónk azt Írja: „Nem akarok a fiata­lok ellen beszélni, különösen nem a kicsik ellen, akiket nagyon szeretek." Ám, en­nek ellenére hasznos lenne szerinte „szélesebb körben megvitatni" azt, hogy a fia­talok gyakran nem adják át helyüket az időseknek. A vita aligha segítene so­kat. Mint ahogy nyilván az sem segít, hogy mi közre­adjuk olvasónk véleményét. Az eset azonban elgondol­kodtató. Mert, ha a gyere­kek így viselkednek, vagyis nem adják át a helyüket a villamoson, vagy fiatal fákat tördelnek ki, vagy padokat, netán szemétgyűjtőket tesz­nek tönkre az utcán, gya­korta mondják rájuk: még arra sem jó az iskola, hogy erről leszoktassa őket. Pedig az iskolában udvariasságra, figyelmességre, a fák és más értékek megvédésére nevelik a gyerekeket. De ha otthon, a szülőktől más példát lát­nak, haszontalanná válik az iskola munkája. A Vaskúti György által leírt történet­ben is csak a szülőt lehet hibáztatni, s — amit a ma­ma úgy látszik, nem ért meg — a gyermeket sajnál­ni, hogy ilyenné nevelik. A kiskertek növényvédelme VASÁRNAPi Vezetőségválasztás az autóklubban A „kiskert" szó hallatóra különböző foglalkozású, el­térő érdeklődési körű embe­rek is egyszerre figyelnek fel. 9zonnal van közös téma, is­meretlen emberek régi isme­rősnek tűnnek és mindenki szakértő. A megye nagyobb településein, kiváltképpen Szegeden „nagy öröm a kis­kert." Szeged város körülbelül 8500 kerttulaj''onos (házi-, szórványgyümülcsös, zárt­kert, hétvégi kiskert) ott­hona. Ez a terület körül­belül 1400 hektár földterü­letnek felel meg. a kerttulaj­donosok közül a kiskertesek •zárna 1200—1300-ra tehető. Növényvédelmi szakta­nácsadás tekintetében fontos és értékes a tulajdonosok •zemélyi összetétele. Mun­kahely tekintetében nagyon széles a skála; az iskolai végzettség is különböző; a mezőgazdasággal kapcsolat­ban korábban kevésnek volt, tehát átgondolt gazdálkodást kevesen kezdtek; gazdálko­dással kapcsolatos érdeklő­désük zömmel a kertészet (gyümölcs, szőlő, zöldségter­melés). a dísznövény és vi­rág felé irányul. Az Információszerzés dön­tő fontosságú. Megfigyelésem szerint ez a kiskerttulajdo­nosoknól a következőkép­pen alakul. A legjobb infor­mátor a szomszéd, aki min­dig mindenben tájékozot­tabb. Például: milyen nö­vényvédő szert használjon a kertben a tulajdonos. Ha a szomszéd „szaktanácsa" nem vált be, a következő forrás a növényvédő szert árusító bolt eladója. Jó esetben a boltvezető végzett 30 órás toxikológiai tanfolyamot, de más szolgál ki, mert a bolt­vezetőnek más dolga is van. Az eladók többsége toxlko­lógiailag képzetlen, sokszor cserélődik. Az eladó igyek­szik megszabadulni a nagy készletektől, elsősorban at­tól, amiből sok van. Igaz is, ő elsősorban kereskedő, nem pedig szaktanácsadó. Ameny­nyiben a boltos javallatára a kertben a baj nem szűnik meg, akkor a lakóhelyéhez közeli „bolgárkertészhez", jobb esetben agrár- vagy kertészmérnökhöz fordul ta­nácsért. A kerttulajdonos itt már vagy megkapja a szükséges szaktanácsot, vagy üzemi nö­vényvédő szakmérnökhöz, növényvédelmi főfelügyelő­höz, növényvédő állomáshoz küldik szaktanácsért. Ezen a szinten aztán a probléma biztosan megoldódik, ugyan­is szakkezekbe került a kis­kert növényvédelme. Ezt a hosszú utat le lehet rövidíteni, mivel a városban a mezőgazdasági termelő­üzemekben hat növényvédel­mi szakmérnök, három üzemmérnök és két techni­kus dolgozik, valamint a vá­rosi és járási növényvédelmi főfelügyelők. A hozzájuk fordulóknak a megfelelő szaktanácsot megadják. A tapasztalatom, hogy a kert­tulajdonosok nem használják a lehetőséget! A kerttulajdonosok szem­lélete, a kert célja fontos a növényvédelem elemzéseinél. A tulajdonosok körében a két szélsőséget említeném. Az egyik: mindent perme­tezni és gyomirtani szeret­ne. A másik: csak pihenő­hely a kert, ezért nem vé­dik, a kert fertőzési góc ma­rad. A kertek heterogén adottságai, a tulajdonosok műveltségi színvonalának különDözősége, az érdeklődé­si körök (a kertben levő kul­túrák) eltérősége, a kertész­kedés elemi és felsőfokú is­merete, művelése más-más növényvédelmi szaktanács­adási igényt jelent. A TIT-előadásokon, kert­baráti körben szaktanács­adáskor tapasztalható az ér­deklődés szélessége (sok kul­túra növényvédelme), ezért elmélyedni egy-egy témá­ban nincs lehetőség. A kert­tulajdonosok zömét mi ér­dekli? Nem tartja lényeges­nek, hogy az adott kórkép­nek, vagy kárképnek mi az okozója, mitől pusztul a nö­vény, csak egy dolog — mi­vel permetezzen és mikor. Az emberek nem gondoltak többnyire arra, hogy nem­csak termelni kell megtanul­niok, hanem meg is kell vé­deni a termést. Ezért nö­vényvédelmi szakemberhez kell fordulni. Mikor kell permetezni és mivel? E kérdés megoldásá­ra szolgál a növényvédelmi előrejelzés, amelyet a Csong­rád megyei Növényvédő Ál­lomás végez üzemi szakem­berek bevonásával. Szege­den a kiskerteknél öt he­lyen van előrejelző tábla, ezenkívül 15 kertbarát ak­tivista közreműködik, és az összes növényvédő szert áru­sító bolt minden alkalommal megkapja az előrejelzést. A három speciális szakbolt minden esetben több száz példányban kapja meg az előrejelzést, hogy a vásárló közvetlenül értesüljön a várható károsító megjele­néséről, kártételéről, és a védekezés lehetőségéről. A Délmagyarország is közli a növényvédő állomás előre­jelzéseit A hétvégi kiskertek több­ségében a termelés csak hob­bi, viszonylag kevesen hasz­nálják ki, mint jövedelem­forrást, s termesztés-tech­nológiai és növényvédelmi igény is ennek megfelelő. Többször merült fel annak gondolata, hogy legyen a kiskerteknél valaki, esetleg brigád a védekezési felada­tok ellátására. Ilyen pró­bálkozások korábban voltak — 1968 előtt földművesszö­vetkezeti növényvédelmi bri­gádok —, de kudarccal vég­ződtek. Okai: a munka mi­nősége kifogásolható volt, a szakértelem hiánya; a szak­értelem megvolt, de a mun­ka nem volt olyan nagyságú, hogy az gazdaságos lett vol­na. Ezek a problémák ma is fennállnak, azzal a különb­séggel, hogy a növényvédel­mi szakmérnökképzés köz­pontba kerülésével és a vá­ros szakember-ellátottságá­val biztosítható a jó szak­tanácsadás. A kiskertben a vegyszer­felhasználás egyre nő. Egész­ségvédelmi és környezetvé­delmi szempontból nagyon fontos a szakszerű és 1 főleg indokolt peszticid felhaszná­lása. Növényvédőszer-mara­dékérték probléma a piaci termékekben vizsgálataink során ez ideig nem merült fel. A piaci ellenőrzések ilyen irányú vizsgálatai meg­nyugtatóak. Mégis van egy nyugtalanító pont. Milyen maradékértékkel fogyasztja a köztes zöldséget, a fák alatti bogyósok termését a termelő és családja, esetleg a szél segítségével a szom­szédja. Nagyon fontos te­hát, hogy a növényvédő szer csomagolásán levő címkét mindig figyelmesen olvas­suk el. A használati utasí­tásban foglaltakat pontosan tartsuk be. A környezetszennyezés és káros növényvédőszer-fel­használás elkerülésének egyik sarkalatos pontja á növényvédő szerek kiszere­lése. Szükség volna öt, tíz, húsz liter vízmennyiséghez kiszerelt több növényvédő szerre. Ez megoldaná a pon­tos dozírozást, így nem szennyeznék a talajt, a nö­vényt, a vizet a kimaradt permetlével, a perzselési ve­szély csökkenne, a szermara­dékérték-veszély kisebb volna. A kombinált változatok vi­szonylag még a legmegfele­lőbbek. Ezeknél az a prob­léma, hogy a hármas szer­kombináció nem minden esetben fedi a védendő nö­vényen tapasztalható kór­okozókat, vagy kártevőket (levéltetű, atka stb.) Az is megoldás volna, ha a permetezőgépekhez tar­tozékként dozírozóeeszközt is adna a kereskedelem, amely­lyel a megfelelő kis meny­nyiségű por alakú, vagy fo­lyékony peszticid kimérhető volna. Az elmondottakkal a cél az volt, hogy a kiskertekben a növényegészségügyi hely­zet javuljon, növényhigiéni­ai igény alakuljon ki. A tu­lajdonosok igényeljék a kor­szerű, jó szaktanácsot a nö­vényvédelmi szakemberektől. Fülek! László, a Csongrád megyei Növényvédő Állomás szegedi főfelügyelője November 26-án két Jubi­leum jegyében ül össze Bu­dapesten a Magyar Autóklub országos közgyűlése: közele­dik hazánk fölszabadulásá­nak harmincadik, és az au­tóklub fönnállásának het­venötödik évfordulója. E kettős jubileum alkalmaból tanulságos párhuzamot von­hatunk a régi Királyi Ma­gyar Automobil Club (KMAC) két-három ezres tagsága és a mai szocialista autóklub százezer tagot számláló érdekvédelmi szer­vezete között. Közhely ma már, mennyit fejlődött csak az elmúlt években is hazánkban a mo­torizáció. 1970-ben 213 436 magángépkocsi futott az or­szágban, tavaly már 380 778. Ennek arányában nőtt a klubtagok száma is. Csak Szegeden tavaly óta megkét­szereződött a klubtagok szá­ma. Jelenleg 1820 tagú a szegedi csoport. A novemberi közgyűléshez szeptemberben a helyi cso­portok, októberben a megyei szervezetek küldöttválasztó gyűléseket rendeznek, s ös­szekapcsolják az ugyancsak négyévenként esedékes tiszt­újítással is. A Magyar Autó­klub szegedi csoportja vasár­nap, 29-én, délelőtt fél li­kőr a Postás Művelődési Ott­honban (József Attila sugár­út 43.) tartja vezetőség- és küldöttválasztó gyűlését. A szegedi csoport eddig is szá­mos kezdeményezésről tett tanúságot: márkaszakosztá­lyokat hozott létre, kirándu­lásokat. műszaki előadásokat és KRESZ-tanfolyamokat rendezett, versenyekkel és vetélkedőkkel szolgálta a közlekedésben résztvevők tudásának és erkölcsi tuda­tának fejlesztését. A tagoK a megszokott kedvezményeken (országúti segélyszolgálat, félárú vámigazolás, ingyenes szaklap stb.) kívül hamaro­san élvezhetik a kiépülő mű­szaki állomás önköltséges szolgáltatásait (diagnosztikai vizsgálatok, barkácsműhely igénybevétele stb.) Is. Ezért remélhető, hogy a mostani­nál is többen kapcsolódnak be a klub munkájába. Október: • w Múzeumi hónap Az őszi hónapok közeled- dig bepillantást enged egyes A megyei múzeum! hónap tével megnő a múzeum- és művészek, sőt egész stílusok Szentesen a Koszta-plakette­tárlatlátogatók száma. Ezért fejlődésébe, változásába is. sek kiállításával nyílik is rendezik meg immár ti- A szegedi kiállítások közül szeptember 28-án, szomba­zenharmadik alkalommal figyelemreméltó a Szeged cí- ton, a városi kiállítóterem­októberben a múzeumi hóna- mereit és pecsétjeit bemuta- ben, mely egyúttal a Szen­pot. Az egy hónap sűrített tó kamaratárlat, a Szeged tesi Hetek megnyitó rendez­rendezvényeinek célja, hogy környékén feltárt őskori vénye is. Itt mutatják be a mind többen, elsősorban fémleletek. X. századi női vésztő—mágorhalmi lelete­munkások és fiatalok, köze- ékszerek és ruhadíszek be- ket, és kiállítást rendeznek lebb kerüljenek a múzeu- mutatója, a Pusztaszer 1970 Élő kézművesség címmeL. mok kiállításaihoz, a képző- —74 című kiállítás, valamint Ugyancsak Szentesen rende­művészet nagyszerű alkotá- Szeged környékének érdeke- zik meg október 9—11. ko­saihoz, a régészeti kutatá- sebb bogarait, és a hasznos zött a VIII. Alföldi Régésze­sok feltárt kincseihez, a ragadozómadarakat felsora- ti Tudományos Ülésszakot. néprajzhoz, a tudományos koztató természettudományi A múzeumi hónap egyik ki­kutatáshoz. Ennek érdeké- bemutató. A múzeumi hónap emelkedő eseménye az októ­ben sűrített kiállítási prog- szegedi előadásai a kiállítá- ber 6-án 21. alkalommal rammal, előadás-sorozatok- sokhoz kapcsolódnak. Min- megnyíló Vásárhelyi öszi kai, filmvetítésekkel és den pénteken este 6 órától Tárlat. A Hódmezővásárhe­egyéb rendezvényekkel ké- régészeti, természettudomá- iyen megrendezésre kerülő szülnek a múzeumi hónap nyi és képzőművészeti isme. . elsősorban Vásár­eredményes lebonyolítására retterjesztö filmeket vetite- elsősorban Vasár­nánmüvplnk nek * múzeum központi hely régeszeti, néprajzi es épületében. Tápén termé- képzőművészeti profilját, muzeológusok, népművelők, tudományos kutatók, peda- szettudományi kiállitóssoro_ eredményeit mutatják be. gogusok. zattal (őslények világa, A Makón két kiállítást rendez­Szeged és Csongrád megye békák védelmében, Ragadó- nek a József Attila Könyv­tos programmal135' igyekszik zó kisemlősök, Ritka mada- tárban. Bemutatják Makó kivenni részét a múzeumi rak a Fehér-tavon) kap- népéletét, és megrendezik hónap országos rendezvény- csolódnak a város kiállítási Gaál Vera textilművész tár­sorozatából. A helyi sajátos- programjához. latát. Ságokhoz igazodva tartal­mas, érdekes programokat állítottak össze most is. Az idei rendezvénysorozat október 5-én veszi kezdetét, amikor a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai képtárában Tanácsi képző­művészeti vásárlások cím­mel bemutatják mai képző­művészetünk legjelentősebb szocialista mecénásának gondos, körültekintő váloga­tását. Évtizedek alatt össze­gyűlt képzőművészeti anyag kerül közönség elé, mely egyrészt az újrafelfedezés iz­galmát ígéri, másrészt pe­Acél helyett alumínium Megszűnt a régé probléma A bányákból a timföld- Az évtizedes problémát a gyárakba kerülő bauxit ko_ szakemberek úgy • oldották rábban rengeteg acélhuzalt meg. hogy acél helyett alu­tartalmazott, ami a bauxit mínium vezetékes gyuta­robbantásos fejtésekor ke- csokat kísérleteztek ki. A rült a nyersanyagba. Az bauxitba keveredő alumíni­acélszálak az aprítást, az őr- um huzalokat ugyanis a lést is „túlélték", s a tirru timföldgyártás közben a lú_ föld gyártása közben dugu- gos. savas folyadékok töké­Szénát hordanak a szekerek Ismerős ugye a nóta is, ta a szélvédőt, nem lévén meg a kép is. Az országúton egy súlycsoportban a rako­ballag a szénásszekér, leg- mánnyal. Szerencsére a szél­jobb esetben csak egy, de le- védő megmaradt, az ijedtsé­het, hogy három. Mögötte gen kívül a buszvezető is autók sora, nem tudnak megúszta. Akkor minek te­előzni, hiszen lassú a száraz szem szóvá? Hát azért, mert fűvel tömött szekér, korlá- másképp is történhetett vol­tozott a sebessége a vontató- na, ha az autóbuszvezetőnek nak is, imbolyog a pótkocsi- nincs helyén a szíve meg az ja. Szidják maszekok és hl- esze. Az a kis szélvédő kö­vatásosok egyaránt a vilán rülbelül ezerötszáz forin-.ba mögött, pedig azt a szénát kerül, a tükröt is pénzért hordani kell. Gyakran a vá- adják, amikor lehet kapni, rosban ls látni ilyen rakó- ha nincs, nem járhat az au­mányt. Amit én láttam a na- tóbusz, addig is áll, míg az pókban, az egyenesen 'elei- ablakát megjavítják. Aztán metes volt. Egy autóbuszban ott az ember a kormányke­ültünk este, a többedmagammal, réknél, sérülése gond a csa­Nagykörúton igye- ládjának, a munkaadójának, lásokat, üzemzavarokat, esést okoztak. kisebb-nagyobb letesen feloldják, és így sem_ termeléski-mi komplikációt nem okoz­nak. (MTI) keztünk a Csongrádi sugárút valamint önmagának, veszé­felé, A rendörlámpánál meg- lyes a szembe csapódó szl­álltunk. Mellettünk egy öt- Iánk. A teherautó vezetője tonnás teherautón púposo- bizonyára nem gondolta dott a széna magasra, de mindezt végig. Ezúton hív­széltében ls alaposan. A juk fel szíves figyelmét, meg lámpa zöldre váltott, az IFA mindazokét, akik talán ta­rakapcsolt, a széna neki az autóbusznak, gázt neki! A nultak az esetből: ne csinál­mi járgányunk fékez, csat- J"k ezt nagy és fájdalmas az tanás, ijedtség. A bal oidali ára! visszapillantó tükör eltalál-B. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom