Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-26 / 225. szám
CSÜTÖRTÖK, 1974. SZEPTEMBER » Moszkvában a magyar párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) lan" — hangzik a csillag alatti felirat A friss virágok és koszorúk közé tette le delegációnk a népünk háláját és kegyeletét kifejező hatalmas koszorút, szalagján az aranybetűs felirattal: „A Szovjetunió szabadságáért, a népek békéjéért és az emberiségért elesett szovjet hősöknek — a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége" A koszorú zásl ünnepségen részt vett Konsztantyin Katusé v, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Nyikolaj Rogyionov, külügyminiszter-helyettes , a Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Vlagyimir Govorov vezérezredes, a moszkvai katonai körzet parancsnoka, Gennagyij Kiszeljov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Dmitrlj Nyikiforov és Nyikolaj Szlkacsov, a Külügyminisztérium osztályvezetői és több más hivatalos személyiség. * Szerda délután patinás környezetben, a Nagy Kreml Palota Katalin-termében megkezdődtek a magyarszovjet hivatalos tárgyalások. A tárgyaláson magyar részről részt vész Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A tárgyaló delegáció tagjai: Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Benkc Valéria. a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Púja Frigyes külügyminiszter és Rapai Gyula. hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP KB tagjai. Szakértőként magyar részről részt vett a tárgyaláson Katona István, a Népszabadság főszerkesztője, a KB tagja. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztálvanak helyettes vezetője, Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Szovjet részről a tárgyaláson részt vesz Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon-T tl Bizottságának főtitkára. A tárgyaló delegáció tagjai: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke, Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Konsztantyin Katusev. az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, az SZKP KB tagjai. Szovjet részről szakértőként részt vett a tárgyaláson Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának munkatársa. Nyikolaj Rogyionov, a KB tagja, külügyminiszterhelyettes, Gennagyij Kiszeljov, a KB osztályvezető-helyettese, és Nyikolaj Szikacsov, a Külügyminisztérium 5. európai osztályának vezetője. A testvéri barátság, szívélyesség és teljes kölcsönös megértés légkörében lezajlott eszmecserén a magyar és szovjet vezetők kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a szocialista és kommunista építő munka eredményeiről, az MSZMP X. kongresszusa és az SZKP XXIV. kongresszusa által kitűzött feladatok végrehajtásáról. A felek kifejezték mély elégedettségüket afölött, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok az élet minden területén sikeresen fejlődnek, és a kérdések egész sorát tekintették át az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és .a Szovjetunió közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés további elmélyítésével kapcsolatban. politikai és egyéb területeken. A küldöttségek a nemzetközt kérdések széles körét vitatták meg. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szoros együttműködésének, a szocialista közösség további megszilárdításának kérdéseire; a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és összeforrottságának további erősítése érdekében. Megvizsgálták a nemzetközi feszültség további enyhítésével összefüggő kérdéseket, az európai és a nemzetközi biztonság szilárd alapjainak megteremtésével kapcsolatos témákat. A napirenden szereplő kérdések megvitatása során megerősítették a felek nézeteinek és álláspontjának teljes azonosságát. A tárgyalások csütörtökön folytatódnak. * Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet Minisztertanács szerdán este a Nagy Kreml Palota Granovitaja-termében díszvacsorát adott a Kádár János vezette magyar pártés kormányküldöttség tiszteletére. A díszvacsorán Leonyid Brezsnyev és Kádár János beszédet mondott. * Kádár Jánosné szerdán Moszkvában felkereste a Szovjet Képzőművészeti Akadémia tagjainak műveiből rendezett Jubileumi kiállítást. A vendéget N. V. TomszM), a Szovjet Képzőművészeti Akadémia elnöke és más neves művészek üdvözölték. » Kádár Jánosnéval együtt megtekintette a kiállítást V. P. Brezsnyeva, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának felesége, valamint V. Z. Pavlova, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének felesége és Rapal Gyuláné, Magyarország moszkvai nagykövetének felesége. Leonyid Brezsnyev Nagyra becsüljük a magyar nép, a magyar kommunisták munkáját Kedves Kádár elvtárs! Tisztelt magyar vendégek 1 Elvtársak! Nagy megelégedéssel üdvözöljük Moszkvában a testvéri Magyarország párt- és kormányküldöttségét, őszintén örülünk érkezésüknek, elvtársak, és meggyőződésünk, hogy mindazok a szovjet emberek, akikkel találkozni fognak itt Moszkvában es Leningrádban, a lehető legmelegebb, legörömtelibb fogadtatásban részesíti önöket. Találkozásunkra nevezetes Időpontban kerül sor. Harminc évvel ezelőtt, 1944 szeptemberének harmadik harmadában a szovjet csapatok — kiűzve a hitlerista megszállókat az általuk elrabolt területekről — felszabadították az első magyar falut. Battonyát. Ezzel megkezdődött Magyarország felszabadítása a nácizmus Igája alól. Az éveket és az évtizedeket, amelyek azoktól az emlékezetes napoktól ma elválasztanak bennünket, együtt éltük át. Ez idő alatt a szovjet-magyar barátság kivirágzott. Élő virágaiban ma, a szó szoros értelmében, mindenütt gyönyörködhetünk. Jeleit kis és nagy ügyekben egyaránt felfedezhetjük. összefüggenek tetteink* közős terveink A szovjet emberek, pártunk igen nagyra becsülik a magyar kommunistákhoz, a magvar néphez fűződő harcos és kipróbált szövetségünket. Ml igaz barátoknak tekintjük önöket, akikkel összefűz az együttesen megtett út, összefűznek mai nagy tetteink és közös terveink a Jövőre, örömmel töltenek el bennünket a magyar dolgozóknak a szocializmus építésében elért sikerei, országuk fejlődésének, munkás hétköznapjainak egyenlete^ ritmusa. Jól tudjuk, milyen fontos szerepet tölt be ezekben az eredményekben a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely politikájában szüntelenül számbaveszl az országon belüli és a nemzetközi porondon végbemenő fejlődést, és hozzáértéssel Irányítja az MSZMP X. kongreszszusa határozatainak végrehajtásáért végzett munkát. Országunkban ismerik és nagyra becsülik a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, internacionalista politikáját. Teljes és kölcsönös megértés van közöttünk, és az önök pártjának vezetői között, élükön Kádár János elvtárssal. a harcedzett forradalmárral, a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló személyiségével, a Szovjetunió és Lenin pártja hű barátjával. Becsülünk mindent, amit a magyar kommunisták tettek a múltban és tesznek ma a szocialista országok egységének megszilárdításáért; becsüljük a szocialista Magyarország hozzájárulását a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységéhez. Mély megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a testvéri szovjet—magyar együttműködés napról napra szélesedik és erősödik minden területen, köztük a kereskedelem, a tudományos-műszaki élet és a termelési kooperáció területén. Példaként megemlíthetjük a ma már széles körben ismert olefinprogramot. Az országaink közötti határ két oldalán ugyanannak a lényegében egységes komplexumnak az alkotó részei jönnek létre, egy — a műanyagok és műszálak gyártásában kivételesen fontos — nyersanyag termeléséhez. Ezzel összefüggésben viharos fejlődésnek indult a fiatal magyar Leninváros. Gyönyörű fővárosukban, Budapesten, nemrégiben nyílt meg a metró, ami szovjet szakemberek segítségével épült, a jól bevált magyar Ikarus-ok pedig, ha úgy tetszik, kozmikus távolságokat tettek már meg a szovjet utakon. A legnagyobb magyar üzemekben szovjet gyártmányú korszerű berendezéseket használnak, számos szovjet kikötőben pedig magyar munkások kezemunkáját dicsérő daruk dolgoznak. Egyszóval, a Szovjetunió és Magyarország szoros együttműködése országaink fejlődésének szilárd, állandó és fontos tényezőjévé vált. Jól emlékszem legutóbbi magyarországi látogatásomra. Még most is szemem előtt vannak mozgalmas találkozásaink Budapest lakóival, a vörös Csepelen megtartott lelkes tömeggyűlés, szívélyes beszélgetésünk a Magyar— Szovjet Baráti Társaságban. Azokban a napokban értelmünkkel és szívünkkel egyaránt különösen élénken éreztük a népeinket egymáshoz fűző baráti érzelmek melegét. Ma, amikor testvérekként üdvözöljük az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány nevében a magyar párt- és kormányküldöttséget. hadd mondjam önöknek, tisztelt barátaink: szeretettel üdvözöljük önöket! Szeretett, kedves vendégeinknek tekintjük önöket! Kedves elvtársak! Magyarország, a Szovjetunió és más testvérországok életében felelősségteljes időszak következik. A nem túlságosan távoli jövőben sor kerül hatalmon levő kommunista és munkáspártjaink következő kongresszusára. Ezek pedig korszakos események lesznek. Természetes tehát, hogy amikor holnapi feladatainkra készülődünk, eszmecserét folytatunk egymással, együttesen keressük a további fejlődésünk során felmerülő feladatok legjobb megoldását. Arra gondolok például, hogy mind a Szovjetunió, mind Magyarország és a többi testvérországok érdekeltek abban, hogy saját erőforrásaik sokoldalú felhasználása mellett évről évre teljesebben állithassák nemzeti és nemzetközt érdekeik szolgálatába azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocialista országok szoros, önkéntes együttműködése rejt magába. Az akcióegység erősítéséért Nem kétséges, hogy a következő évek újabb bizonyítékokkal szolgálnak majd annak a közös munkának az óriási jelentőségére, amelyet a testvérpártok folytatnak a szocialista közösség országainak minden módon való közeledése és akcióegységük erősítése érdekeben. Természetesen vonatkozik ez a nemzetközi életre ls, ahol a szocialista országok együttműködése máris eredményekhez vezetett, és ezek az eredmények jótékony hatást gyakoroltak országainkra, és az általános békére. Nem kevés ezen a területen a még megoldatlan probléma, és igen hasznos, ha ezek megoldásán együttesen gondolkodunk. A közelmúlt gazdag volt jelentékeny világpolitikai eseményekben. Feszült figyelmet keltett a világban az Egyesült Államok vezetésében nemrégiben bekövetkezett változás. Mi, a Szovjetunióban természetesen nem avatkozunk az Egyesült Államok ügyeibe. De távolról sem közömbös számunkra mindaz, ami érintheti a szovjetamerikai kapcsolatok helyzetét és fejlődését, amelynek mi — érthető okokból — nagy jelentőséget tulajdonítunk. Kádár János: A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet-amerikai kapcsolatokban végbement kedvező fordulatot, amely az utóbbi években következett be, mindkét fél konstruktív erőfeszítéseinek eredményeként. Ezért megelégedéssel vettük tudomásul Gerald Ford elnök nyilatkozatát arról, hogy személyesen ő maga és kormánya ls folytatni kívánja politikáját az országaink közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére — a megkezdett irányban. A magunk részéről mi közöltük az elnökkel, hogy a kontaktusok fenntartása mellett foglalunk állást a béke megszilárdítása, az országaink közötti kölcsönös bizalom és jószomszédság erősítése céljából. Ezek a kapcsolatok mér létrejöttek és jelenleg úgy véljük, nem rosszak az előfeltételek ahhoz, hogy sikeres kezdetet jó folytatás kövesse az együttműködés új konkrét tényei formájában, a legkülönbözőbb területeken, mindkét ország népei és az általános béke érdekeiből kiindulva. A békéért hatékony küzdelmet kell vívni Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke megszilárdításáért, az enyhülés elmélyítéséért és továbbfejlesztéséért vívott küzdelemben nem lehetnek szünetek. Hogy mennyire szükség van erre a küzdelemre, azt meggyőzően bizonyítják a ciprusi események. Ismét szemléletesen bebizonyosodott, hogy a fasiszta rendszerek állandó fenyegetést jelentenek a békére és a népek biztonságára. Nevezetesen ezek a rendszerek a kedvenc eszközei azoknak, akik imperialista intrikákat akarnak megvalósítani a szabadságszerető népek ellen. Egyszersmind bebizonyosodott az ls, hogy ezek a rendszerek a népharag tűzhányójának csúcsán lebegnek és kérlelhetetlen pusztulás várja őket. A Ciprus függetlensége ellen szőtt imperialista összeesküvés végső soron oda vezetett, hogy a görögországi fasiszta katonai diktatúra összeomlott, az ország demokratikus erői lehetőséget kaptak tevékenységük aktivizálására. Ez már önmagában véve sem csekély vívmánya a béke és haladás erőinek. Ugyanakkor, elvtársak, a világ újabb szemléletes bizonyítékot kapott arról ls, milyen veszélyes szerepet tölt be a nemzetközi életben a NATO katonai tömbje, mennyire összeegyeztethetetlenek e tömb puszta létezése és alapvető politikai céljai a népek szabadságának, függetlenségének és biztonságának érdekeivel. Hiszen éppen a NATO stratégái voltak azok, akik miközben kiszélesítették katonai előkészületeiket a Földközi-tenger térségében, Ilyen vagy olyan módon szüntelenül arra törekedtek, hogv minél mélyebben vonják be ezeknek az előkészületeknek a hatósugarába egy el nem kötelezett ország, a Ciprusi Köztársaság területét. Ezután mindannyian tanúi voltunk egy kevéssé vonzó képnek, amikor a NATO két tagállama ezt, az önmaga megvédésére képtelen országot a fegyveres összecsapások színterévé változtatta, pusztulást hozva polgáraira, romlást városaira és falvaira. Nincs mit csodálkozni azon, hogy ezeknek az eseményeknek az egyik következményeként Görögország, amelynek közvéleménye és űj vezetői saját tapasztalatukból győződtek meg róla, hogy a NATO vezéreit legkevésbé a kis országok biztonságának és függetlenségének védelme érdekli, kilépett a NATO katonai szervezetéből. Végül a ciprusi válság menete bebizonyította, hogy korunkban Európában és az egész világon az agresszív erők mesterkedéseivel szembeszáll a béke, a függetlenség és az állami szuverenitás védelmezőinek erős frontja. A kicsiny ciprusi állam függetlensége ellen intézett támadás tiltakozást váltott ki az egész világ közvéleményében. A Szovjetunió és más szocialista országok tevékeny részvételével egyértelműen ebben a szellemben foglalt állást az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Ciprus szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének helyreállítása, a külföldi csapatok kivonása az ország területéről, valóban tartós béke biztosítása Ciprus népe számára — ezek azok a fő feladatok, amelyek haladéktalan megoldást követelnek a ciprusi nép, az európai béke és biztonság érdekében. Az élet már éppen elég meggyőzően bizonyította be, hogy ez nem valósítható meg a NATO szűk, zárt körében. Helyes és hatékony megoldás lenne véleményünk szerint e probléma nemzetközi vonatkozásainak az ENSZ keretei között való megoldása, megfelelően tekintélyes nemzetközi biztosi-; tékok mellett. Nevezetesen emellett foglalt és foglal állást a Szovjetunió. A Ciprussal kapcsolaton események erélyesen emlékeztetnek arra, hogy ha szilárd békére vágyunk Európában, e békéért hatékony küzdelmet kell vívnunk. És szeretném itt hangsúlyozni; hogy e harc fő irányának ml továbbra is az összeurópai tanácskozás sikeres befejezésének biztosítását tekintjük Ez kétségkívül olyan kérdés, amely figyelmet érdemel, és érdemes arra ls, hogy a mi elvtársi körünkben megvitassuk, tekintetbe véve a szocialista közösség országainak tevékeny nemzetközi szerepét, az általános béke szilárdításáról való szüntelen gondoskodásunkat! Kedves elvtársak: a mai napon megkezdtük tárgyalásainkat. A tárgyalásokat folytatni fogjuk. De már most magabiztosan kijelenthetjük; a tárgyalásokon * teljes és kölcsönös megértés, a testvéri megbonthatatlan barátság szelleme honol! Másképpen ez nem is történ^ hetne, hiszen ugyanez a szellem jellemző pártjaink ée országaink kapcsolataira: Népünk erőforrása az együttműködés a testvéri Szovjetunióval Tisztelt Brezsnyev elvtárs! Tisztelt Podgornij elvtársi Tisztelt Koszigin elvtárs! Kedves elvtársak! Szovjet barátaink! Mindössze néhány órája annak, hogy a magyar pártós kormányküldöttség Moszkvába érkezett. Máris elmondhatjuk azonban, hogy itt-tartózkodásunk minden percében érezzük a szovjet emberek igaz vendégszeretetét. Ez mélyen meghat bennünket, különösképpen azért, mert tudjuk, hogy ez a megbecsülés és figyelem mindenekelőtt a magyar kommunistáknak, a szocializmust építő magyar népnek szól. Küldöttségünk nevében szívből megköszönöm a meghívást, a baráti fogadtatást, és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs hozzáa> Intézett meleg szavalt. Elhoztuk magunkkal és átadjuk önöknek, s az önöR személyén keresztül Moszk* va lakosságának, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek a Magyar Szocialista Munkáspart Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki TanácsM 1 v