Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

4 SZERDA, 1974. AUGUSZTUS l és a kánikula Orvosi tanácsok Sok munkájuk akadt a hető módon megelőzni az stb.), húsfélék, amelyek mentőknek az elmúlt forró esetleges betegségeket. Erről ezen baktériumok elszapo­napokon — tájékoztatott kértük az orvos véleményét: rodása révén hamar meg­bennünket dr. Benedek Judit, A magasabbrendű élőié- romlanak, és mivel ezen megyei mentőfőorvos. Sze- nyek szervezetét központi, baktériumok anyagcsereter­geden 41 esetben hívták akaratunktól függetlenül mű- mékei mérgezőek, azokat a olyan beteghez őket egy hét ködő „automatizmus" sza- szervezet igyekszik mielőbb rosszullétét bólyozza. Ez a szabályozás eltávolítani hasmenés és biztosítja többek között a hányás útján. Ha az emlí­alatt, akinek nem sérülés és nem mérge- _ __ _ ... zés okozta. Ezeket az úgy- test állandó belső hőmérsék- tett' baktériumok a szerve­rosszullé- letét, a szervezet vizháztar- zetben is képesek tovább meleg tésát, fényvédelmét, megfe- szaporodni, fertőző hasme­vóltja ki, vagy erősen elő- lelő vegyhatást és sok egyéb nés jön létre, mely veszé­segiti. A legérzékenyebbek olyan működést, melyet nor- lyezteti a családtagokat és mális körülmények között a környezetet is. csak mint kellemes közér- Nyári melegben a sok izza­nevezett spontán teket többnyire dás miatt sok folyadékot erre az időjárásra az idős, magas vérnyomású, érelme­szesedés® emberek, közülük zetet érzékelünk. nyolcat kellett intézetbe A külső környezet durva veszítünk, a folyadékhiányt szállítaniuk a mentőknek, változásait — és ezek között szomjúságérzet jelzi. Ha eh­Második helyen a bizonyta- a kánikulai meleget — ez az hez a hányással és hasme­lan eredetű gyomor- és bél- organizáció csak megerőlte- néssel további folyadékvesz­panaszok állnak, melyekről téssel tudja kiegyensúlyoz- tés járul, folyadékfelvételi feltételezhető az ételmérge- ni. Az erős, égető fényinger képtelenséggel (hiszen a há­zés is. Ájultak el emberek: ellen a bőrben lerakódó fes- nyás miatt nem jut a szer­meleg autóbuszban, a mun- tékkel (lebarnulás), a me- vezet folyadékhoz), valamint, kahelyen, utcán és az uszo- leg ellen párologtatással mivel gyomorsavat és bél­dában ls. öt beteget asztmás (izzadás) védekezik. Ha ez nedveket is veszítünk, a fulladás, 3 felnőttet és 1 gye- a védekezés hiányos, súlyos szervezet fokozottan nehéz reket pedig epilepsziás ro- rosszullét, napszúrás, hőgu- helyzetbe kerül, kiszárad, ham miatt kellett gyorsan ta a következménye, melyek súlyos állapot jön létre, orvosi felügyelet alá helyez- könnyű esetben szédülést, Fiatal, egészséges szervezet, niük. Gyakori volt felnőttek fejfájást, étvágytalanságot, ha ez az állapot nem tart és gyerekek között egyaránt súlyosabb esetben komo- sokáig, képes lehet az egyen­lyabb megbetegedést jelen- súlyt helyreállítani, legtöbb­ször azonban, főleg cse­* csemők és kisgyermekek, Van azonban a meleg hő- valamint az idős emberek az erős fejfájás, melyet nap­szúrás vagy hőpangás oko- tenek. zott. Előfordult, hogy egy­egy munkahelyről telefonál­tak a mentőknek, háromszor mérsékletnek egy gyakoribb sürgős orvosi, sőt kórházi kifáradásos rosszullét miatt, veszélye is, amely megter- kezelésre szorulnak. A három súlyos szívroham heli az orvosokat, mentőket • közül kettő bizonyult infark- és növeli a fertőző kórházak tusnak. forgalmát: a nyári hasmené- « ^endő ilyen esetben? sek. Az elszaporodott le- Elsősorban termeszetesen a gyek, a tisztátalan kéz megelőzés, vagyis ne fo­ugyanis olyan baktérlumo- «yas"unk állott tisztátalanul kat juttatnak az élelmisze- kezefU> vagy olyan elelmi­valamennyiünknek bőven rekre, melyek ezen a hő- melyhez legyek hoz­volt részünk az elmúlt na- mérsékleten jó „táptalajra" zaíé[t®k; ut ke „™fegJag£^" pókban. Mégis, nem árt azt tudnunk, mi játszódik le Fölösleges elsorolnunk a meleg okozta tüneteket, hi­szen egyikében-másikában jutva igen gyorsan szapo- m' hogy az e™l"ett bakt?' rodnl képesek. Ilyen tápta- "ufok szaporodása hűto­ilyenkor a szervezetünkben lajok a teijel készült éte- gépbe" , sen? «ünik meg és hogyan lehet tőlünk tel- lek (fagylaltmassza, krémes "ak ,lelassul> ezéft a batot ' élelmiszer sem tartható el ^^^^^mmmmmm^^mm^m^^mmm^m^^mmma^m^mmF korlátlan ideig. Mossunk gyakran kezet, lehetőleg fo­lyóvízben, szappannal. Fogyasszunk bőven folya­dékot, ha mód van rá, szesz­mentes gyümölcslevek for­májában is, az izzadás által létrehozott vízveszteség pót­lására. Ha ennek ellenére megbetegszünk, próbáljunk továbbra is bő, de kis ada­gokban fogyasztott folyadék­felvétellel úrrá lenni beteg­ségünkön. Amennyiben a hasmenés nem szűnik, vagy hozzá hányás, rossz közér­zet, gyengeség társul, azon­nal jelentkezzünk az orvos­nál. Ch. A. Tóth Béla: Magyar gépsor Bakuban Automata gépsort szerel- együttműködést alakítottunk tek fel magyar szakembe- ki. rek Bakuban, a hűtőszek- . , , , . rénygyárban. A hűtőszekré- Most szerelik a gyárban a nyek dobozának készítésére Komplex második gépsorát. és a szekrények szerelésére ldén riyaron befePfzlk f szolgáló gépsort a Komplex vállalat rekonstrukcióját. A Külkereskedelmi Vállalat bakulak — a magyar tech­szállította. nLka segítségévéi — 160, 180, Avi, a a a _ - 200 és 240 literes hütőszek­A bakul gyár 5 éve meg- ínyeket is evárthatnak. kezdett teljes rekonstrukció- rényeket is gyart!ialn t jára 12 millió rubelt irá­nyoztak elő. A rekonstruk­ciót elég néhány számmal jellemezni: a korábbi 200 méter szállítószalaggal szem­ben ma 8 kilométer hosszú­ságú szalag működik az üzemben. Az automatizálás valamennyi technológiai fo­lyamatnál eléli a 90 száza­lékot Bővült a gyár alap­területe is. A legfontosabb azonban — a hűtőgépüobozok gyártására és a gépek összeszerelésére alkalmas automatu gépsor — hiányzott. A bőséges válusz­tékból a bakuiak miért ép­pen a Komplex ajánlatánál állapodtak meg? — ezzel a kérdéssel fordult a Novoszty Sajtóügynökség tudósítója AJaz Mutalibovhoz, a válla­lat igazgatójához. — Megtudtuk, hogy a magyar tervezők nemrég hozzákezdtek egy ilyen gép­sor létrehozásához. Ez a vál­tozat megfelelt nekünk — lehetőséget adott az üzem helyelosztásóval kapcsolatos korrekciónk figyelembevéte­lére. Szakembereink egy cso­portja Magyarországra uta­zott és a helyszínen talált Választ a problémákra. Hemberger Antal, a szere­lés vezetője így nyilatkozott: — A Komplex számára is nagyon érdekes volt a bakul megrendelés — lehetőségünk nyílt szerelés közben ellen­őrizni automata gépsorunk első példányait. Sikerrel el­végeztük, és a bakul gép­gyártókkal gyümölcsöző A brigád a névadóról A Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Szőnyi Márton szocialista brigádjá­tól kaptuk az alábbi megemlékezést mártír névadójukról. A lyigád évek óta gyűjti az emlékeket és a dokumentumokat Szőnyi Mártonról. A két fotót is tőlük kaptuk: Szőnyi Márton arcképét és egy lengyel partizánokkal készült csoportképet. Szvjetosinoból indultak el- kupolája feszült felette. Ag- és az árokba vetette. Pár sőként hazánk felszabadítá- recsegés, egy-két horzsolás lépést futottak visszafelé, s sára. Az augusztusi hajna- és máris ropogtak körülötte a vízbe csapódtak. Ion csendben készülődtek, az erdő fáinak gallyai. Hatalmas detonáció, reng szorosra húzott hevederek Gyülekezett a csoport, ra- a föld. 1944. augusztus 8-a. az ejtőernyőkön, a fegyve- kéta röppent a magasba, János és Marci egymást tá­reken. Derengett kelet felől, hosszú géppisztolysorozat mogatva lépdel a betájolt mikor tizennégyen beültek a halt el visszhangozva a Han- gyülekezőhely, Zabar felé. szállító gépbe. gony völgyében. Kutyauga- Még egy hónapig harcol­A parancsnok gondterhel- tás, fegyverropogás. A pa- tak a túlerővel szemben, ti­ten nézte óráját. — Két óra rancsnok a patakba ugrott, zenhárman ezrednyi erőt kö­múlva, otthon, hazai földön, csizmája az iszapban ma- töttek le és hősi halált hal­ismét annyi év utáni Fog- radt, vastag gyapjúzoknija tak. Ezzel tehermentesítették ság, hadikórház, majd a csúszott a vizes partoldalon, a frontot, mely feltartóztat­lengyel partizánok között. Vologyához kúszott; — Ke- hatatlanul tört előre Nyugat Mennyi vizsga. Milyen szép ress összeköttetést! felé. is lesz repülésre oktatni ősz Szabóval kúsztak to- A Hangony partján áll az majd a fiatalokat, munka a vább a cél felé. Közelből emlékművük, a Renget-völgy mentésben, a szántóföldek lövés csattant, Feri lero- fái alatt, ahol ma a hatal­íelett; vagy tanítani a ke- gyott, János hosszú soroza- mas tisztás, békés kiránduló­reskedelmi iskolán? tot küldött a felbukkanó hely áll és ahová elvisszük Gondolataiba belevágott a szürke alakra. Futottak to- a hála koszorúját az első légsűrítő éles füttye, magas, vább, Marci kezébe vette a magyar partizáncsapat beve­sivitó hang, a gép megre- köteget, kihúzta a biztosítót tésének 30. évfordulóján, megett, felbőgött a jobb,, majd a bal motor. Előre' ment a rádióshoz, engedélyt kértek az indulásra. Neki­futás után emelkedni kezd­tek. A Kárpátok felett, 4 ezer méteren erős elhárítótűzbe kerültek. Tovább a cél felé! A jelzőlámpa kigyúlt, No­votnij jött hátra, felnyitot­ta a gépajtót. Egymás után tűntek el az ejtőernyősök. ősz Szabó János politikai biztos, Bráz Lajos rudai bá­nyász, Molnár István, Szo­ták Mihály berendei földmű­ves, Bali Férenc, Kiss Ben­jámin dédesl bányász, Csiz­madia Gyula pécsi bányász, G. A. Novotnij főhadnagy, Vologya Zseisajev, Szemjo­nuk Polinickaja rádiósok. A partizáncsoport orvosa J. I. Ionov és a parancsnok, Sző­nyi Márton főhadnagy kö­vetkezett. Zuhant a föld fe­lé, egy rántás és az ernyő Á műemléksziget védelme Különleges tűzjelző beren- a vízpermetező berendezőt dezéseket helyeztek üzembe csapjait. Ez utóbbi a meg­az Onyega-tavi Kizsi-szige- felelő helyre fecskendezi a ten, ahol az ősi orosz faépí- vizet és a pincében elhe­tészet remekművei láthatók, lyezett tartályokból érkező Leningrádi mérnökök elekt- oltóhabot. A vezeték belső ronizálták a faépületek külső nyomásának csökkenése ese­és belső védelmét. A kizsi tén automata rendszer gon­székesegyház, a templomok doskodik a tartályok feltöl­és az őrtornyok belsejében téséről a tó vizéből, és külső falain hőérzékeny A berendezés — az oltási kábeleket és vízpermetezőket műveiet megkezdésével egy­helyeztek el. Amint a ho- ,,„„ A„ mérséklet +72 °C érték fölé idejűleg ~ fény" 43 hang" emelkedik, működni kezde- jelzéssel riasztja a tüzoltó­nek a távérzékelők, kinyitják ságot. SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események Parlament előtt az állami házassági tör­vény. Szegedi Napló, 1891. november 22. Seregi Jánosok. — Egy vad nyilatkozik. — Az elszaporodott vadházasságok dolgában kö­zölt czlkkeink élénk visszhangra találtak a tár­sadalomban és úgylátszik, a megénekelt „va­dukénak is elevenökre találtak a leleplezések. Erre a mi czikkünkre ma a következő meg­ható nagyon figyelemre méltó és jellemző vá­laszt küldte bc nekünk egy szegedi — vad. Tisztelt szerkesztőség. Az a megtiszteltetés ér bennünket, a „vada­kat", hogy becses lapjuk velünk, a mi „istente­len" családi állapotainkkal szívesek foglalkozni. Azt méltóztatik tanácsolni a tekintetes főka­pitány úrnak, hogy üssön közibénk, verjen szét bennünket: embört azt asszonyától, asszonyt az emböritől, vagy pedig házasítson ki bennünket hamarosan, mert a mi gyerekeink Senki Gáspá­rok és minékünk nincsen szégyenünk és több eféle kígyót-békát kiáltanak mireánk. Én nagyon szegény ember vagyok: favágó, aki egy kis írást is tud, hát abba nem szólok, meny­nyi igazság van abban, amit mirólunk írnak, hogy micsoda vétek az, amit mi a jó isten és a közerkölcsiség ellen vétünk, de azt tudom, hogy én 16 esztendő óta élek az én szegény asszo­nyommal és sohase éreztük még azt, hogy mink erkölcstelenek volnánk. Arra, hogy minket ki­házasítsanak, elmondom az én esetemet, ahogy mink az asszonynyal összebajlódtunk. Egy napszámba jártunk, az asszonyom akkor még majd csak gyerek volt, téglát hordtunk együtt, mikor a Kiss Dávid-házat építettük. Az anyja azt mondta nekem. Odaadom kendnek a lányt, ha megbecsüli kend és eltartja. Egy szó­val se mondtam, hogy nem kell. Annyit szól­tam csak a lánynak: Eljönnél-e hozzám? A vál­lával intett, hogy bánja is ő, de a szemembe né­zett szépen. Elvittem haza, oszt az enyim volt. Már most azt tetszik gondolni, tán mi köz­tünk sose volt szóban, hogy meg kellene esküd­ni, mert úgy szebb volna. Mindjárt is az forgott az eszünkben az első héten. Azt mondtam az asszonyomnak, hogy te is takaríts hé, én is takarítok, egy-két hónap alatt megtakarítjuk a pénzt, ami az áldásért dukál a papnak. Elkezdtük rakosgatni a garasainkat, az asz­szony váltig incselkedett vélem, hogy meglásd hé, az enyim több lesz. De nagyon szűkösen ment, mert az ember ha dolgozik, sokat eszik. Titokban, hogy az asszony ne tudja, el is mentem a paphoz kérdeni: mibe kerülne egy szegény pár család esketése? A legolcsóbb ál­dás ára, úgy mondták — 8—10 frt a hirdetéssel, összeroskadt a világ előttem, már három hó­napja gyűjtögettem a pénzt, még is csak 1 frt 40 krnál voltam. A krajezárok egyre nőttek ugyan, hanem az asszony beteg lett. Másnap munkába kellett menni, de az asz­szony feküdt, nagyon halvány volt. Elfogyott a kis készletünk, a kenyér is, a pa­tika is drága, jó meleg húsleves kellett a be­tegnek: egyszer csak hozzányúltam a megtakarí­tott pénzecskénkhez. Hanem újra kezdtük. Rakosgattuk a krajezá­rokat szépen, volt már megint valamennyi, ami­kor megszületett az első gyerek. Most az vitte el a megtakarított kis pénzt. Azóta született hét gyerek, kettő meghalt, ezek összesen isten tudja hányszor vitték el a stóla­périzt, ami az áldásért járt volna. Én vágom a fát, az asszony mos, vasal, a gye­rekek esznek, néha valami járvány van, ami egyiket-másikat lefogja és akkor újra, újra ki­fogy a lakodalomra való pénzecskénk. Az asszony a múltkor is nagy beteg volt. Akkor ezt mondta: no apja, addig gyűjtöget­tük az esketésl stólát, míg a te hitetlen asszo­nyodnak temetési stólája lesz. El ne költsd, hé! Most meg hideg van, tüzelőfa kell, a gyere­kek is nőnek, a Jancsit odaadom inasnak, itt marad még négy és most egynek sincs elrontva a gyomrocskája. Én le is mondtam már régen arról, hogy ilyen állapotok közt valaha megtakaríthassuk azt a tíz forintot, ami megválthatna bennünket, de az asszony, az reménykedik és ámbár szigorúan el­tiltottam: éjjelenkint is mos és vasal. Mondom neki: az lesz a vége, hogy mire meg lesz a pénz, összeroskadsz asszony megint. Szomorúan néz rám és azt mondja, hogy — ne féljek. Á szomszéd asszonyt is megkértem, ne mond­ja el az asszonynak, hogy mi van írva az újság­ba az olyan istentelenekről, amilyenek mink is vagyunk, mert az nagyon elkedvetlenítené. Es mindjárt megolvastam a mostani kis pénzgyűj­teményünket hogy, hogy ia állunk. összesen 3 frt 17 kr. (Az asszonyé 2 frt 15 kr., mindig túltesz rajtam.) Még igen messzire vagyunk, ki tudja, mire a t. szerkesztőség ezen soraimat a mi vad életünk­ről elolvassa, akkorra megszületik az én nyol­czadik kis senki Gáspárom, aki mindjárt kimar­kolja az esketési stóla — pénzecskénket. Végül azt akarom mondani, biz' én nem szé­gyenlem, hogy ilyen vadak vagyunk. S minket ugyan el nem választ csak az ásó, kapa. Seregi János favágó (Folytatjuk.) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom