Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

SZERDA, 1974. AUGUSZTUS 7, 5 Kilenc év után Ismét Szinetár Miklós rendezi a Turandotot SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 XV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16-ig. Fotóklubok X. Szegedi Szalonja. Fotókiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kass János, Reich Károly és Würtz Ádám Shakespeare-illusztrációi, kisplasztikák, plakettek, érmek. Kiállítás a Képcsarnok bemutatótermében, augusztus 15-ig. Szeged környéki népélet, tékák, ládák, szőrhimzések. Néprajzi kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékkiállítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. A tápai gyékényszővés. Kiállítás a tápéi művelődési házban, augusztus 24ifr A szabadtéri méreteiből fakad, ha a vállalkozások érzékeltetésére temérdek felsőfokú jelzőt használtunk már el. A Turandot ról szólva mégsem kerülhetjük ki; aki ismeri az operát, és valamely közeli próbadélutánon elsétált a Dömötörtorony mellé, elhiszi; 180 statisztával, a 120 tagú kórussal, a nagy zenekarral és persze a szólistákkal létszámában az idei program legnagyobb produkcióját ígéri a pénteki premier. Érthető tehát, hogy Szinetár Miklós nem bízhatott mindent az utolsó napokra, akkor sem, ha másodszor rendezi Szegeden a Turandotot. — Az 1665-ös előadások rendezőpéldányát megőriztem, erősen támaszkodom rá. Mindössze háromszor ment a Turandot, s bár a kritikák kedvezően értékelték, még évekkel később is föl-fölidézték, már akkor éreztem, milyen lehetőségek maradtak az előadásban. Szép, izgalmas feladat rendezőnek, hogy igazíthat egy, már alapjában kész produkció erővonalain, finomíthatja hangsúlyait — akkor is, ha erre kilenc évet kellett várnia. — Miben látja ma, az akkori, valóban esztendőkre beszédtémát adó előadások sikerét, és milyen fazonigazításokra gondolt? — Jó énekes gárda jött össze, s Fülöp Zoltán díszleteivel, Mdrfc Tivadar jelmezeivel érzésem szerint sikerül ide, a térre való formát találni. A rendező persze ne fecsegjen előre, mert ha a későbblek nem igazolják, kellemetlen helyzetbe kerül. Annyit viszont elárulhatok, lesz egy kalandos vállalkozásunk. Jómagam nem túlságosan rokonszenvezek az idegen nyelvű előadásokkal, szeretem, ha a közönség pillanatról pillanatra szöveg szerint is tudja, mi történik a színpadon, miről beszélnek, énekelnek. A vendégművészek miatt azonban olasz nyelven hangzik el a mostani Turandot is — egyetlen jelenetet, a három miniszterét kivéve, amely egyébként is zárt, Radnai Györgynek, Palcsó Sándornak és Külkei Lászlónak nem kell végszavakat adni az olaszul éneklő szólistáknak- Ez a tercett fontos dolgokat mond ki, filozofikus hangvételű — nem lehet haszontalan, ha a közönség magyarul hallja. Ennek végén pedig szinte civilruhára vetkőznek a miniszterek, azt akarjuk érzékeltetni, hogy az államférfiak, ha magukra maradnak, pontosan olyan emberek, mint mi. • Szinetár Miklós a szegedi Játékok egyik legtöbbet foglalkoztatott, legsikeresebb alkotóművésze: tizenegy darabot állított színpadra, a pénteki Turandot tizennegyedik rendezése. Változatos a skála is, János vitéz, Shakespeare: Szentivánéji álom, Honegger drámai oratóriuma, a Johanna a máglyán, Turandot (idén másodszor), Háry János (1966, 1969, 1970), Faust, Cigánybáró, Don Carlos, Erkel Bánk bánja, Borisz Godunov, Hunyadi László — kronológiai sorrendben. Amire legszívesebben emlékszik: Johanna, Háry, Turandot. — Repertoárja tekintélyes, a kérdés tehát cseppet sem illetéktelen: milyen lehetőségeket lát a szegedi szabadtéri jövőjében? A szegedi Játékoknak kialakult hagyománya, ritmusa van, nyugodtan mondhatom, sajátszerű profilja. Szigorúan magánvéleményem, hiszen nem szeretnék illetéktelen lenni, ha ennek a sajátszerű profilnak hangsúlyosabb vállalásában látom a jövőt is. Az ember tragédiáját például gyakrabban hoznám vissza, miként az Erkel-kultusz ápolására is következetesen és helyesen törekednek Szegeden. Viszont Bartók és Kodály művészetére szélesebb kaput nyithatna a szegedi szabadtéri, elsősorban itt érzem a lehetőségek körének bővítését- Nem kell félni a reprizektől, ha körülnézünk a világban, más szabadtéri vállalkozások sem idegenkednek tőle, többen kifejezetten erre építenek — hogy csupán Bayreuth vagy Salzburg példáját említsem. A szegedi szabadtéri természetesen más, másképpen kell tehát azt is értelmezni, hogy ugyanazokat a darabokat vegye elő. Fentebb már említettem, hogy — szerintem — milyen módon, milyen szellemben. Nikolényi István „Hobbim a munkám" Liu: Delfina Ambroziak Bridzsverseny Az elmúlt napokban, augusztus 3-án és 4-én rendezte meg a szegedi bridzsklub a József Attila Tudományegyetem KISZ-klubjában első Szabadtéri Kupa elnevezésű nemzetközi párosversenyét. A benevezett párosok három fordulóban mérték össze erejüket. Az első helyen budapesti versenyzők, a Knuth—Szalay páros végzett. Második a Vmkler— Szappanos, harmadik a Puza —Lévai kettős lett. Legjobb külföldi versenyzőpár a kassai Stcvák—Boros, legjobb szegedi a dr. Oláh—dr. Winter, legjobb ifjúsági a szintén szegedi Zsák Z.—Patay páros lett. A helyezetteken kívül a rendezők több versenyzőpárt jutalmaztak, mert sok szegedi intézmény és vállalat ajánlott fel értékes tiszteletdíjakat. A kellemes hangulatú, szombaton délután 2 órától éjfélig, majd vasárnap délelőtt 10 órától délután 4 óráig lebonyolított színvonalas verseny után a Szegedre látogató bridzsezők elmondták, hogy jövőre ismét eljönnek megmérkőzni a Szabadtéri Kupa díszes vándorserlegéért. Hobbim a munkám — mondja Delfina Ambroziak. Hogy ez mennyire igaz, mutatja, hogy a népszerű lengyel énekesnő közvetlenül berlini szereplése után érkezett Szegedre. Az NDK fővárosában Beethoven IX. szimfóniájában lépett fel, szegedi művész, Gregor József társaságában. De nem véletlen a berlini fellépés sem! Delfina Ambroziakot szerződés köti a drezdai Állami Operaházhoz is, az NDK-beli közönség számos sikeres alakításáról ismeri. — Persze, törzshelyem a Lódzi Nagyszínházban van. Már zeneművészeti főiskolás koromban énekeltem ott, most mór tizenkét éve tagja vagyok. Első szerepem a Lakmé volt, azóta huszonnégy operában léptem fel. A zeneszerzők közül Mozart a kedvencem: a Don Jüan, a Figaró házassága előadásain különös örömmel veszek részt. Delfina Ambroziak valóban széles körű repertoárral dicsekedhet. Hangja koloratúr és lírai szoprán, énekesi képességeit főként olasz operákban kamatoztathatja. Legkedvesebb szerepei közt a Rigoletto Gildáját, a Manón Lescaut címszerepét, a Sevillai borbély Rosináját említi. Nemegyszer énekelt a Faustban és a Traviatában is. — Első jelentős sikerem az 1962-ben, Münchenben rendezett XI. nemzetközi énekversenyhez fűződik, ahol első díjat nyertem. Ettől kezdve rendszeresen turnézok külföldön, szinte minden európai országban megfordultam, bemutatkoztam Amerikában, Mexikóban is. Közelmúltban kötött szerződésem is külföldre szólít: Bellini Normáját és Puccini Bohéméletének Mimijét fogom az amerikai közönségnek énekelni. — Magyarországon sem először járok. Három évvel ezelőtt Mozart-művekkel és a lengyel Penderecki Lukács passiójával léptem fel, Budapesten. A szegedi szabadtéri színpadon most Puccini operájában Liut, a fiatal rabszolgalányt éneklem. Kissé izgatottan készülök a Dóm téri produkcióra, számomra premier lesz a Turandot előadása. Liu szerepét ugyanis most éneklem először, a másik két vendégművészhez hasonlóan, olaszul. Németországi fellépésemre gondolva, nemrég tar Kollégiumok szállodai gondjai nultam meg német nyelven is, lengyel szövegét még nem tudom. Repertoárja az operák mellett, az oratóriumokat is felöleli. Régiektől, a legmodernebbekig, Monteverditöl Pendereckiig számtalan oratóriumban énekelt. Sőt, Penderecki műveinek az első megszólaltatója, Lukács passióját is 6 énekelte először, az Auswitzban rendezett emlékversenyen. öszl turnéján az olasz közönség is oratóriumokban hallhatja. — Az operát és az oratóriumot egyformán kedvelem. Az operához vonz, hogy éneklés mellett, színeszi játékra is lehetőség van, az oratóriumot a tiszta, önmagában is erőteljes énekért szeretem. A komoly zene, Mozart, Puccini hódolója, operák és oratóriumok hivatásos művésze kikapcsolódásképpen szívesen hallgat modern muzsikát, dzsesszt is. Ladányi Zsuzsa Természetesnek tűnik, hogy a szabadtéri játékok idején, amikor telt ház van a szállodákban és a kempingekben, a diákotthonok és a kollégiumok adnak otthont a Szegedre érkező külföldi és hazai vendégeknek. Valóban nélkülözhetetlenek ezek a kisegítő szálláshelyek a nyári hónapokban. A kollégiumok rendeltetése és adottsága azonban más, s ezért a „szállodává alakulás" sok gonddal, rengeteg munkával jár. Egyidejűleg az épületek műszaki felújítását, tatarozását, festését is el kell végezni, s szállást kell adni azoknak az egyetemistáknak, akik a nyári szünidőben Szegeden maradtak, például a külföldieknek, a gyakorlaton levőknek, a szigorló orvosoknak, valamint a szakszervezetek és a KISZbizottságok csereakciói révén Szegeden nyaraló egyetemi dolgozóknak és külföldi egyetemistáknak. A kollégiumok vezetői kibújhatnának a szállodai munkák alól, de nem teszik. Miért? Pigniczki György, az Orvostudományi Egyetem hallgatóinak otthont adó négy kollégium igazgatója szerint azért, mert a város érdekét, az ünnepi hetek sikerét fontosnak, saját ügyüknek tartják. A jó szándékról, a segíteni akarásról van szó valóban, mert a kollégiumok nyári működése anyagi haszonnal nemigen jár. Az elmúlt évekhez viszonyítva javult a helyzet, s köszönhető ez a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának. Farsang Lászlóné dr. és az általa vezetett bizottság felmérte a helyi viszonyokat, majd a kollégiumokat különböző kategóriákba sorolta, és meghatározta, hogy egy-egy kategóriában milyen szolgáltatásokat kell nyújtani, s ezekért mekkora összeg kérhető. Az így megállapított szobaárak körülbelül fedezik a fenntartási költségeket Csakhogy általában a fiatalok keresnek és kapnak szállást a kollégiumokban, s nekik ötven forint egy éjszakára óriási összeg, de még az IBUSZ által kért harminc forint is sok. Számukra elfogadhatók az Expressz iroda által biztosított szobaárak, a 15—17 forintos öszszegek. Így felemás helyzet alakult ki. Egyes kollégiumok ugyanis a Csongrád megyei tanács által megállapított árakat kérik, mások pedig az Expressz „árjegyzék" szerinti összeget, s világos, hogy az utóbbi kollégiumok nagyon ráfizetnek erre az üzletre, hiszen bevételeik nem fedezik a tényleges kiadásokat. A problémát az árak felemelése nélkül kell megoldani. Ez több módon is lehetséges volna. Például, ha a 122/1972. számú M.M. utasítás nem kötné ki, hogy mely kollégiumoknak kell az Expresszel szerződniük, hanem helyben döntenének arról, hogy melyik évben, mely kollégiumok vállalják a fiatalok elhelyezését. Még egyszerűbb lenne az érdekelt kollégiumok költségvetésébe beszámítani a nyári hónapokat is, vagy valamiképpen kiegyenlíteni az Expressz és az IBUSZ szobaárai közti _ különbséget. Haulis Ágnes Megnyitják a kubikosműzeumot Gazdag a Csongrádi Napok programja Az alkotmány ünnepét megelőző napokban az Idén kilencedik alkalommal rendezik meg a Csongrádi Napok eseménysorozatát. Az évezredes múltú Tisza-parti kisvárosban mintegy ötven különféle rendezvény lesz augusztus tíz és huszadika között. Irodalmi estek, koncertek, képzőművészeti és más kiállítások, iparcikkek bemutatói, veterán gépjárművek találkozója és ügyességi versenye, folklór és könnyűzenei műsorok, divatbemutatók, különféle sportversenyek nyújtanak majd szórakozási lehetőséget a városba látogató vendégeknek. Az idei Csongrádi Napok egyik legjelentősebb eseménye lesz az ország első kubikosmúzeumának megnyitása. A múzeum termeiben helyet kapó sok száz tárgyat magában foglaló gyűjtemény, amely az elkövetkező években állandó kiállításként marad nyitva az érdeklődők előtt, emléket kíván állítani nemcsak a csongrádi és környéki, hanem a Viharsarok, a Dél-Alföld egvkori valamennyi kubikosának. Azoknak az embereknek, akik a múlt században és e század elején szinte teljesen kézi munkával hétszáztizenhét helyen ástak űj medret, ezerhétszáztizenhat kilométer hosszúságban a folyók szabályozásánál, hatezerháromszáz kilométernyi új árvízvédelmi töltés, ezerhétszáz kilométernyi vasútvonal és sok-sok közút kiépítésében vettek részt. Világjáróknak nevezték őket, mert, amikor hazánkban kevesebb munka akadt, Európa számos országába elmentek dolgozni, hogy fáradságos munkával megkeressék az otthonmaradt családnak a télire valót. A kiállítás írásos dokumentációs anyaga, korabeli térképek utalnak minderre. Bemutatják a kubikosok eszközeit, a különféle maguk tervezte célszerű talicskákat, amelyeken a súly a kerékre nehezedett. A kiállítás külön része mutatja majd be a kubikosok egykori munkásmozgalmi megmozdulásainak eseményeit. A földmunkák többségét ma már gépekkel végzik. Az árvízvédelemnél, egyes építkezéseknél azonban még ma is dolgoznak kubikosbrigádok. A Dél-Alföldön dolgozó kubikoscsoportok képviselői a Csongrádi Napok megnyitója alkalmával ugyancsak aug"szt"s 10-én úgynevezett kubikos ött 'sa keretében rendeznek vetélkedőt. A kunyhóépítés, főzés, földkitermelés és a régi kubikos élet-" vonatkozó kérdésekre adott válaszok szerepelnek többek között a látványosnak ígérkező öttusa programján. A Csongrádi Napok gazdag eseménysorozata egyébként augusztus huszadikán alkotmánynapi nagygyűléssel zárul. i *