Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

SZERDA, 1974. AUGUSZTUS 7. 3 Megyei vezetők ifjúsági táborokban Látogatás Csongrádon és Újszegeden SÍICCSI'CSS Nagyaranyú építkezés alapjait rakják le a KISZ csongrádi ifjúsági építő tá­borának lakói ezen a nyá­ron. őket látogatta meg teg­nap Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kovács Imre, a megyei tanács elnö­kének általános helyettese és Szögi Béla, a KISZ KB tag­ja, az ifjúsági szövetség Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára. Kíséretük­ben szemlélte meg a tábort Góg Mihály, a csongrádi pártbizottság titkára és Oláh Ferenc, a városi KISZ-bi­zottság titkára. Nóvák József táborvezető tanár számolt be a nyári ifjúsági akcióról, amelynek célja: hozzájárulni a párt oktatási politikájának, hatá­rozatainak végrehajtásához és az annak alapján terve­zett csongrádi oktatási komplexum építéséhez. Amint a táborvezető el­mondotta, összesen 158 fia­tal, valamennyien Csongrád megyei szakmunkásképző in­tézetek tanulói, dolgozott kéthetes turnusokban, illetve dolgozik jelenleg is az utol­só csoport a táborban. A fia­talok csaknem az egész ala­pozási munkát elvégezték. Arról is tájékoztatást kaptak a megyei vezetők a DÉLÉP területi főmérnökétől, Kiss Józseftől, valamint Benyhe János építésvezetőtől, hogy az új ipari szakmunkáskép­ző a faipari szakközépiskola és a kollégium épületeinek szerelését még ebben a hó­napban megkezdhetik. Az ifjúsági táborozók kö­rében tett látogatást követő­en a megyei vezetők Szeged­re utaztak. A késő délutáni órákban ellátogattak az új­szegedi KISZ-táborba, ahol Szabó Miklóssal, a Békés megyei és Németh Ferenccel a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság első titkárá­val is találkoztak. Szomszé­daink e KISZ-vezetőképzés területén jóval megyénk mö­gött járnak, s azért jöttek el a táborba, hogy tanulmá­nyozzák a módszereket. A megyei vezetőket tájé­koztatták a tábor közeljövő­ben történő fejlesztéséről, a beruházási programról, amely 12 millió forintos költségvetéssel készül majd el. Elbeszélgettek a két al­tábor — a szegedi és a sze­gedi járási — vezetőivel és úttörőivel. Megnyitották a honismereti diáktábort Az idén nyolcadik alka­lommal rendezi meg a KISZ Központi Bizottsága a társ­szervekkel együttműködve a honismeret iránt érdeklődő középiskolások és szakmun­kástanulók nyári táborát. Most Nagylak, Tamási, Sá­toraljaújhely, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvár, Debrecen és Vásárosnamény után Ma­kó városa a házigazda, a szervezés munkája pedig a KISZ Csongrád megyei bi­zottságára hárult- Az ország minden részéből 50 helység, 98 középiskolájából több mint száz diák tölt el tíz napot a makói honismereti diáktáborban. Ezalatt az idő alatt megismerkednek a fia­talok Makó és Csongrád me­gye múltjával és mai érté­keivel, a honismereti mun­ka elméletével, a gyűjtések módszertani fogásaival. A terepmunka során olyan konkrét anyagokat gyűjte­nek, melyek minden bizony­nyal új ismeretekkel gazda­gítják az eddigi kutatásokat. A tábor résztvevői a feldol­gozott anyagokkal különbö­ző pályázatokon vehetnek részt. A Maros-parti városban tegnap rendezték meg a VIII. Országos Diák Honis­mereti Tábor megnyitóját a városi páltbizottság tanács­termében. Szögi Bélának a KISZ Csongrád megyei Bi­Csatornázás az Április 4- útján Az Április 4. útján, a Nagykörút kereszteződésénél tarta­nak a csatornázással az ALÉP dolgozói. Ez a munka az út felújításának egyik részfeladata. Képünkön: markológép segítségével készítik az árkot a csatornának, jmmm zÉkJ ilr ács S, Sándor fiüvétefc zottsága első titkárának üd­vözlő szavai után Kecsmár Ilona, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezetője nyitotta meg a diáktábort, majd Töltési Imre, az Or­szágos Honismereti Bizott­ság titkára szólt a fiatalok­hoz. A megnyitón többek kö­zött ott volt dr. Ágoston Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára és Kovács Imre, a megyei tanács elnökhelyet­test is. Az ünnepélyes tábornyitó után megkezdődtek a foglal­kozások. A fiatalok 11, 6— 13 fős szakcsoportban meg­ismerkednek Makó felszaba­dulásának történetével, a város munkásmozgalmi ha­gyományaival, feldolgozzák a makói Lenin Tsz történe­tét, megismerik a néprajzi és szociográfiai tanyakuta­tás legfontosabb eredmé­nyeit, részt vesznek több te­repmunkában, az irodalmi hagyományokat gyűjtő szak­csoport Erdei Ferenc makói életének emlékeit kutatja, a természetrajzi értékeket fél­fedező szakcsoport tagjai Makó környékének élővilá­gát vizsgálják, a földrajzi névgyűjtők Nagylak és Ki­rályhegyes községek földraj­zi neveit dolgozzák fel, a népzenei, folklór és szellemi hagyományokat gyűjtő fiata­lok Makóra és Apátfalvára indulnak gyűjtő utakra. A használati tárgyakat gyűjtő szakcsoport tagjai a Makó környéki parasztgazdaságok és kismesterségek használa­ti tárgyai után kutatnak, a krónikaírók a módszertani ismeretek mellett település­krónikát írnak. A szakcsoport-foglalkozá­sok mellett a táborban résztvevő fiatalok kirándul­nak a megye legjellegzete­sebb városaiba, megismer­kednek a múzeumok anya­gaival, ellátogatnak Szeged­re, ahol városnéző séta után megtekintik Puccini Turan­dot című operáját a Dóm té­ren. Élménybeszámolók, táncházak, népdalok és népi játékok tanulása, sportver­senyek és tábortűz színesíti a programot. A táborban a fiatalok pályamunkákat ké­szíthetnek, melyet táborzá­ráskor értékel és díjaz a tá­bor vezetősége. M a már csak mosolygunk azon, hogy a két világháború között az acél­királyok, petróleumkirályok és más, az amerikai gazdaság egén átvonuló üstökösök visszfényeként számos szak­könyv jelent meg, amely csalhatatlan mód­szert ígért a vezetés tudományát elsajá­títok számára. A vezetéstudomány fejlődé­se, más társtudományok, elsősorban a pszichológia legújabb felfedezései, ma már kevésbé misztikus állapotot teremtenek ebben a témában. Ezek nyomán egyre vi­lágosabbá válik, hogy a vezetésre való képesség részben személyi adottság, de nagymértékben fejleszthető készség is, ép­pen a tudományos felismerések hasznosí­tása révén. Nagy biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy melyek azok a feltételek, amelyek sokat veszítettek jelentőségükből, Illetve melyek azok, amelyek többé-kevés­bé garantálhatják a vezető számára a si­kert. Mit értünk mi sikeren? A közelmúlt si­keres vezetői a gazdasági életben már nem hasonlítanak a tündöklő karriert befutott kapitalista ideálhoz, a cipőpucolóból lett milliomoshoz. Ha a vagyon, a társadalmi rang többé nem olyan egyértelműen meg­határozó tényező a siker szempontjából, mit lehet akkor számításba venni? Túl a szokványos történelmi hierarchián, kezd kialakulni — főleg a szocialista országok­ban — egy újfajta sikeres vezetői típus, amely a társadalmi haladásért, egyáltalán, a társadalomért érzett felelősségben ta­lálja meg a legfőbb indítékot tevékenysé­géhez. Ilyenformán a modern gazdasági vezető sikeres életútját távolról sem kí­sérik a nagy összegű, mérlegben kimuta­tott nyereségek. Nálunk, a szocializmusban könnyen előfordulhat, hogy a legsikere­sebb vezetők olyan feladatkört kapnak, amelyben a sikert nem a nyereség adja. Ezzel meg is kezdhetjük azoknak a fel­tételeknek a felsorolását, amelyek ma mái­nem okvetlenül szamítanak a vezetői si­ker előjelei közé. Kezdjük a diplomával. Ez a megelőző évtizedekben társadalmi rangot jelentett, szegény, de tehetséges embernél pedig a ranglétrán való előrehaladás feltétele volt. Hálás regénytéma a század első felében a szegénységből kiemelkedő tehetséges em­ber alakja, aki hihetetlen nehézségek árán megszerzett diplomájával váltotta meg belépőjegyét a „magasabb" körökbe. Mi a diploma jelentősége ma? Nagyjából megegyeznek a vélemények abban, hogy a szakosodó tudományágak az ipar még jobban szakosított területei számára ké­peznek szakembereket az egyetemeken. Ez a sikeres vezetés szempontjából még nem garancia. A diploma ma olyan kártya, amelyet már a játszma elején ki lehet ad­ni, bizonyítva, hogy annak birtokosa egy speciális szakterületen feltehetően az át­lagosnál . nagyobb áttekintéssel, képzett­séggel rendelkezik. A diploma mellett azonban mindenképpen a képesség, a tényleges tudás, a rátermettség és a poli­tikai megbízhatóság dönt. Korábban az is általánosan elfogadott elv volt. hogy ha valaki több évtizedet töltött egy vállalatnál, szorgalmas mun­Rával a legmagasabb pozícióba is emelked­hetett. A mai, erősen szakosított világban a helyzetváltoztatás távolról sem olyan nega­tív jelenség, mint akár két-három évtizeddel ezelőtt. Különösen pályakezdő diplomás szakembereknél jelent problémát a beil­leszkedés, gyakran több helyen is meg kell próbálkozniuk, míg megtalálják he­lyüket az életben. A sikeres vezetővé válás másfajta fel­tételektől függ tehát. Azt kell megnéz­nünk, mégis melyek azok a tényezők, amelyeknek tanulmányozása, tudatos al­kalmazása egyengetheti a siker útját. Ma vezetőnek lenni elsősorban azt ja­lenti, hogy sikerrel kell helytállni nagy fizikai és pszichológiai terhelésekkel szem­ben. Egy közepes nagyságú vállalatnál is olyan sokféle döntést kell hozni, hogy egyetlen ember, a rengeteg információ közepette, képtelen egyedül biztonsággal határozni. A mai sikeres vezetők nem ret­tegett nagyfőnökök, hanem inkább nép­szerű hadvezérek, akik a vezetőtársak, szakemberek élén harcolnak. Harc ez a ja­vából, a szervezet fokozott igénybevétele miatt is. A sikeres vezető munkaideje, nemzetközi felmérések szerint, meghalad­ja hetenként a hatvan órát. Hol van már a heti negyvennyolc? Az idegi megterhelé­sek előbb-utóbb betegségek forrásai le­hetnek, ha a vezetőben nincs meg az azo­nosulás képessége, amelynek segítségével könnyedén, nem görcsösen végzi munká­ját. A kapcsolatteremtés képességének is meg kell lennie a mai vezetőben. Különö­sen nagy jelentősége van ennek, ha a ve­zetés kereskedelmi, nemzetközi vonatkozá­sait tekintjük. Szokás ezt a feltételt dip­lomáciai érzéknek is nevezni, és talán ez mutathatja legjobban, hogy valójában mi­ről is van szó. Különleges helyet foglal el a képzelőtehetség is. A sikeres vezető nyil­vánvalóan rendelkezik azzal a képesség­gel. hegy tárgyi tudását képzelőerővel pá­rosítva, megtalálja a helyzethez illó meg­oldást. Nem egy esetben a vezető sikerét abban lehet lemérni, hogy olyan ügyek­ben tud megfelelő döntéseket hozni, új változatokat, kidolgozni, amelyekben má­sok tanácstalanná váltak. Nem pusztán ötletgazdagságról van szó, hanem az adott feltételrendszerben, gazdasági helyzetben kell átlagoson felüli kombinációs készség­gel rendelkezni. A sikeres vezetői tevékenység igényli a változások befogadására való képes­séget, ami annyit tesz: lépést tarta­ni a munkát közvetlenül érintő tudomá­nyos haladással. Ügyelni kell azonban arra is, hogy az intézményesen biztosított ismeretszerzés legtöbbször kiegészítendő a speciális érdeklődés függvényében. Bár le­hetne folytatni a sort, végül mégis a dön­tésre való képességet említjük befejezésül. Van olyan felfogás, hogy a vezetés nem más, mint folyamatos döntés. Ez kissé túl­zásnak tűnhet, annyi azonban feltétlenül igaz belőle, hogy a vezető legfontosabb ténykedése a döntéshozatal. Erre már az ókori bölcselő, Seneca is rámutatott, ami­kor a következőt mondta: „Ha tudod a célt, vezet a sors, ha nem, dobál a sors; tudod, melyik kikötőbe igyekszel, jó szelet is kapsz." Vannak ennél szárazabb, gya­korlatiasabb megfogalmazások. A vezető feladata különbséget tenni, a lényeget megtalálni. Ebben már némileg érzékel­hetjük a döntés nehézségfokát, hiszen nem mindegy, hogy miben döntünk. Itt rend­kívül fontos feltételek az előrelátás és a kockazati érzék, amelyeket csak hosszú tapasztalattal lehet megfelelő szinten elsa­játítani. Áttekintettünk néhány olyan feltételt, amelyek külön-külön és együttesen is fon­tosak lehetnek a sikeres vezetői tevékeny­ség kialakításában. Olyan tulajdonságokról esett szó, amelyek többségükben fejleszt­hetők, megtanulhatók, csak egyetlen do­log az, amiben mindenki magára van utal­va, mégpedig annak eldöntése, hogy mi­lyen mértékben tudja saját magát átadni a munkájának. Egy jó tanács: csak az le­het jó vezető a szocialista társadalomban, aki harmonikus egyensúlyt tud teremteni a társadalmi célok és az önmegvalósítás között. Marosi János bemutatkoiasa Régi probléma, hogy vi- Csongrád megyei AGROKER francia öntözőberendezés H­szonylag kevés öntözhető te- rendezett. Kiderült, hogy a cencét vásárolta meg, amely­rület van mezőgazdaságunk- rendelkezésre álló technikai bőj már az idén 100 darabot ban, de még a rendelkezésre álló kapacitást is csak rész­ben hasznosítják az üzemek. Hogy miért? Erre világos feleletet adott tegnap a Fel­győn megtartott öntözési be­mutató, amelyet a Csongrád megyei Öntözési Operatív Bizottság, valamint a Fel­győi Állami Gazdaság és a berendezések régi típusúak, gyártottak Cibakházán, és elavultak. Működésükhöz sok CK—100-as márkajellel ke­ember munkaerejére volna rülnek forgalomba. szükség. S ma már a mező­gazdaságban sincs — kivált­képp szezon munkára fog­ható — munkaerő-felesleg. A szekszárdi MEZŐGÉP pedig egyszerre egy egészen új korszerű óntözőgépcsalá­dot fejlesztett ki. Ezek közül r • H " r 'a. ' r Uj számítógép A Videoton fejlesztési in- munkák gépesítésére, Labo­tézetében elkészült az R—5 ratóriumi mérések automa­jelzésű irodai kis számítógép tizálására és egyszerűbb nullszériája. Az új számító- gyártási folyamatok irányi­gép íöbhek között ügywiteft fására alkalmas, (MTI,) Felgyőn azonban már a őszinte elismerést aratott legújabb, a legfejlettebb többek között a Sió 200-as technika mutatkozott be: a műszáltömlős csévélhető ve­jövő öntözőgépei, amelyek zetékekkel működő berende­minden bizonnyal már a zés, amely teljes szerelvény­közeljövőben meghódítják a nyel egyszerre 28 hektár te­magyar mezőgazdaságot. A rületei tud öntözni, bemutató megmutatta, hogy A cibakháziak gépe első­a hazai öntözögép és beren- sorban a magas kultúrák — dezésgyártás megújulásáért kifejlett kukorica, szőlő és elsősorban a Szekszárdi Me- sövénygyümölcsösök öntözé­zőgazdasági Gépjavító és sére alkalmas. Szolgáltató Vállalatot, vala- Valamennyi bemutatott mint a cibakházi Vörös Csil- gép és berendezés máris lag Tsz-t illeti elismerés. Ez megrendelhető a Csongrád •utóbbi egy világszínvonalú megyei AGROKER-töl. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom