Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-07 / 183. szám
SZERDA, 1974. AUGUSZTUS 7. 3 Megyei vezetők ifjúsági táborokban Látogatás Csongrádon és Újszegeden SÍICCSI'CSS Nagyaranyú építkezés alapjait rakják le a KISZ csongrádi ifjúsági építő táborának lakói ezen a nyáron. őket látogatta meg tegnap Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kovács Imre, a megyei tanács elnökének általános helyettese és Szögi Béla, a KISZ KB tagja, az ifjúsági szövetség Csongrád megyei bizottságának első titkára. Kíséretükben szemlélte meg a tábort Góg Mihály, a csongrádi pártbizottság titkára és Oláh Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára. Nóvák József táborvezető tanár számolt be a nyári ifjúsági akcióról, amelynek célja: hozzájárulni a párt oktatási politikájának, határozatainak végrehajtásához és az annak alapján tervezett csongrádi oktatási komplexum építéséhez. Amint a táborvezető elmondotta, összesen 158 fiatal, valamennyien Csongrád megyei szakmunkásképző intézetek tanulói, dolgozott kéthetes turnusokban, illetve dolgozik jelenleg is az utolsó csoport a táborban. A fiatalok csaknem az egész alapozási munkát elvégezték. Arról is tájékoztatást kaptak a megyei vezetők a DÉLÉP területi főmérnökétől, Kiss Józseftől, valamint Benyhe János építésvezetőtől, hogy az új ipari szakmunkásképző a faipari szakközépiskola és a kollégium épületeinek szerelését még ebben a hónapban megkezdhetik. Az ifjúsági táborozók körében tett látogatást követően a megyei vezetők Szegedre utaztak. A késő délutáni órákban ellátogattak az újszegedi KISZ-táborba, ahol Szabó Miklóssal, a Békés megyei és Németh Ferenccel a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság első titkárával is találkoztak. Szomszédaink e KISZ-vezetőképzés területén jóval megyénk mögött járnak, s azért jöttek el a táborba, hogy tanulmányozzák a módszereket. A megyei vezetőket tájékoztatták a tábor közeljövőben történő fejlesztéséről, a beruházási programról, amely 12 millió forintos költségvetéssel készül majd el. Elbeszélgettek a két altábor — a szegedi és a szegedi járási — vezetőivel és úttörőivel. Megnyitották a honismereti diáktábort Az idén nyolcadik alkalommal rendezi meg a KISZ Központi Bizottsága a társszervekkel együttműködve a honismeret iránt érdeklődő középiskolások és szakmunkástanulók nyári táborát. Most Nagylak, Tamási, Sátoraljaújhely, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvár, Debrecen és Vásárosnamény után Makó városa a házigazda, a szervezés munkája pedig a KISZ Csongrád megyei bizottságára hárult- Az ország minden részéből 50 helység, 98 középiskolájából több mint száz diák tölt el tíz napot a makói honismereti diáktáborban. Ezalatt az idő alatt megismerkednek a fiatalok Makó és Csongrád megye múltjával és mai értékeivel, a honismereti munka elméletével, a gyűjtések módszertani fogásaival. A terepmunka során olyan konkrét anyagokat gyűjtenek, melyek minden bizonynyal új ismeretekkel gazdagítják az eddigi kutatásokat. A tábor résztvevői a feldolgozott anyagokkal különböző pályázatokon vehetnek részt. A Maros-parti városban tegnap rendezték meg a VIII. Országos Diák Honismereti Tábor megnyitóját a városi páltbizottság tanácstermében. Szögi Bélának a KISZ Csongrád megyei BiCsatornázás az Április 4- útján Az Április 4. útján, a Nagykörút kereszteződésénél tartanak a csatornázással az ALÉP dolgozói. Ez a munka az út felújításának egyik részfeladata. Képünkön: markológép segítségével készítik az árkot a csatornának, jmmm zÉkJ ilr ács S, Sándor fiüvétefc zottsága első titkárának üdvözlő szavai után Kecsmár Ilona, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg a diáktábort, majd Töltési Imre, az Országos Honismereti Bizottság titkára szólt a fiatalokhoz. A megnyitón többek között ott volt dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára és Kovács Imre, a megyei tanács elnökhelyettest is. Az ünnepélyes tábornyitó után megkezdődtek a foglalkozások. A fiatalok 11, 6— 13 fős szakcsoportban megismerkednek Makó felszabadulásának történetével, a város munkásmozgalmi hagyományaival, feldolgozzák a makói Lenin Tsz történetét, megismerik a néprajzi és szociográfiai tanyakutatás legfontosabb eredményeit, részt vesznek több terepmunkában, az irodalmi hagyományokat gyűjtő szakcsoport Erdei Ferenc makói életének emlékeit kutatja, a természetrajzi értékeket félfedező szakcsoport tagjai Makó környékének élővilágát vizsgálják, a földrajzi névgyűjtők Nagylak és Királyhegyes községek földrajzi neveit dolgozzák fel, a népzenei, folklór és szellemi hagyományokat gyűjtő fiatalok Makóra és Apátfalvára indulnak gyűjtő utakra. A használati tárgyakat gyűjtő szakcsoport tagjai a Makó környéki parasztgazdaságok és kismesterségek használati tárgyai után kutatnak, a krónikaírók a módszertani ismeretek mellett településkrónikát írnak. A szakcsoport-foglalkozások mellett a táborban résztvevő fiatalok kirándulnak a megye legjellegzetesebb városaiba, megismerkednek a múzeumok anyagaival, ellátogatnak Szegedre, ahol városnéző séta után megtekintik Puccini Turandot című operáját a Dóm téren. Élménybeszámolók, táncházak, népdalok és népi játékok tanulása, sportversenyek és tábortűz színesíti a programot. A táborban a fiatalok pályamunkákat készíthetnek, melyet táborzáráskor értékel és díjaz a tábor vezetősége. M a már csak mosolygunk azon, hogy a két világháború között az acélkirályok, petróleumkirályok és más, az amerikai gazdaság egén átvonuló üstökösök visszfényeként számos szakkönyv jelent meg, amely csalhatatlan módszert ígért a vezetés tudományát elsajátítok számára. A vezetéstudomány fejlődése, más társtudományok, elsősorban a pszichológia legújabb felfedezései, ma már kevésbé misztikus állapotot teremtenek ebben a témában. Ezek nyomán egyre világosabbá válik, hogy a vezetésre való képesség részben személyi adottság, de nagymértékben fejleszthető készség is, éppen a tudományos felismerések hasznosítása révén. Nagy biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy melyek azok a feltételek, amelyek sokat veszítettek jelentőségükből, Illetve melyek azok, amelyek többé-kevésbé garantálhatják a vezető számára a sikert. Mit értünk mi sikeren? A közelmúlt sikeres vezetői a gazdasági életben már nem hasonlítanak a tündöklő karriert befutott kapitalista ideálhoz, a cipőpucolóból lett milliomoshoz. Ha a vagyon, a társadalmi rang többé nem olyan egyértelműen meghatározó tényező a siker szempontjából, mit lehet akkor számításba venni? Túl a szokványos történelmi hierarchián, kezd kialakulni — főleg a szocialista országokban — egy újfajta sikeres vezetői típus, amely a társadalmi haladásért, egyáltalán, a társadalomért érzett felelősségben találja meg a legfőbb indítékot tevékenységéhez. Ilyenformán a modern gazdasági vezető sikeres életútját távolról sem kísérik a nagy összegű, mérlegben kimutatott nyereségek. Nálunk, a szocializmusban könnyen előfordulhat, hogy a legsikeresebb vezetők olyan feladatkört kapnak, amelyben a sikert nem a nyereség adja. Ezzel meg is kezdhetjük azoknak a feltételeknek a felsorolását, amelyek ma máinem okvetlenül szamítanak a vezetői siker előjelei közé. Kezdjük a diplomával. Ez a megelőző évtizedekben társadalmi rangot jelentett, szegény, de tehetséges embernél pedig a ranglétrán való előrehaladás feltétele volt. Hálás regénytéma a század első felében a szegénységből kiemelkedő tehetséges ember alakja, aki hihetetlen nehézségek árán megszerzett diplomájával váltotta meg belépőjegyét a „magasabb" körökbe. Mi a diploma jelentősége ma? Nagyjából megegyeznek a vélemények abban, hogy a szakosodó tudományágak az ipar még jobban szakosított területei számára képeznek szakembereket az egyetemeken. Ez a sikeres vezetés szempontjából még nem garancia. A diploma ma olyan kártya, amelyet már a játszma elején ki lehet adni, bizonyítva, hogy annak birtokosa egy speciális szakterületen feltehetően az átlagosnál . nagyobb áttekintéssel, képzettséggel rendelkezik. A diploma mellett azonban mindenképpen a képesség, a tényleges tudás, a rátermettség és a politikai megbízhatóság dönt. Korábban az is általánosan elfogadott elv volt. hogy ha valaki több évtizedet töltött egy vállalatnál, szorgalmas munRával a legmagasabb pozícióba is emelkedhetett. A mai, erősen szakosított világban a helyzetváltoztatás távolról sem olyan negatív jelenség, mint akár két-három évtizeddel ezelőtt. Különösen pályakezdő diplomás szakembereknél jelent problémát a beilleszkedés, gyakran több helyen is meg kell próbálkozniuk, míg megtalálják helyüket az életben. A sikeres vezetővé válás másfajta feltételektől függ tehát. Azt kell megnéznünk, mégis melyek azok a tényezők, amelyeknek tanulmányozása, tudatos alkalmazása egyengetheti a siker útját. Ma vezetőnek lenni elsősorban azt jalenti, hogy sikerrel kell helytállni nagy fizikai és pszichológiai terhelésekkel szemben. Egy közepes nagyságú vállalatnál is olyan sokféle döntést kell hozni, hogy egyetlen ember, a rengeteg információ közepette, képtelen egyedül biztonsággal határozni. A mai sikeres vezetők nem rettegett nagyfőnökök, hanem inkább népszerű hadvezérek, akik a vezetőtársak, szakemberek élén harcolnak. Harc ez a javából, a szervezet fokozott igénybevétele miatt is. A sikeres vezető munkaideje, nemzetközi felmérések szerint, meghaladja hetenként a hatvan órát. Hol van már a heti negyvennyolc? Az idegi megterhelések előbb-utóbb betegségek forrásai lehetnek, ha a vezetőben nincs meg az azonosulás képessége, amelynek segítségével könnyedén, nem görcsösen végzi munkáját. A kapcsolatteremtés képességének is meg kell lennie a mai vezetőben. Különösen nagy jelentősége van ennek, ha a vezetés kereskedelmi, nemzetközi vonatkozásait tekintjük. Szokás ezt a feltételt diplomáciai érzéknek is nevezni, és talán ez mutathatja legjobban, hogy valójában miről is van szó. Különleges helyet foglal el a képzelőtehetség is. A sikeres vezető nyilvánvalóan rendelkezik azzal a képességgel. hegy tárgyi tudását képzelőerővel párosítva, megtalálja a helyzethez illó megoldást. Nem egy esetben a vezető sikerét abban lehet lemérni, hogy olyan ügyekben tud megfelelő döntéseket hozni, új változatokat, kidolgozni, amelyekben mások tanácstalanná váltak. Nem pusztán ötletgazdagságról van szó, hanem az adott feltételrendszerben, gazdasági helyzetben kell átlagoson felüli kombinációs készséggel rendelkezni. A sikeres vezetői tevékenység igényli a változások befogadására való képességet, ami annyit tesz: lépést tartani a munkát közvetlenül érintő tudományos haladással. Ügyelni kell azonban arra is, hogy az intézményesen biztosított ismeretszerzés legtöbbször kiegészítendő a speciális érdeklődés függvényében. Bár lehetne folytatni a sort, végül mégis a döntésre való képességet említjük befejezésül. Van olyan felfogás, hogy a vezetés nem más, mint folyamatos döntés. Ez kissé túlzásnak tűnhet, annyi azonban feltétlenül igaz belőle, hogy a vezető legfontosabb ténykedése a döntéshozatal. Erre már az ókori bölcselő, Seneca is rámutatott, amikor a következőt mondta: „Ha tudod a célt, vezet a sors, ha nem, dobál a sors; tudod, melyik kikötőbe igyekszel, jó szelet is kapsz." Vannak ennél szárazabb, gyakorlatiasabb megfogalmazások. A vezető feladata különbséget tenni, a lényeget megtalálni. Ebben már némileg érzékelhetjük a döntés nehézségfokát, hiszen nem mindegy, hogy miben döntünk. Itt rendkívül fontos feltételek az előrelátás és a kockazati érzék, amelyeket csak hosszú tapasztalattal lehet megfelelő szinten elsajátítani. Áttekintettünk néhány olyan feltételt, amelyek külön-külön és együttesen is fontosak lehetnek a sikeres vezetői tevékenység kialakításában. Olyan tulajdonságokról esett szó, amelyek többségükben fejleszthetők, megtanulhatók, csak egyetlen dolog az, amiben mindenki magára van utalva, mégpedig annak eldöntése, hogy milyen mértékben tudja saját magát átadni a munkájának. Egy jó tanács: csak az lehet jó vezető a szocialista társadalomban, aki harmonikus egyensúlyt tud teremteni a társadalmi célok és az önmegvalósítás között. Marosi János bemutatkoiasa Régi probléma, hogy vi- Csongrád megyei AGROKER francia öntözőberendezés Hszonylag kevés öntözhető te- rendezett. Kiderült, hogy a cencét vásárolta meg, amelyrület van mezőgazdaságunk- rendelkezésre álló technikai bőj már az idén 100 darabot ban, de még a rendelkezésre álló kapacitást is csak részben hasznosítják az üzemek. Hogy miért? Erre világos feleletet adott tegnap a Felgyőn megtartott öntözési bemutató, amelyet a Csongrád megyei Öntözési Operatív Bizottság, valamint a Felgyői Állami Gazdaság és a berendezések régi típusúak, gyártottak Cibakházán, és elavultak. Működésükhöz sok CK—100-as márkajellel keember munkaerejére volna rülnek forgalomba. szükség. S ma már a mezőgazdaságban sincs — kiváltképp szezon munkára fogható — munkaerő-felesleg. A szekszárdi MEZŐGÉP pedig egyszerre egy egészen új korszerű óntözőgépcsaládot fejlesztett ki. Ezek közül r • H " r 'a. ' r Uj számítógép A Videoton fejlesztési in- munkák gépesítésére, Labotézetében elkészült az R—5 ratóriumi mérések automajelzésű irodai kis számítógép tizálására és egyszerűbb nullszériája. Az új számító- gyártási folyamatok irányigép íöbhek között ügywiteft fására alkalmas, (MTI,) Felgyőn azonban már a őszinte elismerést aratott legújabb, a legfejlettebb többek között a Sió 200-as technika mutatkozott be: a műszáltömlős csévélhető vejövő öntözőgépei, amelyek zetékekkel működő berendeminden bizonnyal már a zés, amely teljes szerelvényközeljövőben meghódítják a nyel egyszerre 28 hektár temagyar mezőgazdaságot. A rületei tud öntözni, bemutató megmutatta, hogy A cibakháziak gépe elsőa hazai öntözögép és beren- sorban a magas kultúrák — dezésgyártás megújulásáért kifejlett kukorica, szőlő és elsősorban a Szekszárdi Me- sövénygyümölcsösök öntözézőgazdasági Gépjavító és sére alkalmas. Szolgáltató Vállalatot, vala- Valamennyi bemutatott mint a cibakházi Vörös Csil- gép és berendezés máris lag Tsz-t illeti elismerés. Ez megrendelhető a Csongrád •utóbbi egy világszínvonalú megyei AGROKER-töl. f