Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

VASÁRNAP, 1974. AUGUSZTUS 4. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 A hattyúk tava. Előadás a Dóm téren este 8 órakor. Fotóklubok X. Szegcdi Szalonja. Fotókiállítás megnyitása a Bartók Béla Művelődési Központban, délben 12 órakor. Kass János, Reich Károly és Würtz Ádám Shakespearc-illusztrációi, kisplasztikák, plakettek, érmek. Kiállítás a Képcsarnok bemutatótermében, hétfőtől. Szeged környéki népélet, tékák, ládák, szőrhímzések. Néprajzi kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban. Megnyitó délben fél 12-kor. XV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Fcrenc-emlékkiállítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. A tápai gyékényszövés. Kiállítás a tápéi művelődési házban, augusztus 24ig. Nemzetközi Gokartverseny. Széchenyi tér, délelőtt 10 órától. Nemzetközi Kézilabda Kupa. Döntők az újszegedi Kisstadionban. Természetjárók országos találkozója. Szabálytalan karrier Odefte-Odilia: Nyina Pavlova Íme, egy szabálytalan művészkarrier. Mert annak nevezte életpályáját Nyina Pavlova, a minszki balett szólótáncosnője, aki A hatytyúk tava ma esti szegedi előadásán Odette-Odilia szerepét táncolja. — Valóban nem szabályos karrier az enyém, bár már parányi gyermekként is táncosnő szerettem volna lenni, öntevékeny művészeti csoportban dolgoztam, a Belorusz Állami Táncművészeti Iskolában mindössze két évig tanultam. Legkedvesebb szerepem a Csipkerózsika című balettben Auróra. Azért nőtt annyira a szívemhez, mert — bár ezt a szerepet szinte kizárólag befutott balerinák táncolják — nekem ez volt az első főszerepem. A közelmúltban ismét. nagyon jelentős feladatot kaptam. V. M. Jelizarjevnek, fiatal vezető balettmesterünknek új. modern hangvételű balettjében, a Carmen-szvitben táncolom a címszerepet. Nagy izgalommal és szeretettel készültem ennek a szerepnek eltáncolására, melyet nemrég mutattunk be Minszkben, mostani. magyarországi turnénk során pedig Budapesten fogom táncolni Carment. A modern baletthez való jó viszonyunkat meghatározza vezető balettmesterünk hozzáállása. felkészültsége, kísérletező kedve, amire igazán nem panaszkodhatunk. Odiliát. Így is fogalmazhatnánk. ez a szerep balerinaavató. Amikor a szegedi előadásra terelődik a szó, a hatalmas nézőtérről beszélgetve hirtelen felbukkan egy emlék. — Kijevben vendégszerepeltünk néhány évvel ezelőtt, a hatalmas méretű, 6 ezer nézőt befogadó Kultúra Palotájában. A Don Quiote című balettben Kittri szerepét táncoltam. Javában folyt az előadás, amikor észrevettem. hogy kibomlott a balettcipőm fűzője. Igyekeztem a kulisszák mögé táncolni, de minden próbálkozásom kudarcba fulladt. Partnerem nem érezte a kínjaimat. Így aztán lengő cipőfűzőkkel és rettenetes izgalommal táncoltam végig az előadást. Azóta nagyon vigyázok, és Szegeden is fokozott gondossággal fűzöm be a balettcipőt. T. L. Díszletezők Számukra reggel kezdődik az előadás Diákok és szakemberek, södő félhomályban lesznek különben színházban dolgo- csak részesei az élménynek, zók. A nézők nemigen lát- az előadás varázsának. Vanják őket, hacsak napközben el nem vetődnek a Dóm tér naptól áttüzesedett, izzó falai közé, s arra is akad energiájuk, hogy megálljanak a süppedős aszfalton. Csak ekkor láthatják a tüzelő ég alatt sokmázsás hinak azonban jónéhányan, e nagy mű láthatatlan szereplői, akik számára reggel gördül föl a képzeletbeli függöny, s kezdődik az előadás: maga a szabadtéri. Nappal is él a tér, nappal is szolgál élményekkel. A dak, állványok, kocsik fölé nézők estéli, reflektoroktól vigörnyedő félmeztelen ala- lágos hűvösét ismerik, az kokat, a tér nyelvén: a dí- előadást magát. Ekkor már szitokét. Este, amikor ki- nem érződik a naptól átgyúlnak a reflektorok s izzott díszletek enyv- ésfesfényár önti el a színpadot, este eltűnnek a színfalak mögött, s csak halovány sziluettjük látszik a felvonásközökben, a fényfüggöny vakító sugara mögötti félhomályban, amint eltűnnek és újjászületnek a sokmázsás díszletmonstrumok. * A néző számára este kezdődnek a játékok, a hűvöVarázslóhoz méltó varázslat Rotbart: 3akov Botvínnik Magas, markáns energikus, Jó néhány nagyszerű balett főszerepét táncolta príar Nyina. Amatőr csoportból indult, ma vezető táncosnő. Amiről kislányként dott. — Szuvorov tábornok mondta egyszer: nincs olyan katona, aki ne akarna tábornok lenni. Hogy mit jelent a balettben a tábornokság? Természetesen azt, hogy minden balettintézeti növendék, minden kartáncos szólószerepről álmodik, mindenki vezető táncosnő szeretne lenni. Ehhez persze, a tehetségen kívül, sok-sok munkára, gyakorlásra és lemondásra van szükség. Ügy érzem, A hattyúk tava Odette-Odiliája ilyen „tábornok-szerep", ezért is mondhatom, hogy pályafutásom egyik legfontosabb alakítása. Valahogy minden táncosnő így van ezzel a szereppel: az az igazi balerina, aki jól eltáncolja Odetteerős testalkatú, arcú, rendkívül mindig mosolygó férfi. Könnyen barátkozik; szereti a társaságot. — Röviden így jellemezhetnénk Jakov Mihajlovics Botvinnikot, a minszki balett tagját, álmo- akj A hattyúk tava előadásain több szerepben is bemutatkozik a közönségnek. A fanfárok felharsanása előtt, idejében helyet foglal öltözőjének tükrénél. Határozott mozdulatokkal választja ki a festéket, magakészíti el a sminket. Varázslóhoz méltó varázslat; pár vonással még hangsúlyozottabbá teszi az orr, a szem és a szemöldök vonalát, a nem létező ráncokat is láthatóvá nagyítja — fésülik már a parókát is. Hamarosan Rotbart, a varázsló néz ránk a tükörből. Fotósok ankétja Ma, vasárnap délben nyitja meg Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban a magyarországi fotóklubok tizedik szegedi szalonját dr. Laczó Katalin, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője. Immár tizedszer rendezi meg' a Bartók Béla Művelődési Központ és a Szegedi Fotóklub a megyei és a városi tanács, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet támogatásával a szegedi szalont, a magyar fotókluboknak az országban egyedülálló, klubonkénti bemutatkozását. A kiállítás nemcsak a nézők számára érdekes, mint az ünnepi hetek egyik jeles tárlata, hanem a szakmabeliek, az. alkotók számára is, mivel egyedülálló lehetőséget biztosít az összehasonlításra, a fejlődés, stagnálás, vagy éppen visszafejlődés klubonként felmérésére. Éppen ezért rendez minden esztendőben szakmai ankétot. konferenciát a Népművelési Intézet Szegeden, a szalon megnyitása előtt. Tegnap, szombaton Réti Pál fotóművész nyitotta meg az ankétot a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztálya nevében, azután dr. Lajos Sándor fotóművész, a Szegedi Fotóklub tagja tartott szakmai bemutatót. Előadásában az ország fotóklubjai Szegedre jött képviselőinek beszélt az egyes klubok munkájáról, a magyar fotóművészet helyzetéről — a kiállított anyag tükrében. — Már gyermekkoromban nagyon szerettem táncolni. Könnyedén sajátítottam el az orosz tánc legnehezebb fogásait is. Persze, csak kedvtelésből, a magam örömére táncoltam, eleinte nem is gondoltam arra, hogy ezt válasszam hivatásomnak. Így, csak tizenhat éves koromban — szüleim és rokonaim biztatására — jelentkeztem a leningrádi balettA maszkirozás percei tek főbb szerepeiben léptem lírai szerepekben. Ezért szífel. Többek között a Rómeó vesen tanulom és élvezettel és Júliában, a Csipkerózsi- mutatom be a különböző néfcában, o Hamupipőkében. — Miért hagyott fel ezekkel? — Hamarosan észrevettem, hogy alkatomnak, vérmérsékletemnek inkább az enerintézetbe. Tanulmányaim vé- gikusabb szerepek felelnek geztével, legelső szerepem a Don Quijote Espadója volt. Eleinte a klasszikus baletmeg. Ügy érzem, karakterfigurák megjelenítésében többre vagyok képes, mint pek táncait. Gyakran lépek fel orosz, cigány, spanyol tánccal. Szeretem ezeket a szerepeket: sokszínűek, változatosak. J. M. Botvinnik a varázsló mellett magyar és spanyol tánccal is bemutatkozik a Dóm téri színpadon. L. Zs. tékillatú kipárolgása. Már nem tudnak részesei lenni a tér nappali világának, a produkció születésének. Végülis csak nézői a produkciónak. Közös munka a színház. Színészek, rendezők, világosítók, öltöztetők, díszletezők együttes munkájának eredménye. S éppen róluk, a díszítőkről érdemes külön is beszélni. Számukra reggel kezdődik az előadás. Le kell bontani délig az előző napi díszleteket, s délután felállítani az esti színpadképet. Sokmázsás emelvények, hidak, lépcsők és falak lódulnak helyükre kezükben. A sülylyedő aszfaltban akadozó, apró kerekeken nehézkesen gördülnek a tonnás kocsik. De történjék bármi, délutánra már állnia kell a díszleteknek. Tíz-tizenöt méteres falak léceire kulcsolódnak görcsösen az ujjak, s mozdulnak a ritka nehéz díszletek.. Itt nincs zsinórpadlás: minden a kézen múlik, az erőn és az ügyességen. Ezen múlik, hogy estére állnak-e a díszletek, s ezen múlik a másik, a társak testi épsége is. Mert veszélyes a pillanatnyi kihagyás, az izmok lazulása. Este, amikor kigyúlnak a reflektorok, már a könynyebbje következik. A hűvösségben tizenkét órai munka után is könnyebben engedelmeskednek az izmok s az sem baj, hogy a felvonások között sietni kell a változásokkal, hogy a félhomályban a másodpercekkel azelőtt még fénylő reflektoroktól elvakult statiszták és színészek között kell cipelni a hidakat, falakat és lépcsőket, s már az sem baj, hogy a munkanap az éjszakába nyúlik, a tér estéli nyüzsgésébe. S a tizenhatórás műszak után másnap reggel újra kezdődik a produkció, a kezekben ismét meglendülnek az izzó ég alatt a sokmázsás díszletek. Üj nap kezdődik a téren. Szávay István Csajkovszkij klasszikus balettjének, A hattyúk tavának második felvonását ábrázolja képünk. Éjszakai jelenet az erdei tisztáson fekDélután Szavay vö tavon: hattyúk népesítik István újságíró tartott vitaindító előadást a klubkollekciók tartalmi törekvéseiről. A konferencia ma délelőtt folytatódik: a klubok képviselői megbeszélik, hogy milyen aktuális feladataik lesznek az ország felszabadulása 30. évfordulójának esztendejében, be a színpadot, bagolyszárnyú gonosz varázsló röpköd a táj fölött, a hattyúkat kémleli, s megfélemlíti a tisztásra érkező hattyúlányokat. Hamarosan érkezik a herceg, hogy megkeresse zsákmányát, a sebzett hatytyút. Pillanatfelvétel a minszkiek előadásának hangulatos második felvonásától. Siflis József felvételei