Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

HÉTFŐ, 1974. AUGUSZTUS 19. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1474 Turandot. Előadás a Dóm téren, ma, hétfőn este 8 órakor. Táncra, muzsikára. Az Állami Népi Együttes vendégjátéka a Dóm téren, kedden este 8 órakor. XV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16-ig. Fotóklubok X. Szegedi Szalonja. Fotókiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A tápai gyckényszövés. Kiállítás a tápéi művelődési házban, augusztus 24-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szgatember l-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Meiocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékkiállítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. Szeged környéki népélet, tékák, ládák, szőrhímzések. Néprajzi kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A szegedi fűszerpaprika története. Kiállítás a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, szeptember 10-ig. Nemzetközi salakmotorverseny a SZEOL-stadionban, ma délután 4 órától. Kajak-kenu országos verseny a Tiszán ma délután 4 órától, és kedden délelőtt 9 órától. A Falusi Spartakiád országos döntője. Megnyitó a Vasutas-stadionban, ma délelőtt 9 órakor. Versenyek ma és kedden délelőtt. Hétfőn kezdődik Budapesten a közgazdász világkongresszus Holnap véget érnek az ünnepi hetek Kialakult a állandó Papp Gyula nyilatkozata a Játékok idei sikeréről és jövő évi terveiről Holnap, kedden este utoljára csendülnek föl a f&nfárok a Dóm téren. Befejeződnek a Szegedi Ünnepi Hetejc is, melyek gazdag műsoraikkal, jó másfél hónapon keresztül tartották a hazai érdeklődés középpontjában Szegedet. Tegnap délelőtt Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottságának elnöke sajtótájékoztatón nyilatkozott a nyárévad legfontosabb eredményeiről, tapasztalatairól. — Sikeresnek mondhatjuk az idei ünnepi heteket, a város felkészült, hogy hagyományos rendezvénysorozatával országos igényeknek feleljen meg. A közel száz rendezvényről 400—450 ezer látogatót jelentettek, elsősorban magyarokat, kevesebb külföldit. Pillanatnyilag ez a város teherbíró képessége. az idegenforgalom teljes kapacitása. A szegediek vendégszeretettel fogadták az ideérkezőket, nem rajtuk múlott, hogy a lehetőségeik közül idén hiányzott például a strand, melyről a jövőben semmiképpen sem szeretnénk lemondani. Az ünnepi hetek — különös szenzációk nélkül is — azzal a legfontosabb eredménnyel zárhatók, hogy a fesztivál közönsége állandósult; garanciát ígérve az elkövetkezendő évekre is. Terveinket sikeresen valósítottuk meg: rendezvényeink iránt a vártnál is nagyobb kereslet mutatkozott. A szabadtéri játékok — A Játékok nem tartogattak meglepetéseket, mégis idei előadásait elképzeléseniken felüli érdeklődés kísérte. A tavalyinál kevesebb előadást több néző látta, jó 75 ezer, így természtesen az egy előadásra jutó látogatók száma az utóbbi évek átlaga fölött van. — Másodszor szerepelt teljes társulatával Szegeden a Budapesti Nemzeti Színház. Vörösmarty történelmi drámáját a Czillei és a Hunyadiakat Marton Endre — a tavalyi Mózeshez hasonlóan — sajátosan szegedi, dómszínpadi arculatával tervezte meg A budapestiek előadását itt láthatta a közönség kétszázadszor — mégis először, hiszen eltért a budapesti kőszínházitól. A kritikai vélemények megoszlottak; mi színvonalas, jó produkcióként tartjuk számon, sikere tovább erősít bennünket meggyőződésünkben, hogy a szabadtéri színpadon rendszeresen játsszunk prózát Kacsóh János vitéze — a tavaly jól összeszokott együttessel — ismét csaknem 25 ezer nézőnek nyújtott magas szintű szórakozást. Az évad egyik nagy meglepetése volt a minszki balett vendégszereplése —, Csajkovszkij klasszikus remekével — A hattyúk tavával. A meglepetés mindenekelőtt abban volt, hogy a két előadásra elővételben keltek el a jegyek. — Legkiemelkedőbb zenei eseménynek a Turandot bemutatását szántuk. Mint ismeretes, a művet először 1938-ban játszották a dómszínpadon, majd a felújított játékoknak is egyik legszebb előadása volt 1965-ben. Sajnos. idén nehezen sikerült megszervezni a nemzetközi társulatot, több lemondás után alakult ki a végleges szereposztás. Á bemutató színvonalával mégis elégedettek lehetünk. Szinetár Miklós rendezőnek és Vaszy Viktor karmesternek sikerült megismételni az 1965-ös előadások tömörségét, feszültségét. Meglepő viszont, hogy a mű iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. Az érdekesek közül Delfina Ambro. ziakot és Gregor Józsefet dicsérhetjük maradéktalanul. Az évadot az Állami Népi Együttes Táncra, muzsikára című új műsora zárja, mely a népművészet eredeti nyelvén szól a nézőkhöz, mintegy 18 ezer főnyi közönségnek szerezve felejthetetlen estéket. A kiegészítő rendezvények Az idén is méltó társai voltak a Dóm téri előadásoknak a kiegészítő rendezvények. Mindinkább kinövik a nevükben viselt kiegészítő jelző kereteit. Különösen a kiállítások változatosságát. közelebbről, a képzőművészeti bemutatók sokféleségét dicsérhetjük. Valóságos képzőművészeti fesztiválról beszélhetünk tnár Szegeden, az ünnepi hetek új, jellegzetes arculatáról. Bizonysága ennek a 11 egyéni és kollektív tárlat. A nyári tárlat országos jellegével, ha nem is adta a magyar képzőművészeti élet teljes keresztmetszetét, de alkalmat adott képzőművészeti életünk helyzetének felmérésére. Az egyéni kiállításokban a bátor kísérletező kedv, az újat keresés szándéka tetszett. Meiocco Miklós, Mészáros Dezső, Kokas Ignác, Kátai Mihály bemutatkozása, egyszerre. olyan teljesítmény. amelyre a város ritkán vállalkozik. — Az ipari vásár régi céljait követte: megteremteni az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozóját, szolgálni a negyedik ötéves terv ipari és mezőgazdasági célkitűzéseit, fórumot teremteni a határmenti árucsere-kapcsolatok bővítésére. Ugyanakkor alkalmat adott üzletkötésekre, közvéleménykutatásra — minderre megváltozott külsővel, megnőtt alapterületen. Kétszázhatvanhat kiállító vállalat szerepelt: hazánk 19 megyéjéből 17 jelentkezett (Szegedről, illetve Csongrád megyéből 65), 47 cég képviselte a jugoszláv ipart, egy az olaszt — vagyis a vásár ténye is reprezentálja az ünnepi hetek nemzetközi jellegét. Új színt jelentettek a kiállítások sorozatában a Mihályteleken rendezett paprikatörténeti és a Tápén bemutatott gyékényes kiállítások', valamint a szegedi kőolaj- és földgázkutatás eredményeit fölmutató múzeumi anyag. — Különösen gazdagnak mondható a nyár tudományos programja, mely tulajdonképpen a város egyetemi, tudományos életének jelentőségét érzékelteti. A pedagógiai nyári egyetemre közel 400 hallgató jelentkezett — a 270 közművelődésben dolgozó pedig tömeges részvételével keltett figyelmet a művelődéselméleti nyári egyetemen. A teljesség igénye nélkül tallózva a programokban, feltétlenül ki kell emelni a szegedi ifjúsági napokat. Megrendezését, bővítését a jövőben is fontos politikai feladatnak tartjuk. .— Hiányzott most az ünnepi hetekről a szakszervezeti néptáncfesztivál, helyét a hazai együttesek minősítő versenyei és az újszegedi néptáncbemutató foglalta el. A SZOT már jelentős lépéseket tett a jövő évi fesztivál és gálaest előkészítésére. A kiállítások mellett az ünnepi hetek jeles eseményei közé számítottak az orgonahangversenyek és a Muzsikáló udvar koncertjei. A sportversenyeket 50—55 ezer néző látta. Nagyon örültünk az intézmények, vállalatok kezdeményező kedvének, aktivitásának, melyek különösen a Szegedhez csatlakozott községek művelődési otthonainak programjaiban kamatoz, tak. Az ünnepi hetek nemzetközi jellegét ma már nem kell fölfedezni, hiszen a nézők mellett számos külföldi közreműködő is szerepelt a különböző programokban, szabadtéri játékoktól a sportversenyekig. jékoztatójából említenék néhány adatot, melyek összessége arra enged következtetni, hogy vendégforgalmi rekordra számíthatunk. A tavalyihoz képest huszonöt százalékkal nőtt a turista-, 22 százalékkal a fizetővendég. és 149 százalékkal a kempingforgalom. Százhárom városnéző csoportot vezettek, 12 különvonat, 200 különbusz érkezett Szegedre, és megszámlálhatatlan egyéni turista. Vendégeink ellátása alapjában véve megfelelőnek mondható. Jövő évi tervek — A szabadtéri játékokat 1975-ben július 19. és augusztus 20. között rendezzük. A szabadtéri igazgatósága arra törekszik, hogy a jövő évi programot felszabadulásunk 30. évfordulójának jegyében szervezze meg. Előreláthatóan Erkel Bánk báwjával nyitunk. Időszerűnek látszik Kodály Háry Jánosának műsorra tűzése, s elképzeléseinkbe kitűnően illeszkedik a szakszervezeti együttesek nemzetközi fesztiváljának gálaestje. A program további része még nem végleges. Szó van a szófiai opera vendégjátékáról, melyről csak az őszi tárgyalások után mondhatunk bizonyosat. Nikolényi István A Nemzetközi Közgazdasági Társaság IV. világkongresszusát augusztus 19. és 24. között Budapesten tartja. Minden várakozást meghaladóan a kongresszusra 74 országból több mint 1600 közgazdász jelentette be részvételét, hazánkat 230 szakember képviseli. A Szovjetunióból mintegy 250 közgazdász érkezett, a többi szocialista országból pedig 340. Az Egyesült Államokból 86, az NSZK-ból 115, Japánból 12, Ausztráliából 23 szakember jött el a világtalálkozóra, s nagy számban vesznek részt a fejlődő országok közgazdászai is. A világkongresszus hétfőn kezdi meg munkáját. Fritz Machlup amerikai professzornak, a társaság leköszönő elnökének ünnepélyei megnyitója után az első plenáris ülésre kerül sor, amely az integráció típusaival foglalkozik. A kongresszus második plenáris ülését délután tartja, amelyen azt vizsgálják, hogy van-e az integrált területnek optimális nagysága. I. H. Abdel-Rahman, az ENSZ iparfejlesztési szervezetének főigazgatója a IV. közgazdász világkongresszus megnyitására vasárnap Budapestre érkezett. Itt-tartózkodása során megbeszélést folytat dr. Szita Jánossal, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetőjével hazánk és az UNIDO együttműködésével kapcsolatos kérdésekről. Parasztok Wladyslaw Reymont Nobel-díjas regénye, amelyből a Parasztok című tévéfilm készült, korántsem egyszerűen a Boryna-család története. Hanem hatalmas tabló, általános érvényű kép a lengyel falu világáról — bár a színhely mindvégig ugyanaz a helység, Lipce; a paraszti mentalitás lélektani mélységű, drámai töltésű elemzése — bár a főszereplők kevesen vannak s jellemük nem változik, nem „fejlődik" a regényfolyam befejezéséig. Jan Rybkowski, a lengyel filmművészet egyik jelentős egyénisége „ültette át" Reymont hömpölygő epikáját képernyőre. Ezúttal valóban átültetésről van szó, hiszen a- rendező csak a legszükségesebb változtatásokat hajtotta végre, s tartalmát, hangulatát, művészi céljait tekintve a regényhez hű filmet készített. Ideális helyszíneken — reymonti tájban, a népi építészet remekei között — forgattak, és a számtalan régi szokás, hagyomány, népművészeti alkotás sokszor kimerítően részletes bemutatásával, a jónéhány tökéletesen komponált, hatásos, nagy képi erejű felvétellel sikerült korhű atmoszférát teremteni. Ami még teljes és hangsúlyos a filmben: a falu szociális, társadalmi megosztottságának ábrázolása. A falu férfiai, asszonyai a tévéalkotásban is jól megkülönböztethető típusok, mindazonáltal a jellemábrázolás árnyaltságát, a szereplők viselkedésének, tetteinek azt a bonyolult lélektani megalapozottságát, amely Reymont regényét a világirodalom legnagyobbjai közé emelte — hiányoljuk Rybkowski filmjéből. A tizenhárom részre tördelt, sorozatban, hetenként közvetített mű — szükségszerűen — epizódokra bomlott, amelyek ugyan jellemző és fontos történéseket dolgoztak fel, szereplőik azonban gyakran homályban maradó indokok alapján cselekedtek. Nem kapott elég hangsúlyt az öreg Boryna, valamint a fia, Antek egyéniségének — paraszti élet alakította — ellentmondásossága: a földhöz és a szeretett nőhöa egyforma szenvedéllyel ragaszkodnak, számukra egyikről a másikért lemondani szükség és lehetetlenség egyszerre. Kitűnő léngyel színészeket láttunk a sorozat filmjeiben, közülük Boryna és Jagna szerepében Wladyslaw Hancza és Emília Krakowska oldotta meg legjobban feladatát. S. E. Vendégforgalom — Végső adatokkal még nem rendelkezünk. Csupán az idegenforgalmi hivatal táMeghalt Rábai Miklós Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Rábai Miklós koreográfus, Kossuth-díjas, érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes igazgatója. a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke 53 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Halálával súlyos veszteség érte kulturális életünket, a magyar n'éptáncművészetet. Temetéséről később intézkednek. KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES, MAGYAR TÁNCMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE. A szegedi tudományegyetemen biológia—kémia szakon szerzett tanári oklevelet, majd 1945-től 1948-ig Békéscsabán volt gimnáziumi tanár, itt lett a balassi táncegyüttes vezetője. 1948-tól 1952-ig a Testnevelési Főiskola tánc-főtanszakának, 1949-től 1953-ig a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolának is tanára volt. 1950-ben koreográfusként kapcsolódott be az Állami Népi Együttes munkájába, amely azóta elválaszthatatlan lett I nevétől. Főrendezője, majd 1971-től igazgatója volt annak az együttesnek, amely Európa, Ázsia és Amerika több mint 30 országában tette ismertté a magyarországi néptáncművészetet. Ezekben a napokban Szegeden vendégszerepel együttese, mely holnap, augusztus 20-án — immár fájdalmasan végleges tényként — Rábai Miklós utolsó nagyszabású, egész estét betöltő műsorával zárja a szegedi játékokat. Az együttes Szegeden tartózkodó művészei már kimond va-kimondatlanul sokat aggódtak érte, tudták, milyen súlyos beteg. Halála a táncművészet pótolhatatlan vesztesége.