Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

HÉTFŐ, 1974. AUGUSZTUS 19. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1474 Turandot. Előadás a Dóm téren, ma, hétfőn este 8 óra­kor. Táncra, muzsikára. Az Ál­lami Népi Együttes vendég­játéka a Dóm téren, kedden este 8 órakor. XV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum kép­tárában, szeptember 16-ig. Fotóklubok X. Szegedi Sza­lonja. Fotókiállítás a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, augusztus 20-ig. A tápai gyckényszövés. Ki­állítás a tápéi művelődési házban, augusztus 24-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Mű­velődési Központban, szga­tember l-ig. Mészáros Dezső szobrász­művész szabadtéri szoborki­állítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Meiocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Közmű­velődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékkiállítás a Somogyi-könyvtár olvasó­termében, augusztus 20-ig. Szeged környéki népélet, té­kák, ládák, szőrhímzések. Néprajzi kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, augusztus 20-ig. A szegedi fűszerpaprika története. Kiállítás a Móricz Zsigmond Művelődési Ház­ban, szeptember 10-ig. Nemzetközi salakmotor­verseny a SZEOL-stadion­ban, ma délután 4 órától. Kajak-kenu országos ver­seny a Tiszán ma délután 4 órától, és kedden délelőtt 9 órától. A Falusi Spartakiád orszá­gos döntője. Megnyitó a Vasutas-stadionban, ma dél­előtt 9 órakor. Versenyek ma és kedden délelőtt. Hétfőn kezdődik Budapesten a közgazdász világkongresszus Holnap véget érnek az ünnepi hetek Kialakult a állandó Papp Gyula nyilatkozata a Játékok idei sikeréről és jövő évi terveiről Holnap, kedden este utoljára csendülnek föl a f&nfá­rok a Dóm téren. Befejeződnek a Szegedi Ünnepi Hetejc is, melyek gazdag műsoraikkal, jó másfél hónapon keresztül tartották a hazai érdeklődés középpontjában Szegedet. Teg­nap délelőtt Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottságának elnöke sajtótájékoztatón nyi­latkozott a nyárévad legfontosabb eredményeiről, tapasz­talatairól. — Sikeresnek mondhat­juk az idei ünnepi heteket, a város felkészült, hogy ha­gyományos rendezvénysoro­zatával országos igényeknek feleljen meg. A közel száz rendezvényről 400—450 ezer látogatót jelentettek, első­sorban magyarokat, keve­sebb külföldit. Pillanatnyilag ez a város teherbíró képes­sége. az idegenforgalom tel­jes kapacitása. A szegediek vendégszeretettel fogadták az ideérkezőket, nem rajtuk múlott, hogy a lehetőségeik közül idén hiányzott pél­dául a strand, melyről a jövőben semmiképpen sem szeretnénk lemondani. Az ünnepi hetek — különös szenzációk nélkül is — azzal a legfontosabb eredménnyel zárhatók, hogy a fesztivál közönsége állandósult; ga­ranciát ígérve az elkövetke­zendő évekre is. Terveinket sikeresen valósítottuk meg: rendezvényeink iránt a várt­nál is nagyobb kereslet mu­tatkozott. A szabadtéri játékok — A Játékok nem tarto­gattak meglepetéseket, még­is idei előadásait elképzelé­seniken felüli érdeklődés kí­sérte. A tavalyinál kevesebb előadást több néző látta, jó 75 ezer, így természtesen az egy előadásra jutó látogatók száma az utóbbi évek átlaga fölött van. — Másodszor szerepelt tel­jes társulatával Szegeden a Budapesti Nemzeti Színház. Vörösmarty történelmi drá­máját a Czillei és a Hunya­diakat Marton Endre — a tavalyi Mózeshez hasonlóan — sajátosan szegedi, dóm­színpadi arculatával tervezte meg A budapestiek előadá­sát itt láthatta a közönség kétszázadszor — mégis elő­ször, hiszen eltért a buda­pesti kőszínházitól. A kriti­kai vélemények megoszlot­tak; mi színvonalas, jó pro­dukcióként tartjuk számon, sikere tovább erősít bennün­ket meggyőződésünkben, hogy a szabadtéri színpadon rendszeresen játsszunk pró­zát Kacsóh János vitéze — a tavaly jól összeszokott együttessel — ismét csak­nem 25 ezer nézőnek nyúj­tott magas szintű szórako­zást. Az évad egyik nagy meglepetése volt a minszki balett vendégszereplése —, Csajkovszkij klasszikus re­mekével — A hattyúk tavá­val. A meglepetés min­denekelőtt abban volt, hogy a két előadásra elővételben keltek el a jegyek. — Legkiemelkedőbb zenei eseménynek a Turandot be­mutatását szántuk. Mint is­meretes, a művet először 1938-ban játszották a dóm­színpadon, majd a felújított játékoknak is egyik legszebb előadása volt 1965-ben. Saj­nos. idén nehezen sikerült megszervezni a nemzetközi társulatot, több lemondás után alakult ki a végleges szereposztás. Á bemutató színvonalával mégis elége­dettek lehetünk. Szinetár Miklós rendezőnek és Vaszy Viktor karmesternek sikerült megismételni az 1965-ös elő­adások tömörségét, feszültsé­gét. Meglepő viszont, hogy a mű iránti érdeklődés elma­radt a várakozástól. Az érde­kesek közül Delfina Ambro. ziakot és Gregor Józsefet dicsérhetjük maradéktalanul. Az évadot az Állami Népi Együttes Táncra, muzsikára című új műsora zárja, mely a népművészet eredeti nyel­vén szól a nézőkhöz, mint­egy 18 ezer főnyi közönség­nek szerezve felejthetetlen estéket. A kiegészítő rendezvények Az idén is méltó társai voltak a Dóm téri előadá­soknak a kiegészítő rendez­vények. Mindinkább kinö­vik a nevükben viselt kiegé­szítő jelző kereteit. Külö­nösen a kiállítások változa­tosságát. közelebbről, a kép­zőművészeti bemutatók sok­féleségét dicsérhetjük. Való­ságos képzőművészeti feszti­válról beszélhetünk tnár Szegeden, az ünnepi hetek új, jellegzetes arculatáról. Bizonysága ennek a 11 egyé­ni és kollektív tárlat. A nyá­ri tárlat országos jellegé­vel, ha nem is adta a ma­gyar képzőművészeti élet tel­jes keresztmetszetét, de al­kalmat adott képzőművészeti életünk helyzetének felmé­résére. Az egyéni kiállítások­ban a bátor kísérletező kedv, az újat keresés szándéka tetszett. Meiocco Miklós, Mé­száros Dezső, Kokas Ignác, Kátai Mihály bemutatkozása, egyszerre. olyan teljesít­mény. amelyre a város rit­kán vállalkozik. — Az ipari vásár régi cél­jait követte: megteremteni az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozó­ját, szolgálni a negyedik öt­éves terv ipari és mezőgaz­dasági célkitűzéseit, fórumot teremteni a határmenti áru­csere-kapcsolatok bővítésére. Ugyanakkor alkalmat adott üzletkötésekre, közvélemény­kutatásra — minderre meg­változott külsővel, megnőtt alapterületen. Kétszázhat­vanhat kiállító vállalat sze­repelt: hazánk 19 megyéjé­ből 17 jelentkezett (Szeged­ről, illetve Csongrád megyé­ből 65), 47 cég képviselte a jugoszláv ipart, egy az olaszt — vagyis a vásár ténye is reprezentálja az ünnepi he­tek nemzetközi jellegét. Új színt jelentettek a ki­állítások sorozatában a Mi­hályteleken rendezett papri­katörténeti és a Tápén be­mutatott gyékényes kiállítá­sok', valamint a szegedi kő­olaj- és földgázkutatás ered­ményeit fölmutató múzeumi anyag. — Különösen gazdagnak mondható a nyár tudomá­nyos programja, mely tulaj­donképpen a város egyetemi, tudományos életének jelentő­ségét érzékelteti. A pedagó­giai nyári egyetemre közel 400 hallgató jelentkezett — a 270 közművelődésben dol­gozó pedig tömeges részvé­telével keltett figyelmet a művelődéselméleti nyári egyetemen. A teljesség igé­nye nélkül tallózva a prog­ramokban, feltétlenül ki kell emelni a szegedi ifjúsági na­pokat. Megrendezését, bőví­tését a jövőben is fontos po­litikai feladatnak tartjuk. .— Hiányzott most az ün­nepi hetekről a szakszerve­zeti néptáncfesztivál, helyét a hazai együttesek minősítő versenyei és az újszegedi néptáncbemutató foglalta el. A SZOT már jelentős lépése­ket tett a jövő évi fesztivál és gálaest előkészítésére. A kiállítások mellett az ünnepi hetek jeles eseményei közé számítottak az orgonahang­versenyek és a Muzsikáló udvar koncertjei. A sport­versenyeket 50—55 ezer né­ző látta. Nagyon örültünk az intézmények, vállalatok kez­deményező kedvének, aktivi­tásának, melyek különösen a Szegedhez csatlakozott köz­ségek művelődési otthonai­nak programjaiban kamatoz, tak. Az ünnepi hetek nem­zetközi jellegét ma már nem kell fölfedezni, hiszen a né­zők mellett számos külföldi közreműködő is szerepelt a különböző programokban, szabadtéri játékoktól a sport­versenyekig. jékoztatójából említenék né­hány adatot, melyek összes­sége arra enged következtet­ni, hogy vendégforgalmi re­kordra számíthatunk. A ta­valyihoz képest huszonöt százalékkal nőtt a turista-, 22 százalékkal a fizetőven­dég. és 149 százalékkal a kempingforgalom. Százhárom városnéző csoportot vezettek, 12 különvonat, 200 külön­busz érkezett Szegedre, és megszámlálhatatlan egyéni turista. Vendégeink ellátása alapjában véve megfelelőnek mondható. Jövő évi tervek — A szabadtéri játékokat 1975-ben július 19. és au­gusztus 20. között rendezzük. A szabadtéri igazgatósága ar­ra törekszik, hogy a jövő évi programot felszabadulásunk 30. évfordulójának jegyében szervezze meg. Előrelátható­an Erkel Bánk báwjával nyi­tunk. Időszerűnek látszik Kodály Háry Jánosának mű­sorra tűzése, s elképzelése­inkbe kitűnően illeszkedik a szakszervezeti együttesek nemzetközi fesztiváljának gálaestje. A program további része még nem végleges. Szó van a szófiai opera vendég­játékáról, melyről csak az őszi tárgyalások után mond­hatunk bizonyosat. Nikolényi István A Nemzetközi Közgazdasá­gi Társaság IV. világkong­resszusát augusztus 19. és 24. között Budapesten tartja. Minden várakozást meghala­dóan a kongresszusra 74 or­szágból több mint 1600 köz­gazdász jelentette be részvé­telét, hazánkat 230 szakem­ber képviseli. A Szovjetunió­ból mintegy 250 közgazdász érkezett, a többi szocialista országból pedig 340. Az Egyesült Államokból 86, az NSZK-ból 115, Japánból 12, Ausztráliából 23 szakember jött el a világtalálkozóra, s nagy számban vesznek részt a fejlődő országok közgaz­dászai is. A világkongresszus hétfőn kezdi meg munkáját. Fritz Machlup amerikai pro­fesszornak, a társaság lekö­szönő elnökének ünnepélyei megnyitója után az első ple­náris ülésre kerül sor, amely az integráció típusaival fog­lalkozik. A kongresszus má­sodik plenáris ülését délután tartja, amelyen azt vizsgál­ják, hogy van-e az integrált területnek optimális nagy­sága. I. H. Abdel-Rahman, az ENSZ iparfejlesztési szerve­zetének főigazgatója a IV. közgazdász világkongresszus megnyitására vasárnap Bu­dapestre érkezett. Itt-tartóz­kodása során megbeszélést folytat dr. Szita Jánossal, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Titkárságának ve­zetőjével hazánk és az UNIDO együttműködésével kapcsolatos kérdésekről. Parasztok Wladyslaw Reymont No­bel-díjas regénye, amelyből a Parasztok című tévéfilm készült, korántsem egysze­rűen a Boryna-család törté­nete. Hanem hatalmas tab­ló, általános érvényű kép a lengyel falu világáról — bár a színhely mindvégig ugyan­az a helység, Lipce; a pa­raszti mentalitás lélektani mélységű, drámai töltésű elemzése — bár a főszerep­lők kevesen vannak s jelle­mük nem változik, nem „fejlődik" a regényfolyam befejezéséig. Jan Rybkowski, a lengyel filmművészet egyik jelentős egyénisége „ültette át" Rey­mont hömpölygő epikáját képernyőre. Ezúttal valóban átültetésről van szó, hiszen a- rendező csak a legszüksé­gesebb változtatásokat haj­totta végre, s tartalmát, han­gulatát, művészi céljait te­kintve a regényhez hű fil­met készített. Ideális hely­színeken — reymonti táj­ban, a népi építészet reme­kei között — forgattak, és a számtalan régi szokás, ha­gyomány, népművészeti al­kotás sokszor kimerítően részletes bemutatásával, a jónéhány tökéletesen kom­ponált, hatásos, nagy képi erejű felvétellel sikerült korhű atmoszférát teremte­ni. Ami még teljes és hang­súlyos a filmben: a falu szo­ciális, társadalmi megosz­tottságának ábrázolása. A falu férfiai, asszonyai a tévéalkotásban is jól meg­különböztethető típusok, mindazonáltal a jellemábrá­zolás árnyaltságát, a szerep­lők viselkedésének, tetteinek azt a bonyolult lélektani megalapozottságát, amely Reymont regényét a világ­irodalom legnagyobbjai kö­zé emelte — hiányoljuk Rybkowski filmjéből. A ti­zenhárom részre tördelt, so­rozatban, hetenként közve­tített mű — szükségszerűen — epizódokra bomlott, ame­lyek ugyan jellemző és fon­tos történéseket dolgoztak fel, szereplőik azonban gyak­ran homályban maradó in­dokok alapján cselekedtek. Nem kapott elég hangsúlyt az öreg Boryna, valamint a fia, Antek egyéniségének — paraszti élet alakította — el­lentmondásossága: a föld­höz és a szeretett nőhöa egyforma szenvedéllyel ra­gaszkodnak, számukra egyik­ről a másikért lemondani szükség és lehetetlenség egyszerre. Kitűnő léngyel színésze­ket láttunk a sorozat film­jeiben, közülük Boryna és Jagna szerepében Wladys­law Hancza és Emília Kra­kowska oldotta meg legjob­ban feladatát. S. E. Vendég­forgalom — Végső adatokkal még nem rendelkezünk. Csupán az idegenforgalmi hivatal tá­Meghalt Rábai Miklós Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Rábai Miklós ko­reográfus, Kossuth-díjas, érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes igazgatója. a Magyar Táncművészek Szövet­ségének elnöke 53 éves korában, hosszan tartó, súlyos be­tegség után elhunyt. Halálával súlyos veszteség érte kultu­rális életünket, a magyar n'éptáncművészetet. Temetéséről később intézkednek. KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES, MAGYAR TÁNCMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE. A szegedi tudományegye­temen biológia—kémia sza­kon szerzett tanári oklevelet, majd 1945-től 1948-ig Békés­csabán volt gimnáziumi ta­nár, itt lett a balassi tánc­együttes vezetője. 1948-tól 1952-ig a Testnevelési Főis­kola tánc-főtanszakának, 1949-től 1953-ig a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolának is tanára volt. 1950-ben koreográfusként kap­csolódott be az Állami Népi Együttes munkájába, amely azóta elválaszthatatlan lett I nevétől. Főrendezője, majd 1971-től igazgatója volt an­nak az együttesnek, amely Európa, Ázsia és Amerika több mint 30 országában tet­te ismertté a magyarországi néptáncművészetet. Ezekben a napokban Sze­geden vendégszerepel együt­tese, mely holnap, augusztus 20-án — immár fájdalmasan végleges tényként — Rábai Miklós utolsó nagyszabású, egész estét betöltő műsorával zárja a szegedi játékokat. Az együttes Szegeden tartóz­kodó művészei már kimond ­va-kimondatlanul sokat ag­gódtak érte, tudták, milyen súlyos beteg. Halála a tánc­művészet pótolhatatlan vesz­tesége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom