Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

4 HÉTFŐ, 1974. AUGUSZTUS 19. 4 Helytállás cb földeken Or. Dintány Imre köszönő levele a gabonabetakaritásért As egész országban sikeresen befejeződött az idei gazdag gabonatermés betakarítása. Ebből az alkalomból dr. Dlmény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter levélben mondott köszönetet a nehéz aratásban helytállt dolgozóknak. A miniszter egyebek között a következőket írja: „A gabontermés biztosítja az ország jövő évi kenyerét és megfelelő tartalékolást, a megnövekedett állatállomány takarmányellátásának javítását és exportkötelezettségünk teljesítését. Az elért eredmények bizonyítják azt, hogy milyen tartalékok vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban, ha megfelelő összhangban érvényesül a műszaki-anyagi fejlesztés, párosulva a tudomány eredményeivel, az emberi hozzáértéssel, szorgalommal és felelősségérzettel. A szokásosnál később kezdődő aratást kezdetben a csapadékos időjárás, egyes területeken pedig az ár- és belvíztől felázott talajok nehezítették. A kedvezőtlenebb körülmények közötti aratás sikeres befejezését nagymértékben segítette, hogy a Szovjetuniótól az aratás kezdetéig a nagy teljesítményű kombájnokat megkaptuk. Külön kiemeljük a kombájnosok nagyszerű, fáradságot nem ismerő munkáját. Kiváló teljesítményükkel, lelkedésedésükkel és fegyelmezettségükkel a szocialista brigádok e téren ls újabb ösztönzést adtak a gabonabetakarításban résztvevőknek. A pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói az aratás eredményes befejezésére tett felajánlásaikat teljesítették. Ez a kongreszszusi munkaverseny egyik nagy sikere. Az idei gabonabetakarítás példásan bizonyította a nagy. üzemek kölcsönös segítőkészségét: a nagy munkát korábban befejező termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gépeikkel nemcsak szomszédaik, hanem — ha a szükség úgy kívánta — a távolabbi gazdaságok segítségére is siettek. Ez nagymértékben hozzájárult a betakarítás időbeni befejezéséhez, a termés biztonságba helyezéséhez. Az idei kalászosgabonatermésért, a sikeres betakarításért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik hozzáértő, áldozatkész, fáradságot nem kímélő szorgalmas munkájukkal hozzájárultak az eredmények eléréséhez." Célhoz ért Tarjánhan a fúrópajzs Másfél évvel ezelőtt azért a Makkoserdő sorról indították útjára a szovjet gyártmányú fúrópajzsot a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dorogi körzetének dolgozói, hogy elkészítsék a szennyvíz-főcsatorna Rókus—Tarján közötti szakaszát. Akkor a vállalát vezetői, valamint a beruházók, a Szegedi Vízművek és Fürdők igazgatósága szocialista szerződést kötöttek. A bányászok vállalták, hogy a fúrópajzs augusztus 20-ra eléri tarjáni végcélját, a teljes alagutat pedig december közepére átadják. A feladat első része sikerült. Közel másfél kilométeres út végén, tegnap az éjszakás brigád vezetésével a gép befejezte szegedi küldetését Elérte a Tápéi soron a most épülő nyolcadik ütem mellett kijelölt célt. összesen 2023 darab hetven centiméter hosszú vasbetongyűrűt építettek be a csatorna elkészültéig. Szegeden először dolgoztak fúrópajzzsal, ezért ha kezdetben voltak ls nehézségeik, végül határidőre elkészültek a munkájukkal a vállalat brigádjai. Ennek érdekébe sokat tettek a vállalat vezetői, a tervezők és a beruházók ls. A budapesti központ, a dorogi körzet, az UVATERV, a MÉLYÉPTERV és a vízművek szakemberei állandó munkakapcsolatot létesítettek. Nyomon követték a csatornaépítést és együtt tárták fel a hiányosságokat. Az eddigi eredmények garantálják, hogy december közepéig befejezik a csatorna bélelését és úgy tervezik, hogy november végére átadják a csatornaszakaszt. Ezután Alsóvároson kezdenek hozzá az alagútépítéshez egy másféle géppel. A Tápéi sort decemberben adják vissza a forgalomnak. A tarjáni csatorna építési költsége mintegy 50 millió forint. Ennek felét a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, a másik részét pedig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fedezi. A minisztérium célprogram-bizottsága néhány évvel ezelőtt úgy határozott, hogy a fúrópajzsos csatornaépítést az aknamélyítő vállalatra bízza. Így kerültek az egykori szénbányászok Szegedre 1972. augugsztus elsején. Eredményükkel most méltóképpen köszöntik az alkotmány ünnepét. A szegedi építkezés után Budapestre szállítják a fúrópajzsot. Azelőtt azonban egy függőleges aknát építenek s ezen át emeli a gépet a felszínre. Életmód és közművelődés Kultúrpolitikánk egyik lényeges kérdése a közművelődés, ami a szerteágazó feladatok sokaságából áll és bizonyos, hogy már az óvodai képzéssel elkezdődik. Ebből a feladattengerből csak eggyel, az életmód és a közművelődés néhány főbb összefüggésével kívánok ez alkalommal foglalkozni. Induljunk ki abból, hogy „a közművelődés nem szűkíthető le a kultúra, a műveltség fejlesztésére, közvetítésére; fontos feladata a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakításának segítése, q szocialista eszmékkel való értelmi-érzelmi azonosulás, a közösségi szellem a cselekvő erő, a közéleti aktivitás fejlesztése" — írja a közművelődésről szóló párthatározat. Napjainkban alapvető Igényként jelentkezik, hogy a szocializmus rendje ne csak a béreket emelje, ne csak a lakások százezreit építse fel, hanem ezzel együtt műveltséget is nyújtson, méghozzá társadalmi méretekben. Biztosítani kell a jelenkor megértéséhez és gyors változásaihoz szükséges állandó alkalmazkodás szellemi feltételeit. Indokolt, hogy az emberek tisztában legyenek önmagukkal, lehetőségeikkel, hogy képesek legyenek beilleszkedni a társadalmi haladás sodrásába. Tudás és magatartásbeli értékrendünket korszerűvé kell átalakítani, hiszen nem lehet egy előző kor eszméi, erkölcsei, és ag általa nyújtott ismeretek és magatartásnormák szerint a mai korban élni. A szocializmust csak a közösségért cselekvő emberek építhetik föl. akik megtalálják az értelmes és hasznos élet módját, szándékaik megvalósulásának területét és a cselekvés örömeit. Ez azonban sohasem lehet spontán folyamat eredménye, hanem feltételezi a közösség által ösztönzött és támogatott törekvéseket. Ha a társadalom életjelenségeinek főbb folyamatait vesszük (tulajdon és osztályviszonyokat), akkor azt lehet megállapítani, hogy azok ma szocialisták, vagy szocialista jellegűek. Még akkor is igaz ez. ha figyelembe vesszük, hogy átmeneti korban élünk, ahol az egyes jelenségek, folyamatok és tendenciák még nem teljesen tiszták, nem teljesen kristályosak, hanem átalakulóban vannak. , Ezekkel a szocialista jellegű anyagi- hatalmi viszonyokkal kell, hogy szinkronban legyen az ember tudatának, életmódjának és magatartásának állapota és változása. Életünk szocialista élésének imperatívuszait (összetevőit, alkotóelemeit) még ezután kell kidolgozni, összefoglalni. Mindezt meg kell tanulni. Egy szakma elsajátításához évek szükségesek. A munkafolyamat begyakorlásához hosszú Időt biztosítanak a vállalatok. Vajon egy új életmód elsajátítása automatikus lehet? Aligha! A modern ház nem tenyészti ki, az automata gépsor nem gyártja le a modern embert. Az csak a mindennapok harcának. a tudatos cselekvés és munkálkodás erőfeszítésének eredménye lehet. Művelődéspolitikánk időszerűségét — számos tényező mellett — aláhúzza, hogy az életmódváltozásunk ls napirenden van. A szocialista építés eddigi évtizedei elégséges alapot adtak ahhoz, hogy lekerüljön napirendről az a kérdés, hogy — „miből éljünk?" Ez a kérdés történelmileg eldőlt. Az új kérdés viszont: „hogyan éljünk?2 Erre a kérdésre több lehetséges választ adhatunk. Élhetünk kispolgári, polgári és szocialista módon. A helyes válasz nem lehet kétséges; nekünk az élet szocialista élését kell választanunk. Életkörülmények alatt azoknak az anyagi, szociális és kulturális tényezőknek összességét és színvonalát értjük, amelyek között az emberek élnek. Életmódon pedig azt értjük, ahogyan az emberek a fenti viszonyokat hasznosítani képesek, ahogyan dolgoznak, élnek, művelődnek. Milyen alkotóelemekből tevődik össze a szocialista életmód? Hogyan éljünk szocialista módon? Azt gondoljuk, hogy a szocialista életideál, az élet élésének szocialista modellje az alábbi főbb tényezőkből áü; úgymint — a munka szocialista végzéséből; — a közösségi életből, és — a családi, a magánéletből. Foglaljuk össze röviden a szocialista életmód legfőbb tartalmi jegyeit, A szocialista életmód és életélés leglényegesebb ösz_ szetevője, alkotóeleme a munka, a munkához való szocialista viszony. A munka ilyen meghatározó, szerepének számtalan oka van; termelő-teremtő munka nélkül nincs társadalom; a munkavégzés képessége emelte ki a természetből, az állatvilágból az embert; az új társadalom is munkában, a munka által születik, az anyagi és szellemi értékek létrehozásának szakadatlan folyamatában. A mi világunkban a munka különösképpen egyszerre szüli, formálja, alkotja az új társadalmat és az embert. Ennek legfőbb oka. hogy a szocializmusban újra megvalósul, helyreáll a tulajdon és a munka egysége. Ez a legfőbb forrása és táplálója a munkához való új viszonynak. A munka formáló tényező. A munka részekre bontott folyamata és ritmusa — nemcsak fegyelemre nevel, hanem egy nagy közösség szerves részének képzete is felerősödik, tudatosodik az emberekben. Az is nagyon lényeges, hogy a megélhetés, az életszínvonal és ennek nagyságrendje — a végzett munkához kötődik. Ha a munka az ember leglényegesebb társadalmi tevékenysége, akkor nem szabad megengedni, hogy ez a folyamat szocialista tudat nélküli legyen, s azt még kevésbé, hogy negatív tényezőkkel (kapzsiság, önzés, egoizmus) párosuljon. A szocialista módon élő ember felkészülten és szívesen dolgozik. Számára a munka már nem teher, főleg nem kényszer, hanem a képességek hasznosítása és felajánlása a tár. sadalom számára, az alkotás öröme. Ez az igény nem a holnapé, hanem a szocialista munkabrigádok jelentős részének jelene. A szocialista életmód másik sarkköve a közösségi élet. A szocialista ember csak közösségi ember lehet. Ennek szintén anyagi okai vannak elsősorban. Az a tényező, hogy egy használati tárgy előállításában megszámlálhatatlanul sok ember vesz részt — ez a kollektivitás irányában hat. arra ösztönöz. Egoistaként nem születik az ember, hanem azzá lesz, mert ilyen hatást gyakorolt reá környezete. A közösségben végzett termelő tevékenység növeli az emberben az együvétartozás tudatát éppen úgy, mint a társadalomfenntartó erő szerepének megértését és elkötelezett hordozását A ma Társadalmunk embere intellektuálisan csak mint a közösség tagja gyarapodhat, emelkedhet fel; szoros szellemi és termelésialkotásj érintkezésben a körülötte levő emberekkel. Az egyén életének, szabadságának kiteljesedése csak mint a közösség egy tagjának létezése útján valósulhat meg. Még a szocializmus ls mint új társadalmi rend csak egységben, a szocialista közösség erejével védhető meg, és építhető fel. Ezért kell a közösségi gondolkodásnak, élet. élésnek benső tartalommal bíró magatartásnormává lenni. Közösségi életformára és magatartásra nevel a munka. A munkán belül gyorsan növekszik a szellemi hányad. Ezt a szellemi hányadot hivatott elsajátíttatni a közművelődés. Így válik közművelődési céljaink megvalósítása a szocialista életforma kialakításának emelőjévé. A szocialista módon élő embertől idegen a bezárkózás, a közösség ügyeitől és gondjaitól való elfordulás. életformájának további építőköve a magánélet. Van-e, legyen-e magánélete a szocialista módon élő embernek? — válaszunk csak az Igen lehet. Az ember gyakorlatilag hármas funkció szerint él: a termelőmunka; a közéleti-, társadalmi élet; és a magán, a családi élet törvényei alapján. Eddig az emberek termelőmunkájának és társadalmi-közéletj tevékenységének kifejlesztésével foglalkoztunk elsősorban. Legkevesebb idő, energia és figyelem az emberek magán. és családi életének gazdagítására, szépítésére, tartalmának formálására jutott. Ezután sem akarunk beleavatkozni, beleszólni az emberek magánéletébe. Ellenkezőleg. Az maradjon meg az egyén szuverén jogának. A magánélet legyen minél szebb, kiegyensúlyozottabb és meghitt intimitásával legyen az egyén ambícionálója. ösztönzője. Arra törekszünk, hogy a magánélet tartalma és formája legyen harmonikusan összhangban a társadalom eszmei és gyakorlati céljaival. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert számos család életének atmoszférája aszinkronban van a társadalom céljaival, s ez sok konfliktus forrása. Gondoljunk például a vallásosságra. Számos gyermekből és fiatalból alkalmazkodó képmutatást vált ki a család vallásos légköre és az iskola szocialista szellemű nevelésének összeegyeztethetetlensége. A magánélet JF1 szükségességét az egyén, a család relatív autonómiája húzza alá. Minden ember és család élhet — és él is! — önálló, háborítatlan életet, de az egyéni élet önállósága nem szakadhat el a társadalom életétől, és főleg nem fordulhat azzal szembe. A társadalomtól „független" életszemléletet nevetségessé tesz minden jó könyv, amit kézbe vesz az ember, hiszen a könyv már önmagában ls társadalmi termék. De társadalmi eszméket sugároz a bekapcsolt tv és rádió. amely egy ország közösségének szellemét nyújtja minden hallgatójának. Mindannyian tanúi vagyunk a magán- a családi életek gazdagodásának, szo_ cialista vonásai erősödésének. Miért tesszük mégis szóvá az életmód szocialista tartalmának fejlesztését? Mert sok még a lélektelenül, a hanyagul dolgozó ember, mert gyakran felborulnak családi életek, emelkedik a válások és az elhagyott gyermekek száma, időnként megerősödik és újra képződik az egoizmus, a harácsolás, mert sok még a tartalmatlanul elpazarolt élet és aZ öngyilkosok száma ezen a vidéken. Ezért mondjuk, hogy a közművelődés növelje az emberek szakképzettségét, adjon általános, kulturális is_ mereteket, de egyben tanítson, ösztönözzön szocialista életvitelre is. Nem követelünk mi aszkétizmust, azt sem, hogy minden ember máról holnapra kommunista módon éljen, de azt igen, Wogy szocialista eszrneiségű; bécSületes, népet, házát, családot szerető, tisztességesen dolgozó és élő, a társadalompolitikai kérdésekben előretekintő, haladást szolgáló, az utódoknak példát és emberséget mutató életet éljünk. Az élet szocialista élésének tartalmát és formáját nékünk, szocialista országoknak, népeknek, államoknak és pártoknak egyenként és külön-külön kell megteremtenünk, kidolgoznunk. A szocializmust építő ember életjtódexéből sok mindent megfogalmaztunk már, de még nem mindent. Á marxista szociológiának és pszichológiának ebben a kérdésben még sok a tennivalója. A tőkés világ számos országának lehetnek — és vannak is — fejlettebb termelőberendezéseik, az építésben és termelésben egyelőre nyújthatnak többet és színvonalasabbat, de az- is bizonyos, hogy a szocialista életvitel, életmód kialakításához nem nyújthat példát, mintát, modellt, a kapitalista társadalom, hiába is keresnénk ilyet. n7 pint szocialista éléséül. CICI re csak a. mi. a szocialista társadalmunk adhat, szülhet mércét. Miért? E helyen most hadd ne szóljak a szocialista és a kapitalista társadalom közötti lényeges . különbségekről, amelyek önmagukbaa is kizárják az emberi ^.^etmód tartalmi azonosíthátoságát. Egy tényezőt vegyünk csak: nem azonosak a fogalmaink. Még ugyanazok a fogalmak is más lényeget, más tartalmat takarnak. Itt van például az a fogalom, hogy könyv. Ez alatt mi tényleges és valóságos kulturális értéket értünk. (Ennek bizonyítéka, hogy a felszabadulás óta több klaszszikus művet adtunk ki magyarul és olcsón, mint Európa tőkés országai együttvéve). A tőkés országokban a könyv fogalma alatt a szex, a pornográf és a ponyva „irodalmat" ls értik. De vehetjük azt a fogalmat ls, hogy erkölcs: Ha pontosak akarunk lenni, akkor legalább két erkölcsről, az elnyomók és az elnyomottak erkölcséről kell szólni. Mi viszont erkölcs alatt egy, a szocialista erkölcsöt értjük. Ugyan ilyen következtetésre jutunk, ha a demokrácia, a munka, vagy a becsület fogalmát vesszük elemzés alá. És sorolhatnánk tovább. Hiába fejlettebb több vonatkozásban a tőkés társadalom — erkölcsi normákban, a szocialista életélés követelményeinek kidolgozásához mintául nem szolgálhat. A szocialista ember életmódjának kialakítása csak a mi társadalmunk produktuma lehet. Ebben nincs mit tanulnunk a kapitalizmustól. A szocialista életmódideált, életmódnormákat nékünk magunknak kell összeállítanunk úgy. hogy az méltó legyen a szocializmus rendiének emberéhez. Ügy tűnik, hogy a szocialista életvitel lényegesen tpbb, mint műveltség megszerzése. Ez csak a társadalom és az egyén együttes cselekvésének eredménye lehet. Ebben a folyamatban a műveltség csupán az egyik alapfeltétel. DR. ÁGOSTON JÚZSEF