Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

THSARNHP, KM. JÜLIÜS T 5 Tízezer fiatalt várnak SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 Ma, vasárnap délben. 12 órakor Melocco Miklós szobrászművész kiállítását Kerényi József kecskeméti főépítész nyitja meg jx Közművelődési Palota kupolájában. A gipszszobrokat bemutató tárlat augusztus 20-ig tekinthető meg. Holnap, hétfőn este 8 órakor kezdődik Lehotka Gábor orgonaestje a Dómban. Műsorán Bach, C. Franck és Liszt művei szerepelnek. Holnap, hétfőn kezdődik a Compcontrol '74 tudományos konferencia a Csongrád megyei tanács épületében. A Móra Ferenc múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok; Szeged környéki népélet; A Tisza élővilága; Szeged a magyar irodalomban; Szegedi Galéria; Kőolaj és földgáz. A kiállítások hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig tekinthetők meg. Ebben az évben immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a Szegedi Ifjúsági Napokat. A KISZ Szeged városi bizottságának és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodának háromnapos eseménysorozata évek óta része a Szegedi Ünnepi Hetek programjának. A Szegedi Ifjúsági Napokra az ország minden részéből különvonatokkal, különautóbuszokkal mintegy 10 ezer fiatal érkezik Szegedre. Vas megyétől Szabolcsig az Expressz megyei kirendeltségein már szervezik a különvonatokat, autóbuszokat, melyeken július 26-án, pénteken érkeznek a fiatalok ezrei Szegedre. A VIII. Szegedi Ifjúsági Napok ünnepélyes megnyitójára július 27-én, szombaton délután 5 órakor kerül sor a Széchenyi téren. A megnyitó látványosabb eseménye lesz a 40 —42 produkcióból álló színpompás ifjúsági karnevál. Láthatjuk majd a városi tanács tornyának virágokból elkészített makettjét, felvonulnak a szegedi legendák: boszorkányok, a népélet képei. A karneváli menetben szerepel a flugos futam szegedi változata, Pinoccio, VIII. Henrik és szegedi feleségei meg számos vidám, humoros produkció. Míg előző este Kacsóh Pongrác: János vitéz című daljátékát tekinti meg 5 ezer fiatal, addig a megnyitó napján, szombaton Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak című drámáját láthatják az ország különböző részeiből érkezett fiúk és lányok, A szombati programot hajnalig tartó utcabál zárja a Széchenyi téren. A Szegedi Ifjúsági Napok harmadik napján, vasárnap az újszegedi szabadtéri színpad a programok csomópontja. Néptáncosok • ff va ff minősítő versenye Tavaly már a negyedik gatagával, gazdag programalkalommal kezdődött a jávai a szegedi nyár. Az újNemzetközi Szakszervezeti szegedi folklórbemutatók mellett ezrek nagy élménye Néptáncfesztivál színes forZenei program Lehotka Gábor koncertje mellett még két orgonaest szerepel az ünnepi hetek műsorán. Július 29-én OigertCintin, augusztus 12-én Kovács Endre és Mészöly Katalin szerepel a dómban, este 8 órai kezdettel. Július 14-én játszik az újszegedi szabadtéri színpadon, este 8 órától, az Omegaegyüttes, július 21-én a Várkertben mutatkozik be a Musica Hungarica Antiqua. Ismét megrendezik a városi tanácsház udvarán a Muzsikáló udvar koncertjeit, július 25-én és augusztus 14-én a Collegium Musicumnak, illetve a szegedi szimfonikusok kamaraegyüttesének felléptével. Július 28-án könnyűzenei összeállítást hallhatnak az érdeklődök az újszegedi szabadtéri színpadon, térzene augusztus 11- és 18-án lesz, délelőtt 11 órai kezdettel, a Széchenyi téren. Idegen anyanyelvünk Százados betegségünk a külföldmajmolás. Szigligeti Ede egyik korai népszínművében. a Szökött katonában, eleven céltáblákat állít emlékére. A milánói álarcosbálon bizonyos Tengeri és Parti nevezetű urakat leckéztet meg a francia Sain Geran. mivel derék honfitársaink odáig vitték a puccot, hogy nem átallották dicsekedni: elfelejtettek magyarul. „Feljegyzem, mert holnap magamnak sem hinném — így a derék francia, majd csípősen hozzá —, ne vegyék le álarcaikat, félek, nem találnának pirulni." A sztori csattanója: monsieur Geran viszont egészen tűrhetően beszélte nyelvünket, a szegedi börtönben raboskodott. Ma sem ritka, ha az országot járva időnként olyan érzése támad az embernek, mintha nem itthon, valahol külföldön meresztgetné szemeit. A jelszó: mindent az idegenforgalomért! Jó. Odáig rendjén, hogy több nyelvű étlapot kínál a pincér, utcákon, bolti kirakatokban németül, oroszul, angolul invitálnak szívélyes üdvözletek, a kiállítások, múzeumok katalógusai külföldieket is eligazítanak stb. Az ügy csupán akkor kellemetlen, ha a magyar nyelvű lapokat, feliratokat nem leli az ember. Mint jeles fővárosi szállodánkban — nem is a legelőkelőbb, kifejezetten külföldieknek rezervált szobákban —, ahol különös módon „magyarul" csorgott a vízcsap, nyikorgott a kilincs, hiányzott a ruha- és cipőkefe, mindössze az eligazító füzetecskékből, cédulákról felejtették el anyanyelvünkön tájékoztatni a fizetővendégeket Udvariasan közlik az étkezési lehetőségeket, a kötelező reggeli választékait, a házirend apróságait, a szobába kért italok felárait, figyelmeztetik a kocsitulajdonosokat, mikor tilos parkolni a szálló előtt — németül, angolul. A hazai úgyis tudná? Vagy aki csak magyarul beszél, keressen más helyet az országban? Furcsa. Számtalanszor elmondjuk, tudjuk, kis ország vagyunk. Azt sem rejtjük véka alá, hogy vendégszerető nemzet (bár néha többet beszéljük, mint tesszük). Szép-hasznos törekvés apró figyelmességekkel kedveskedni a hozzánk látogatónak, ám magunkat sem illik alábecsülni. Tartozunk ennyivel egymásnak, adott esetben — a külföldiek szemében is. N. I. volt a Dóm téri gálaest, a kétrészes lakodalmas játék előadása, amelyet a magyarokkal együtt hét nemzet táncosai mutattak be — tavaly másodszor. Az idei ünnepi hetek programját lapozgatva nyilván sokaknak feltűnt már, hogy a néptáncosok gálaestje nem szerepel a szabadtéri bemutatók között és fesztivált sem rendeznek. A mindig nagysikerű, már nemzetközi hírnevű szegedi seregszemléről természetesen nem kell lemondanunk, mindössze még egy esztendőt kell várnunk a néptáncművészet hazai és külföldi mestereinek újabb találkozójáig. Tavaly határozta el a SZOT Elnöksége, hogy ezután kétévenként rendezik meg a nemzetközi fesztivált — ha lehet még színvonalasabban, nagyszabású Dóm téri gálaestekkel. A közbeeső években pedig minősítő versenyekre hívják meg a hazai szakszervezeti néptánccsoportokat. Az I. Minősítő Bemutató pénteken kezdődik Szegeden. Tizennégy magyar néptáncegyüttes a színházban mutatja be a versenyprogramját pénteken és szombaton, majd a versenyek záróakkordjaként négy csoport közreműködésével gálaestet rendeznek az újszegedi szabadtéri színpadon, szombaton este. A bemutatók alapján öttagú, magyar szakemberekből álló zsűri minősíti a néptáncosokat. A versenyek mellett szakmai tanácskozásokat is rendeznek, amelyek témája többek között a szakszervezeti néptáncmozgalom helyzete, a táncpedagógusok munkája. A Magyar Szakszervezeti Együttesek I. Minősítő Bemutatója vasárnap fejeződik be az oklevelek átadásával. L Gólyaszámfálők A fecske és a gólya gyerekkorom szent madara. Amikor naponként szakadozott rajtunk a nadrág, a fészekszedés egyenes következményeként, se fecskéhez, se gólyához nem nyúltunk volna. Tavaszi érkezésüket hangos verssel köszöntöttük. Meg sem fordult a fejünkben, hogy valamelyik nem érti a verset. Bizonyítékunk is volt rá, hogy érti. Csak elkiáltottuk, hogy hozzál nekünk kisbabát, és hozott. Most hallom, mennyire fogy a gólya. Ötévenként számlálják őket, amilyen pontosan csak lehet. A tíz évvel ezelőtti százból öt év alatt harminchárom elfogyott. Mostanáig maradhatott belőle összesen húsz-huszonöt. Gyorsul a fogyásuk, mint a szabadesés. Eszi őket a vegyszer, mert megeszik a vegyszeres tücsköt-bogarat is. És ette őket az aszály is. Tavaly, tavalyelőtt és azelőtt kiszáradtak a tocsogók, odaodakapott a gólya a kiscsirkékre is. Sok fészket ledöntötték, hogy a csirkét védjék. A megmaradt gólyáknak lakásgondjaik vannak. ORNIT, BUDAPEST A gólyák mai állapotáról három embertől szereztem ismereteimet. Magyar Leventétől, a tanárképző főiskola tanárától, Bogdán Istvántól, az újszegedi hőközpont kezelőjétől, és Salamon Lászlótól, a vízügy autószerelőjétől. Sokat lehetne beszélni arról, hogyan lesz és miért lesz a hőközpontosból meg autók orvosából munkaidő után madarász. Most ők számlálják hármasban a nagy fészkek lakóit. Délután indulnak és holdvilágnál térnek haza. Van még hely a kocsiban, tartsunk velük! Nemzetközi gólyaszámlálás tanúi lehetünk. Az egész világon most számlálják őket. Dóc és Balástya között van egy csárda, itt állunk meg először. Nem egy korty italra, hanem itt ígérték tegnap, hogy fészkek után érdeklődnek. — Sajnos, nincsenek — tárja szét a kezét a csárda asszonya. — Gólyát keresnek? — kérdezi egy szénás ember. — Csak menjenek jobbra, jó sokáig, aztán balra, megint jobbra, éppen odaérnek, ahol a gólya fészkel. Nem ilyen egyszerű az út, ekézőt, postást, permetezőt, biciklin járó menyecskét is kérdezünk, de* megtaláljuk. Himbálódzó földutakat járunk, érdeklődnöm kell: kié a kocsi? Magyar Leventéé. Nem sajnálja? Ennek ez a sor*a. Kevés ide a kilométerpénz! Nem kevés, hanem semmi. Megtaláljuk a fészket, az anya őrzi. Villanyoszlop tetején van, fölmászni nem lehet. Hiába készítették a szép gyűrűt — rá van írva, hogy ORNIT, Budapest. V. 541.—, a fészek egyetlen kölyökgólyája nem kerül be evvel a számmal a gólyák anyakönyvébe. Eperfa tetejéről távcsövezik Széli Györgyék a madarat. A szomszédok szerint voit itt kettő is, de az egyik kiesett. Sok kilométerrel arrébb, túl Balástyán, Kistelek alá küld el minket a másik útbaigazítás. Nagy csapat ember a fészek alatt: apa és fia verekszik, a többi békíti őket. Agyoncsaplak, kinyomom a szemed — az enyhébb szavak közül való. A tényállás valami ilyen lehetett: beivott az öreg — láthatóan nem először —, és a hitvány ital családjával fordította szembe. Gólyafészek árnyékában ilyen csetepatét elképzelni se tudtam volna. Más a fantázia, más a Itt kedves szóval fogadnak bennünket, amit a gólyáról mondani tudnak, mind elmondják. — A múlt héten jön két férfi, látja a fészket, megáll. Bejön az egyik, hogy szeretnének fényképezni. Azt éppen lehet, mondom neki, de ha sikerül a fölvétel, adhatna belőle. — Nehéz dolog lesz. — Nem ingyen gondoltam, megadnám az árát. — így is nehéz. Messze lakunk. — Tudja a posta, hogy ez a tanya a világon van, biztosan elhozza. — Csakhogy mi Dél-Amerikából jöttünk. — Honnan? — Dél-Amerikából. Kedves mama, én tizennyolc év óta még fiagólyát se láttam. — Nem szóltam én erre semmit, csak gondoltam. Ha te éppen tizennyolc éve nem láttál gólyát, akkor téged senki nem küldött Dél-Amerikába. Ha ennyire szereted, kár volt neked odamenned. De a címünket azért fölírták. AZ ISKOLA GÓLYÁJA GÓLYACSATA Kórházi működésének Szombaton azonnali hatállyal felfüggesztette a szombathelyi Markusovszky kórház kórbonctani osztályának működését a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelősége. Az osztályon ugyanis rendkívül rosszak a rminkakorirtmenyek, osztály felfüggesztése óta hiányoznak a szükséges egészség- és munkavédelmi berendezések. A kórház ezen részlegének korszerűsítése egyébként azért húzódik, mert áthelyezését tervezték a gyógyintézet általános rekonstrukciója keretében. valóság. Ez a fészek üres, még csak most rakják. Ezt is villany fájára tette a madár. Mire beérünk Kistelekre, akkora vihar kerekedik, ugrani is alig tudunk be a presszóba. Mit tehetnének a madarászok esőben, megkérdezik a kávét-fagylaltot hozó kislányt, tud-e gólyát. Szép kislánytól sokfélét kérdezhetnek a férfinépek, alighanem ezt még nem kérdezték tőle. Gyanakszik a szeme, de arra a bölcsességre jut, hogy nem vagyunk egyformák, talán ilyen embereknek is lenni kell, megmondja tehát, hogy a kömpöci úton van egy fészek. Még esik az eső, mire odaérünk. Nekem még az előző veszekedés ketyeg a fejemben, mikor hallom itt, a tanya gazdáitól, hogyan szerzik a lakást a jámbor tekintetű gólyák. Jött ide egy pár tavasszal, lehet, hogy tavalyról valók. Meg is igazgatták a fészket, laktak szépen, laktak csöndben, egyszer, hajnalok hajnalán, vendégek jöttek. Csata támadt, gólyacsata, nagy lármával. Az erősebbek kisöpörték a régi lakókat, kivágták a teljes berendezést, mind a két tojást, azóta ők kelepelnek benne. De kicsi nincsen egy se. Lehet, hogy amazok, a bor nyomása alatt, éppen a góílyáktól tanulták a feet nemfeedék párharcát? Ott, a kömpöci úton tudtuk meg, hogy itt, bent a faluban is van fészek, az új iskola udvarán. Révész Pál újságolja, heccből került ide. A tornatanár fölmászott a nyárfára, fölrakott rá egy nagy kosarat — Meg is lett az eredménye. Rátalált a gólya, négy év óta lakja, és nekünk azóta éppen hat unokánk született. Reklámnak se rossz! Minden kellék előkerül a kocsiból. Olyan mászóvas, amelyikkel minden fára föl lehet kapaszkodni. Kötéllétra, kampó, minden van, de az én aggodalmam csak növekszik. A fönti világból van annyi tapasztalatom, hogy a kocsikerék nagyságúra terebélyesedő fészekbe igen nehéz belenyúlni alulról. Ha kérdeznék, meg is mondanám. Különben is itt az este, hét óra elmúlt, ne kezdjünk hozzá! A madarászok nem gondolatolvasók, ennélfogva Bogdán Pista kapaszkodik fölfelé a bozóttörzsű nyárfára. Föl is ér a fészek aljáig, ülőkét is vitt magával, mostállóka lett belőle. Kiköti magát, nyújtózkodik, kampóval húzná ki a gólyát, de nem éri el. Furcsa a világ. Most a tanár mászik föl a szemközti nagy kéményre, és tökéletes távirányítással vezeti az akciót. Háromnegyed nyolc, mire kézbe kerül a reszkető madár. Az ő lábára teszik a mai nap egyetlen gyűrűjét, beszédes bizonyítékaként annak, hogy gólyáéknál igen rossz a népesedési arány. Négy fészekben összesen ket kicsit találtunk. Horváth Dezső