Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

4 SZOMBAT, 1974. JtTLIÜS « ••••••••HHaMi Hódító házgyárak A felszabadulás utáni első Időben az építőipar műszaki fejlesztésében lényegében az egyes nehéz fizikai munkák gépesítése, a helyszíni előregyártás — például a gerendák, födémbéléstestek stb. előregyártása — volt soron, később, 1960 utón pedig az építés Iparosítása lett a fő teendő. A lakásépítkezésben fokozatosan rátértek a közép- és nagyblokkok, később a panelek alkalmazására. Rájöttek, hogy a lakásokat ugyanúgy nagyipari eszközökkel és módszerekkel kell előállítani, mint az emberek altul nagy mennyiségben felhasznált, bármilyen más tárgyat, eszközt. A nagyipari lakásépítés megvalósulói az 1963 eleje óta létesített házgyárak lettek. Napjainkban Budapesten négy, vidéken nyolc — kisebb-nagyobb kapacitású — üzem tartozik az országos házgyártó hálózathoz. A magyar szakemberek tanulmányutak kopcsán, a kapott tervdokumentációk tanulmányozása révén ismerkedtek meg a Szovjetuniótól vásárolt házgyárak legcélszerűbb alkalmazásának bonyolult problematikájával. Később ők maguk is továbbadták a nagypaneles építési mód továbbfejlesztésében szerzett tapasztalataikat a szovjet építészeknek. 1949. július 25-én írták alá a Magyar— Szovjet Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság létrehozását. Az elmúlt 25 évben a tudomány és technika területén számos ágazatban jött létre gyümölcsöző együttműködés. Ezek közül most a lakásépítési programban oly nagy fontosságú házgyári építkezés jelentőségét vizsgáljuk meg. Az épületek nagyobb változatossággal való külső kiképzése több panelváltozat gyártását kívánná meg, az elemcsaládokon belül. Ez azt jelentené, hogy csökkennének az egyes elemekre adódó jelenlegi sorozatszámok, tehát növekedne a fajlagos gyártási költség. Mű1975-ig bevezetésre kerülő szerkezetegységesitési, -fejlesztési munka eredményeként olyan lakóépület-előregyártási rendszer lép életbe, amelyben az egyes elemeket szabadon lehet majd egymással kombinálni. Így, az előre megtervezett épületekhez gyártott panelokból olyan épületek ls összeállíthatók lesznek, amelyek az eredeti programban nem is szerepeltek. A jövő házgyári lakásai Egyéni elképzelések alapján, „kisipari" módszerekkel épülő házak és lakások mindig is lesznek, de a tömeges lakásépítés a jövőben is csak házgyári technológiával képzelhető el. A futurológusok szerint a Jövő épületei úgynevezett tércellákból állnak majd öszsze. A lakás egy vagy több, Könyvekről - sorokban Aczél György: Szocialista elemzéshez mindig harmókultúra — közösségi ember, niai elemzés is csatlakozik, A gyűjtemény ismert műve- külön fejezet tárgyalja a lődéspolitikusunk 1971. és polifónia szerepét. A máso1974. között írt beszédeit, dik rész a romantika, és a cikkeit, fontosabb tanácsko- huszadik század zenéjét muzásokon elhangzott felszóla- tatja be, elsősorban a techlásait és külföldi lapoknak nikai elemek fejlődésének adott interjúit tartalmazza, szempontjából. A túlnyomóA kötet két rés'/re nc-/Hk- a7 részt harmóniai elemzéseket A kötet két részre oszlik az é Ü1 néhány formal elemelső az MSZMP 1972-ben zéss köyetl / függeiék a zehozott oktatáspo itikai ható- nei ldézetek mutatóját> kis. irodalmi Kladó.) rozatóhoz kapcsolódik a má- lexikont & bibliográfiát tar- Vészi Endre: A teljesség sodiK a közművelődés- és talmaz A kötet melléklete Igézetében. A nagyközönség tudománypolitika általáno- 18Q zeneműb61 közöl hogz_ elsősorban próza. és drámasabb, időszerű kérdéseit fej- szabb-rövidebb részleteket. íróként tartja számon Vészi flánvt Só° E^r^t (Tankönyvkiadó.) Endrét, pedig első versköteIHyés Gyula: Puszták né- te már 1935-ben megjelent, megindokló előadás a jelen- pe. Mint cseppben a tenger, s az utóbbi tíz évben három arisztokrácia történelmi szerepéről vitatkozik. A mérkőzés során az író nem használja ki a helyzet adta előnyt, műveltségi fölényével is csak mérsékletesen él, mindössze a csendes irónia veszélytelennek tűnő, s mégis gyilkos fegyverével szorítja sarokba a grófot, akinek nincs más pajzsa, mint hasznavehetetlen illúziói. (Szépkori társadalmi fejlődés, a dgy tükröződik a feudális szocialista embereszmény az gazdasági körüimények köideológiai harc és a sajátos magyar adottságok szemszögéből érvel és indokol. Az zött sínylődő tanyai béresek elviselhetetlen és megalázó ^^^^^^^^^^^Pélete a Puszták népében. Tudósítás ez, szociográfia, szaki, technikai akadálya " „L?'^?"' t-hát mn,s = nnemth 4°—80 négyzetmeter alapterületű „ládából" fog állni, amelyek leginkább egymás mellé és egymásra helyezett konténerekre emlékeztetnek Kifizetődő-e? A házgyárak természetesen komoly beruházást igénylő, nagy vállalkozás. A kalkulációk tanúsága szerint azonban nem rossz befektetés, különösen akkor, ha a sokszor olyanynylra figyelmen kívül hagyott időtényezővel ls számolunk. A hagyományos lakásépítési móddal ugyanis egy lakáshoz átlag 15 napra, a házgyárival pedig 2—3 napra van szükség. Más oldalról megközelítve a kérdést, az is kiderül, hogy a hagyományosan megépített lakáshoz szükséges 2000— 2400 munkaóra 800—1100 órára csökkenthető. Ha meggondoljuk, hogy évi több tízezer, ilyen módon épített lakásról van szó, az időbeni és a pénzbeli megtakarítás könnyen kiszámítható. A házgyári építési mód bevezetése azzal a nem elhanyagolható előnnyel is jár, hogy megszűnik az építés Idényjellege. Az elemeket fedett, fűtött üzemcsarnokok-" ban egész éven át gyártják. Az építés színhelyén az öszszeszerelést csupán az erős •zél gátolhatja meg. Rendkívül fontos tényező az építőelemek egyenletes anyagminősége. A házgyárban a betonozást a leggondosabb szabályozással végezhetik. A csiszolt felületű acélsablonok felhasználásával az elemek felületei hibátlanok, egyenletesen simák lesznek, ezért a lakóházakat nem kell utólag kívül-belül vakolni. A szobák falai és a mennyezetek közvetlenül festhetők, tapétázhatók, a padlóra pedig ragasztott burkolat helyezhető. Mindezek révén sok munka és idő takarítható meg. Az egyhangúság ellen A házgyári épületek lakásainak beosztása és elrendezése nagyjából megfelel a tényleges igényeknek, figyelembe véve, hogy a tervezők fantáziájának kibontakozását erősen korlátozzák a technológiai megkötöttségek. Ha kifogás merül fel a házgyári lakóépületekkel kapcsolatban, az az egyes lakások kis alapterületével, és a homlokzati kiképzés egyhangúságával függ össze. Nagyobb ulaptcrületű lakásokat is lehetne építeni házgyári technológiával, de ez azt jelentené, hogy kevesebb otthont produkálhatna csak az építőipar, jóval drágábban. Az országos lakáshelyzet, és az anyagi lehetőségek ezt ma még nem teszik lehetővét tehát nincs a nagyobb változatosságnak, azonban nyilvánvalóan többletköltséggel járna. Am a fentieket figyelembe "rrTajd véve ls lehetne tenni egyet- Teljesen berendezve, konmast, az egyhangú homlok- ténerek módjára is fogják zati kiképzés ellen: a színek, dket kiszállítani a gyárból, a az anyagok, a plasztika vál- felállítás helyére, ahol kb. tozatosabb varlálásaval. egy óra alatt — a toronydaA budapesti házgyártó ruval való beemelést követőhálózat például ma már en — rákapcsolhatok leszmintegy tizenöt-húszféle la- nek a villany-, víz- és csakóépület-változatot képes tornahálózatra. A tércellák... ... készíteni, s ezeken belül a ból a legváltozatosabb homletesitese lakósokat illetően még több lokzatú, sokemeletes lakóháváltozat lehetősége rejlik. A zak lesznek kialakíthatók, négy fővárosi házgyárban B. I. Miből áll a kigyóméreg? Szovjet tudósok intenzív nyertek a méreg molekuláikutatást folytatnak a kígyó- nak szerkezeti titkaiba, már méreg összetételének megál- több remény van annak lapítására. mesterséges előállítására is. A kobra — az egyik leg- Egyébként azt is kiderítetveszedelmesebb kígyófaj — ték, hogy miként hat a gyormérgét analizálva sikerült san ölő méreg a szervezetre, megállapítani, hogy az tu- A kigyóméreg megbénítja lajdonképpen olyan fehérje, az izmok és az idegek közötamelyet a többi fehérjétől ti kapcsolatot, így az agy csupán az aminosavaknak jelzései nem tudják mozgásegymáshoz viszonyított elhe- ba hozni az izmokat, tehát lyezkedése különböztet meg. bénulás lép fel, ami halálMiután ekként bepillantást hoz vezet. (az Országos Közoktatáspoll tikal Aktíván, ifjúsági parlamentben, úttörővezetők előtt) az oktatás tartalmi vonatkozásait fejtik ki. Ismételten előkerül a hátrányos helyzetű fiatalok nevelésének, a szakmunkástanulók képzésének, a túlterhelés, a pedagógustársadalom demokratizmusának témája. Tanulságosak a hazai olvasó számára is a külföldi olvasóknak szánt, ebbe a tárgykörbe vágó összefoglalások: ezek sűrítetten, tömören fogalmaznak meg korábbi vitákban felvetődött, alapvető elgondolásokat. Az Ideológia — kultúra — szocialista ember című főfejezet írásaiban három gondolatcsoportról esik a legtöbb szó: az ideológiai harcról — kül- és belpolitikai értelemben —, a hagyományokról (Petőfi-ünnepségek kapcsán, az előadásokba szőtt József Attllaés Ady-idézetek révén), és a korszerű közművelődésről. A kötet gondolati zárókövének a Szocialista közösség — szocialista közművelődés című, 1974 márciusában a közművelődésről hozott párthatározat vitájában mondott beszéd tekinthető. (Kossuth Kiadó.) Frank Oszkár: Zeneelmélet 3. A főiskolai tankönyv 3. kötete gazdag példaanyaggal mutatja be a bécsi klaszszikus stílus dallam- és periódusalkotásának jellegzetességeit, legfontosabb formaképző elemeit. Ezután veszi sorra a legfontosabb formákat. A tisztán formai költői önéletrajz, dokumenverseskötettel is jelentkezett. Ez a kötet negyven év költői termésének szigorúan megrostált gyűjteménye. Munkásköltőként kezdte, de lírai alkata inkább Tóth Árpádhoz állt közel, mint Kassátumhitelességű tényanyag kéhoz, vagy József Attiláébonyolult elegyéből alakítva. S a szerző mindezt hallatlanul gazdag nyelvi leleménynyel, költői képgazdagsággal társítja, szövegét néhol a ritmikus prózáig oldva. A kötetben található az Ebéd a kastélyban ls, amely 1981ben íródott, és az író 1947es látogatását meséli el az irgedl grófnál. A hatalmát vesztett földesúr, és a volt cselédek leszármazottja az hoz. A felszabadulás optimizmussal hatja át költészetét, de ezt követő lírája nem jelentékeny. Férfikora delelője hozza meg számára a lírai fölszabadulást, ekkor találja meg a maga, sajátos költői hangnemét. Élményvilágának forrásai a múlt, a tárgyi világ apró elemei. Verseinek nagy része töprengés, csöndes elmélkedés. (Magvető Kiadó.) Magyar gépkiállítás Moszkvában Nagyszabású szerszámgépkiállítást rendez a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat július 15—24. között, a szovjet fővárosban. A magyar külkereskedelmi vállalatnak az idén ez lesz már a harmadik önálló szakbemutatója a Szovjetunióban. A moszkvai Szokolnyikipark egyik, mintegy 600 négyzetméter területű csarnokában a Technoimpex 23 korszerű magyar szerszámban készülő EV—630 típusú tórcsaesztergával, amelynek vezérlését már a szovjet partner készíti. Eddig ezeket a típusokat Magyarországon olasz vezérlőberendezéssel gyártották. A Technoimpex legna^ gyobb szerszámgépvásárlói a szovjet partnerek. A vállalat idei, mintegy 20 millió rubeles szovjet exportjának jelentős hányadát a szerszámgépek teszik ki. A kiállításszakemberek eísőLn^míít - több mint 100 magyar üzismerkedhetnek meg azzal a letkötő és szakértő magyar—szovjet kooperáció- Moszkvába. utazik: Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 39. A vízből építkező városban már ilyenre is futja. Szegedi Napló, 1881. január 27. Egy fiatal poéta azért nem szereti a tejfölös tormát, mert tudvalevőleg Petőfi sem szerette, egy novellaíró pedig azért nagy kedvelője a babnak disznófarkával, mert hát Jókainak ez a legkedvesebb csuspajza. Olyan írót is ismerek, aki csak azért nem szokott pipázni, mert egy hírneves írónk ki nem állhatta a dohányfüstöt, egy másik meg szenvedélyes dohányos, mint Vörösmarty. Gyűlölheted a tejfölös tormát, édes barátoip, habzsolhatod a paszulyt tálszámra ebédre, vacsorára, ideges lehetsz a dohányfüsttől, mint egy kényes szalonhölgy, s kiszíhatsz naponként húsz Virgíniát, húsz pipadohányt: mégse lesztek írók, mégse lesztek költők, ha a múzsa homlokon nem csókol benneteket. Tragikomikus látvány, hogy tör boldog-boldogtalan a Parnasszusra, hogy rugaszkodnak sovány, szárnyatlan gebéiken, hogy hullnak alá dicstelen fáradozások után oda, ahová valók, a porba Komolyabb szigor sehol sem szükséges, mint az Irodalom terén. Ügy nő a poéta, mint a gomba, nyári eső után. Akik összeütnek jól-rosszul egy-két kadencziát, valami kis iczipiczi gondolatocskát is csikarnak valahol, némi hangulatfélét is tuszkolnak nevükbe: kilépnek a világ elé irodalmi igényekkel. Elfogulatlan bírálatot kérnek a kritikusoktól, s ha kívánságuk beteljesül: szegény kritikust elfogultsággal vádolják, sőt még össze is teremtettézik, amúgy magyar miskásan, s halálos ellenségeivé válnak mindörökre. Káplány Géza is elfogulatlan bírálatot kér „Tövisek és vadvirágok" című versfüzérének előszavában: „Hatalmasan dobog szívem, midőn e kötet útnak eresztem. Az öröm mondhatlan boldog érzete és az aggódó félelem szorongó érzete változnak abban. Örülök véghetetlenül, hogy a miért lelkem 22 év óta úgy sóvárgott, beteljesült: íme közrebocsáthatok költeményeimből egy megválogatott darabokból álló kötetet, van és leszen alkalmam hallani felőlük — szabadjon remélnem, hogy elfogulatlan bírálatot, s lesz módom meggyőződni, ha vájjon a hivatottak avagy csak a kontárok közé tartozom-e?! Ha vájjon áldás vagy átok-e rajtam az a megmagyarázhatatlan kéjes-kínos ösztön, mely nyugtot nem hágy, s szüntelenül előre készt?!" Mennyi lelkesedés, nemes rajongás, ragyogó illúzió rezeg ki a sorokból! Szinte megejti tollúnkat, szinte kedvünk volna össze nem rombolni. Föl kell dúlnunk mégis, mert a kötelesség parancsolja, s rá kell mutatnunk arra az ábrándos betegségre, melybe szerző magát beleringatta, hogy ő talán beválik költőnek. Hiába mentegetődzik, hogy neki sem elég műveltsége, sem elég tudománya, sem elég olvasottsága és irodalmi jártassága nincs ahhoz, hogy a mai igényeknek megfelelő, kitűnő művekkel szolgálhatna, hiába mondja el érzékenykedve, hogy ő csak a nép gyermeke, hogy a nagyapja csapómester volt, s az apja sebész, s ő meg sok fáradsággal, nemeslelkű emberbarátok (mint gr. Szapáry Gyula, Kovács László, dr. Vezekényi István, Szepessy Mihály, Szabó Miklós és Osztróvszky József) kegyes pártfogása folytán küzdhette ki magát, s lett 28 éves korában törvényszéki bíró. Mind szép dolog, tagadhatatlan, de az efféle szempontok kiesnek a bíráló látköréből. Szerző lehet jó hazafi, becsületes ember, melegen érző barát és szerelmes, jeles törvényszéki bíró, de annál rosszabb poéta. Költészete nem költészet, hanem a leglaposabb próza. Politikai szatírái vezérczikkek, báró Kaas Ivor, Mezei Ernő sokkal költőibb vezérczikkeket írnak prózában. Erő, gúny, fordulatosság, alaki szépség, tartalmi tömör elrendezés, újdonság, eredetiség hiányát érezzük mindenikben. Dalai a közönséges mindennapiság unalmas kátyújában vergődnek. Ismert hangokat penget folytonosan. Balassa Bálinttól Hazafi Vereai Jánosig már mindenki által elcsépelt érzelmekkel okoz csömört lelkünknek. Ezer meg ezer költeményből összetákolt férczelmények dalai. Ez a sora Petőfi, az Vajda. Emitt Aranyra, odébb Kisfaludyra, különféle eltorzított módosításokkal. A „tövisek" nem szúrnak, a „Vadvirágok" nem árasztanak illatot. „Sarolta" czímű hosszú elbeszélése meg egy nagy monstrum. összevissza túrkálja benne az egész világot, vasvillával hányja, veti a szavakat, egymás hátára, tetejébe minden rend, összefüggés nélkül. A nagy szókazalból kikapdosva néhányat, álljanak itt a következők: „fülemile", „virágillat", „párduez", „felleg", „arkangyal", „hiéna", „arany pille", „varangy", „zephir", „rózsa", „Vadkan", „gerle", „fényes ifjú", „bika", „őrült nő", „koponya", „fehér ló", „lobogó", „kígyó", „szellem", „hattyú", „szivárvány", „eszme", „halott", „arany sugár", „bagoly", „holló" stb. stb. Elrettentő valami ezeket olvasni) Egyszóval szerző versfüzére arról tanúskodik, hogy tehetsége nincsen, hiányzik belőle az, ami a költőt költővé teszi, hangulat, gondolatgazdagság, kifejezési képesség. Hagyjon békét a lantnak, s maradjon meg a — paragrafusoknál. Pósa. (Tövisek és Vadvirágok. Költeményfüzér. Irta: Káplány Géza, erzsébetvárosi törvényszéki bíró. Bolti ára 1 frt 50 kr. Nyomatott Lúgoson, Wenczely János és fiánál.) (Folytatjuk.)