Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

SZOMBAT, 1974. JÚLIUS 5 Irodalmi séták Könyv Szeged irodalmi emlékhelyeiről A figyelmes olvasók már­is tudják, mlröl van szó: könyvalakban is megjelent Péter Lászlónak a Délma­gyarországban 1973 elején folytatásokban elsőként kö­zölt tanulmánya: Szeged iro­dalmi emlékhelyei címmel. Amit akkor — számos levél tanúsága szerint is — nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadott lapunk olvasótábo­ra. most bizonyos javítások­kal és bővítésekkel könyv­alakban vehetjük kézbe, ugyanis a Szeged várost ta­nács művelődésügyi osztá­lya mint kiadó vette párt­fogásba, hogy ezzel is tiszte­legjen Szeged fölszabadulá­sának közelgő harmincadik évfordulója előtt. Más a napi adagokra szab­dalt olvasmány és a könyv élménye, még ha lényegében ugyanazt olvassuk Is. Ma­gam még kéziratban, szinte első olvasóként vehettem kézbe s most. hogy a szer­ző elküldte a tiszteletpél­dányt — a szerkesztőség iránti „hálával a bábásko­dásért'' — egy szuszra ol­vastam Végig újra. Miníi könyvön gondolkodtam el. s az volt az első örömöm, hogy lassan-lassan apad, apadozlk a szegedi helytör­téneti kutatás és a helytör­téneti művek kiadásának adóssága. Annyi sok bizta­tás és vita után nagyszerű érzés, hogy apránként mégis fonalra fűzzük itt Szegeden a város szellemi múltjának kis gyöngyszemeit a mun­kásmozgalom, az irodalom, a néprajz, a régészet, a kép­zőművészet stb. kis helyi összefoglalóit. S még jobban örül az ember, ha arról hall, hogy nem egy-egy fecskéről, hanem egész fecskerajról van szó, hiszen már a Szeged utcanevei című kötettel is kész a nyomda: 1976-ra ipar­történeti kiadvány készül a Szegedi Ipari Vásár centená­riumára és" szerzők is meg kiadók is ajánlkoznak a Sze­gedi Szabadtéri Játékok mo­nográfiájához. Most azonban maradjunk mégis a műnél, amelynek cí­mét szándékosan ferdítet­tem el e hasábok fölött. Tu­lajdonképpen műfajt akar­tam vele jelölni, hiszen Pé­ter László könyve szellemi séta, irodalmi idegenvezetés, filológiai fegyelemmel é9 alapossággal. de sajátos, vonzó, olvasmányos stílus­ban. Valójában kis szegedi Iro­dalomtörténet, vagy annak vázlata, hiszen minden írót föltalálunk benne, aki szel­lemi ujjlenyomatát itt hagy­ta a városon, köze volt hoz. zá, kapcsolatba került vele, lakta, műhelyül választotta, akit kirepített vagy befoga­dott. S micsoda gazdagság van itt! Csak a Mutató ti­zenöt nyomtatott oldal, ahol nevek, utcák, Irodalmilag jelentős helyek sorakoznak sűrűn egymás alatt. Kor­szakokat jeleznek az utalá­sok — Janus Pannonius, Ti­nódi Lantos Sebestyén. Sze­gedi Kis István, Tar Bene­dek ... Dugonics András, Arany János. Petőfi. Jókai, Mikszáth ... Ady, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, József Attila ... Móricz, Rad_ nóti, Illyés Gyula, Szabó Lő­rinc... Tömörkény és Mó­ra... — s ezzel csak ép­pen a szegedi irodalomtör­ténet bizonyos Kilométerkö­veit soroltam fel hiányosan. Ugyanis a könyv arról győz meg bennünket, hogy Szeged a magyar irodalomtörténet minden fejezetében iroda­lomtörténeti fontosságú vá­ros volt. Abban a szövetben, amit magyar nemzeti iroda­lomnak nevezünk, sok szál innen gömbölyödik vagy ide kanyarodik. Mindezt száza­dokra visszamenőleg fölfej­teni és rendszerbe szedni — nagyon nagy vállalkozás és nagyon sok munka, s egy­úttal szeretet. Irodalomtörténészek dol­ga. hogy a szerző adatait más adatokkal összevessék és következtetéseit szembe­sítsék egyéb kutatások ered­ményeivel — a mi számunk­ra elsősorban az az ered­mény fontos és értékes, hogy szellemi múltunk, emlékeink összefoglaló és rendszerezett irodalmát vehetjük kézbe, s e munka alapján önmagun­kat is, a város iránt érdek­lődőket is elkalauzolhatjuk Szeged gazdag irodalmi ha­gyományaiban. 8z. Simon István 9 írott malaszt Urbán Ernő, az iró, nem tévéjátékaival, hanem ri­portjaival kért és kapott he­lyet a képernyőn, s szerzett magának rangot a televízió­ban Is. Ügy létszik azonban, mi sem áll távolabb tőle, minthogy a „tényirodalom" tévébeli elsőbbségét hangoz­tatók oldalára álljon abban a kissé haszontalan vitában, amely legutóbb Veszprém­ben. a tévétalálkozón Is fel­lángolt. Az egyik fél állás­pontja szerint a dokumen­tumszerű valóságfeltárást (riportókat, dokumentumfil­meket, ötszemköztszerű be­szélgetéseket stb.), a másik szerint az Irodalmi adaptá­ciókat, az alkotó képzelet műveit, a tévéjátékokat Il­leti az elsőség a képernyőn. Az Írott malasztnak, Ur­bán kétrészes tévéjátékának bemutatója akár a vitát Is eldöntheti: ez is, az is kell. Egyik műfaj a televízlóban sem szoríthatja ki a másl­kat, a lényeg és a cél, hogy bármilyen műfajban a leg­jobbakat, a szuverén műve­ket láthassa a közönség. Urbán Ernő a riportok, a „tényirodalom" után valami mélyebb hűséggel mutatta be a valóságot — tévéjáték­ban. Fodor Gyuláné (Cso­mós Mari), az avarhegyi szo­ciális otthonvezető kálváriá­ja ürügyén nemcsak mai éle­tünk visszásságairól, félreér­téseiről, anomáliáiról szólt megkapó őszinteséggel, ha­nem utat is mutatott: átme­neti korunkban hogyan lehet és kell elvi alapjainkon ma­radva, és a humánum jegyé­ben élni, alakítani dolgain­kat. Fodorné élete, és igazsá­ga megtalálásának útja elég­gé didaktikus történet, majdhogynem tanulságkere­ső szófűzés. Mégis megóvta valami a tévéjátékot a do­kumentumfilmek gyakori hi­bájától. Attól, hogy az Iga­zából megtörtént dolgok a hűségre törekvő filmi köz­vetítés során általában elve­szítik drámai erejüket, moz­gósító hatásukat, érdektelen­né válnak, kreált-kltalált öt­letbörzének minősülnek. Hogy ml az, ami mindettől megmenthette az írott ma­lasztot? Az alkotó jellemte­remtő, ' típusformáló művé­szete, amely mindazonáltal mély valóságismeretből táp­lálkozik. A tévéjáték legérdekesebb típusai főként az Igazgató­nőnek Igazságot szolgáltató tárgyaláson vonulnak fel, a második részben. Bizonysá­got adva egyúttal arról, hogy nem vált volna kárára az ebben a részben uralkodó feszesebb szerkezet, szűk­szavúbb-drámaibb jellem­zésmód az egész filmnek sem. Csáth és Ablánczy (Halász László, Illetve Hu­szár László) orvosok, a be­osztott és a főnök, Attala és Katona (lványi József, Illet­ve Piróth Gyula), a járási vezetők, Hajgató (Bánhidi László), A népi ellenőr figu­rája Itt élő, reális, egyszeri és egyszersmind az általános hordozója, típus Is. Mindösz­sze néhány mondatuk van, amelyek azonban — kiváló i A munkaköri leírás ha- lé a legnehezebb, nappal sonló a legtöbb foglalkozásé- csak altatóval tudok aludni, hoz. A különbség talán any­nyi, hogy tágabbra kell nyit­ni a pupillákat, már csak a sötét miatt is. Életkoruk ti­pikus, általában túl vannak a nyugdíjkorhatáron — per­sze akadnak kivételek Is. KONZERV­CSEMPÉSZEK Egy kívül­álló számá­SEMMI RENDKÍVÜLI Éjfél után ra érthetetlen, miért kell két éjjeliőr is egyszerre a Sze­gedi Konzervgyárban, ahol a nap 24 órájában élet van. Miután . megismerkedek Tl­egy hányi Sándorral, több össze­óra. függés felsejlik előttem. Evi Kihalt a belváros, csak a 1260 órában járja zsebiám­Csirkebárból kiszűrődő zene pávai az üzem területét. A figyelmeztet, hogy ott még havi 1800 forint jól jön a talpon vannak. A Madách nyugdíjhoz, utcában félkész épület áll Hogy mik történhetnek sötéten, de az egyik szoba egy sötét éjszaka alatt? világos. A határidőtábláról _ Nem hallottam — idé­leolvasható: egyetlen lakója zi föi a legutóbbit —, aztán sincs még a háznak. A ka­pu ideiglenes, deszkára fe­szített drótháló, jó erősen odakötve két oszlophoz. Bejutni nem lehet, több­ször is megpróbálom. Aztán egy félhangos — Halló! — következik. — Igen — mondja valaki az első emeleti kivilágított szobából. ő az éjjeliőr. Pusztai Já­színészi Játékkal — elegen- ! nos hét éve ezt csinálja, dőek megismerésükhöz. XTr- 1 Most este hattól reggel hatig bán a jellemzés magasisko-| ügyel a cementre és a gé­láját mutatja meg ezekben ' pekre, és az egyéb elmozdít­a tárgyalási jelenetekben, 1 ható dolgokra, a Szegedi nagy kár, hogy nem követi ! Építőipari Szövetkezet tulaj­ezt a módszert. A donára. ahogy jobban odafigyeltem, rájöttem, emberi szuszogás. Kicsit morfondíroztam, mit keres itt valaki. A hang fe­lé világítottam. Egy fiú aludt az épület mellett. Föl­keltettem, és kikísértem a gyárból. Máig sem tudom miért mondta: „Csak azért aludtam itt, mert reggel meg akartam fürödni." Hiszen műszak után bárki letusol­hat. Mit akart? — kérdezi magában, s láthatóan tovább tűnődik. Aztán másra tereli a beszélgetésünket. — Tudja, engem már megfenyegettek, Ez is a közelmúltban volt. vak bürokratizmus és a tör­vények szellemének őrzői között hatásosabb lett volna a különbségtétel, világosab­bak az előbbiek ellent, min­denkinek kötelező harci módszerek — ha elvontabb, gondolkodtatóbb az esemé­nyek és típusok rajza. Sulyok Erzsébet Néhány fiatal konzerveket — Meg lehet szokni az éj-. akart kivinni. Elkaptam szakázást? — kérdezem min den bevezetés nélkül az Idős embertől. Úgy érzem, furcsán néz rám, bár nem látom a tekin­tetét, inkább a hangja árulja ezt el. Hát — kicsit kivár, őket, S ekkor megjegyezték; kint majd találkozunk. Per­sze. nem lett semmi belőle. A másik éjjeliőr, Török Pál, 74 éves, Alacsony nyug­dija miatt az egész évet vé­gigdolgozhatja. öt is kikér­dezem, faggatom. Nagy ru­Régi éjjeliőr 6 is. Ebben a szezonban a Szeged étterem teraszán ügyel este héttől reggel hatig. — Innen csak széket akar­tak vinni, talán balhéból — mondja. Egy szórakozóhelyen nem szórakoztató dolgozni. Ha a kedves vendég iszik, akkor esetleg kötekedik Is. Sava­nya Szilveszter is ezen a vé­leményen van. — Az ezredesre gondol? — kérdezem — mivel a tör­ténetet már többször elme­sélte. Elmosolyodik. — Azóta már találkoztam vele — jegyzi meg. Már csak a bár volt nyit­va. Pontosabban az ajtót bezárták, mert megtelt a szórakozóhely. Egy ittas fér­fiú őt szólította meg. „Ké­rem, intézkedjen, hogy be­engedjenek." Nagy nyoma­tékkal hozzátette: „egyéb­ként alezredes vagyok". Sa­vanya bácsi mit tehetett, széttárta a karját. Amaz to­vább erőszakoskodott. a rendőrséggel fenyegetőzött. „Majd azok elintézik." Még egy célzást ls tett, milyen jó lenne, ha a köz őre itt len­ne. Savanya Szilveszter ek­kor belefújt a sípjába. Ép­pen arra haladt az URH. Hamar kiderült az Illetőről, hogy régi refes ismerős, nyil­vántartott személy. A Ró­kusi fe­keteföl­deknél TELJES SÖTÉTSÉG Vízgépek Az utóbbi nyolc esztendő alatt negyven fi"ártmánycsa_ ládot fejlesztelt ki — 140­féle méretben — a lajosmi. zsel központ il nŰ'todő Víz. gépészeti Vállalat. A magyar vizgépgyártmé. nyok külföldön is kereset­tek: acélszerkezetű víztor­nyokat exportálnak Csehszlo. vakiába. Bulgáriába, Irakba, Ghánába és az NDK-ba. Felsőoktatási intézmények vezetőinek tanácskozása majd így szól —, hajnal fe- tinnal rendelkezik, ami min­den szakmához kell. Ehhez Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó fel­sőoktatási Intézmények rek­torai, főigazgatói, Igazgatói és párttltkáral pénteken ta­nácskozást tartottak, Dr. Oa­ramvölgyl Károly oktatási miniszterhelyettes tájékozta­tót adott az elmúlt tanév fontosabb eseményeiről az életbe lépett új rendelkezé­sekről. Értékelte a közös érettségi és felvételi-írásbeli vizsgák tapasztalatalt és fel­hívta az intézményvezetők figyelmét, hogy a felvételi vizsga további korszerűsíté­sére az ez évi tapasztalatok alapján tegyenek javasla­tot. Tájékoztatta a tanács­kozás résztvevőit az egyete­mi és főiskolai felvételi vizsgák lebonyolítási rend­jéről, valamint a soron kö­vetkező tennivalókról. A fel­vételi vizsgákról szóló rész­letes Információk után az új tanév előkészítésével kap­csolatos feladatokról be­szélt. A tanácskozás résztvevői meghallgatták dr, Pollftszky Károly oktatási miniszter tá­jékoztatóját, a Művelődés­ügyi Minisztérium szétvá­lasztásáról és az Oktatási Minisztérium feladatairól, szervezeti felépítéséről. (MTI) is. A legutóbbi felfedezését meséli. — Mindjárt láttam, vala­mi nincs rendben. Nem léte­zik, hogy olyan erős dereka legyen egy férfinak. Nem ls tévedtem. Tizenkét vagdalt­húskonzervet bontottam ki a használt zsákból, A vásznat a dereka köré csavarta, és oda dugta a dobozokat. Száz­hatvan­egy szék, 32 gombaernyő, 46 asztal, két hűtőláda. Fejből tudja a leltárt Savanya Szilveszter. csak az éjszaka sötétebb, ha a csillagok nem ragyognak. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dorogi körzetének szegedi üzemrésze a város szélén, Rókuscm van, A 70 éves Róvó Mihály 8,40 forintos órabérben itt őrködik. Igaz, ahogy a tele­pet és a hatalmas beton la­pokat elnézem, nem sok mozdítható dolog van. — A biztonság miatt ls itt kel] lenni — magyarázza az éjjeliőr —, a gépi berende­zésekre is ügyelek. Szeretem a csendet, Itt pedig van bő­ven. Hajnalban már nehe­zebb, de amíg bírom, csiná­lom, az alacsony nyugdíj miatt is. Felnéz az égre, aztán az órájára pillant. Halász Miklós # Újjáépített tejivó Tegnap, pénteken délelőtt az újjávarázsolt üzletet, ünnepélyes keretek között amely naponta mintegy 1000 —1200 vendég kulturált kö­ismét megnyílt Szegeden, a Somogyi Béla utcában a népszerű tejivó, de teljesen új külsővel, modern, kor- . _ . , . , , . ' . , ' . , és a belső berendezésre, gé­szerű berendezeesel. Szabó ' rülmények közötti étkezteté­sét biztosítja. Az átépítésre József, a Csongrád megyei Vendéfelátő Vállalat Igazga­pi felszerelésre közel 800 ezer forintot fordított a vál­tója adta át rendeltetésének lalat Iparági parlament A cukoripari vállalatok trösztjének gyáraiban dolgo­zó fiatalok elégedettek az If­júsági törvény megjelenése óta tett Intézkedésekkel —• hangsúlyozták a küldöttek az Ercsiben pénteken megkez­dődött iparági ifjúsági par­lamentben. A tanácskozáson az orsz g 11 cukorgyárából 55 küldött Vett részt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom