Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
KEöD, mt jCttTOS 3. 3 Egészségügyi dolgozók kitüntetése Hétfőn az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Szentkirályi utcai Semmelweis-termében ünnepséget rendeztek a nagy magyar orvostudós, Semmelweis Ignác születésének évfordulója alkalmából. A több mint két évtizedes hagyománynak megfelelően ezen a rendezvényen adták át a Kiváló Orvos, Érdemes Orvos, illetve a Kiváló Gyógyszerész, Érdemes Gyógyszerész, valamint az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetéseket. Az évforduló alkalmából 102-en részesültek a megtisztelő elismerésben. Az ünnepélyes esemény résztvevőit — akik között ott volt dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP Központi Bizottsága egészségpolitikai alosztályának vezetője, dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és dr. Gyüszü Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese — dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes köszöntötte, majd dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár mondott beszédet, majd átadta a kitüntetéseket. Az egészségügy területén végzett kimagasló munkájáért a Kiváló Orvos kitüntetést kapta Csongrád megyéből dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanára. Az Érdemes Orvos kitüntetést vette át dr. Balázs Gabriella Sebestyén Jánosné, a deszki községi tanács körzeti orvosa. A Kiváló Gyógyszerész kitüntetésben részesült Tichy Béla, a Szegedi Gyógyszertári Központ gyógyszertórvezetője; az Érdemes Gyógyszerész kitüntetést kapta dr. Kata Mihály, a Szegedi Orvostudományi Egyetem adjunktusa, * A Szegedi Orvostudományi Egyetem szemészeti klinikájának tantermében tegnap rendezték a Semmelweis emlékünnepélyt, ahol kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta az egészségügyi miniszter Ormos Tivadarné ápolónőnek. Miniszteri dicséretben és a vele járó jutalomban részesültek Lovai Ferencné, Merfelsz Zoltánná, Makra Irén osztályvezető ápolónők, Szegedi Istvánné fogászati asszisztensnő és Tyeplik Tiborné ápolónő. Az aranykoszorús törzsgárda-kitüntetéseket — negyedszázados, illetve azt meghaladó munkájukkal — dr. Ivánovits György akadémikus, egyetemi tanár, Lehotay Mátyásné ápolónő, Popán János állatgondozó, Pallagh Lajos főápoló, Bedő Katalin ápolónő, Dinnyés János laboráns és dr. Németh András docens érdemelték ki. Szénbányászati tröszt, 85 ezer dolgozóval Oj tröszt kezdte meg működését hétfőn Tatabányán. A nehézipari miniszter — a Minisztertanács jóváhagyásával — hozta létre a Magyar Szénbányászati Trösztöt, amely a kilenc hazai szénbánya vállalat munkáját korábban koordináló Egyesült Magyar Szénbányák (EMSZ) helyett, de attól lényegesen eltérő jogkörrel és tartalommal irányítja majd a hazai szénbányászatot. Az új szervezet a legnagyobb magyarországi tröszt, ugyanis 85 000 dolgozó tartozik hozzá. Székhelyéül nemcsak azért választották Tatabányát, mert Komárom megye a hazai szénbányászat legjelentősebb központja, hanem azért is, mert működési feltételeit itt tudták a legjobban biztosítani. Két nap alatt háromhónapi csapadék Makón házakat fenyeget a belvíz Eddig a Tiszán és mellékfolyóin kialakult nagy árhullámok szólították munkába az árvíz elleni védekezőket, most pedig, az elmúlt hét utolsó két napján, a nagy tömegű csapadék idézett elő veszélyes helyzeteket Szegeden, Makón, Hódmezővásárhelyen, Nagylakon, Apátfalván, Kübekházán. Kardos Imre főmérnök, az ATIVÍZIG igazgatóhelyettese tegnap arról tájékoztatott, hogy a Maros völgyében mintegy 30 kilométeres szélességben olyan mennyiségű csapadék hullott le, amely háromhónapi átlagnak is megfelelne. A mért csapadékérték 70— 100 milliméter szombaton és vasárnap. Makón sok utcában mintegy 340—350 ház került veszélyes helyzetbe. A mentésbe, a víz elhárításába aktivan avatkozott be az ATIVÍZIG belvízvédelmi készültségé, a tűzoltók, a wigacdalkűdua _ tarsuiatote. Makói házak vízben Mintegy 18—20 házból Makón kilakoltatták a legveszélyesebb helyzetbe kerülteket. A víz elvezetésére 28 darab nagy teljesítményű szivatytyút állítottak be, hogy a veszélyes helyzetet elhárítsák. Szombaton és vasárnap Szegeden 41 milliméter csapadék hullott le, egész hónapban pedig 167,6 milliméter. A talaj teljesen megtelítődött, s ennek következtében Tápén és Alsóvároson egyes helyeken megállt a víz, amelynek elhárítását azonnal megkezdték, ugyanakkor másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. Hódmezővásárhelyen, Makón, Apátfalván, Kiszomboron harmadfokú a belvízvédelmi készültség. Az eddigi becslés szerint Csongrád megyében 12 ezer 600 hektár vetés, termőföld, kalászos, kapások kerültek víz alá, az összes elöntés a réteket és legelőket jg Somogyi Károlyné felvétele mintegy 20 ezer hektárra terjed. A nagy esőzés hatására a Körösökön és a Maroson ismételten újabb árhullám alakult ki, és van levonulóban. Ez azonban nem befolyásolja lényegesen Szegednél a Tisza vízállását, amely változatlanul apadó tendenciájú. A Tisza végig apad, miután Szolnoknál 802 centiméter magasan tetőzött, s ez az árhullám ellapulva és lassan vonul lefelé. L. F. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Közvetve, közvetlenül Vigyázzunk, véletlenül se kerüljön a címben levő két szó közé — a vessző helyett — egy harmadik. Nem közvetve vagy közvetlenül, hanem közvetve és közvetlenül egyaránt élnie, léteznie kell a munkahelyi demokráciának. Azonos tartalom más-más formái, megjelenítői csupán. Nincsenek alá- és fölérendelt viszonyban. Egyformán fontosak. Egyformán fejlesztésre szorulnak. A bizalom kötelez Ismerős mondat. Sűrűn hallani. Főként a különböző testületek tagjainak megválasztásakor. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia közvetett érvényesítését ugyanis a dolgozók testületekre bízzák. Például a pártbizottságra. A vállalati szakszervezeti tanácsra, bizottságra. Az alsóbb szintű párt- és KlSZ-vezetőségekre. szakszervezeti műhelybizottságokra. S egyebek között a vállalati felügyelő bizottságra, hiszen annak is vannak munkás tagjai. Akiket. sok más, tisztséget kapott társukkal együtt, kötelez a bizalom. Kérdés, mire kötelezi őket? Természetesen arra. hogy ismerjék a testület elé kerülő ügyeket. mondják el véleményüket, s persze, azokét szintén, akik megválasztották őket. Legyenek kritikusok, igényesek, kezdeményezők, ne gépiesen bólogatok . Lassítsuk csak gondolataink szárnyait, nehogy a felhők közé ragadjanak bennünket. Maradjunk a földön. Elvben helytállóak azok a követelmények, amelyeket fentebb sorolni kezdtünk. A gyakorlatban azonban a közvetett demokrácia fórumainak ténykedése a munkahelyek egy részén azért formális, azért keveset érő, mert semmi más. pusztán — ahogy ezt az üzemi szóhasználat ciúfolja — néhány hegyibeszéd hangzik el. A vezetők, a szakterület illetékesei számadatok és szakmai kifejezések tömegét zúdítják a hallgatóságra. Igyekeznek „tudományosak" lenni, de legjobb esetben is annyi marad meg a résztvevők többségének fejében, hogy „kellene" sok minden kellene. Hogyan, mi módon? Erről nem esett szó, erről nem kérték a testület tagjainak véleményét. Holott ott kezdődött volna a kollektív munka, a demokrácia közvetett fórumának hasznossága. Esetleges, rendezetlen annak gyakorlata, hogy mit érdemes, mit kell e fórumok elé terjeszteni. A jelenleginél világosabb — állami és szakszervezeti — utasításokra. irányelvekre van szükség. A szó elrepül... Az írás viszont megmarad — tartja a közhiedelem. De öreg hiba. hogy sokszor az írás sem ér sokat. Köny_ nyű ez is. „elrepül". Hiszen — áttérve a munkahelyi demokrácia közvetlen formáira — jegyzőkönyv, emlékeztető, összefoglaló készül a termelési tanácskozásról, az üzemi munkásgyűlésről, a brigádértekezlétről; a brigádvezetők helyi. s ágazati tanácskozásáról, az ifjúsági parlamentről, a törzsgárda összejöveteléről. a műszaki konferenciáról, a párt- és szakszervezeti, KISZ-taggyűlésről... Azaz tekintélyes a fórumok száma. Nem kevésbé az ott elhangzó észrevételeké, javaslatoké, bírálatoké. Csak éppen.— „ ... azt szeretnénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben" — állapította meg Kádár János 1974. március 28-án, a nyíregyházi pártaktíván. Azaz csak a szó meg az írás nem elég. Arra is szükség van, hogy a kötelező cselekvés módjait kimunkáljuk. A vezetők személyes felelősségének érvényesítését a dolgozók közvetlen tapasztalatainak hasznot sításában. Formalitások helyett Napjainkban — mind a dolgozók szemléletét, mind társadalmi viszonyainkat tekintve — eljutottunk addig, hogy a közvetett és a közvetlen fórumoknak érdemi szerepet, hatáskört, ha úgy tetszik jogkört szánunk. A formalitások helyett. Formailag ugyanis élnek a termelési tanácskozások. Rendszeresen megtartják azokat stb. Ám mi múlik a dolgozóknak ezen az összejövetelén? Döntenek a kiváló címre javasoltakról. Kész. Vajon ma már elég ez? Hiszen az emberek politikai, műveltségi, s persze szakmai szintje is, jóval fölötte áll az egykorinak Igényük van tehát a többre. Arra például, hogy — akár a termelési tanácskozások új jellegű lebonyolítása, akár más forma keretében — érdemben mondhassanak véleményt közvetlen munkahelyi vezetőjükről, a gazdasági munka egészéről. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa tavaly végzett, széles körű együttes vizsgálata egyebek között megállapította, hogy a dolgozók nagy többsége nem a munkahelyi demokratizmus új fórumai után áhítozik, hanem a meglevők hatásos működtetését kívánja. A tömeges vélemény jó jelzőrendszer! Kifejezi az igényeket csakúgy, mint a lehetőségeket. Azt, hogy a formák, értekezletek, tanácskozások gyarapítása helyett érdemi feladatokat kell rábízni a meglevőkre. Esetleg úgy, hogy — sok más mellett — a brigádvezetőj értekezletek előzetes véleményt nyilvánítanak az üzemi vezetők bizonyos körében a kinevezéshez. Esetleg úgy, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságokban ne csak a megválasztottak legyenek ott, hanem az adott terület szocialista brigádjainak képviselői szintén. M. O. Kölcsönös bizalom Á határőrök és a lakosság kapcsolatai — Három párt-végrehajtóbizottság együttes ülése A szegedi járási párt-végrehajtóbizottság, a kiskunhalasi és az orosházi határőrkerület párt-végrehajtóbizottsága tegnap, hétfőn együttes ülést tartott Röszkén. Azért ebben a helységben, mert a „Határőr község" címet viseli és példás a kapcsolat a ennek a katonák — akik nyilvánvalóan a nép sűrűjéből valók — a lakosság támogatásával tesznek eleget. Szabályos útiokmányokkal — köztudottan — utazhatnak külföldre a magyar állampolgárok, s szívesen fogadunk minden tisztességes határőrség és a lakosság, az szándékkal ide érkezőt. Vanőrs és a községi párt- ésta- nak azonban olyan emberek nácsi szervek, a téeszközösség, — büntetett előéletűek, a fevalamint az iskola között. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Gém László, a határőrség pártbizottságának titkára is. Az ülés témája a határőrizet, a határrend, az őrsök kapcsolata a lakossággal, szerepük a községek életében volt. A határrend része hazánk általános, törvényes rendjének. Államhatáraink védelme, őrzése kötelesség, s Orvosi műszerek Tízszer nagyobb szériák gyártását teszi lehetővé a magyar orvosi műszergyártásban a nemzetközi gyártmanyszakositás es együttÍjetei>zairHtvavi-múkodes, s a Medicor gyártmányainak már 40 százaléka szakosított termék. Eredményesen kutatják a Medicor szakemberei a további együttműködési tehetőségeket. lelősségrevonás elől menekvők, kalandvágyó fiatalok—, akik illegálisan kísérlik meg a határ átlépését. Hazánk lakosságának igen kis töredéke ez, de velük, vagy a bűnös szándékkal érkező némely külföldivel szemben ébernek kell lennünk. Például Röszkén, Tiszaszigeten és Üjszentivánon öregek és fiatalok vigyázó szemei kísérik a gyanús idegent. Az őrsök tisztjei és sorállománya jelentős tényezők a határmenti községek életében. Közreműködnek a lakosság tájékoztatásában, ott vannak a közélet sok fórumán, a helyi kulturális életben stb. A községekben a határőröket szeretik; kölcsönös a bizalom, a tisztelet a határőrök és a lakosság között. Az ülés — egyebek között — kiemelte: a kialakult együttműködés további tö•kélete&itesére adottak, a feltételek. Hangoztatták: az őrsök és a községek párt-, állami és téeszszervei, az iskolák szélesítsék azt a munkálkodásukat, ami a fiatalok körében erősíti a szocialista hazafiság, az internacionalizmus tudatát. Ennek kapcsán merült föl, hogy az őrsökre bevonuló újoncok számára készítsenek a községekben olyan helytörténeti összeállítást, amelyből képet kaphatnak arról a vidékről, ahol szolgálatot teljesítenek. Helyes, hogy időközönként a határmenti községek pártés tanácsi szervei is értékelik a határőrség és a lakosság kapcsolatait, az ezzel összefüggő tennivalókat. A „Határőr község" címet kiérdemelt helységekben — foglalt állást az együttes ülés — minden évben tanácsülésen emlékezzenek a cím elnyerésének évfordulójára, ötévenként pedig rendezzenek határőrünnepséget. A tanácskozáson számosan szólaltak fel, tettek észrevételeket. Az együttes ülés állásfoglalását a határmenti községek párt- és állami szervei, az őrsök megtárgyalják. A cél: erősödjék a határőrség és a lakosság sokrétű kapcsolata, a határ együttes óvása; segítsék a katonák szóval és tettel még jobban a községek fejlódeset.