Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

Könyvekről - sorokban Kiss Károly: Nincs megállás. A magyar és nemzetközi munkásmozgalom régi harcosa húsz nehéz esztendő személyes élményeit elevenili fel emlékiratában. A fiatal, harcos cipészmunkást 1925 nyarán Bécsbe küldik rövid politikai tanfolyamra, ahol megismerkedik az illegális KMP Külföldi Bizottságának vezetőivel: Kun Bélával, Révai Józseffel, és Lukács Györggyel. Hazatérése után élete a forradalmi munkásmozgalom sűrűjében folyik. Többször börtönbe csukják, kínozzák, de megtörni sosem sikerül. A börtönben kitűnően megtanul németül, úgy, hogy kiszabadulása után nem sokkal Moszkvába küldhetik, ahol a Lenin-iskola német szekciójában közel egy évig tanul. Hazatértekor a párt Központi Bizottságába kerül. Azután újra itthoni illegális munka, majd börtön és internálás következik. Sokat szenved, de már közel a szabadulás, alighogy elengedik az internálásból, máris Kőbányán szervezi a fegyveres ellenállást. A végig lebilincselően izgalmas könyv szinte szépprózai eszközökkel idézi fel húsz esztendő harcait. Kiss Károly kerüli a frázist, a sztereotípiát, s még arra is van szeme, hogy észrevegye az ütlegelő detektív önundorát. (Kossuth Kiadó.) Bérezi Géza: Nyelvművelésünk. A magyar nyelvtudomány „nagy öregének" kis könyve bölcs, szélsőségektől mentes, körképe és javaslatai messzire tekintenek. A szerző kiindulópontja, hogy nyelvművelésre nagy szükség van, mert a nyelv fejlődése bizonyos mértékig irányítható, a még meg nem gyökeresedett hibák kigyomlálhatok belőle. Sorra veszi nyelvünk főbb alkotóelemeit, megvilágítva a problémákat (a magyar hangsúly és hanglejtés még nagyrészt föltáratlan terület; helyesírásunk túlszabályozott stb.), másutt kipécézve bizonyos jellegzetes, elterjedt hibákat. Átfogó, hosszú időre szóló javaslatai kiterjednek egy nagy, elvi alapul szolgáló, húsz éve tervezett, de mindeddig el nem készült nyelvművelő kézikönyv kiadására, népszerű nyelvművelő folyóirat megjelentetésére, a különböző közintézmények nyelvművelő szerepének előmozdítására. (Gondolat Kiadó.) J. Swift: Gulliver utazása Lilliputban. Az 1720-as évek végén született meg Swift legnagyobb alkotása, a korabeli Anglia viszonyainak maró és kegyeden szatírája, a Gulliver utazásai. Négy része a címszereplő négy fantasztikus kalandjának bölcs krónikája. Gulliver kapitány hajótörést szenved, s fogolyként ébred a törpék országában. Lilliputban pártoskodás folyik és háború veszélye fenyeget. Gulliver felajánlja szolgálatait, és az ellenséges Blefuscu sziget népének flottáját úszva elhozza. Dicsőség övezi, de csak addig, amíg meg nem tagadja további szolgálatait — az amúgy jámbor Blefuscu népének teljes leigázását. Kegyvesztett lesz és menekülnie kell a törpeállamból. A történet alkalmat ad az írónak, hogy érzékeltessen olyan alapfogalmat, mint hűség, bátorság, hazugság és becstelenség. Emellett a gyermekolvasókat a mesék világában fordulatosán, humorosan és bölcsességben bővelkedóen kalauzolja el. (Móra Kiadó.) Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. A hazai matematika történetének első részletes kritikai feldolgozása ez a kötet, amely összefoglalja az eddigi részletkutatások eredményeit. A szerző korszakonként mutatja be a magyar matematikai élet alkotását. A mű öt részre tagolódik. Az 1. rész a könyvnyomtatás előtti időkből származók. adatokat és emlékeket ismerteti. A 2. rész az elemi aritmetikák korát vázolja fel, tankönyvekről, 17. századbeli magyar kéziratokról és diszszertációkról emlékezik meg, főként pedig Apáczai Csere János matematikai tevékenységét méltatja. A 3. rész a 18. században megindult önálló magyar matematikai kutatások \ lényeges elemeit és értékelését foglalja magába. A V rész matematikánk reformátusával foglalkozik, középpontjában a két Bolyai európai nívójú életművével. Végül az 5. rész a 19. század második felében mindinkább kibontakozó nagyarányú fejlődésről számol be. A kötetet életrajzi adattár és névmutató zárja. (Akadémiai Kiadó.) Maupassant: Egy asszony élete. A regény hősnőjének apja serdülő lányát a Sacré Coeur-be adja „azt akarta, hogy tizenhét éves korában szűzen kapja vissza, és ekkor ő maga meríthesse meg valamiféle értelmes költészetben; tudatlanságát az ártatlan szerelem látása, az állatok egyszerű vonzalma, az élet derűs törvényei oldják fel". Des Vaeds báró reménytelenül múltbeli figura egy gyökeresen megváltozott világban. Az élet törvényei ugyanis nem derűsek; Jeanne tudatlanságát az ártatlan szerelemmel induló sikertelen házasság oldja fel, csalódik a Tolbiac abbék képviselte egyházban és végül imádott fiában is. Rosalie-t, a cselédlányt azonban több baj, nagyobb megpróbáltatások érték, mint Jeanne-t, mégis erős tudott maradni. (Szépirodalmi Kiadó.) V. G. Jan: A tatárjárás. A mű a Mongolok betörése című történelmi tragédia (előző kötetek: Dzsingisz kán és Batu kán) befejező része. Közép-Ázsia leigázása után Batu, nagyapja, Dzsingisz kán végakaratának megfelelően, Közép- és NyugatEurópa leigázására készül. Hadserege — a rettegett Kék Horda — a Magyarország felé menekülő kunok nyomában haladva elpusztítja és porig égeti Kijevet, felperzseli Halicsot, Volhiniát, majd hadait kétfelé bontva, egyik seregét Lengyelország- j ba, Csehországba, a másikat Magyarországra küldi. Á muhi csatában a magyar sereg katasztrofális vereséget szenved, IV. Béla királynak üggyel-bajjal sikerül elmenekülnie és Dalmáciába jutnia, ahol végül is átvészeli a tatárjárást. Batu előtt nyitva az út Itália és Franciaország felé, amikor hírt kap: odahaza meghalt a mongolok nagy kánja. Habozás nélkül visszafordítja seregeit, és kitakarodik Európából. (Európa Könyvkiadó —Kárpáti Kiadó.) A stressz: barát vagy ellenség ? Magnéziumból műtrágya A hagyományos nitrogén, foszfor, kálium tartalmú mű_ trágyákhoz most a magnézi. um műtrágyák csatlakoznak. Egy moszkvai kutatóintézet munkatársai megállapították, hogy az alacsony terméshozamú, homokos talajokba magnéziumsókat adagolva a gabonafélék termése átlagosan tíz. burgonyáé 105 mázsával növelhető hektáronként. A kísérletek során az is kiderült, hogy a magnézium tartalmú műtrágyák nemcsak növelik a termést, hanem a minőséget is javítják. (APN) Napjainkban egyre többet hallunk éS olvasunk a stresszről, igyekszünk — jogosan és jogtalanul is — sok mindent a stressz hatásával magyarázni. De kedvenc és központi problémája ez az élettan kutatóinak is. Miért kell a stresszt tanulmányozni? Az embert különböző hatások érik, az ember nyugtalan, vagy ldegyensúlyozott — vagyis „homo sapiens". Stressz idején azonban csaknem kétszer több hibát követünk el, mint szokásos körülmények között A stressz azonban nemcsak káros következményekkel jár együtt: meg tud változtatni idegi szokásokat, mozgósítani tudja a szervezet belső tartalékait • Izgalom, öröm, félelem, lelki szenvedés — mindez pozitív vagy negatív emóció. Mi az emocionális stressz? Nem feltétlenül szükséges fizikai hatást gyakorolni az emberre azért, hogy valamiféle emóciót váltsunk ki. A hangulat megváltoztatásához gyakran egy szó, egy pillantás, sőt „sokatmondó hallgatás" is elegendő. Az orvosok már régen felfigyeltek erre a jelenségre. A műtét előtt álló emberek jóval nehezebben viselik a műtétre való előkészítést, mint magát a műtétet. Ugyanez a helyzet a pilótáknál, a sugárhajtású repülőgépekről való katapultálás előtt. Az emocionális feszültség csúcspontja nem a katapultálás pillanatában következik be, hanem éppen a katapultálás előtt. Ezt az állapotot nevezik stressznek. Vajon mi a stressz: ellenség vagy segítőtárs? Erre a kérdésre egyértelmű válasz nem adható. A stressz — segítőtárs Is, ellenség is. A szervezet belső tartalékait mozgósítva, annak „elhasználódásához" vezet. A stressz jellege egyénenként változó. Két ember azonos stresszszituációban különbözőképpen viselkedhet. Az egyik normálisan fog dolgozni, a másik pedig nem. Az utóbbi időben a pályaválasztással kapcsolatban is figyelembe veszik, hogy milyen viselkedést tanúsít az ember stressz-szituációban. Sok helyen végeztek kísérleteket munkahelyi környezetben munkairányítókon, kezelőkön. Hogyan viselkedik majd az ember, ha egyszerre csak ellentétes jelzéseket kezdenek szolgáltatni a műszerek? A döntő pillanatban nem fogja-e elveszíteni önuralmát? Ez csak az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a termelésben, az igazgatási döntés meghozatala folyamán, az aviatikában megszabaduljunk a stressz hátrányos következményeitől. A fő probléma azonban nem ez; meg kell találni annak a titkát, hogy a stressz magában az emberben miként szabályozható. Idegrendszerünk két fő részből áll: a központi és a vegetatív idegrendszerből. Ez utóbbi azokat a folyamatokat szabályozza, amelyekről — eddig úgy tartottuk —, hogy azokat az ember nem képes tetszése szerint szabályozni. Vajon lehet-e akaraterővel mégis megváltoztatni a vérnyomást, pulzust, a vércukorszintet? Igen, lehet. A jógiknak ez többször is sikerült. A szervezet stresszreakciója közvetlenül összefügg a vegetatív Idegrendszer működésével. * Hogyan tanulhatjuk meg ennek az alattomos ellenségnek és kitűnő segítőtársnak a szabályozását? Először magukat az emóciókat kell tanulmányozni. Kísérleti szituációban például lefényképezték az emóciók külső megnyilvánulásait. Majd felkérték a kísérleti személyeket, hogy reprodukálják a megfelelő mimikai képet. Kiderült, hogy az igazi emóció mimikája az utánzattól erősen különbözik. A színész mindaddig konfliktusban van szerepével, amíg meg nem tanulja kiváltani magában azokat az emóciókat, amelyeket a darab cselekménye megkövetel. Az emóciók külső megnyilvánulása — meglehetősen megbízhatatlan és nehezen mérhető dolog. De már az ókori orvosok: Avicenna, Hippokratész, Galenus — észrevették, hogy erős emóciók a belső szervek működésének megváltozását eredményezik. Megváltozik a légzés, a szívverés ritmusa, a bőr hőmérséklete, a pupillák átmérője, a vérnyomás és a véredények térfogata. a vér sejtes és kémiai összetétele, az anyagcsere. A tudósok speciális táblázatok segítségével feltüntetik a belső szervek működésében fellépő változások függését az emóció jellegétől. Például a düh (negatív emóció) velejárói: a szívverés szaporábbá válása, az általános vérnyomás emelkedése, pupillatágulás, szaporább pislogás, a vázlzmok fokozott megfeszítése, a vérben a noradrenalinszint növekedése és az adrenalinszint csökkenése stb. • A kísérleti személy kényelmes karosszékben ül. Fejétől huzalok vezetnek az enkefalográfhoz. A kísérleti személy külsőleg nyugodt. A kísérlet megkezdésekor megindulnak a regisztráló műszerek: grafikonok jelennek meg a mozgó szalagon. Az agykéreg „beszél". Az egyik görbe az alfaritmust, a másik a deltaritmust ábrázolja. A kísérleti személy nem nyugtalankodik. Theta-ritmusa fokozott fluktuálást mutat. Az egyik kísérleti személy például néhány óra múlva diplomamunkája megvédésére készül. Az elektroenkefalográf jól megragadta az emocionális feszültségeit. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események JQ Szegedi Napló. Sztrájk Budapesten. Budapest, május 15. A munkás-kérdés, ezerszer is a munkás-kérdés. Ez uralja vénülő századunkat Európában mindenütt és nálunk Magyarországon is, ahol tudni sem akartunk róla, ahol védekeztünk a lehetősége ellen is, mondván, hogy nálunk nem létezik munkás-kérdés. Ma már az úgynevezett iparos gróf: Zichy Jenő könyvet ír róla, ami magában véve nem nagy baj, hiszen írnak könyveket kevésbé aktuális dolgokról is, de mégis jellemzi egy kissé a helyzetet és fölhív bennünket, hogy foglalkozzunk a munkás-kérdéssel, amíg késő nem lesz. Az iparosok viszonyainak ziláltsága sohasem tűnt ki élesebben, mint a most fölvetődött azon alkalommal, hogy bécsi társaik példája után a budapesti péklegények is sztrájkot rendeznek. Közel háromszáz pékmester van Budapesten és nincs egy érintkezési pontjuk, ahol határozni lehetne a teendők fölött. Az ipartársulatba vagy hetvenen vannak bejegyezve, de ezek sem tartanak igazi szövetséget, a többiek meg már éppenséggel nem kaphatók semmiféle közös megállapodásra. Azonképp áll a segédek dolga. Ezek is széthúznak százfelé és részint egymással, részint a mestereikkel élnek hadilábon. Még a követeléseiket sem tudják határozottan kifejezni, még a panaszaikat sem hihetővé, jogosulttá tenni. Egy évtized óta vajúdik az ipartörvény revíziója. Nem tartja azt sürgősnek a kormány, mert újabb jpuedelem nem latsad ki-belőte. Kernén*; Gábor ip. miniszter így nyilatkozik: Dolgozzék az iparos szorgalmasan, takarékoskodjék mellette, és nem lesz szükség se törvényre, se rendre! Ennek a bölcs miniszteri fölfogásnak következménye a mostani pék-sztrájk és következése lesz sok más sztrájk is, többé-kevésbé végzetes következményekkel, aszerint, a hogy többé-kevésbé szelídek, megadóbbak lesznek az iparosok, kiknek a volt közgazdasági miniszter olyan kenetteljes tanácsokat adott ahelyett, hogy ezerszer sürgetett kívánságaiknak ő maga is szentelt volna egy kis szorgalmat, egy kis buzgóságot. Mind tűrhetetlenebb lesz az állapot, melyet a hiányos "ipartörvény előidéz, mind nagyobb a felelősség, mely érni fogja a kormányt, amiért útjába nem állott idejekorán a békétlenségeknek! Nem állítjuk, hogy a puszta ipartörvény változás megszüntet egyszerre minden bajt, de annyi bizonyos, itt Magyarországon az iparos és munkás közti viszony megfontolt. méltányos megállapításától e tekintetben igen sok függ. Szegedi Napló, 1883. május 28. A péksegédek sztrájkja Szegeden. Az általános pék-sztrájk még tart. A vándor-útra kelt sztrájkoló péksegédek visszaterelése iránt sürgönyileg, fölhívott szomszédos községek a tegnapi nap folyamán még hírt sem adtak. A mesterek izzasztó munkában fáradozva bírták úgy-ahogy kielégíteni a napi szükségletet. A kapitányi hivatal valóságos búcsújáró helye volt az érdekelteknek, tudakozódva a segédek visszatérítése iránt tett intézkedések eredménye után. Miután a késő esteli órákban sem dőlt jobbra a helyzet, több pékmester elhatározta, hogy a fővárosban és a vidéken azonnal új segédek után néz. A sztrájkot a közönség kevésbé érezi, mint a mesterek, kik dicséretesen, éjt-nappallá téve fáradnak, hogy a napi szükséglet azért meglegyen. Ma reggel se volt egyébben észrevehető a munkáshiány. mint hogy a sütés valamivel később végeztetett be. De ma reggel végre hírt is hallattak magukról az országutakat mérő sztrájkoló péklegények. Regényes módon sztrájkolnak a mi elégedetlen péklegényeink. Mint a szőregi jegyz őBérczv kapitánynak jelentette, a mintegy 60 főből álló csapat először csütörtökön éjjel vonult át a helységen. Tegnap azonban a délelőtt folyamában ismét visszatért s onnét levonult a szegedi határban fekvő úgynevezett karóczai területre. Ott tanyázik azóta a sztrájkoló vándorcsapat. Mint a jegyző előadja, a kedélyes társaság valóságos idylikus életet folytat a mezőn, mely érdekességében nyer azáltal is, hogy egyiknek-másiknak a szeretője is ott mulat. Nappal az árnyékban mulatoztak, ugrándoztak, madárfészek után jártak; este összeültek a mezőn, választottak szakácsokat, kik aztán hozzáláttak a vacsora készítéséhez. A nagy bográcsok ott párologtak a hatalmas lángok fölött, melyek az érdekes társaságnak világításul is szolgáltak. Ami a hazatérítésöket illeti, no, arra nem mertek akárkik vállalkozni. Bérczy kapitány nem is késett Apró István várnagy vezetése alatt egy 10 tagból álló rendőrcsapatot kiküldeni a sztrájkoló segédek visszahajtására. A rendőrség a déli órákban indult útnak. Délután 4 órakor kaptuk az értesítést, hogy a péklegények csapatával megérkezett a rendőrség a városházához. Apró várnagy teljesített kiküldetéséről a következőkben tette meg jelentését. Midőn a karóczai földek közelében a sztrájkoló segédek a rendőröket észrevették, azonnal talpra álltak s egy csapatba tömörülve foglaltak állást. A rendőrség fölszólítására választott szószólójuk kinyilatkoztatta. hogy mindnyájuk akarata egy, hogy nem mennek vissza semmi áron, mert életrehalálra tett eskü köti őket. Hogy nem dolgoznak, míg munkaadóik jobb sorsot nem biztosítanak. A várnagy nagy tapintattal járt el az elkeseredett tömeg megszelídítésén. A rendőröket viszszaküldte az újszegedl kertbe, maga pedig közéjök ment és csillapító beszédet intézett hozzájuk, biztosítván őket, hogy nem lesz bántódásuk, a mesterek kielégítik kívánságaikat. Lassan-lassan megtértek a legelkeseredettebbek is és a várnagygya] élükön útra indultak hazafelé. A hídnál kapták körül a rendőrök a sztrájkolócsapatot. így kerültek a városházához, hol a vizsgálat kezdetéig lezárattak. Az előhívott mesterek jelenlétében a segédek ügyének vizsgálatát most Szluha főkapitány vette kezébe. Egyenkint állították elő a panaszos segédeket. Többen a bérök, többen a lakásviszonyok és élelem javítását kérték. A délután folyamában kihallgatottak csaknem mindannyian visszamentek gazdáikhoz, kivévén a „főkolomposokat", kikre rábizonyult, hogy izgattak, hogy az egész pék-sztrájkot egy bizonyos pékmester támasztotta, aki a segédek állítása szerint a főkolomposoknak pénzt is ígért, ha tervét kiviszik. Hogy mi okból tette ezt, arra magyarázatot adni nem tudnak. De a vizsgálat majd kideríti. (Eolytatjuk-)