Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

SZOMBAT, 1974. JÜLIUS 20. 5 rna^mmm A szabadtéri hullámhosszán Á Czillei és a Hunyadiak bemutatója előtt SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 19 74 Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak. Bemutató előadás a Dóm téren, este 8 órakor. Kokas Ignác festőművész kiállításának megnyitója a November 7. Művelődési Központban, délután 5 órakor. Móra Ferenc-emlékkiálIítás megnyitója a Somogyi Könyvtárban, délben 12 órakor. Kőolaj és földgáz című kamarakiállítás megnyitója a Móra Ferenc múzeumban, este 6 órakor. Nemzetközi Maratoni Verseny. Rajt a Széchenyi térről, este 6 órakor. 28. Szegedi Ipari Vásár a Marx téren, július 28-ig. XI. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai az MTA Szegedi Biológiai Központjának előadótermében délelőtt 9-tól. Ká(ai Mihály tűzzománc műveiből kiállítás a Képcsarnok bemutatótermében, augusztus 2-ig. Régi müvek, új szerzemények-kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 30-ig. Bódy Irén textiltervező kékfestő kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 30-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20igMa este fölhangzanak a fanfárok, benépesül a Dóm tér öles lelátója, megkezdődnek az idei szabadtéri játékok. Egy nappal a premier előtt a játékok igazgatóságán rendeztek sajtótájékoztatót a Budapesti Nemzeti Színház művészeinek részvételével. Horváth Mihály igazgatóhelyettes kellemes hírrel fogadta vendégeit: nemcsak a nyitányt előzi meg fokozott érdeklődés, de a rákövetkező 14 előadásra is elkelt a jegyek túlnyomó többsége. A jelekből ítélhetően mára — ha az időjárás is engedi — igazi fesztivál, hangulat uralkodik a téren. A premiert megelőző órák feszültsége, lázas türelmetlensége kerítette hatalmába azokat a művészeket is, akik egymás gondolatait folytatva vallottak az előkészületek izgalmas pillanatairól. Valamennyien arról: Vörösmarty drámájának szabadtéri bemutatóját ünnepnek, nagy ügynek tekintik a Nemzeti Színház életében. Mar. ton Endre rendezőt azokról a tapasztalatokról faggattuk, melyeket a tavalyi Mózes előadásaiból hasznosíthattak. — Nem kevés tapasztalatot — szögezte le. — Legfőbb gondunk, hogyan lehet ekkora térben gondolatot, költészetet megszólaltatni. Egyrészt, hogy technikailag érthető legyen a szöveg, másrészt, hogy miként lehet érvényesíteni azt, kivésni a térből. A kedd esti próba előtt magunk között éppen a Mózes példáját hoztuk tanulságul. A színpadi kiegészítés, a díszlet, az akusztika ugyanis a költészet, a dráma erejének „meghosszabbítását" szolgálja. Csupán az eszközöket kell ökonomikusán használni. A látványos színház híve vagyok: a gondolatokat nem elég meghalla. ni, látni is kell, így épül be az előadásba képzőművészet, zene, mozgás. Miként a háromszázas szériát megért Mózes, ugyanígy a 200. előadásához érkező Vörösmarty-mű izgalmas, játszma: miként sikerül ennyi idő után is megfogni az előadást, az új térben más hullámhosszra állítani úgy, hogy mondandója csorbítatlan maradjon. A Mózesnél valamivel egyszerűbb dolgunk volt, hiszen a kőszínházban is térszínpadon játszottuk. A Czillei és a Hunyadiak viszont a Nemzetiben absztrakt környezetben ment, a falak jelrendszere adta a változásokat — ettől most el kellett térnünk. Kőszínházban a falmozgatás kínált dinamikus keretet, ezúttal egyetlen alapdíszletben akarunk filmszerűen pergő előadást kivitelezni. A három egybeépült nagyszínpad mutatja Budát, Bécset, a temetési. jelenetet, de a második rész várrendszere is ugyanennek a felületnek variánsaiból áll össze. Szándékunk szerint a változások dinamizmusa mint vastraverz tartják meg, mutatják föl ilyen roppant nézőtér előtt Vörösmarty súlyos gondolatait. Nem történelmi darabot játszunk, hanem politikai drámát, ahol minden momentum, az érzelem pillanatai mögött is politikai sakkjáték folyik. Szeretnénk beavatni a nézőt. A ma esti bemutató után holnap, vasárnap és július 27-én szerepel még a szabadtéri játékok műsorán Vörösmarty drámája. N. I. Akiknek nem sikerült a felvételi Kutatók az elutasítottak helyzetéről Polgármester és várkapitány „Lavrov egy kisváros polgármesterét alakítja, Kállai Ferenc pedig Gogol polgár, mesterét" — ezt a jellemzést Grigorij Tovsztonogov szovjet rendező adta az elmúlt színházi évad egyik legérdekesebb és legizgalmasabb színpadi alakításáról, Kállai Ferenc és Kirill Lavrov polgármesteréről. A szovjet rendező által a Nemzetj Színházban színpadra állított Gogol-dráma, a Revizor a színiévad egyik jelentős eseménye volt, Kállai leningrádi vendégfellépése és Lavrov budapesti cserejátéka pe_ dig ritka csemegét jelentett a színházkedvelőknek. Kállai Ferenc így emlékezik a leningrádi élményekre. zői koncepció próbája, szin— Az izgalmas vállalko- házi kuriózum, szellemi csezás egyszerre volt egy rende- mege és művészi kísérlet. Hollók és irányítószámok Siménfalvy Sándorral a Semmelweis utcában találkoztam. Fürge léptekkel, képeslappal a kezében igyekezett a közeli postaláda felé. Önkéntelenül is elmosolyodtam, az üdvözletet bizonyára pontos irányítószám egészíti ki. Nevetve meséli, bármerre jár, láttára összesúgnak, oldalba bökik egymást az emberek, köszöntik a „postás bácsit". Bár 64 éve szolgálja már Tháliát, ezt a fajta népszerűséget sem veszi rossz néven. A tévéreklámban postai hollókat, Vörösmarty színpadán a hollócímerű Hunyadiakat szolgál ja. Színészi pályája Szekelykeresztúron indult, később Magyarország minden részén megfordult, a felszabadulás után játszott Sándorfalván, Szatymazon, Pusztamérgesen és Mindszenten is. — Első találkozásom Szegeddel nem tartozik a legkellemesebb élményeim közé, mégis szívesen gondolok rá — meséli. — Tízéves lehettem, szüleim mint afféle vándorkomédiások. Apatinban játszottak. Az iskolai szünidőt náluk akartam tölteni. A vonat azonban csak Szegedig hozott, a vasutassztrájk miatt nem tudtam tovább utazni. Ijedten ácsorogtam az állomáson, keservesen sírva fakadtam. Egyszercsak megszólított egy csöppnyi kislány: „Miért sírsz kisfiú?" Aggodalma, vigasztalása ma is meghat. "Édesapja szabó. mester volt, hazavitt, szüleimet is értesítette. Színészként is többször járt Szegeden, az idén Dör. mőt és Tamást, a hűséges, Hunyadi-párti szolgálókat alakítja Vörösmarty drámájában. Már nem egyszer bizonyította, hogyan lehet a kis szerepekben is teljes embert megformálni. A közelmúltban tévében láthattuk a Kivilágos kivirradtig urasági kocsisaként. A dínom_dánomozó urak felszólítására szegényes, ócska gúnyájában, a fényesen terített asztalok között egy-egy pohár borért vidám, vagy keserves dalokat énekelt, kívánság szerint. Nyolcvanadik születésnapját a gyulai várszínházban ünnepelte. Hét éve nyugdíjas, ez idő alatt is állandóan dolgozott: — Munka közben érzem jól magam, a tétlenség fáraszt. Színpadi, televíziós és rádiós szerepeim mellett részt vettem a pesti, a szombathelyi és a salgótarjáni SZUR-on is. Szabad időmben pedig legszívesebben olvasok, a történelmi regényeket szeretem. Ladányi Zsuzsa Magam sem hittem volna, hogy az első leningrádi próba a szovjet színészek között, megállás nélkül zajlik. Ügy tűnt. nincs ebben semmi trükk. Már ez is az ötlet sikerének bizonyítéka volt. Hogy ez a mélyvízbe-ugrás szinte olyan, mint bicskával hályogot operálni, csak akkor tudtam meg, amikor Idehaza a nézőtérről figyeltem Lavrov játékát a Nemzeti színészei között. A leningrádi színpadon úgy éreztem magam, mintha egy nagyon pontosan vezénylő karmester utasításaira úsznék az árral. Azt nem éreztem, hogy ez a vállalkozás a színész számára „az infarktus előtti állapot", mint ahogy jellemezte Lebegyev szovjet kollégám, aki már részt vett egy hasonló produkcióban. A vendégjáték egyik legszebb és legmaradandóbb művészi és emberi élménye az a segítő szándék, nyíltság és kollegalitás volt, amellyel a szovjet kollégák fogadtak. Kirill Lavrovval, polgármestertársammal őszinte emberi barátságot kötöttünk. Az elmúlt évadban a polgármester figurája mellett még egy nagy sikerű előadás alakját formálta meg Kállai Ferenc. Ibsen: A nép ellen, sége című drámájában a főhőst. Stockmann doktort. Jó néhány filmvígjátékban is találkozhattunk vele. a Dóm tér nézőterén pedig a szúnyogok állandó támadásai közepette a Czillei és a Hunyadiak egyik kulcsfigurájának. Szilágyi Mihály várkapitány jelenésére vár. — A hagyományokkal nagyon körülbástyázott figurák arra inspirálják a színészt, hogy igyekezzen teljesen új alakot formálni, a mindenáron való modernkedés nélkül. A magam részéről általában szeretek ragaszkodni az írói elképzelésekhez. Ez sokszor könnyű, máskor nehezebb feladat. Nem kedvez az idei nyár a Szegedre rándult művészeknek sem. Kállai Ferenc mégsem panaszkodik a szinte elviselhetetlen hőségre, a strandolási lehetőség hiányára. a szúnyogokra, az éjszakákba nyúló próbákra. Az új környezetben félig-meddig pihenés számára ez a néhány szegedi nap. Tandi Lajos llesz Sokéves tapasztalat, hogy jóval nagyobb azok száma, akiket nem vesznek fel az egyetemi, főiskolai hallgatók sorába, mint azoké, akiknek sikerül bejutniuk. Mint a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont illetékesei elmondták, a pedagógiai szakembereket is élénken foglalkoztatja az elutasítottak sorsa: több száz fiatal körében végeztek ezzel kapcsolatban felmérést. Megállapították, hogy évről évre elesik a felvételtől egy sor olyan fiatal, aki képességei, rátermettsége alapján ugyan alkalmas lett volna a továbbtanulásra, csak hiányos előképzettsége miatt nem sikerült eredményes felvételi vizsgát tennie. Ez mindenekelőtt a hátrányos helyzetű, munkás-, parasztszármazású fiatalokat érinti. Viszont az is tapasztalati tény, hogy bekerülnek a felsőoktatási intézménybe olyanok. akik a későbbiek folyamán alkalmatlannak bizonyulnak. Mindez arra utal — mutatnak rá a kutatók —, hogy fel kell tárni: milyen tényezők gátolják a legjobb kiválasztást. A felmérés arra is rávilágított, hogy a középiskolát végzetteknek csak egy töredékével, mintegy 5 százalékával tudnak a pályaválasztási tanácsadók foglalkozni, s a vidéki, községi fiatalok ezen a téren is hátrányban vannak a fővárosiakkal szemben. A pedagógusoknak nincs meg a feladat ellátásához szükséges áttekintésük. A középiskolás diákokban már a pályaválasztás szakaszában szenvedélyesen él a személyes kapcsolatok igénye — mondják a kutatók —, vagyis elsősorban a felsőoktatási intézmények hallgatóival, illetve végzett szakemberekkel szeretnének találkozni, beszélgetni. Szükségesnek látnák az alkalmassági vizsgálatok kiterjesztését, valamint a felvételi követelményeinek részletes ismertetését. Az írásbeli tájékoztatás kibővitése mellett a film, illetve a tévé útján történő ismertetést javasolják. Panaszolják, hogy a tájékoztató könyvek vidéken sok helyre nem jutnak el, vagy hamar kifogynak. Mérlegelték a felmérés során a szakemberek az egyetemi előkészítő tanfolyamok tapasztalatait is. Ezzel kapcsolatban a legszembetűnőbb probléma: a résztvevők viszonylag kis száma, és aránytalan megoszlása. Az előkészítőkön ugyanis a legnagyobb százalékban az értelmiségi származású gyerekek vettek részt, csak ezután következnek a fizikai dolgozók gyermekei. Legalacsonyabb a mezőgazdasági fizikai származásúak részvételi aránya. A kutatók véleménye szerint súlyos gond, hogy a részvétel lehetősége esetleges. GyaKran éppen azok nem részesülnek előkészítésben, akiknek legnagyobb szükségük volna rá, helytelen az is, hogy az előkészítőkön — különösen amelyeket nem az adott felsőoktatási intézmény szervez — a tematika, a módszerek gyakran nem a felvételiken szükséges ismeretek, készségek megszerzését segítik elő. A munkába állók magas arányát bizonyító statisztikák cáfolják azt a hiedelmet, hogy a fel nem vettek egyik munkahelyről a másikra vándorlók, beilleszkedésre képtelenek. Az elkeseredettek, a tanácstalanok azonban jórészt éppen azok közül kerülnek ki, akik nagy elhatározással, erős hivatástudattal és szorgalommal készültek pályájukra. Ezért a kedvezőnek tűnő statisztikai adatok nem adhatnak fölmentést az elutasítottak sorsa figyelemmel kisérésének kötelezettsége alól. S még erőteljesebben húzzák alá: jogos a fiataloknak az az igénye, hogy képességeiket, pályára való alkalmasságukat a felvételinél sokkal mélyrehatóbb, alaposabb vizsgálati módszerrel mérjék fel. (MTI) Üzletek nyőri n^ítuafiartásáröl Nyaranta, a szabadtéri játékok idején immár hagyomány, hogy módosítják a szegedi üzletek nyitvatartási rendjét, tekintettel a nagy idegenforgalomra. A városi tanács vb kereskedelmi osztálya — a Belkereskedelmi Minisztérium előzetes hozzájárulásával, és a KPVDSZ Csongrád megyei bizottságának egyetértésével — az idén is határozatban intézkedett az üzletek, vendéglők, presszók nyári nyitvatartásáról. E szerint az élelmiszerboltok hétköznapi nyitvatartása változatlan, ám vasárnaponként é^ ünnepnaponként az ÉLIKER Marx téri boltja reggel fél 6-tól délig, az Oskola utcai dohányboltja pedig délelőtt 9-től 12-ig és délután 3-tól 7-ig tart nyitva. A városellátó vállalat Széchenyi téri boltja pedig 7 órától déli 12 óráig áll a vásárlók rendelkezésére. A Delta vállalat Klauzál téri papírboltjának szombati nyitvatartása változik meg: reggel fél 8-íol délután 4-ig várja a vevőket az üzlet. A Kölcsey utcai hanglemezbolt hétköznaponként reggel 9-től délután 6-ig, vasárnaponként pedig 10 órától délután 3-ig nyitva. A Kárász utcai népművészeti bolt hétköznaponként délelőtt 10-től délután 6-ig, szombatonként 10-től délután 5 óráig, vasárnaponként pedig 10-tő' délután 6-ig áll a vásárlók rendelkezésére. Jó néhány étterem és presszó nyitvatartása is módosul a szabadtéri játékok Időszakában. Az előadások napján éjfélig lesz nyitva a Szeged söröző, a Boszorkánykonyha, és az Éva eszpresszó, valamint a Kék golyó söröző. Hajnali 2 óráig lesz nyitva az előadások napjának éjszakáján a Hági, a Szeged étterem, a Búbos, a Szőke Tisza, az öreg Kőrössy, a Hungária Étterem, a Tisza Étterme, az Alabárdos, a Tiszagyöngye és a Kiskőrössy halászcsárda. Az előadások napjának éjszakáján hajnali 1 óráig várja a vendégeket a nagyállomás étterme, s mindennap este 10-ig lesz nyitva a Marx téri buszállomás büféje. A Debrecen étterem a szabadtéri játékok idején mindennap este 10-ig, a Gambrinusz söröző pedig éjfélig lesz nyitva. A Roosevelt téri halászcsárda hétköznaponként és vasárnaponként este 11-ig, szombat éjszakánként pedig hajnali 2-ig tart nyitva. J