Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. JÜNIUS 13. Hazautazott Lódz vajdaság küldöttsége A lengyel hét újabb eseményei Tegnap, szerdán, miután megtekintették a főváros ne­vezetességeit. Budapestről hazautazott Lódz vajdaság kül_ fdöttsége: Román Malinowski lódzi vajda, Jan Debowski, a TiEMP Lódz vajdasági bizottságának titkára, Eugeniusz Kraj, a LEMP Pabianice városi bizottságának első titkára tes Waldemar Popiolek, a radomskói járási hivatal elnöke. A kedves vendégeket — akik hat napig ismerkedtek a megye életével — a Ferihegyi repülőtéren dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és dr. Perjési László, Csongrád megye tanácsának elnöke búcsúztatta. Román Malinowski a lengyel delegáció nevében újból megköszönte a testvéri vendéglátást, s el­mondta, hogy Csongrád megyei tartózkodásukkor képet kaptak megyénk életéről. Hangoztatta, hogy a jövőre Lódz­ban rendezendő Csongrád megye hetére szeretettel várják a küldötteket, a magyar vendégeket. Lódz vajdaság küldöttségének látogatása, s részvételük a Csongrád megyében megrendezett magyar—lengyel barát­sági héten, tovább erősítette a két nép, s ezen belül Csong­rád megye és Szeged, valamint Lódz vajdaság és Lódz testvéri kaposolatait. Tegnap délután Makón, a József Attila könyvtárban lengyel gyermekek rajzaiból nyilt kiállítás. Bevezetőt Takács Győző festőművész mondott. Este hét órakor a városi művelődési központban „A lódzi virágok" című esztrád­műsort mutatták be, nagy sikerrel. E program bemuta­tására a budapesti Lengyel Kultúra, a helyi művelődési központ és a megyei ianács rendezésében került sor. A műsorban a lengyel nép­daloktól kezdve a világslá­gerekig, minden zenei mű­faj szerepelt — igényes szin­ten. * A lódzi vajdasági hét ke­retében rendezett lengyel bé­lyegkiállítást tegnap, szer­dán délután nyitották meg, Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban. Megnyitót dr. Dégi István, a MABÉOSZ dél-magyarorszá­gi területi bizottságának titkára mondott. A táblákra kiadásuk sor­rendjében, tematikusan ra­gasztották fel a bélyegeket, melyek bemutatják Lengyel­ország történelmét, tudomá­nyos és kulturális életét, az elért eredményeket. Különö­sen szépek az egyes városo­kat, a híres történelmi ala­kokat bemutató sorozatok. Kopernikusznak több soro­zatot is szenteltek. Megra­gadóak a lengyel folklórt ábrázoló bélyegek, a mese­sorozat. Változott a cigánylakosság helyzete Ülést tartott a népfront megyei bizottsága A cigánytelepek lakóinak életmódja nincs összhang­ban társadalmunk fejlődésé­vel. Az utóbbi időben — éppen a változtatás igénye miatt — gyakran szerepelt a cigánylakosság helyzete a különböző fórumokon. A Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége teg­nap délelőtti ülésén is a ci­gánylakosság életkörülmé­nyeiről szóló beszámolót vi­tatta meg. A téma előadó­ja Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese volt. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága egyébként ha­marosan újból foglalkozik e társadalmilag jelentős kér­déssel. Tíz évvel ezelőtt tűzte na­pirendjére a megyei tanács e témát úgy, hogy megha­tározta a legfontosabb fel­adatokat. Az azóta eltelt időszakban a szociális hely­zet javítására kijelölt la­kásépítési keretből 344-et már felépítettek. A cigány­lakosság 5 millió forint ér­tékben járult hozzá a saját erejéből az építkezésekhez. Már az eredmények is jel­zik azt a célkitűzést, hogy megyénk minden településén az egészségtelen, elmaradt kolóniákat felszámolják. A változásra azért is szükség van. mert a szociális szem­pontból kifogásolható tele­pek kedvezőtlenül befolyá­solják a felnövekvő generá­ciót. A tapasztalatok szerint az állandó munkavállalás egy­ben a feltételeket is meg­teremti, az egészségtelen környezetből való kiszaka­dáshoz. A statisztika kedve­ző változásról tanúskodik. A munkaképes cigálylakosság 52 százalékának állandó. 32 százalékának pedig ideigle­nes munkaviszonya van. Sok helyen a beilleszkedést ne­hezíti a szakképzettség hiá­nya, a lakóhely állandó vál­toztatása és az egyes közös­ségek helytelen szemlélete, életmódja. Ebből is adódik — az előbbi statisztikát ele­mezve —. hogy 16 százalé­kuk sehol nem dolgozik. Megyénkben igen nagy erőfeszítéseket tettek a tan­kötelesek oktatásának bizto­sításara. Az eredmények kedvezőek, hiszen az f546­tanköleles közül erre a tan­évre 1526-an beiratkoztak, ötszázhatvan gyerek jár napközi otthonba — ugyan­akkor sajnálatos, hogy so­kan veszélyeztetett környe­zetben élnek. A kifogásolható szemlélet­nek, magatartásnak egyik alapját a telepeken kiala­kult régi szokások, hagyo­mányok, rossz beidegződések képezik. Ezt úgy lehet rész­ben megszüntetni, hogy is­meretterjesztő előadásokat szerveznek az egészségvéde­lemről, a családtervezésről stb. Jelentős változást csak a telepek fokozatos felszá­molása hozhat. A helyi ta­nácsok ezért már eddig is igen nagy erőfeszítéseket tettek. A Hazafias Népfront megyei elnöksége úgy dön­tött, hogy folyamatosan meg kell szüntetni a cigánytele­peket. Természetesen nemcsak a hatóságok, a különböző tár­sadalmi szervek igyekezetén, jóakaratán múlik az ered­mény. A helyes és megértő közszemlélet jelentősen se­gíti, hozzájárulhat a célki­tűzések megvalósításához. A feladat nem egy-egy telepü­lés, hanem egész társadalom ügye. A testület ezért fel­hívta a helyi népfrontbizott­ságok figyelmét, hogy fog­lalkozzanak a cigánylakos­ság helyzetével, és segítsék a feladatok megoldását. Per­sze a beilleszkedés a cigány­lakosság szorgalmán, aka­ratán, alkalmazkodásán is múlik, aminek az alapja a tanulás és a munka. Végül Nagy István, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke az Or­szágos Béketanács kitüntető oklevelét átnyújtotta Szániel Imrének, Juhász Tibornak és Kiss Imrének. A tanácsi munka megbecsülése A szocialista államigazgatási munka ha­tékonysága elképzelhetetlen magasan képzett, politikailag és' erkölcsileg szilárd apparátus nélkül. Szinte közhely már, hogy az emberekkel való foglalkozás kí­vánja a legtöbb hozzáértést, felkészültsé­get. Nem mindegy, hogy az államot kép­viselő közalkalmazottak milyen kapcso­latot alakítanak ki az ügyféllel, és nem közömbös, hogy intézkedéseik, döntéseik sora miképp befolyásolja a város, község, megye viszonyait. Fölösleges hangsúlyoz­ni, hiszen egyszerű igazságról van szó, a közigazgatás dolgozói munkájukkal a leg­szélesebb rétegek életmódjának, életfor­májának kialakításához hozzájárulnak. A felelősségük nő, hatáskörük növekszik, a tanácstörvény megjelenése óta pedig a korábbi időszakhoz képest sokkal nagyobb lett. A tanácsok önállósága megköveteli, a pontosabb, körültekintőbb feladatmegol­dást. Az állami munka hatékonyságának nö­velését tartotta szem előtt a párt és a kormány, amikor most újból rendezi a közalkalmazottak helyzetét, és egységes elv alapján meghatározza bérrendszerüket, növeli az erkölcsi és anyagi megbecsülést. A béremelésre vonatkozó rendelkezések július 1-től lépnek életbe. A tanácsi ap­parátusban 15 százalékos béremelésre ke­rült sor — amely területenként differen­ciálódik. Ha a tanácselnököket megkérdezzük, közülük sokan gondjaik közül elsőként biztosan a szakemberhiányt említik. Kü­lönösen a kisebb településeken jelentkez­nek ezek a gondok, ahol egyre inkább szükség van képzett ügyintézőkre. Elő­fordul községekben, hogy az apparátus­ban elvétve lehet találni műszaki végzett­ségű embert, pedig az igény ezeken a te­lepüléseken is megköveteli az alapos fel­készítést. Sok helyen egyes szakemberek csak ide­ig-óráig maradnak, és a kedvezőbb anya­giak miatt a vállalatokhoz mennek. Amiatt is olyan erkölcsi, anyagi ösztönzők kellenek, amelyek garantálják a stabili­tást. Ezt szolgálja a bérrendezés, igaz, a követelmények is nagyobbak lesznek. A közalkalmazottak, munkakörük gyakorlása közben, nem végezhetnek olyan feladato­kat, amelyek össze nem egyeztethetők hi­vatásukkal. Tehát, bizonyos munkakörök, ben nem lehet egyéb munkaviszonyt lé­tesíteni, kivéve a tudományos oktatói és a szerzői jogkörhöz tartozó tevékenységet. A felelősség növekedése együtt jár a megbecsüléssel, az anyagi elismeréssel. Az új bérrendszer alapelve, hogy az azonos képzettség, a hasonló munkakör, az állam­igazgatásban is megközelítőleg ugyanazt a bért kapja, mint a vállalatoknál. Ter­mészetesen, a fokozottabb megbecsülés nemcsak anyagiakkal mérhető, s nemcsak ebben jelentkezik. Elöljáróban mindjárt illik megjegyezni, nem cím- vagy rangkórság újraélesztésé­ről lenne szó. A Minisztertanács címeket alapított a közalkalmazottak részére. Ez azt jelenti, lesznek majd városi, megyei tanácsosok. A cím adományozásában a munka, a hozzá­értés, a megbecsülés fejeződik ki. Az emberek egészséges és természetes vágya a szakmai előremenetel. Ez a sajá­tos szükséglet motorja is az önképzésnek, fejlődésnek, s a foglalkozás fejlesztésének. Minden tehetséges dolgozó nem kaphat vezetői pozíciót, annál az oknál fogva is, mivel az irányító posztok száma korláto­zott. Persze, egy másfajta elismerési rend­szer ösztönzően hat mindenkire. A taná­csosi és főtanácsosi címmel a kormány olyan elismerést alapított, hogy az arra érdemesek munkahelyükön, az apparátus­ban fejlesszék képességüket, s kamatoztas­sák tehetségüket, s ezért kapják meg a megfelelő erkölcsi és anyagi juttatást. A különböző fokozatokkal és címekkel való elismerés már ismert közéletünkből. A tudományban a doktor, kandidátus, tu­dományok doktora, akadémikus elnevezé­sekkel jelölik. De például a külkereske­delemben is megtalálhatunk közéleti cí­meket. Mindezek a kötődést is jobban ki­fejezik az adott szakmához. Halász Miklós cirok az ískolakban Egymillió 300 ezer diák kezdheti vakációját Szerdán megkezdődtek a tanévzáró ünnepségek az ál­talános és középiskolák nappali tagozatain. A ren­delkezések szerint ugyanis a tanévzárókat az igazgatók által meghatározott napon, június 12-e és 17-e között tartják, ekkor osztják ki a bizonyítványokat is. A leg­jobb tanulmányi eredményt A Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója során új utasforgalmi csarnokot készítenek, könnyűszerkezetes építési módszerrel. Korszerűsítik a jegy-, útlevél- és vámkezelő helyisegeket is. A hovrtett forgalmi épület évente kettő és tél millió utast tud fogadni. elérők ezúttal is oklevelet, jutalmat kapnak. Ezekben a napokban öt és fél ezer iskolában ér vé­get a tanév: mintegy 1 mil­lió 300 ezer diák kezdheti meg vakációját. Június kö­zepén országszerte megnyit­ják kapuikat a nyári nap­közis táborok, és ebben az esztendőben ismét változa­tos programban lesz részük a kis- és a nagydiákoknak. A táborokban a fiatalokra tanárok és leendő pedagógu­sok vigyáznak, és mindenütt gondoskodnak orvosi ügye­letről is. A tanévzárókkal egyidő­ben megkezdődtek az elő­készületek az új tanévre. Mint a művelődésügy ille­tékesei hangsúlyozzák: az 1974—75-ös tanévben nem lesznek újabb, nagyobb hord­erejű módosítások, a követ­kező tanév legfontosabb fel­adata valamennyi iskolatí­pusban az eddigi változások megszilárdítása, elmélyítése. Feltétlenül könnyíteni kí­vánnak a pedagógusok ter­hein. Az 1974—75. tanév­munkarendjéről megjelent művelődésügyi miniszteri utasítás értelmében a tanév szeptember 2-án. tanévnyitó ünnepséggel kezdődik. Az első tanítási nap szeptem­ber 3-a lesz. A középisko­lák IV. osztályában az utol­só tanítási nap május 10-e. Az írásbeli érettségik, képe­sítővizsgák időpontját az ér­vényben levő rendelkezéséek alapján külön utasításban fogják kijelölni. A miniszteri utasítás rész­letezi a tanév fő feladatait is. Ezek sorában egyebek között aüahüzzac uaiameonvi oktatási intézményben mél­tóképpen ünneplik meg a lakóhely és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulóját. Iskoláink méltó módon ké­szüljenek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kong­resszusára. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmec valamennyi iskolatípusban a nevelőmunka tudatosabbá tételére, a tantárgyak kere­tében megvalósuló nevelő­munkán túl, a tanórán kí­vüli világnézeti-politikai ne­velésre, az iskolai közössé­gek tervszerű és folyamatos fejlesztésére, a tanulók ön­kormányzó képességének ki­bontakoztatására. A rendtar­tás előírásainak megvalósítá­sában ügyelni kell a köte­lességek és a jogok egyensú­lyára. a felelősségvállalás növelésére, az ifjúsági szer­vezetekkel való alkotó együttműködésre, az iskolai demokrácia segítésére. Te­kintsék az iskolák kiemelt feladatuknak a fegyelem, különösen a munkafegyelem erősítését. A pedagógusok szabadsá­gát az érvényben levő uta­sítások alapján kell kiadni. Az iskolai szünetben is gon­doskodni kell az arra igényt tartó szülők gyermekeinek szervezett foglalkoztatásáról. A továbbképzésre kijelölt, vagy önként jelentkező ne­velők — jelentkezésük elfo­gadása esetén — kötelesek részt venni a tanfolyamo­kon. A kötelező elfoglaltsá­gon túl a téli és a tavaszi szünetben a pedagógusok számára továbbképzést csak indokolt esetben szervezhet­nek. Az utasilas augusztus 25­en lep hatályba. i t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom