Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

vasárnap, 1974. jüníus 9. 7 Jogi tudnivalók az anyaés csecsemővédelemről A Minisztertanács népesedéspo litikai határozatai egy keretet adtak ahhoz, hogy hazánk népesedési viszonyai az össztársadalmi érdekeket szolgálva, kedvező irányban változzanak. E határozatok végrehajtására számos rendelet szülét ett, amelyek magukban foglalják a gazdasági, társadalmi és szociális intézkedések egész sorát. A rendeletek megismerése és szellemének megértése minden család számára fontos. Ehhez szeretne segítséget nyújtani a Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei Szerve zete, a Szegedi járási-városi Termelőszövetkezetek és Mezőgazdasági Szakszövetkezetek Területi Szövetsége és a Csongrád megyei Egészségnevelési Csoport az alábbi öszszefoglalóval, amelyben megtalálható minden olyan — o családokban sokszor vitatott — kérdésre a válasz, amelyek különböző körülmények között felmerülhetnek. Kérjük a kedves Olvasót, őrizze meg ezt a kis gyűjteményt, hogy bármikor — később — vitás kérdéseiben való eligazodáshoz felhasználhassa. Házasságkötés előtti családvédelmi tanácsadás Minden. 35. életévét még be nem töltött magyar állampolgár házasságkötés előtt köteles részt venni a család- és nővédelmi tanácsadáson. A házasulandók az állandó vagy ideiglenes lakhelyük szerint illetékes tanácsadószervet vehetik igénybe. Együttesen azonban a házasuló felek egyikének lakóhelye szerint illetékes tanácsadó szervet is felkereshetik. A tanácsadást végző orvos a megjelenésről igazolást állít ki, amelyet a házasságkötést megelőzően be kell mutatni az anyakönyvvezetőnek. Ingyenes terhestanácsadás Az állami egészségügyi szolgálat minden teherben levő nőt ingyenes orvosi vizsgálatban részesít. A felemelt összegű anyasági segélyben csak az részesülhet, aki az előírt számú terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. Aki az előirt időn belül és megfelelő számú terhességi orvosi vizsgálaton nem jelent meg, csökkentett összegű anyasági segélyben részesülhet. Az 1974. június 30-a után bekövetkezett szülés esetén nem jár anyasági segély annak, aki terhessége alatt nem vett részt terhességi orvosi vizsgálaton. A terhes és a szülő nők munkahelyi védelme A Munka Törvénykönyvének rendelkezései a munkaviszonyban álló terhes és szülő nők jogait messzemenően védik. A terhes nők munkára való felvételét — állapotuk miatt — megtagadni nem szabad. A terhes nőt — terhessége megállapításától kezdve — nem szabad egészségre karos munkakörben foglalkoztatni, ha emiatt könnyebb munkakörbe ideiglenesen áthelyezik, korábbi átlagkeresete nem csökkenthető. A dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjától gyermekének hathónapos koráig, nem szabad túlmunkára beosztani, több műszakban működő üzemekben pedig beosztását lehetőleg a délelőtti műszakban kell biztosítani. Gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára nem kötelezhető. Felmondási tilalom A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a dolgozó nő meghatározatlan időre szóló munkaviszonyát, az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő tizenöt nap alatt: — a terhesség és a szoptatás alatt, a szülést követő hatodik hónap végéig; — a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés vagy ilyen célból kapott fizetés nélküli szabadság; — a gyermekgondozási segély, valamint a gyermek gondozásának céljára kapott egyéb fizetés nélküli szabadság; — a dolgozó nő férjének sorkatonai szolgálata; — az állami csecsemőotthonban elhelyezett gyermekének vagy idegen gyermeknek szoptatására az otthonban felvett dolgozó nőnél ott-tartózkodása. Csak különösen indokolt esetben mondható fel munkaviszonya az egyedülálló dolgozó nőnek gyermeke tizennyolc éves koráig. Ez a védelem megilleti a gyermekét egyedül nevelő apát is. Külön félhívjuk a terhes nők figyelmét, hogy a meghatározott időre alkalmazott (szerződéses) dolgozó nők munkaviszonya a szerződési idő lejártával akkor is megszűnik, ha a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt terhes állapotba kerülnek, vagy táppénzes állományban vannak. A gyermekgondozási segélyre jogosultságnál ez a körülmény kihatással lehet. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató a terhes vagy szülő nő munkaviszonyát mégis felmondaná, a dolgozó nő a felmondás ellen a munkáltató mellett működő — ha ilyen nincs, a közös — munkaügyi döntőbizottsághoz, ennek sérelmes határozata ellen pedig az illetékes munkügyi bírósághoz fordulhat további jogorvoslatért, illetve keresettel. Szülési szabadság, terhességi-gyermekágyi segély A terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét (140 nap) szülési szabadság illeti meg. Ez rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — négy héttel (28 nap) meghosszabbítható. A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt ki kell adni; ettől a dolgozó nő kérésére el lehet tekinteni, ha az a szakorvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. A táppénzes állományban levő terhes nő szülési szabadsága a szülést megelőző 28. naptól kezdődik. és az ettől számított 140. napig tart. A táppénz és a munkabérátlag közötti különbözetet a szülő nő ilyenkor a szülés megtörténtének igazolása után kaphatja meg. A dolgozó nőnek a szülési szabadság idejére az átlag munkabér teljes összege jár. ha a szülést megelőző két éven belül 270 napi biztosítási idővel rendelkezik. Ha csak 180 napot tud igazolni. az átlag munkabér 65 százalékára jogosult. A kórházi ápolás idejére a terhességi-gyermekágyi segély 80 százaléka jár. A szülési szabadság meghosszabbítása Ha a szülő nő a szülés előtti 28. naptól terhesállományba került, és így a szülési szabadság a szülést követően 112. napig tart, ez az időtartam legfeljebb 28 nappal meghosszabbítható, ha koraszülés történt, és az újszülött súlya 2500 grammnál kevesebb. vagy ikerszülés történt. Ha a szülő nő a 140 napi szülési szabadságot a szülés után vette igénybe, a szülési szabadság nem hosszabbítható meg. A meghosszabbításra vonatkozó javaslatot a szülést levezető kórház. klinika javaslatára a táppénzben tartásra jogosult kezelővagy szakorvos adja ki. A meghosszabbításra vonatkozó javaslatot a szülési szabadság lejártának hetében kell leadni a segélyt folyósító szervnek. Állami gondozásba adásnál a terhességi-gyermekágyi segélyezés időtartama Ha a dolgozó nő újszülöttjét állami gondozásba adja. a gondozásba adást követő napon a szülési szabadság és azzal egyidejűleg a gyermekágyi segélyezés is megszűnik. A szülés utáni szabadság és a gyermekágyi segélyezés azonban 42 napnál rövidebb ebben az esetben sem lehet. A fentiek nem vonatkoznak arra az újszülöttjét állami gondozásba adó nőre. akit a szüléssel kapcsolatos kórházi ápolás befejezése után csecsemőotthonba újszülöttjével együtt felvesznek. A dolgozó nőnek a csecsemőotthonban való tartózkodása alatt — függetlenül attól, hogy az ellátásért fizet-e vagy sem — jár a gyermekágyi segély. Halva született gyermek anyjának terhességi-gyermekágyi segélye Ha a gyermek halva születik vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, a gyermekágyi segélyt a halált követő 8. nappal — ha korábban le nem jár — megszűnik. A szülés utáni szabadság, illetve a gyermekágyi segély időtartama azonban 42 napnál rövidebb ilyen esetben sem lehet. A gyermekágyi segélyezés idejének meghosszabbítása, ha a gyermek halva születik, vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, vagy állami gondozásba kerül A fenti esetekben az orvos véleménye alapján a 42 napig tartó gyermekágyi segélyezés ideje 28 nappal, legfeljebb a szülés utáni 70. nap leteltéig meghoszszabbítható. a következő egészségügyi indokokkal: a) nagyobb vérveszteseg utáni vérszegénység; b) a terhességi mérgezés súlyos alakjai; c) a gyermekágyban hosszabb ideig tartó lázas állapot; d) ha a szülés kapcsán sipoly keletkezett, vagy a gyermekágyban trombózis, vagy embólia lépett fel; e) ha a szülő nő a szüléssel kapcsolatban súlyosbodott idült (szív-, tüdő-, vese-, súlyosabb anyagcsere-) betegségben szenved. Anyasági segély Egyszeri anyasági segélyre jogosult minden szülő nő, aki a szülés időpontjában a betegségi biztosítás keretében orvosi gyógykezelésre jogosult, tehát biztosított, vagy igényjogosult családtag volt, ha terhességének ideje alatt legalább egyszer terhességi orvosi vizsgálaton vett részt. Az anyasági segély összege — a csecsemőkelengye-segéllyel együtt —, ha az anya a terhesség alatt négyszer, koraszülésnél egyszer. megjelent terhességi orvo<si vizsgálaton, és ha az első, illetőleg az egyszeri orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon (20 héten) belül megtörtént: 2500 forint. Az anyasági segély halva született gyermek után is jár, ha a fentebb ismertetett feltételeket az anya igazolja. Az anyasági segély összege 1000 forint gyermekenként, ha az anya az előírt számú terhes- • ségi orvosi vizsgálatnál kevesebbszer vett részt, vagy a terhesség 140. napjáig nem volt orvosi vizsgálaton. Az 1974. június 30-a után bekövetkezett szülés esetéri, aki a terhesség időtartama alatt orvosi vizsgálaton egyszer sem vett részt, az anyasági segélyre nem jogosult. A betegségi biztosítás keretében orvosi gyógykezelésre nem jogosult szülő nőnek, aki a szülés időpontjában nem biztosított és igényjogosult családtagnak sem tekinthető, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelmére, a lakóhelye szerint illetékes tanács javaslatára a társadalombiztosítási igazgatóságok, ha a terhességi orvosi vizsgálatokon megjelent 2500, illetve 1000 forint anyasági segély kifizetését engedélyezhetik. Az anyasági segély kiutalásához az újszülött eredeti (illetékmentes) születési anyakönyvi kivonatát, a terhesgondozási könyvecskét kell benyújtani. A nem kifizetőhelyhez tartozó biztosítottaknak, illetve igényjogosult családtagjaiknak — a fentieken kívül — még a biztosítás fennállását tartalmazó igazolást is be kell nyújtani. A mezőgazdasági biztosított nőnek járó anyasági segély A mezőgazdasági biztosított (bélyeglapos) nődolgozó anyasági segélye két részből áll: — terhességi-gyermekágyi segélyből és — anyasági segélyből. A mezőgazdasági biztosított nő terhességi-gyermekágyi segélyének összege 4000 forint, amennyiben a szülést megelőző 2 éven belül 270 napi biztosítási idővel rendelkezik. A terhességi-gyermekágyi segély összege 2600 forint, ha 180 napi előzetes biztosítási időt tud igazolni. A mezőgazdasági biztosított nőnek az anyasági segély a többi biztosítottnak előírt feltételek szerint és mértékben jár. Átmeneti rendelkezések az anyasági segéllyel kapcsolatban Az 1973. december 31-e után és 1974. június 30-a között bekövetkezett szülés esetén az anyasági segély gyermekenként 2500 forint, ha az anya háromszor, koraszülésnél egyszeri terhességi orvosi vizsgálaton vett részt. Minden más esetben az anyasági segély összege 1000 forint, akkor is. ha egyszer sem volt terhességi orvosi vizsgálaton. Termelőszövetkezeti tagok szülési segélye A termelőszövetkezeti tagsági viszonyban álló szülő nőket is 20 hét szülési szabadság illeti meg. Erre az időre a termelőszövetkezettől jövedelempótló segélyben részesülhetnek. A segély alapját az előző naptári év tényleges részesedése alapján a termelőszövetkezet állapíthatja meg. Az egy napra eső átlagkereset 75—100 százalékig terjedő része képezi a napi segély összegét, amelynek mértékét a szövetkezeti alapszabály határozza meg. A szülési szabadság és az erre folyósított szülési segély a termelőszövetkezetben rendszeresen dolgozókat illeti meg. Rendszeresen dolgozónak a legalább évi 100 tízórás munkanapot teljesítő nőt lehet tekinteni. Az orvosilag keresőképtelennek tekintett veszélyeztetett terhes — egyéb feltételek fennállása esetén — betegségi segélyre jogosult. . A fentieken kívül a termelőszövetkezeti tagok és igényjogosult családtagjaik szülés esetén a már részletezett egyszeri anyasági segélyre is jogosultak, amelyet a társadalombiztosítási igazgatóságok. kirendeltségek, illetve a termelőszövetkezeti kifizetőhelyek utalnak ki. Szakszervezeti tagság után járó szülési segély A szakszervezeti tagság után a szülő nő, illetve a férj is szülési segélyre jogosult, amelyet az illetékes szakszervezeti bizottságtól kell igényelni, összege egyéves tagság esetén 300 forint, tízéves tagság esetén 350 forint,- tizenöt éves tagság esetén pedig 400 forint. A terhes és szülő nő részére járó táppénz Az a dolgozó nő, aki terhességi-gyermekágyi segélyre — az előírt 270. vagy 180 nap előzetes biztosítási idő hiányában — nem jogosult, betegsége miatt azonban keresőképtelen, táppénzre jogosult a szülés előtt, a gyermekágyi fekvés ideje alatt és utána is. A szülés miatt keresőképtelen dolgozó nő, a szülés napjától az általános szabályok szerint jogosult táppénzre. Szoptatási táppénz Táppénzre jogosult az a dolgozó nő, akinek egy éven aluli beteg gyermeke kórházi (csecsemőotthoni) ápolásban részesül és a gyermeknek orvosi rendeletre történő szoptatás miatt foglalkozását nem folytathatja. A termelőszövetkezet is jogosult a tsz-tag nő részére a leírt esetben — az egyéb feltételek fennállása esetén — szoptatási segélyt folyósítani. Gyermekápolási táppénz Gyemekápolási táppénzre jogosult az a dolgozó nő, illetőleg az az egyedülálló dolgozó férfi, aki egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, és emiatt foglalkozását nem folytathatja. Az a dolgozó anya vagy egyedülálló apa, akinek gyermeke egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb, a következők szerint részesülhet táppénzben: az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként 60 napra jár a gyermekápolási táppénz, ha a gyermek háromévesnél idősebb, de a hatodik évét nem töltötte be, gyermekenként és évenként legfeljebb 30 napig jár gyermekápolási táppénz. Az egyedülálló szülők az egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként minden esetben 60 napra jogosultak gyermekápolási táppénzre. (Az , „évenként" szót úgy kell érteni, hogy a gyermek már betöltött legutolsó születésnapját követő naptól a következő születésnapjáig bezárólag.) Egyedülállónak kell tekinteni azt a dolgozót: a) aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él: b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít; c) akinek házastársa kórházi ápolásban részesül, vagy külföldön tartózkodik; d) akinek házatársa: — felsőoktatás intézmény vagy középiskola nappali tago. zatán folytatja tanulmányait, vagy szakmunkástanuló képzésben részesül; — testi vagy szellemi fogyatékosság, vagy betegsége miatt előreláthatólag legalább hat hónapon át teljesen munkaképtelen; — nyugellátásban részesül; — bíróság által elrendelt kényszer-gyógykezelésben részesül; — letartóztatásban van; — szabadságvesztés büntetését tölti és havi keresete (jövedelme) vagy nyugdíja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg — 1974-ben a havi 727 forintot. e) aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, azonban — a házasság felbontása Iránt bírói eljárás van folyamatban; — az életközösség megszüntetése miatt bírói ítélet alapján a házastárs részére vagy a házastársnál levő gyermekük után tartásdíjat fizet, vagy házastársától saját részére, vagy a nála levő gyermekük után tartásdíjban részesül. Nem lehet egyedülállónak tekinteni azt a dolgozót, akinek élettársa van, mindaddig, amig az együttélés fennáll. Az előző rendelkezéseket azon. ban az élettársra is megfelelően alkalmazni kell. A termelőszövetkezeti tag nő vagy egyedülálló apa, akinek gyermeke egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb, akkor jogosult betegségi segélyre — az egyéb feltételek fennállása esetén —, ha a termelőszövetkezet alapszabály-módosítással a betegségi segélyre való jogosultságot kiterjeszti. A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő a gyermek betegsége esetén ez idő alatt gyermekápolási táppénzre nem jogosult. Abban az esetben azonban, ha a gyermekgondozási szabadságát „egyéb ok" miatt megszakítja, dolgozik, már jogosult gyermekápolási táppénzre. Vörheny betegség esetén gyermekápolási táppénz Gyermekápolási táppénzre jogosult az a dolgozó — apa. vagy bármely hozzátartozó családtag is —, aki a kórház által otthoni gondozásra kiadott 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg hozzátartozójának ápolása miatt foglalkozását nem folytathatja. A táppénz ilyen esetben legfeljebb 16 napon át jár. Ha a vörhenybeteg gyermek ágyhiány vagy egyéb ok miatt kórházba nem kerülhet, de otthonában az elkülönítésnek és a penicillinkezelésnek feltételei megvannak, annak a dolgozónak, aki a gyermeket ápolja, és emiatt foglalkozását nem folytathatja, legfeljebb 22 napig jár táppénz. A vörhenybeteg gyermeket ápoló termelőszövetkezeti tag is jogosult ezen a cimen betegségi segélyre. Ingyenes anyatejjuttatás A társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosult anya, orvosi javaslatra. térítésmentesen anyatej kiszolgáltatását veheti igénybe. Az anyatejet az Anyatejgyűjtő Állomás szolgáltatja ki, a gyermek szakrendelésen történt. ennek hiányában a körzeti orvos javaslata alapján. Térítésmentesen kapja az anya a gyermeknek szükséges tápszereket is. Gyermekgondozási segély Gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig annak a dolgozó nőnek jár. aki a szülést megelőző másfél éven belül összesen 12 "hónapig munkaviszonyban állt, legalább hatórás munkakörben volt foglalkoztatva, és munkáltatója részéré fizetés nélküli szabadságot engedélyezett. A dolgozó nő a gyermekgondozási segélyre csak akkor jogosult. ha munkaviszonya a szüléskor fennállott, illetve határozott idejű munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt vagy ezt követően szűnt meg. A meghatározott időre szóló munkaviszony felmondás nélkül megszűnik, annak ellenére, hogy (.Folytatás a 8. oldalon.)