Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

8 •as&bkap, tm ;tmi»t Jogi tudnivalók az anyaés csecsemővédelemről (Folytatás a 7. oldalról.) a dolgozo nő terhes vagy táppénzben részesül. A szerződéses munkaviszonyt azonban a munkáltató — a terhes nő kérelmére — meghosszabbíthatja. A szükséges 365 napi munkaviszonyba a befejezett iskolai tanulmányi idő is beszámít, amennyiben a dolgozó nő a tanulmányok befejezését követő 90 napon belül munkaviszonyba lépett. A gyermekgondozási segélyt a szülő nő a szülési szabadság lejarta után. a gyermek hároméves korának betöltéséig, a hátralevő időtartamra bármikor igénybe veheti. A termelőszövetkezeti tag gyermekgondozási segélyre jogosultsága 'A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnő gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülést megelőző 12 hónapban legalább 120 tízórás munkanappal rendelkezik. A tsz-tag nő gyermekgondozási segélyre abban az esetben is jogosult, ha egyéves termelőszövetkezeti tagsággal nem rendelkezik ugyan, de tagságának tartama alatt 120 tízórás munkanapot igazolni tud. Amennyiben a termelőszövetkezeti tagnő tanulmányainak befejezésétől számított 90 napon belül létesíti tagsági viszonyát, és 12 hónapon belül szül, a munkavégzés mennyiségét vizsgálni nem kell. A gyermekgondozási segély igénylése A gyermekgondozási segély folyositasa iránti kérelmet a munkáltatónál (termelőszövetkezetnél) kell benyújtani. A segélyt a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók (termelőszövetkezelek) esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Bp. XIII., Váci út 69—79.) folyósítja. A munkáltatónak az ,,Igazolás"-t közvetlenül a fenti címre kell megküldenie. Az előirt nyomtatvány a nyomtatványboltokban szerezhető be. A gyermekgondozási segélyjogosultsággal kapcsolatos sérelmes intézkedés ellen a munkáltató mellett működő vagy a lakóhely szerint illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz lehet panaszszal élni. A munkaügyi döntőbizottság sérelmes határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel fordulni. ' A termelőszövetkezet tagja a sérelmes intézkedés ellen első fokon a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat fellebbezéssel. A gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt történő újbóli szülés esetén a jogosultság: A munkaviszonyban álló dolgozó nő a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt bekövetkezett újabb szülés esetén a szülést megelőző 28. naptól kezdődően szülési szabadságra. illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult. Ha az anya munkaviszonyénak megszűnése után részesül gyermekgondozási segélyben, és ez idő alatt újból szül, de terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult, ez utóbbi gyermeke utan is kap gyermekgondozási segélyt, a szülés napjától. A gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt újból szülő termelőszövetkezeti tag szülési segélyre jogosult a szülési szabadság idejére, ugyanis a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama a közös gazdaságban történő munkavégzésnek számít. így rendelkezik a jogosultság feltételeivel. A gyermekgondozási segély összege: első gyermek után havi 800. második gyermek után havi 900. harmadik és minden további gyermek után havi 1000 forint. A mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál és a mezőgazdasági szövetkezeti alkalmazottaknál első gyermek után havi 700. második gyermek utáni havi 800, a harmadik és minden további gyermek után havi 900 forint. A gyermekek számának megállapításánál a/, anya saját és örökbefogadott gyermekét, valamint háztartásban élő mostoha és nevelt gyermekét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy idősebb gyermeke után igényelt-e vagy kapott-e gyermekgondozási segélyt. (A halva született saját gyermeket is figyelembe kell venni.) A gyermekgondozási segély megszakítása A dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a gyermek hároméves kora előtt megszakíthatja, ha azt a dolgozó nő személyi vagy családi körülményei indokolják. A megszakítás iránti kérelmét a dolgozó köteles a munkáltatónak 30 nappal előbb bejelenleni. A fizetés nélküli szabadság megszakításának az alábbi indokok esetén van helye: — a férj, illetőleg az eltartó halala vagy tartós megbetegedése (30 napnál hosszabb ideig tartó keresőképtelenség); — katonai szolgálatra való bevonulás; — szabadságvesztés büntetés, továbbá — az életközősség megszakítása; — a nő újabb szülése vagy tartós megbetegedése. Ha a dolgozó nő a fizetés nélküli szabadságot egyéb címen szakította meg és később azt folytatni kívánja, a fizetés nélküli szabadság további részére gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A munkáltató azonban egy alkalommal ilyen esetben is engedélyezheti a segély folyósítását. Az előbb felsorolt — nem egyéb — indokok alapján azonban a szabadság többször is megszakítható, és a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig tovább folyósítható. A gyermekgondozási szabadság alatti fizetett szabadság A munkaviszonyban álló szülő anyát a 20 hetes szülési szabadság tartamára és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadsag miatt munkában nem töltött első ev tartamára fizetett szabadság illeti meg. A fizetett szabadságot a szülő nő a 20 hetes szülési szabadság befejezése után közvetlenül, vagy a gyermekgondozási segély lejárta után veheti igénybe. Gyermekgondozási segély a dolgozó nő örökbe fogadott, mostoha, nevelt gyermeke után A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke után is megilleti. Nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akit a dolgozó nő háztartásában, illetőleg házastársával közös háztartásban tart el. Az a nőrokon, aki az anya elhalálozása esetén vállalja a csecsemő gondozását, és a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeivel rendelkezik, gyermekgondozási segélyre jogosult. A gyermek gondozását vállaló személy lehel például a férj, vagy a gyermek édesanyjának nőtestvére, más rokona, vagy a gyermek bármely szülője utáni nagyanyja. A dolgozó nőt a szóban^ levő gyermekek gondozása esetén — amennyiben a jogosultság feltételeivel rendelkezik — a következő esetekben illeti meg a gyermekgondozási segély: — az anya elhalálozása esetén; — a szülők válása következtében; ha a gyermek az apa új házasságába kerül; — az anyát a törvény megfosztja a gyermek nevelési, gondozási jogától; — az anya vagy a szülők a gyermeket örökbe adják. Amikor a gyermekgondozási segély nem folyósítható A gyermekgondozási segély arra az időre nem folyósítható, amely időre a szülő nő a segélyezés időtartama alatt folytatott munkavégzés alapján munkabérben (jövedelemben), juttatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben. illetve táppénzben részesül. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nő a segélyezés időtartama alatt folytatotl munkavégzés alapján munkabérben részesül, vagv a gyermek gondozásával kapcsolatban bármiféle változás áll be, azt a segélyt folyósító szervnek, illetve munkáltatónak be kell jelenteni. Első, második és további gyermek utáni gyermekgondozási segély jogosultság Ha a anya első gyermeke után jogosult volt gyermekgondozási segélyre, de azt nem vette igénybe, második gyermekének szülése után — amennyiben jogosultsága ekkor is fennáll — mindkét gyermek után kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását a gyermekek hároméves korának betöltéséig. Az anya akkor is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha meghatározott időre szóló vagy próbaidős munkaviszonya a szülési szabadság alatt megszűnik. Amennyiben a segély folyósításának ideje alatt szüli a következő gyermekét, a gyermekgondozási segélyre való jogosultsága az utóbb szült gyermek hároméves koráig továbbra is fennmarad. Ebben az esetben azonban — mivel az anya munkaviszonya a második gyermek megszületésekor nem áll fenn — terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, férje jogán kapja meg az egyszeri anyasági segélyt; ha egyedülálló, akkor saját jogán is jogosult anyasági segélyre. A fenti esetben tehát az anya terhességi-gyermekágyi segélyt nem kap, ekkor első gyermeke után a gyermekgondozási segélyre továbbra is jogosult. Második gyermeke után pedig e gyermek születése napjától ugyancsak jogosult a gyermekgondozási segélyre. A- Jutalom összege': 6. gyermek utan 7. gyermek utan 8. gyermek után 9. gyermek után in. gyermek után 11.. vagy ennél töM» gyermek után Az anyasagi .rutalom kiutalásához a gyermekek számát személyi igazolvánnyal vagy a születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni, és be kell mutatni az újszülött eredeti születési anyakönyvi kivonatát is. Kiket nem illet meg a gyermekgondozási segély? A bedolgozók, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok nem jogosultak gyermekgondozási segélyre. Nem állapítható meg a segély annak az anyának sem, aki a szülés időpontjában 6 óránál rövidebb munkaidőben volt foglalkoztatva. A 365 nap munkaviszonyban töltött időből figyelmen kívül kell hagyni azokat az időket, amelyek alatt az anya napi 6 óránál rövidebb munkaidőben volt foglalkoztatva. Vegyes rendelkezések Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nő újabb szülése folytán terhességi-gyermekágyi segélyre válik jogosulttá, részére a kedvezőbb összegű szolgáltatást kell folyósítani. A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő gyermeke a segélyezés időtartama alatt bölcsődébe nem vehető fel. A szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a munkáltatónak a dolgozó nőt korábbi munkakörében, vagy ennek hiányában hasonló munkakörben, korábbi kereseti lehetőségének megfelelően kell foglalkoztatni. A gyermekgondozási segély ideje alatti szakszervezeti segély A gyermekgondozási segélyben részesülő anyának akkor lehet szakszervezeti segélyt kiutalni, ha legalább egyéves folyamatos szakszervezeti tagsággal rendelkezik, tagdíjlemaradása nincs és már 12 hónapon át megszakítás nélkül gyermekgondozási segélyben részesül. A segély kiutalását az anya a szakszervezeti bizottságtól kérheti. A szakszervezeti segély összege — az anya szociális helyzetétől függően — 600 forintig terjedhet, és a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt egy alkalommal engedélyezhető. Sokgyermekes anyák jutalmazása A sokgyermekes anyákat a szülő nő lakóhelye szerint illetékes tanács jutalomban részesitk inon forint 1700 forint, 1400 forint, lüoo forint. 1800 forint, 3000 forint. A gyermek bölcsödében, m ódéban való elhelyezése Bölcsődébe azok a szülök kérdhetik három éven aluli gyermekük elhelyezését, akik mindketten munkaviszonyban állnak, és nincs, aki gyermekükre otthon vigyázna. A bölcsődei, óvodai térítési díjak Napi térítési díj 1 2 3 4 gyermek esetében 2,— 1,50 1,30 1,— 3,— 2,50 2,— 1,50 4,— 3,20 2,80 2,50 5,— 4,— 3,50 3,— 7,— «,— 5,— 4,— 3,— 7,— 6,— 5,— 10,— 8,— 7,— 6,— 12,— 10,— 8,— 7,— 15,— 13,— 11,— 9,— A szülök együttes havi jövedelme esetén —1000 Ft-ig 1001—1600 Ft-ig 1601—2200 Ft-ig 2201—3000 Ft-ig 3001—3800 Ft-ig 3801—4600 Ft-ig 4601—5600 Ft-ig 5600—7000 Ft-ig 7000— ha a gyermek étkezésben nem részesül, a térítési díj napi 1 Ft A dolgozó anyák és gyermeküket egyedül nevelő apák fizetett szabadnapja A dolgozó nőt és gyermekét egyedül nevelő apát évenként a Munka Törvénykönyvében meghatározott fizetés nélküli szabadnapion túlmenően a 14 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 5, három és ennél több gyermeke után 9 fizetett szabadnap illeti meg. A szabadnapokat a dolgozó kívánságának megfelelően egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság megállapítása szempontjából a gyermeket utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor a 14. életévét betölti. A Munka Törvénykönyve továbbra is biztosítja, hogy az a dolgozó anya, aki három gyermeket nevel, évente 2, minden további gyermeke után 2—2 — legfeljebb évi 12 — munkanap pótszabadságot kapjon. Ebből a szempontból a 18 éven aluli, munkaviszonyban nem álló, de a dolgozó nő háztartásában eltartott gyermekeket kel] figyelembe venni. ^ A terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálása A terhesség megszakítását a terhes nő írásbeli kérelmére, engedély alapján lehet elvégezni. A kérelmet a járási székhelyeken, városokban, megyei városokban létrehozott bizottság bírálja el. A bizottság engedélyt ad a terhesség megszakítására, ha a) a szülőknél fennálló, vagy a születendő gyermeknél orvosilag valószínűsíthető egészségügyi ok azt indokolja; b) a nő nem él házasságban, vagy legalább 6 hónap óta folyamatosan külön él; c) a terhesség bűncselekmény következménye; d) a terhes nőnek, illetőleg házastársának nincs saját tulajdonú beköltözhető lakása, vagy önálló bérlakasa; e) a terhes nőnek három vagy több gyermeke van. illetve szülése volt, vagy két élő gyermeke van és legalább egy további szülészeti eseménye volt (halvaszülés. spontán vagy művi vetélés, méhen kívüli terhesség); fj a terhes nő a 40. életévét betöltötte (ez a rendelkezés azonban 1978. év végéig a 35. éven felüli nőkre is vonatkozik). A bizottság a fentieken kívül engedélyt adhat a terhesség megszakítására, ha 1. a terhes nőnek két élő gyermeke van, de a születendő magzat életképessége, fejlődése egészségügyi szempontból várhatóan veszélyeztetett; 2. a terhes nő házastársa tartós sorállományú vagy különleges szolgálatot teljesít a fegyveres erőknél és abból — a kérelem benyújtásakor — legalább 6 hónap még hátra van; 3. a terhes nő vagy házastársa legalább 6 hónapi szabadságvesztés büntetését tölti; 4. egyéb szociális okok azt nyomatékosan alátámasztják. A bizottság a terhesség megszakítását csak akkor engedélyezheti. ha a terhesség nem haladta meg a 12 hetet, kiskorú esetében pedig a Í8. hetet. A korlátozás nem vonatkozik azokra az esetekre. amikor a terhesség megszakítását egészségügyi okok indokolják. A terhességmegszakítás irámti kérelmét a terhes nő — az állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes — első fokú bizottságnál „Terhességmegszakításelbírálási lap"-on két példányban köteles benyújtani. A nyomtatvány a terhességet megállapító egészségügyi intézményekben, szakrendeléseken, terhestanácsadáson és a családi és nővédelmi tanácsadóban szerezhető be. Nem kell bizottsági ülésen tárgyalni az előbb felsorolt a)—f) pontban említett címen benyújtott kérelmeket. Ezekben az esetekben. ha a felhozott indokok bizonyítottak, a bizottság elnöke saját hatáskörben megadhatja az engedélyt. A kérelem elbírálásakor a terhes nő köteles személyesen megjelenni. Az egészségügyi okból történő megszakítás iránti kérelmet orvosi (kórházi, rendelőintézeti), szakorvosi igazolással kell igazolni. A terhes nő különélését, illetőleg lakáshiányát személyi igazolvánnyal vagy büntetőjogi nyilatkozatával igazolhatja. A szülészeti esemény megtörténtét orvosi iratokkal kell igazolni. A személyi igazolvánnyal igazolható adatok bizonyítására más okirat nem szükséges. A bizottság a kérelem elutasítása esetén a kérelmezőt a fellebbezés lehetőségéről tájékoztatja. A fellebbezési szándékot azonnal be kell jelenteni. Ha az eljárás a terhes nő hibáján kívüli okból elhúzódik és a terhesség ideje a 12 hetet meghaladja, de a 16. hetet nem éri el, a másodfokú bizottság engedélyt adhat a terhesség megszakítására. Ez a rendelkezés azonban a kiskorú terhesekre nem vonatkozik. A másodfokú bizottság döntését azonnal közli a kérelmezővel, döntése végleges. A terhes nő szakmai felülvizsgálatot kérhet akkor, ha a terhesség megszakítását a műtét előtti vizsgálat során a szülészeti-nőgyógyászati osztály vezetó főorvosa vagy helyettese megtagadja, mert a terhesség meghaladta a jogszabályban meghatározott időt, vagy a műtét végrehajtásának egészségügyi akadálya van. A terhességmegszakítás miatt a láppénzre jogosultság Minden terhességmegszakításon átesett dolgozó nőt — a műtét napját is beszámítva — legalább két napra keresőképtelen állományba kell venni, és erre az időre a társadalombiztosítási szabályok szerinti táppénz illeti meg.' A terhességmegszakításért fizetendő térítési díj Nem kell térítési díjat fizetni a terhességmegszakításért, ha a) a terhességmegszakítás egészségügyi okból történik; b) a terhesség bűncselekmény következménye; c) a terhes nő házastársa fegyveres erőknél tartós sorállományú vagy különleges szolgálatot teljesít és a terhes nő a katonai családi segélyből él. 600 forint térítési dijat kell fizetni: a) az önálló keresettel nem rendelkező kiskorúnak; b) a 40. (1978. XII. 31-ig a 35.) évét betöltött nőnek; c) annak a terhes nőnek, akinek legalább három gyermeke van. illetve szülése volt, vagy két élő gyermeke van és ezenkívül egv szülészeti eseménye volt. 1000 forint térítési díjat kell fizetni : a fentiekben fel nem sorolt minden egyéb esetben. A bizottság a terhes nő kérelmére a 600 forint térítési díjat 300 forintra, az 1000 forint térítési díjat 600 forintra mérsékelheti. A bizottság ezen túlmenően a térítési díj megállapítását kivételes esetekben — ha azt a szociális okok indokolttá teszik — mellőzheti, illetőleg elengedheti. A térítési díjat a műtét előtt az engedélyen illetékbélyegben kell leróni. A terhességmegszakítással kapcsolatos orvosi ténykedésért önként felajánlott juttatást is tilos elfogadni. A terhességmegszakítás címen munkából való távolmaradás Azt az időt, amelyet a terhes nő terhessége megszakítása érdekében orvosi vizsgálaton vagy a bizottság ülésén tölt el, munkahelyéről való igazolt távolmaradásnak kell tekinteni.