Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

Y*Sft«»P, ISM. JÜNIUS ü 5 Befejeződött a tanítás az iskolákban Június 12—17: tanévzáró, bizonyítványosztás Szombaton öt és fél ezer iskolában, az 1973—74-es tanévben utoljára szólalt meg a csengő: befejeződött n tanítás az általános és kö­zépiskolákban. A két iskola­típus nappali tagozatain a mostani tanévben 1 245 000 diák gyarapította ismereteit, 17 ezerrel kevesebb, mint az előző esztendőben. A követ­kező napokban állapítják meg a diákok osztályzatait, amelyekről vitás esetekben a tantestületek egésze dönt. A tanévzáró ünnepséget az igazgatók által meghatáro­zott napon, június 12-e és 17-e között tartják, ekkor osztják ki a bizonyítványo­kat is. A legjobb tanulmányi eredményt elérők oklevelet, jutalmat kapnak. A legtöbb általános iskolá­ban és számos gimnázium­ban úgynevezett pótló fog­lalkozást is tartanak. Azok­kal a tanulókkal, akik egy vagy több tantárgyból bu­kásra álltak, már az év végi ismétléseknél is intenzíveb­ben foglalkoztak a pedagó­gusok. Aki ennek ellenére elégtelen maradt, annak a most kezdődő pótló foglal­kozásokon lehetőség nyílik arra, hogy megmeneküljön a bukástól. Az ilyen gyerekek osztályzatát — abból az egy vagy két tárgyból, amelyből elégtelenre állnak — az év végén nem zárták le. Csak az utolsó tanítási nap után megkezdődő 11 napos külön­oktatás után állapítják meg, hogy sikSrült-e a gyerekek­nek az alapvető ismeret­anyagot elsajátítaniok. Ha a pótlás sikerrel jár nem kell javítóvizsgát tenniök, és bizonyítványukban sem lesz nyoma az elégtelen osztály­zatnak. Június közepén országszer­te megnyitják kapuikat a nyári napközis táborok, s az idén ismét változatos prog­ramban lesz részük a diá­koknak. A gyerekekre taná­rok és leendő pedagógusok vigyáznak, és mindenütt gondoskodnak orvosi ügye­letről is. Befejezték az idei VIII. osztályosok iskoláztatási, pá­lyaválasztási munkáját is. Az első — nem végleges — összegezések szerint, az or­szág 4978 általános iskolájá­ban 127 221 nyolcadikos vég­zett. Évről évre többen je­lentkeznek közülük tovább­tanulásra: tavaly 91,7 száza­lékuk, jelenleg pedig 93,1 százalékuk kívánja valami­lyen formában folytatni ta­nulmányait. Mindössze 8789 olyan nyolcadikos van, aki nem kíván továbbtanulni. A 25 ezer gimnáziumi helyre 23 282-en jelentkeztek, míg a szakközépiskolákba, a fölve h'ető 28 700 helyett 34 852-en adták be jelentkezésüket. A munkás-paraszt szülők nyol­cadik osztályos gyermekei közül 91,6 százalék döntött úgy, hogy továbbtanul. Tegnap, szombaton a sze­gedi iskolákban is befejező­dött a tanítás. A 31 szegedi általános iskolában 1800 nyolcadik osztályos diák bal­lagását rendezték meg a dél­előtti órákban. A tanévzáró ünnepségeket és a bizonyít­ványosztást egy hét múlva 15-én tartják meg a város iskoláiban. Június 16-án: Kapunyitás a KISZ építőtáboraiban Lezárult a jelentkezés — minden hely „elkelt" —, s június 16-án megnyitják ka­puikat a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség nyári építőtáborai. A fiatalok ön­kéntes népgazdaságsegítő mozgalma már 16 esztendős múltra tekint vissza: ez a másfél évtized bebizonyítot­ta, hogy jól kamatozik az ifjú generáció tenniakarása, munkájukra számít a nép­gazdaság, tevékenységükkel kiérdemelték a társadalom elismerését, önkéntes moz­galmuk számokkal írt mér­lege: eddig 485 ezren dolgoz­tak az építőtáborokban, 47 ezer katasztrális hold terüle­tet tettek mezőgazdaságilag hasznosíthatóvá a Hanság és a Bodrog-zug lecsapolásával, három és fél millió négyzet­méter tereprendezéssel, 342 kilométer hosszú csatorna megépítésével. Megmozgattak két és fél millió köbméter földet, elvégezték 113 kilo­méternyi út építésének, ja­vításának földmunkáit, le­szedtek 1 millió 520 ezer má­zsa gyümölcsöt, és zöldséget, s 465 ezer órát töltöttek egyéb mezőgazdasági munkával, ka­pálással, szőlőkötözéssel. Részt vettek jelentős ipari beruházások megvalósításá­ban. s tettrekészségük meg­mutatkozott az 1970-es ár­vízkatasztrófa idején is. ami­kor a KISZ KB meghívásá­ra csaknem 17 ezer fiatal utazott a Szamosközbe, vett részt 2500 családi ház felépí­tésében. Az idén 25 ezer 850 egye­temista, főiskolás, középisko­lás és szakmunkástanuló dol­gozik majd kéthetes váltá­sokban 34 központi szervezé­sű építőtáborban. Az utolsó, ötödik turnus önkéntes mun­kásai augusztus 24-én teszik le a szerszámot. A lányokat 19 mezőgazdasági tábor vár­ja Veszprém, Somogy, Pest, Baranya és Bács-Kiskun me­gyében. Fő teendőjük nö­vényápolás és gyümölcssze­dés lesz. Az „erősebb" nem­re nagyobb fizikai igénybe­vételt jelentő feladatokat bíz­nak: csatornaépítést, vasúti rekonstrukciót, lakás- és üdü­lőközpont -építést. A táborozók p.z idén is na­fp laat orat datjgpzoak a csoportok kéthetenként váltják egymást. A szabad időben egyébként tartalmas program várja majd a táborozókat. Hetente tartanak filmbemutatókat, a fiatalokat érdeklő ifjúságpo­litikai előadásokat, lesz tá­bortűz és sportverseny és szá­mos irodalmi műsor. Pihenő­idejüket komolyzenei és beat­hangversenyek, tréfás vetél­kedők és divatbemutatók szí­nesítik, sok helyütt neves művészek is fellépnek. Különleges szigetelőanyag A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szakembereinek legújabb ku­tatási eredményeként tovább bővül az a magyar—angol együttműködés, amelynek keretében a neves tudomá­nyos intézmény, továbbá a Hungária Műanyag Feldol­gozó Vállalat és a londoni Long-cég közösen állítja elő a Maflo Wrap nevű, rendkí­vül értékes szigetelőanyagot. A fekete színű fólia bizton­ságosan védi a föld alatti vezetékeket, és akár száz évig is megóvja a talaj kor­rodáló hatásától. A szigetelőanyag különbö­ző tulajdonságú magyar és angol fólia egyesítéséből ke­letkezett. Tájékoztató a Lengye! országba utazóknak g|H íjjÉrnÓ RJJf |gg mm' rm ssMMM fl 4K Mii" JwK -át' 4 BPfr ilMffiK W \ ' ejk sTi A Pénzügyminisztérium tá­jékoztatása szerint a Ma­gyarországról Lengyelország­ba irányuló személyforgalom keretében a lengyel beváltó­helyek a forint árfolyamát 1974. június 15-től 10 száza­lék pótlékkal növelik. Tekin­tettel arra, hogy a magyar ki­utazók valutaellátása részben Lengyelországban beváltandó forint-utazási csekkek, rész­ben pedig zloty bankjegyek kiszolgáltatásával történik, az utazási csekkek esetében a magyar utazóknak a lengyel beváltóhelyek 100 forint egyenlő 116,70 zloty árfolya­mon felül körülbelül 11,60 zloty pótlékot fognak fizetni. A magyar kiutazóknak pedig a hazai devizakiszolgáltató helyeken zloty bankjegyek vásárlása esetén 10 százalék­kal, vagyis 100 zlotyinként 8,50 forinttal kevesebbet kell fizetniük. (Hasonló feltételek mellett történik a magyar kiutazók fel nem használt zloty bankjegyeinek vissza­váltása.) Mint ismeretes, devizagaz­dálkodási szabályaink és a KGST-országokkal kötött nemzetközi megállapodásaink lehetővé teszik, hogy a kiuta­zó magyar állampolgárok személyenként 400 forintot magukkal vigyenek, és azt a KGST-országokban bevált­hassák. A lengyel beváltóhe­lyek a forint bankjegyekért — az utazási csekkekhez ha­sonlóan — ugyancsak 10 szá­zalékkal többet fognak kifi­zetni zlotyban. A Pénzügy­minisztérium felhívja a ki­utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy 1974. június 15-től a Lengyelországba bankjegyekben a bevihető zlotyösszeg az ottani rendel­kezések alapján nem halad­hatja meg az 1000 zlotyt. E szabályok betartását a ma­gyar és a lengyel vámszer­vek a jövőben is szigorúan ellenőrzik. (MTI) Új üzemház A szolnoki Vörös Csillag élrögzítéses nadrágokat ké­Ruházati Szövetkezet új szítenek. üzemházat avatott Kunszent- Az első évben 200 ezer mártonban. Az új üzemet egy kunszentmártoni Koratron­nyugatnémet céggel közösen nadrág kerül le a szalagok­ceiKieztek bc, ahol Kocatrofl aoL (MTI) Évek óta az ünnepi könyv­heteket értékelve, azt kell ír­nunk, hogy „minden eddigi­nél sikeresebb", „soha eny­nyi új könyv", „ismét hatal­mas előrelépés". Ezek a mi­nősítések lassan már közhe­lyek lesznek, pedig az idén is igazak, helytállóak. Soha ennyi új könyv, soha ennyi vásárló, soha ilyen forgalom. Ez örömet és elégedettséget kellene, hogy szüljön ben­nünk, s emellett mégis so­kan már az újabb feladatok­ra gondolnak, s a sikerek mellett számba veszik a meglevő hiányosságokat is. A könyv­hét elő­készíté­sére, a programok összehangolására könyvbarátbizottság alakul évek óta Szegeden. A létre­hozó Hazafias Népfront kép­viselői mellett helyet kap­nak a bizottság munkájában a Somogyi-könyvtár, a váro­si tanács, a szakszervezetek és a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat munkatársai is. Az írószövetség javasla­tára ez a társadalmi bizott­ság állítja össze a könyvhét eseménynaptárát. Mire azon­ban a' konkrét feladatok vég­rehajtására kerülne a sor, az energiák nagy része szétfor­gácsolódik. Nincs, aki a sok részterületet összefogja,__ a programokat megfelelően koordinálja. Az idei könyvhét céljai között új, elsősorban mun­kásolvasók toborzása szere­pelt, a magyar és a szegedi irodalom propagálása, va­lamint a környező szocialis­ta országok irodalmának népszerűsítése állott. Mind­ezt igyekeztek látványosan, harsányan, életteli progra­mokkal megvalósítani. A di­csérendő vállalkozókedv el­lenére sem valósulhattak meg maradéktalanul a célki­tűzések. Ügy tűnik, még mindig nem eléggé közügy a könyv, az olvasás, közműve­lődés, nehezíti a munkát a paragrafusok barikádja, a mereven értelmezett bürok­ratikus álláspont. Ezért nem lehetett még oldottabb, szí­nesebb és érdekesebb a könyvhét szegedi programja. A megfelelő propaganda is hiányzott, és sok jó ötlet fu­tott zátonyra. Fölmerül a kérdés, mikor igazán könyv­utca a könyvutca? A kérdés­ben ott bujkál a hiányérzet.. Mert a sétáló, böngészgető, vásárló emberek között nem bukkant fel időről időre egy-egy író, aki személyes jelenlétével új izgalmakat jelentett volna, könyvekbe rótt dedikációja pedig élet­re szóló élményeket az olva­sóknak. Az idén könyvpre­mier sem volt, s a túlzsú­folt nyomdák nem voltak ké­pesek a könyvhétre elkészí­teni a megígért két szegedi kötetet. Simái Mihály új verseinek gyűjteményét és Péter László Szeged irodal­mi emlékhelyei című köny­vét. Az idei könyv­hét az első gj-orsmérlegek alapján, ter­jesztési szempontból na­gyon eredményes es sikeres volt — tájékoztatott Müller László, a Tömörkény köny­vesbolt vezetője, aki össze­fogta a szegedi könyvesbol­tok és pavilonok munkáját. — Eredményesebb volt az előzőeknél, úgy érzem azon­ban, hogy még nagyobb si­kereket érhettünk volna el, hiszen lehetőségeinknek csak körülbelül 60 százalékát használtuk ki. Nagy volt az érdeklődés, jó válogatási le­hetőségeket kínáltak a ki­adók, és folyamatos volt az áruellátás. A könyvhét első napján, hétfőn például a Tömörkény könyvesboltban közel 95 ezer forintért vásá­roltak könyvet. Ismét kevés­nek bizonyultak a félárú ki­adványok . A munkásolva­sókhoz is eljutottak az ün­nepi könyvhét könyvei. A 140 üzemi könyvterjesztő mintegy 25—30 ezer kötetet kínálhatott a munkásoknak, akik egyre jobban igénylik a tartalmilag igényesebb ol­vasmányokat. Az író-olvasó találkozókat a Somogyi-könyvtár szervez­te. A szegedi központi ün­nepség mellett Szeged író vendégei meglátogattak üze­meket, gyárakat is. Sikeres beszélgetéseken találkoztak többek között a MÁV, az új­szegedi kendergyár, a kon­zervgyár, a textilművek munkásaival és a MüM 600­as szakmunkásképző intezet tanulóival. Sajnos, akadtak olyan találkozók is, ahol hi­ányoztak a részt vevő írok könyvei. Az okokról Müller László a következőket mond­ta: — Az írószövetség nagyon későn jelölte ki azokat az írókat, akiket Szegeden köszönthettünk. Így nem volt időnk beszerezni köte­teiket. Ha év elején, feb­ruár táján ismernénk a Sze­gedre látogató írók neveit, akár az egész országot be­járva össze tudnánk gyűjte­ni köteteiket. — A könyvhetek sikere elsősorban a megjelenő könyveken múlik — véleke­dik Győri Lászlóné, a Móra könyvesbolt vezetője. — Könyvheti előkészítésünk volt a szegedi rádiósnap Könyvről könyvre műsora, Öröm volt látni a könyvek között válogató tok-sok em­bert. Itt adtak irodalmi mű­sort a Tömörkény gimnázi­um diákjai. # A könyvekből nagy gúlákat raktunk, ked­vére válogathatott mindenki. A könyvhétnek ugyan szom­baton hivatalosan vége, a könyvesboltok már zárva vannak, de a könyvpavilo­nok még vasárnap is várják az érdeklődőket. — Nem vitás, hogy az idén is tapasztalhattunk né­mi előrelépést — mondja Nagy László, a városi ta­nács művelődési osztályá­nak főelőadója. — Mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek. A jövőben erő­síteni kell a könyvbarát­bizottság tevékenységét, kö­rültekintőbb előkészítő és propagandamunkára van szükség, és több aktív részt­vevőre ahhoz, hogy Szege­den végre országos könyv­heti megnyitót tarthassunk. KÖNYV­SLÁGEREK A könyv­hét má­sodik napján már nem lehetett kapni La­dányi Mihály Kitépett tollú szél címmel megjelent ver­seskönyvét, Moldova György elbeszéléseit és a Fénytestű szerelmesek című novellavá­logatást. Hamar gazdára ta­lált a harmadik kiadásban megjelent Csontváry-album. Nagy népszerűségnek örven­dett az ismételten kiadott Balladák könyve, Örkény István egyperces novellái, Sarkadi Imre drámakötete, László Lajos Uránbányá­szok című szociográfiája. So­kan keresték a Szovjet Iro­dalom Könyvtára sorozat új könyveit, Fegyin Városok és évek, valamint Furma­nov Csapajev című regé­nyeit. Két nap alatt elfogyott Kádár János válogatott be­szédeinek és cikkeinek gyűj­teménye, sokan vásárolták a Magyar munkásszociográfiák című gyűjteményt. Sikere volt Nemeskürty István El­felejtett évtized című új könyvének, a Leonardo­életrajznak. és Szántó Ti­bor A szép magyar könyv című albumának, valamint a Nobel-díjasok kislexikoná­nak. Sajnos, ismét kevés volt a gyermek- és ifjúsági irodalom, ez évek óta könyv­kiadásunk égető problémája. A Ká­rász ut­ca járó­kelői hangos beszédre, énekszóra lettek figyelmesek. A dél­utáni sétálók, a könyvek kö­zött böngészők a Radnóti gimnázium irodalmi színpa­dának lelkes diákjaira let­tek figyelmesek. Hamar to­borzódott a nézőközönség, élvezettel figyelték a diákok utcaszínházát, kedves népi játékokat. A gyerekek rajz­versenye is kedves színfol­tot jelentett. Felsorakozott az aszfalton a kackiás János vi­téz, Gulliver, Mici mackó és sok-sok mesefigura. Több mint 40 általános iskolás idézte legkedvesebb olvas­mányának szereplőit. Min­den résztvevő ajandék könyvvel gyarapithatta könyvtárát. A Móra könyvesboltban dedikált éppen Galgóczi Er­zsébet, amikor belépett kol­légája, Raffai Sarolta. Nap­jaink két jeles és népszerű írónője eddig személyesen még nem találkozott egy­mással. Gyöngyike, a bolt­vezető mutatta be egymás­nak őket, s mint mondta, úgy indult a két különböző alkatú, temperamentumü írónő személyes csevegése, mint ahogy a vívók puhatol­ják egymás erényeit-gyengé­it asszó elején. A másik történetet Müller László mesélte. Békéscsabá­ról száguldott velük az autó Szeged felé. Az alföldi sí­kon, az úttól nem messze le­gelészett a birkanyáj. Az öreg juhász az átmenti árok­part zöld füvén, a virágok között ült és — olvasott. Megálltak az autóval, be­szédbe elegyedtek. Passuth László könyvheti kötetét ol­vasta az öreg juhász. Betel­jesült a könyv küldetése. Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom