Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

PÉNTEK, 1974. JÚNIUS 2U 5 N • Iskola­egészsegugyi vándorgyűlés Három napos iskolaegész­ségügyi vándorgyűlés kezdő­dött csütörtökön Kőszegen, a Jurisich vár lovagtermében a Fodor József Iskolaegész­ségügyi Társaság, a Művelő­désügyi Minisztérium, a Pe­dagógusok Szakszervezete, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Pedagógiai Társaság rendezésében. A vándorgyű­lésen — melyen mintegy négyszáz orvos, pedagógus, pszichológus, gyógypedagó­gus, művelődésügyi, egész­ségügyi szakember vesz részt — összesen ötvenhét korre­ferátum, előadás hangzik el. Egy-egy téma előadójaként az NDK-bói és Ausztriából is érkeztek meghívott vendé­gek. A rendezvény tájékoztatást ad az iskolaegészségügy idő­szerű feladatairól — elsősor­ban azoknak, akik a gyer­mekekkel hivatásszerűen fog­lalkoznak. A vándorgyűlés központi témáját közoktatásunk to­vábbfejlesztése, az iskola­egészségügyi, a családi neve­lés időszerű kérdései és ál­talában az óvodás kortól a serdülés időszakáig az egész­séges gyermekneveléssel kap­csolatos problémák megbe­szélése képezik. Valamennyi téma az elmúlt időszak párt és kormányha­tározatainak szellemében tár­gyalja az oktatásügy, a gyermek- és ifjúság-egészség­ügy legfontosabb feladatait, kérdéseit.' Uszályok Líbiának A Magyar Hajó- és Daru­gyár a líbiai kikötők igazga­tóságával szerződést írt alá, amelynek alapján öt gépko­csiszállitó uszályt és öt 400 tonnás átrakóuszályt szállít Líbiába. \ Közlekedési fegyelem és morál Tavaly, 1973 végén egymil- gyors ütemű iparosodás, az lió 300 ezer gépjárművet tar- urbanizálódás jellemzi. Mind­tottak nyilván hazánkban, s ezek együttesen adnak ma­ebben a számban nem sze- gyarázatot a közúti forga­repelnek a segédmotorok és lom vegyes összetételére és a kerékpárok. 1965-höz ké- alakulására. Csongrád me­pest napjainkig megduplázó- gyében évenként 5 ezerre! Közművelődés 99 Aki ért valamihez" dott a gépjárműpark. A gép járművezetők száma 1 millió 302 ezer, s évente közel száz­ezren teszik le a gépjármű­vezetésre jogosító vizsgát. A közúti forgalomban részt vesz évente egymillió 300 ezer külföldi gépjármű, leg­alábbis ennyien lépnek be hazánkba gépkocsival. E vi­szonylagosan nagy számokból növekszik a gépjárműállo­mány, s ma már naponta kö­zel 74 ezer gépjármű közle­kedésével kell számolnunk útjainkon. Csongrád megye 1800 kilométer hosszú, átla­gosan 4,5 méter szélességű útpályahálózatán bonyolódik a közel 74 ezer gépjármű forgalma. Ugyanakkor új, korszerű személy, és áru­nem az következik, hogy a szállító járművek kapcsolód­közúti balesetek számának emelkednie ' kell, mondván, hogy nagy a forgalom, amely­ben nehezebben lehet kike­rülni a veszélyt. A tények azt bizonyítják országosan, valamint Szege­den és Csongrád megyében is, hogy a gépjárművek szá­mának emelkedésével csök­kent a balesetek száma, leg­nak be a közlekedésbe, bő­vül és színvonalában is nö­vekszik a tömegközlekedési, áruszállítási hálózat. A forgalom gyors ütemű fejlődésével nem törvény­szerű a közlekedési balesetek számának növekedése. Na­gyon szükséges ezt hangsú­lyozni napjainkban, amikor egyre-másra olyan jelensége­ket tapasztalunk, hogy egye­alabbis 1969-tól 1973 vegeig. sek meg£eiedkeznek az alap­Sajnos, iden februártól kezd- vető köziekedési morálról, ve országosán romlott a koz- hajszolják a sebességet, nem ekedesi statisztika s ez a törődnek azzal, hogy az ula. tendencia jellemző Szegeden kon rajtuk kívül mások i3 ac f'ennrtruN morfir«K/\« te nr, közlekednek, es baleset nél­kül szeretnének elérni útjuk és Csongrád megyében is az év első negyedében. Ez év februárjában az előző évhez céTjáh^rT'Tegtöbb*'Wlese­viszonyitva a balesetek sza- - - • -. ma Csongrád megyében 50 tet Szegeden és Csongrád megyében is a helytelenül . , , j , ,, megválasztott sebesség, az el­li jelensegre nagyon oda kell sőbbségi jog meg nem adáss> százalékkal emelkedett. Erre figyelnie a gépjárművezetők­nek, a kerékpárosoknak, a gyalogosoknak, mert a szá­mok ijesztőek, ha azt néz­zük, hogy hányan haltak meg, szenvedtek súlyos, egész életükre kiható sérülést gon- é amelyet nem gy6znek figyelmetlenseg a szabálytalan kanyarodás, a szabálytalan előzés és a gya­logosok úttesten történő sza­bálytalan áthaladása okozza, idézi elő. Ez a felsorolás nem új, sajnos, visszatérő jelen­datlanság, miatt A közlekedés, elsősorban a közúti balesetek alakulása egyik lényeges mutatója a közrendnek és közbiztonság­eléggé hangsúlyozni a köz­lekedésrendészetben dolgo­zók. Az utóbbi időben nö­vekszik az ittasságból eredő balesetek száma, holott m=i már az óvodáskorúak is tud­nak. Megyénket földrajzi el- ják, akiket a helyes közieke­helyezkedése, adottságai és hagyományai alapján a me­zőgazdasági jelleg mellett a Peronjegyet tessék! Ha egy kedves vendéget kisérünk ki a vasútállo­másra, szeretnénk minél hamarabb valamelyik fül­kéje jutni, és ott a távozó­nak ülőhelyet szerezni. Ezért jegyvétel után gyor­san felmegyünk a lépcsőn, majd átsietünk a váróter­men. És milyen rosszul esik ilyenkor, ha a lendü­letünket megtöri a peron ajtajánál ülő alkalmazott hangja: „a kísérőknek pe­ronjegyet kell venni!" Ilyenkor kotorászhatunk a zsebünkben aprópénz után. miközben vendégünk egyik lábáról a másikra áll, ide­gességében. Aztán leszur­koljuk végre az egy forin­tot — ennyibe kerül egy jegy —. és a papírost va­lamelyik zsebünkbe gyűr­jük. vagy éppen bedobjuk az első szemétládába Ki figyel ilyenkor apróságok­ra? Mire a vonathoz érünk, már el is felejtjük ezt a néhány perces közjátékot. Ismerősünk holyet foglal, búcsúzunk, a szerelvény el­indul. és ballaghatunk visz­sza nehéz szívvel, a váró­termen keresztül, az állo­más előtti villamos- vagy buszmegállóhoz. Azaz, csak a váróterem ajtajáig, mert ott Ismét felharsn a már ismert hang: ..mutassa fii kérem, a peronjegyet!" Így ismét matatnia kell a zseb­ben. immár a jegy után. De jaj annak, aki véletle­nül eldobta. Az legjobban teszi, ha vesz egy másikat, ha nem akarja maga ellen fordítani az alkalmazott haragját. Mert tudnak ám ők szigorúak is lenni. Ezt tanúsítják azok a levelek is, amelyeket felháboro­dott kísérők küldenek szer­kesztőségünkbe. A tízen- és huszonévesek közül sokan úgy játsszák ki a peronjegyárust, hogy a vonatot az állomás mel­letti feljárón át közelítik meg. Jó néhányan megten­nék ezt talán az idősebbek közül is, nem az egy forin­tot sajnálva, hanem a kel­lemetlenséget kerülve. Megfordultam már né­hány vasútállomáson, de megvallom, ehhez hasonló szokással — amely egy K. und K. intézkedés marad­ványának tűnik — még nem találkoztam. Miért éppen Szegeden van ez így? Megéri a MÁV-nak az a néhány forint bevétel ezt a sok kellemetlenséget? Aligha. Mert láttam már néhányszor az alkalmazot­takkal emiatt vitatkozó kí­sérőket. A szegedi példánál va­lamivel jobban tetszik az, amit a kiskunfélegyházi vasútállomáson tapasztal­tam. amikor néhány hete Budapestre utaztam. A hangosbemondón keresztül — miután a továbbinduló vonat útirányát közölték — kellemes utat kívántak az wtejskiwk. Szí rák Józsefi désre tanítanak, hogy itta állapotban nem szabad a kor­mánykerék mögé ülni, mo­torkerékpáron, kefékpáron ilyen állapotban közlekedni, \ de még lovas kocsit hajtani ( sem. A KRESZ alapvető tud­nivalói közül ezt tanulják meg legelőször a vizsgát ten­ni akarók, azt követően vi­szont gyorsan elfelejtik. Nem így azonban a közlekedést ellenőrző szervek dolgozói, akik nap mint nap őrköd­nek az utak forgalmának rendjén, akik jól tudják, hogy a közlekedésbiztonság társadalmi érdek. Ugyanígy kell ezt tudniuk azoknak is, akik bármilyen eszközzel közlekednek. A gépjárműpark rohamos növekedésével a közutakon csak a veszélyhelyzetek sű­rűsödése a törvényszerű) a balesetek bekövetkezése vagy annak elhárítása mindig és mindenkor közlekedő embe­rek magatartásán múlik. L. F. Nemrégiben a rádióban méletileg is felkészült szak- nyok eredményeit. A dolog hangzott el az első pillanat- emberek, akik munkahelyü- előnyeit aligha szükséges bi­ban meglepő kijelentés: „az kön a napi gyakorlatban al- zonygatnunk. inkább a szer­ismeretterjesztő társulat tag- kalmazzák ismereteiket, kü- vezet „fiatalításának" lehető­ja lehet és előadásokat tart- zel állnak a gyári termelő- ségeiről és módjairól ejtsünk hat mindenki, aki ért vala- munkához. Közülük az üzem- szót. mihez". A stúdió-beszélgetés szervezők, munkavédelmi Kísérletek már voltak, résztvevői között is akadt, aki szakértők, munkapszicholó- nem is egészen eredményte­helytelenítette az ismeretter- gusok, vezetési ismeretek tu- lenek. A Juhász Gyula Ta­jesztők körének ilyen mérvű dói, jogászok, \ közgazdászok nárképző Főiskola oktatói kiszélesítését. stb. köréből pillanatnyilag közül sokan TIT-tagok, első­Bár az idézett kifejezés sokkal többen tagjai a TIT- sorban az ő segítségükkel valóban nem a legszerencsé- nek, mint bármikor koráb- vált lehetővé, hogy a végzős sebb, tulajdonképpen helye- ban. Egyre nő az általuk tar- hallgatók közül is beléptek a sen utal a társulat munkája- tott előadások száma is. legrátermettebbek. A fiata­ban jelentkező újszerű voná- A tudományok iránt tá- lok tudományos diákkörök­sokra. Arra elsősorban, hogy madt érdeklődést, a gyári ben, tehát szervezett keretek a TIT egyik legfontosabb fel- tanfolyamok hallgatóinak között készülhetnek fel az adatának tartja minél több, igényeit azonban csak úgy ismeretterjesztő munkára, különböző szakterületen dol- tudja kielégíteni a TIT, ha Két évvel ezelőtti egészséges gozó értelmiségi bevonását ez a folyamat a későbbiek- kezdeményezés végén az is az ismeretterjesztésbe. Olyan ben sem áll meg, az előadók bebizonyosodott, hogy a hali­szakemberek bevonását is, közül ezután is mind többen gatók bevonásának ez a mód­akik talán nem a leghírneve- vállalják a tagságot. Azaz, szere helyes, járható út le­sebb művelői, kutatói a tu- hajlandók minél rendszere- het. Akkor a járás területén dqmányok valamelyik ágá- sebben, összehangoltabban, működő klubokban tartottak nak, de szakszerű ismeretek- szervezettebben dolgozni az előadássorozatokat a főisko­kel rendelkeznek és az isme- ismeretterjesztés feladatai- lások — mindenki megelége­retterjesztés gyakorlatában — nak megvalósításáért. désére. Az egyetemisták fő­egy-egy meghatározott össze- * ként a nyelvtanfolyamokhoz tételű hallgatócsoport előtt — Mo6t úgy tűnik, a városi kapcsolódtak, s szintén siker­sikeresen tudják közvetíteni TIT-nek több a gondja a rel ellátják feladataikat, ezeket. másik területen jelentkező * * igények kielégítésével. A fia- A baj áz, hogy az említett A társulat munkájának talokról, a közelmúltban kezdeményezések, kísérle­ilyen felfogását a valóság megszaporodott ifjúsági klu- tek esetlegesek, nem elég változásai írják elő, igények bok és az ismeretterjesztés szervezettek, nem teremtődött és szükségletek alakulása kapcsolatáról van szó. meg az egészséges, folyama­követeli meg. Beszéljünk Szegeden 350 tagja van a tos kapcsolat. Nyilvánvalóan most az igények változásé- társulatnak. Sokan ötven nemcsak „kettőn áll a vásár", nak Szegeden tapasztalható éven felüliek, a stabil elő- a szervezet és a fiatalok szo­folyamatai közül kettőről, adói gárda jórészt középkorú rosabb együttműködéséért az Az egyik: az utóbbi néhány szakemberekből (a műszaki- egyetemi, főiskolai oktatók­évben rengeteg tanfolyam in- ak mellett az orvosok, a pe- nak, de a klubokat fönntartó dult a város üzemeiben, gyá- dagógusok, az állami és párt- közművelődési intézmények ­raiban, jórészt a TIT szer- szervezetek munkatársai nek is tenni kellene. Mielőbb vezésében. A speciális téma- vannak legtöbben) áll. Na- megtalálni a módjait nem­tikájú tanfolyamok indításé- gyon kevés a fiatal. Ugyan- csak annak, hogy „mindenki, hoz olyan szakemberek kel- akkor teljesen ésszerűnek, aki ért valamihez" tovább lettek, akik korábban hiá- indokoltnak látszik, hogy he- adhassa tudását, hanem an­nyoztak a társulat tagjai kö- lyesebb, ha a klubokba tö- nak is, hogy kedvvel tegyen zül. Nem elsősorban oktatók, mörült fiatalok előtt korban eleget a sűrűsödő megbíza­pedagógusok, kutatók, hanem is hozzájuk közel álló elő- tásoknak. azok a jól képzett, tehát el- adók népszerűsítik a tudomá- S. E. Mindenki érdeke Rendelkezés a család, a lakóhely nyugalmáért Évekkel ezelőtt egy síró gyerekeit, csak rettegésben fiatalasszonyt vigasztaltunk tartja a családját, csak ei­eredménytelenül a szerkesz- issza a keresetét. Egyébként tőségben. Segítségért jött jó ember, hozzánk, és nehéz pusztán jó szóval megnyugtatni va­lakit segítség helyett, akinek mélységesen igaza van. Segí­teni azonban nem tudtunk rajta. Az előzmény a szokásos. A férj iszik, majd az utol­só talponálló zárórája után hazadülöngél, és sorbaveri a három gyerekét meg a fele­ségét. A család rendszerint a szomszédokhoz menekül reggelig, és másnap kezdő­dik elölről minden. Az utolsó nagy randalíro­zásnál a szomszédok kinív­ták a rendőrséget, és más­nap a gyámhatóság állami gondozásba vette a három kicsit Ezután jött hozzánk segítségkérőén a szerencsét­len asszony. — Adják vissza a gyerekeimet! A részeges apjukat vigyék el! — De er­re nem volt mód, hiszen a férj csak időnként veri a gyógykezelés elrendeléséről. Ez az eljárás ugyanis a tör­vényes garanciája annak, hogy ne történhessék sem­miféle visszaélés. Hogy pél­dául senki se „protezsálhas­sa" be régi haragosát a kényszergyógykezelésre. A bírósági eljárás garantálja tehát, hogy valóban a szó orvosi értelmében vett alko­holisták kerüljenek az új in­aazdasáei lézetbe- A kényszergyógy­irtaH=imi kezelés bizonyos szabadság­korlátozással is jár, de az ......... c ^ocidu a 'ntézet nem börtön, és bár szomszédok stb.) is "kérhetik gyógykezelés céljából hozzák a megrögzött alkoholista i!t„r®i,.n_em,.5?°"??itba^ eg? 1975 január elsejétől az ilyen esetekben már nem a gyermekeket viszik el a csa­ládi környezetből, hanem az alkoholista szülőt. Ekkor lép ugyanis hatályba az Elnöki Tanács legújabb törvényere­jű rendelete. Ennek alapján bármely állami, szövetkezeti vagy társadalmi szerv, de a közvetlen kör­nyezet (tehát a család, a szabályos kórházzal. Itt a Kényszergyógykezelés- J^1!*® 'eilá n szó. az önVantoon las meneti aoigozni is Ken munkaterápiás gyógykezelé­létiOtMHMI^I^H ről van szó. az önkéntesen vállalt elvonókúrára eddig is volt lehetőség. Az újabban elrendelhető munkaterápiás gyógykezelés hat hónaptól két évig tarthat, és ered­ménytelenség, vagy újabb alkoholizálás esetén megis­mételhető. — ami a gyógyítás egy ré­sze —, de ezért a munkáért munkabért fizetnek, amely­ből csak az ellátás költsé­geit vonják le. Ide tartozik még az is, hogy az intézet­ben töltött idő nem szakít­ja meg a munkaviszony fo­lyamatosságát! Közlekedési­és postamúzeumok A közlekedési múzeumok világszervezete, az, IATM — mintegy 150 közlekedési é", postamúzeumot tömörít — most tartotta háromévenként esedékes tisztújító közgyűlé­sét a dániai Helsingörhcn. A világszervezet ismét dr. Czé­,tre Béla c. egyetemi tanárt a budapesti Közlekedési Mú­zeum főigazgatóját válasz, totta alelnökévé. A közgyűléssel egyidejűleg megtartott tudományos kon­ferencia a közlekedési és postamúzeumok feladatait tűzte napirendjére. A kon­ferencián dr. Czére Béla A közlekedés a múzeumokban címmel tartott előadást. {MTI) Néhány szót arról is, hogy kit nem lehet ilyen intézet­A gyógykezelést munkate­rápiával kell összekötni, külön erre a célra létesíten­dő intézetben kell folytatni, be beutalni. Először is a 18. Ilyen intézet még nem léte- évét még be nem töltőt zik nálunk. Az egészségügyi fiatalkorút, aki még nem vi es igazsagugyi kormányzat lószínű. hogy megrögzött al feladata ennek felallitása és koholista, és ha alkoholizai megszervezése. is, más gyógymódot kell Sokan kérdezhetik, hogyan igénybe venni. Nem lehet kerül ide az igazságügyi beutalni továbbá azokat a , . . . . * ,, betegeket, akiket másként kormanyzat, hiszen az alko- keu gyógyítani. hólizmus köztudomásúlag ... ... , , . i— 4- — ' tvt ... , Ez a törvényerejű rendelet betegseg. Nos a törvényére- a családok, a lakóhely nyu­jű rendelet szerint nagyon is galma, az üzemek normális sok köze van. Mint szó volt légköre, valamint a közrend róla, bármely állami, gazda- és közbiztonság érdekében sági, szövetkezeti, társadalmi született. De magáért az al szerv, vagy a környezet be- koholistákért is. hiszen ne­jelentésére indul meg az el- kik érdekük elsősorban az. járás. Orvosi javaslat alap- hogy meggyógyuljanak, és ján azután az ügyész indít- újra emberhez méltó életet ványára a bíróság határoz a éljenek, wnunkaterápiás kényszer- , Se. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom