Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

6 I VASÁRNAP, 1974. JÚNIUS t Simái Mihály Révületek And re j Tarhanov vogul és Mfkul Sulgin osstjak költőknek, testvéreimnek ímhol megyttnk megyünk mi hárman isten torkára énekért istentelen hitlel dühödve bálványdöntök bálványozok késünkben hattyúnyakú hangsser ima és átok fojtogat fehér éjben a vonagló erdők könyörgő sámán-sziluettek járt itt egy vasból-vert hajó verhetetlen vas-férfiakkal csontjuk szélszórva földön-égen bordájukból a jávorcsillag énekelj AndroJ énekel] mint aki csontot költöget fák verik a vadvis-dobot énekelj Sulgin énekelj kaja-kuj haja-hó egyre megy galócacvők borivók indultunk részeg szerelemmel Isten torkára énekért fehérlszású éjszakában pokol torkára is ha kell győző énekért bűvigékért testvérszavakért énekéri Járt Itt egy szenvedő magyar hej regő rejtem Reguly megszerezte a buvlgéket Jöhettek csudahalott-látni zöld medvevárban könyököl torkán buzog a jó halál révületek gyönyörűségek ót nem lehet legyőzni már zöld fák rokonlángnyclvek égnek most ezt a tüzet szegezi Isten fehér páncélingének * Petráczl É.vo Van Gogh: Souvenir de Mauve ARLES, 1888 Céltalan virágzás gyötrelme vibrál e fákban, s bár vigasztaló — lágyan hozzájuk lehajol az ég, mégsem tudom feledni tajtékos szirmuk üzenetét; aki valódi lét örömét szomjazza. a szánalom annak nem lehet elcg. Czilczer Olga Egyetlen ablak A férfiak akiké lenni szeretnénk mit sem sejthetnek a szülés extázlaáboi Még egy nöorvos sem tudhatja szenvedéseink gyönyörünk Mert egy halvány gyűrődést a lenvászon lepedőn benedvesítve egyszer eltüntettünk a vasalóval négyrét hajtottuk szépen vele egvütt u levendula Illatát Aztán kinéztünk Immár szűzen egyetlen ablakán a hétköznapoknak melyeket közérthetővé ml tettünk. A

képzőművészet legdemokratikusabb műfaja a könyvillusztráció. Ugyanakkor ez a művészeti ág korunk grafikájának egyik legjellegzetesebb hajtása. A művészi alkotások megszerettetése és megértetése alapvető feladat, ehhez azonban olyan képélményekre van szükség, amelyek mindenkihez eljutnak, és megtanítanak a művészi alkotások érzékelésére és értékelésére. Az illusztráció költői alkotások, a klasszikus és mai irodalom < karaktereit, cselekményeit, tájait, gondolatait, az emberi élet teljességét jeleníti meg a képzőművészet legőszintébb eszközével: a rajzzal. Az Illusztrátor — jelen esetben a mai magyar grafika legjelentősebb képviselői — egyéniségén átszűrve vizuálisan is elénk tárhatja a költői, az irodalmi alkotásoknak a nyelv és a nyomtatott betű absztrakt eszközeivel érzékeltetett világát. A könyvek ünnepén ne feledkezzünk meg azokról a kiváló alkotóművészekről, akik elkötelezték magukat ezzel a műfajjal, s művészi tevékenységükkel költők és írók — no és az olvasók — társszerzőivé válnak. „Szeressétek a könyvet" E

gy albumot lapozgattam a múltkoriban A két háború közötti időszak szociofotólból válogatták megrázó dokumentumanyagát. Közülük egy nagyon megragadta a figyelmemet: olvasókörben vagy munkásolvasó egyletben készülhetett a fotó, kezdetlegessége bizonyította, hogy amatőr felvételről van szó. Pislákoló villanykörte halvány fényében oltották szellemi éhüket az egész napi nehéz munkában megfáradt, kérges kezű, szigorú tekintetű munkások. Szemükben figyelem, elnehezült kezük szeretettel bábáskodik a könyvek fölött. Az olvasási kultúrának ezek a sajátos műhelyei nevelték tudatos proletárrá a munkások százait, itt ismerkedtek meg a marxizmus klasszikusaival, a munkásmozgalom történetével és feladataival épp úgy, mint az irodalomtörténet legnemesebb alkotásaival is a költészet gyöngyszemeivel. A szocialista szemlélet kialakításában kulcsfontosságú szerepük volt ezeknek a munkásolvasó egyleteknek, olvasóköröknek. Szerves részeivé váltak a szocialista művelődési tevékenység egészének. Ez a történelmi hagyomány táplálja jelenünket, ebből az örökségből sarjadnak mai közművelődési feladataink. Mindenfajta aggályoskodások és vészharangok ellenére is művelődésünk egyik legfontosabb formája az olvasás, a könyvekből elsajátítható ismeretszerzés, az önművelésnek ez a sok évszáI zados formája. Szólt erről az MSZMP Központi Bizottsága márciusi, a közművelődésről hozott határozata, mely többek között megállapítja: „A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségi színvonala. Társadal-munk érdeke és sürgető feladata a munkásmüvelődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságnak kell tekintenünk." Ebben a komplex, hosszú évekre szóló munkában óriási szerep jut a könyveknek, az olvasásnak, az olvasási kultúra színvonala növelésének, új olvasórétegek, elsősorban munkásolvasók megnyerésére. Szocialista társadalmunkban a munkáskollektíváknak, elsősorban a szocialista brigádoknak kell átvenniük a megváltozott korunkhoz Idomult hajdani olvasókörök és egyletek funkcióit, megteremteni összetartó és nevelő erejét. A munkásművelődés, a munkásolvasók táborának erősítése jegyében rendezik meg az idei, 1974. évi ünnepi könyvhetet. Tavaly a magyar könyvnyomtatás 500. évfordulójának jegyében zajlottak az események, az elmúlt év eredményei kiemelkedőek. 1973-ban kétszer több • könyv jelent meg, mint az azt megelőző évben, több mint egymillióval nagyobb példányszámban. A könyvesboltok forgalma 214 millió forinttal emelkedett. A nyolcezer-nyolcszáz könyvtar 27 millió állományából 58 millió kötetet kölcsönzött ki közöel 2,5 millió olvasó. Szegeden 50 millió forintot költenek könyvre. 18 szer olvasó 600 ezer kötetet kölcsönöz ki a könyvtárakból, s közel egymillió új könyv hagyja el a szegedi nyomdagépeket. Ezek nemzetközileg is kiemelkeiő eredmények, kulturális forradalmunk legjelentősebb vívmányai közé tartoznak. E nagyarányú fejlődés ellenére sem ülhetünk babérainkon, van tennivaló feladat bőven. Nem hallgathatjuk el, hazánkban a családok fele egyáltalán nem vásárol könyvet, s a felnőtt lakosságból hárommillió ember egyáltalán nem olvas. Azt is őszintén látnunk kell, hogy ezeknek jórésze munkás és mezőgazdasági dolgozó. Még mindig csekély a rendszeresen olvasók száma. Van javítanivaló a könyvkiadásban épp úgy, mint a -terjesztésben. Nagyobb szigorra lenne szükség szerkesztésben, válogatásban, a minőség megítélésében. Több olcsó, szép kiállítású, nagy példányszámban megjelenő könyvre, sorzatra lenne szükség a munkások házi könyvtárénak megteremtéséhez. Itt van nagy szerepe mozgalmaknak, melyek a társadalmi erők öszszefogásával, szunnyadó energiák mozgósításával, leleménnyel és új formákkal sokat tehetnek a szemlélet alakításában, az ízlés formálása érdekében. Négyéves, sikerekben gazdag múltra tekinthet vissza az Olvasó népért mozgalom, s nagy eredményeket várunk a most induló Olvasó munkás akciótól. A tegnap megnyílt könyvhéten minden eddiginél több, 136 új mű jelenik meg a könyvesboltok polcain, a könyvutcák, sétányok pavilonjaiban, a könyvsátrakban. Legyen a könyv és az olvasás ünnepe ez az egyhetes szellemi lakoma. Kössünk barátságot az új, még nyomdaillatú könyvekkel, ünnepeljük úgy, hogy leemeljük polcainkról és belelapozunk a régiekbe, írókkal találkozunk-ismerkedünk, bepillantunk az alkotó műhelyek titkaiba. Kedvet és erőt gyűjtünk a hétköznapokra, amikor majd nem fekhetünk le mindennapi szellemi táplálékunk nélkül. A könyv idei szép ünnepén idézzük Óorklj tanító szavait: „Szeressétek a könyvet — a tudás forrását. Csak a tudás válthat meg bénnünket. az faraghat belőlünk erfis lelkületű, becsületes, értelmes embert, aki őszintén szereti embertársait, megbecsüli munkáját, igaz szívvel gyönyörködik szakadatlan nagy munkája pompás gyümölcseiben." TANDI LAJOS I WL \ < I / " W • ; " a, /j ^m m , Hincz Gyula Kondor Béla