Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

/ CSÜTÖRTÖK, 1974. JÜNIÜS 20. Házhoz megy az iskola Tanulási lehetőségek és tanuló munkások Hamarosan megjelennek ezzel az ember, mint az in- — Igen, de legtöbbször Ismét az utcán a dolgozók dúlni készülő vonattal, na- kollegáimmal közösen, mun­altalános iskolájának az öt— gyon kell sietni, hogy elérje, kaidő után az öltözőben ta­nyolc osztály elvégzésére Lehet, hogy futni is kell nultunk, viaskodtunk a tör­buzdító plakátjai. Akik álta- mellette, míg fel tud rá ka- tekkel, próbálgattuk egymás lános iskolai tanulmányaikat paszkodni, de megéri. memóriáját, történelmi ese­bármilyen okból nem tudták — A lánya bizonyára tu- mények, földrajzi ismeretek elvégezni, most háromféle dott segíteni a tanulásban?... felidézésével. Persze horgász­képzési mód között választ- — Sok az elfoglaltsága, túráimra is magammal vit­hatnak — tájékoztat Kedves nemigen kérdeztem tőle. Ha lem a könyveket. Andrásné, a Madách Imre valamit nem értettem egy- „ , .. , . .. iskolaban működő dolgozók szeri olvasásra, többször , is _ Ha valamit meg k°zosen általános iskolájának igazga- átnéztem, s boldog voltam, ,sern tudtunk megoldani, szá­tónője. Legnagyobb óraszá- hogy egyedül is meg tudtam míthattunk a főnökünkre, mu — 320 órás — az esti ta- oldani. Annál nagyobb örö- m>ndig készségesen segített, gozatos oktatási forma. Nagy met, mint amikor a tanár * előnye, hogy a bizonyítványt kérdéseire is válaszolni tud­vizsga nélkül biztosítja. A tam, rég nem éreztem A szalamigyarban biztosi­tanultak számonkérése, ellen- * tották a tanuló dolgozoknak, őrzése feladatlapokkal törté- „ . . . hogy.az órákra minden eset­nik. A viszonylag nagy óra- N" , kazánfűtő 47 éves. ben el tudjanak menni, be­lehetővé teszi azt is 0 lS lo1 vizsgaz0tt- Kedvenc szerezték a nehezen kapható ... ' tnntarova a-i írnHíilnm a 1-— _•„ t\- .. .-: hogy egy-egy színház- vagy tantárgya az irodalom, a könyveket is. De ez sajnos tárlat-látogatást is beiktassa* nyelvtanesa történelem. nincs mindenütt így. Akad­nak, így esztétikai ismerete- Ml,nden kezede kfrulo torte- nak gyárak, üzemek, ahol ket is adhatnak Üjra indul neImi regenyt- utIeirast el01" még a műszakcserét sem te­levelező tagozat is, hallgatói- va6' szik lehetővé, a dolgozók nak heti egy alkalommal kell — Gyerekei már kirepül- ezért nemegyszer hiányoznak reszt venniük iskolai tanítási tek' unokája iskolás, miért a tanításról, orákon. Leghamarabb a 160 látta szükségesnek, hogy ta- Talón nem minden vezet6 órás rövidített tanfolyamon nutjon. lehet egy osztályt elvégezni. — Mindig nagyon szeret­tudja, hogy képzettebb em­Ezeket a tanfolyamokat üze- tem tanulni. Sajnos, fiatal berekkel könnyebben és job­meknél, gyáraknál szervezik, koromban nem volt rá mó- ban megy a munka. Közmű­így az iskola házhoz megy, a dom. Most az unokám is ta- velődés-politikánk is célul ÜihhV^T" nT 5S- ő biztatott: „Drukko- tűzte a munkások 6zakmai alabb húszan jelentkezzenek, lok neked, nagypapa . Nem A rövidített formát csak bántam meg, hogy jelent- es általanos műveltségének azoknak érdemes választani, keztem a tanfolyamra. Elein- emelését. Tanultabb, képzet­akik az elméleti előadásokat te nehéz volt, de a tanárok tebb emberek könnyebben otthoni tanulással tudják ki- végtelen türelemmel magya- tudnak véleményt mondani egészíteni. ráztak, tudták, hogy a be- segíthetnek a vállalatot érin­rozsdasodott kerekeket nehez tő intézkedések kialakításá­A Csongrád megyei Allat­működésbe hozni. Tóth Béla: forgalmi és Húsipari Válla- — Jó vizsgáját bizonyára lat szegedi szalámigyárában alapos, otthoni tanulással ké­is szerveztek rövidített tan- szítette elő. folyamot. Résztvevői — tíz férfi és öt nő, a gyár külön­féle üzemrészeinek dolgozói — az általános iskola hete­dik osztályának elvégzésére vállalkoztak. Mindnyájan fi­zikai munkások, többségük­ben családos emberek. A tanfolyam ideje alatt, négy hónapig, heti két alkalommal gyűltek össze a gyár ebédlő­jében kialakított, „házi isko­lában". A tanárok a Madách Imre általános iskolából jöt­tek, tankönyvekről, iskola­szerekről az üzem gondosko­dott. a tanulóknak „csak" el kellett az órákra járniok. Fölösleges bizonygatni, hogy munka után nem könnyű fi­gyelmesen végighallgatni az előadásokat, feleleveníteni a régesrég tanult matematikai, biológiai, történelmi vagy egyéb ismereteket. Ok, tizen­öten a nehézségek ellenére is végig ott voltak az órákon, s a napokban már vizsgáz­tak is. A nagy napon a gyár klub­termében gyülekeztek. A zsí­ros, olajos munkaruhát ezút­tal ünneplővel cserélték föl. Izgatottan, szorongva olvas­ták tételüket, a nehéz, rfiun­kában megfáradt kezek kicsit ügyetlenül fogták a tollat, idegesen doboltak az asztalon. A 37 éves F. J.-né kitűnt értelmes, szép . feleletével. Magyarból a népköltészet és a népmondák tételt húzta, a tanultakról szép, kerek mon­datokban, ízes nyelven szá­molt be, csak a legjobb osz­tályzatot kaphatta. — Pedig — mondta — leg­jobban mégis a természettu­dományi tárgyakat, a bioló­giát és a földrajzot szeretem. — Hogyan határozta el. hogy jelentkezik a tanfo­lyamra? — A vállalat oktatási osz­tálya toborozta a résztvevő­ket Elsők közt jelentkeztem, a férjem is tanult; szakmun­kás, a lányom gimnazista. Régebben nem volt módom csak hat osztályt járni, most anyagi helyzetünk is lehető­vé teszi, hogy tanuljak. Be­tanított munkásként az után­csontozóban dolgozom, sze­retném a szakmunkásképzőt Is elvégezni... Nem szalaszt­fiatiam el az alkalmat — fa­fcadt tt belőle nál is — ez az üzemi demok­rácia fejlődését is szolgálja. Ladányi Zsuzsa 9 / Uj gyorssajtó Újabb ,és igen jelentős vi- sen olyan nyomdagépet fej­lágrekordot eredményezett a lesztettek ki, amelynek min­moszkvai poligráfiai össz­tadarabja gyorsaságban és pontosságban megelőzi min­szövetségi kutatóintézet és az ^en eddigi társát. A Pol— NDK-beli (lipcsei) Polygraph 54-nek elnevezett gép órán­iparági egyesülés közös ku- ként — az eddigi 9000 ívvel tatómunkája. Szovjet és szemben — 12 ezer ív ki­NDK-beli tudósok együtte- nyomtatását teszi lehetővé. Kísérletező orvosok a gyógyítás szolgálatában A gyakorló orvosnak, aki- kutatást végzünk, kísérleti a sejtek szintjén, sőt a sejt vei mindennapi életünkben alanyaink mégis állatok. alatti szinten is kutatjuk, nap mint nap találkozunk, az — Milyen főbb területen Erre szükség van az alap ve­tt feladata, hogy megóvja az végzik kutatásaikat? tő törvényszerűségek megér­ember egészségét, megelőzze — A tudománypolitikai téséhez. Már régen megálla­a bajt, vagy ha az bekövet- irányelvek intézetünk mun- pították, hogy a szervezet kezett, meggyógyítsa a bete- káját is alapvetően mégha- gyors alkalmazkodóképessé­get. Ahhoz, hogy a betegnél tározzák. Kutatási kapacitá- gében döntő szerepet játsza­tapasztalt elváltozásokból kö- sunk mintegy 60—70 száza- nak a mellékvesekéreg hor­vetkeztetni tudjon a baj oká- lékát a bioreguláció kutatási monjai. Most azt vizsgáljuk, ra, a lehető legtökéletesebben programjában való részvétel hogyan történik az idegrend­kell ismernie az emberi szer- köti le. szerben a hormonok termeié­vezet normális funkcióit. Az — Mi a bioreguláció? sének szabályozása, emberi szervezet működésé- — Az életfolyamatok sza­nek minden részletét, moz- bályozásának mechanizmusa, gató rugóját azonban még Az élő szervezet egyik leg­ma sem ismerjük tökélete- fontosabb jellemzője a belső sen. szervek működésének állan­A szervezet rendkívül bo- dósága. A szükségletekhez, a „.,..„„ ,, .. . nyolult működésének megér- változó körülményekhez ^kéTdé^a vi^gálttU ta­teseert dolgoznak a kisérle- rendkívül gyorsan és zokke- ,. , , tező orvosok. Számuk jóval nőmentesen tudunk alkal- la" kof|a1Y'szSíí? kevesebb, mint a gyógyítóké, mazkodni. Például olyankor, ?gyf^|?sad°zkIn" s ez igy is van rendjén. Ma- ha húsz fok hőmérsékletű ? gas szintű kutatómunkájuk szobából kilépünk az utcára, ^ás^al ts s ezen K nólWil a-mnhan ol com lrór. shnl mfniin ti- fr. b- KUldlUSaVdl IS, S eZCIl UC1UI kutató­— Egy kisebb munkacso­portunkat a bioreguláció problémakörén belül az fog­lalkoztatja, hogyan alakul ki patkányokban a heveny has­— A gyógyító intézmények közül melyekkel állnak köz­vetlen kapcsolatban? — Az intézet megalaku­lása óta feladatának tekinti. nélkül azonban el sem kép- ahol mínusz tíz fok van, avóevszerveBvészeti zelhető a korszerű orvostu- vagy olyan esetben, ha hir- y j\ . f , TT domány. Tevékenységük az telen rossz hír „kólint fejbe" munKa ls alapkutatásokhoz tartozik bennünket. Ilyen esetekben ugyan, tehát hatásukkal a idegrendszerünk, vérkeringé­hétköznapi életben nem ta- sünk, belső elválasztásé mi­lálkozunk közvetlenül, de ki- rigyeink és egy sor más szer­sérleti eredményeik elenged- vünk működése a szükségle­hetetlen segítséget nyújtanak tek szerint változik. Mindez hogy módszertani segítséget a gyógyító orvosok munká- számos, hihetetlenül ponto- nyújtson a hazai intézetek­jához. san és összehangoltan műkő- nek. Tudományos témák ki­A Magyar Tudományos dő szabályozó mechanizmus dolgozásában is együttműkö­Akadémia Kísérleti Orvostu- munkájának az eredménye, dünk hazai és külföldi kuta­dományi Kutató Intézetben E mechanizmusok egyike a tóhelyekkel. Az elmúlt há­dr. Stark Ervin igazgatóval hormonális úton megvalósuló rom év során a korábbinál beszélgettünk az intézet szabályozás. Kutatásaink elmélyültebb kapcsolataink munkájáról. egyik fő kérdése: a hormo- alakultak ki a magyar gyógy ­— Kísérleteiket állatokon nális szabályozás mechaniz- szeriparral is. Az általuk fel­végzik. Miért? musának megértése. vetett kérdések megoldásá­— Áz emlős állatok alap- — Milyen kísérletekkel ke- ban együttműködési szerző­vető életfunkciói megegyez- resnek választ ezekre a kér­nek az emberével — vála- désekre? szólta dr. Stark Ervin. — Ez — A hormontermelés sza­az egyik oka, hógy céljaink- bályozó mechanizmusait nem­nak az állatkísérletek is csak a szervezetben, mint tudomány hasznara. megfelelnek. A másik ok egészben, hanem a szervek, V. Zs. szintén kézenfekvő: a kísér­letek során a kutatónak arra van szüksége, hogy a jelen­ségeket tetszés szerinti fel­tételek között vizsgálja, és hogy azok azonos körülmé­nyek között többször is meg­ismételhetők legyenek. Em­beren ilyen módon csak igen ritkán, korlátozott mérték­ben, sőt, bizonyos problémák feltárására egyáltalán nem végezhetők kísérletek. Ezért munkánk jellegét így hatá­roznám meg: emberközpontú dések alapján dolgozunk együtt. A munkánk során feltárt számos új összefüggés így válik a gyakorlati orvos­SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 28 Szidtuk, ütöttük az okkupációt, ahogy csak erőnkből tellett, hanem a 78-as év tegnya­rabb közepén egyszer csak megjelenik Endrényi Lajos kiadásában a Szegedi Napló. Azt mondja a gazda, látott ö már karón varjút, ami igaz is SZEGEDI NAPLÓ. volt, amint talán az eddigi lapkísérletekből ki is tűnik. Hanem a későbbiek során azért az is be­bizonyosodik. hogy nem olyan fekete a varjú, vagy nem is varjú, de a legnemesebb énekes madár. Mármint a Szegedi Napló. Az elsó szám már teljes fegyverzetében mu­tatja meg a lapot. Azonnal abban a hangszere­lésben játszik, amiben mi muzsikálunk. Mikszáth Kálmán a megindulást kővető első hónapokban ott dolgozott. Nagy erejét még nem lehetett felismerni akkor, de csillogó humorát az emberekkel, munkatársaival való viszonyában hamarosan megmutatta. Szerkesztőtársai ugrasz­tották. mig az okkupációs anyagot öszeollózták a pesti lapokból, hogy nem tudsz te Kálmán Ír­ni. Csak az ollóval. Mire Mikszáth azt mondja, úgy van-l ir ő, mindjárt olyan rövid hitt, hogy az a világ sajtóját megjárja. Mondják neki, nem lesz ab­ból semmi, Kálmán. Erre az Újdonságok rova­tában szeptember 1,6-án ezt 'rJa •' — Csizma — Philippovichnak. Egy szegedi csizmadia, kinek fia Boszniában van, e napokban egy remekbe varrt csizmát küldött Philippovich tábornoknak ajándékba. A lábbeli igen dísze­sen van kiállítva, az egyik talpára szegekkel ki­verve „Bosznia", a másikra „Magyarország". Az egyszerű iparos levelet is mellékelt a külde­ményhez. melyben szívére köti fiát, Gyurka káp­lárt, bánjék vele szépen, nyájasan, mert a gye­rek, ha akaratos is, a szép szótul megszelídül. A következőkben pedig ekképen biztatja meg: „a csizma erős és eltart vagy másfél évig bizonyo­san, — ha azonban másfél évnél is tovább ott maradna a generális úr. csak ne röstelje Szeged­re küldeni a szárát, szívesen megfejeli. A csizma szára azóta oda érhetett Boszniába s nem lehetetlen, hogy azt Philippovich ott fog­ja elkoptatni, mégpedig olyan módon, ahogy azt a csizmadia-humor akaratlanul megjelölte, hogy ha az egyik lábával lép, Boszniát tiporja, ha a másikkal, Magyarországot. Európa következő lapjaiban látták viszont a Napló munkatársai az írást: Frankfurter Zei­tung, Figaro, Times. Kölnische Zeitung. De azért a Szegedi Híradó sem röstellkedik ilyen írásokat közölni: Tizedelés és kiáltvány. Az „Egy" írja: a fő­város rég nem volt oly lázas izgatottságban, mint most. Ha más nem, már az is elég volna izgatni a közönséget, miért nem közlik a veszteségi ki­mutatást. Mert hogy nagy volt a veszteség, az a magán levelekből, amelyek szórványosan érkez­nek, a sebesültek vallomásaiból, s sok más egyébből is kitűnik. Az Este és Mollináry ezred veszteségeit mondják a legnagyobbnak. A Molli­náry ezred veszteségei között a leghajmeresztőbb mindenesetre a tizedelés, melyről egyre-másra bészélnek az agyonlövöttek megnevezésével is. E tizedelésről konstantinápolyi levelezőnk ls vett neszt. Még pedig, mint leveléből kitűnik, az ok is sok tekintetben más az eddig említetteknél. Eddig ugyanis az ezredes előtt nyilatkozó Dr. H. kivételével még G.-ről a konstantinápolyi ma­gyar ifjúsági küldöttség tagjáról is az a hír, hogy érzelmeinek kifejezése miatt lett áldozata az annyi véráldozatunkba kerülő soldateskának. Legújabb versiója gyanánt konstantinápolyi le­velezőnk egy kiáltványt említ, melyet egy tit­kos bizottság terjeszt a magyar katonaság kö­zött. E kiáltványt találták volna meg önkényte­seinknél, s annák alapján az ihquisitió elsődleges példa gyanánt elrettentésül az értelmiségen gya-­korolta a tizedelés iszonyú büntetését. A kiáltványt másolatban beküldték szerkesz­tőségünknek. És annyit mondhatunk, hogy soha kiáltvány még gyűlöletesebb. drasztikusabb hangon nem kelt ki a fönnálló állapotok ellen, nem kímélve a koronát sem, mint ez. Elejétől végig a legsértőbb, a legszilajabb hang vonul vé­gig a kiáltványon. E kiáltvány többé nem a mostani rendszer el­len kel ki, hanem elszakadásra és trónváltozta­tásra izgat, a reactió művéért nem egyeseket, hanem Ausztriát és a koronát teszi felelőssé. A kiáltványt azon alakjában, még csak a puszta krónikaírás hűsége szempontjából sem le­het közölni. — E közlemény kapcsában az em­lített lap egy-két pontot a kiáltványból csak azért közöl, hogy némi tájékoztatást nyújtson ezzel is a szerencsétlen politikanak jellemzésére, mely ide sodorta a dynastiát és nemzetet. Az apróságok rovatában némi közgazdasági fejtegetés Az okkupáció hadiköltségeitől, amelynek ed­dig megszavazott millióit is, csak mindenféle uzsorás műveletekkel volt képes a magyar pénz­ügyminiszter összekunyorálni, az államháztartás, mielőtt talpra állt volna, máris halomra dőlt. Kéázül az új okkupolt terület megyei felosz­tása, és a vámegyesülési törvény, amely kiváló lehetőséget biztosít Ausztriának a kirabolt terü­leten áruival megjelenni, ezáltal is kizsákmá­nyolni Boszniát. Herczegovinát. Ugyanazt a kizsákmányolási rendszert vezeti be itt Ausztria, amit Magyarországgal szemben évszázadokig gyakorolt. Hogy ez a vámrendszer a monarchia beli Ma­gyarországnak előnyös-e, az nagyon kétséges! {Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom