Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

4 SZOMBAT, 1974. JUNIUS l& Új módszer az idegsejtek rendszerezésére Noutobiológéai kutatások Stresszhatások, — neurasz- húzó műszert kellett szer- bonyolult folyamat még az tfenm —, feszültség gyakran keszteni. Ez a kis méretű, emlegetett, már-már díva- úgynevezett mikroelektróda tos kifejezés napjainkban, éppen csak átszúrja a sejtIdegrendszerünk, annak vál- hártyát, nem zavarja annak tozáíai, esetleges sérülései működését, és hitelesen totalán soha nem foglalkoztat- vábbítja a működésben béták ennyit a közvéleményt következett változások jeleit, és a kutatókat sem. A rend- Az úgynevezett mikroelektkívül bonyolult rendszer, ródás vizsgálati módszert, a amely tudatos és akarattól tihanyi példa alapján, már pesség sokszor áttételen kefüggetlen cselekedeteket, je- több tudományos intézet és resztül az idegrendszer műlensegeket szabályozza, ma egyetem használja Budapesis rejt titkokat. Ezeket az ten, Pécsett. Debrecenben és ismeretlen faktorokat kutat- Szegeden is. ják a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Intézetében is, e kutatások mennyi élőlénynél azonos, eredményei jelentős helyet Sőt megegyezik az idegsejtegyetlen sejt szintjén is. Az ingerület hatására megváltoztatja elektromos töltését a sejt. s ettől függően működésgátló vagy -serkentő folyamat játszódik le. Gátol — és serkent. Ez azt jelenti, hogy differenciál. Ez a megkülönböztetésre való kéSogesetek fanulságokkal Különböző fórumokon sokszor folyik vita a kisajátítási. kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatról. Ez a jogalkalmazói munka egyik olyan területe, ahol a társadalmi érdek és az egyéni érsonlítható össze ebből a szempontból az üres építési telekkel. A bíróságok a beépített telek értékét az dek általában ütközik. A kisajátítást kérők — tehát azok irányegységárakból kiindulaz idegsejt szerkezete, valakaptak az Akadémia most hálózat szervezési elve is. befejeződött közgyűlésén, a Éppen ezért a tihanyi kutabiológiai osztály beszámolóján. A nyolcéves neurobiológiai ködésének alapja. Az, hogy miből ered a sejteknek ez a képessége, még nem ponRégóta ismert tény. hogy tosan felderített folyamat. Az MTA Tihanyi Biológiai Intézetének kutatói a tisztázatlan kérdések megoldásához tettek most igen nagy lépést. Dr. Salánki János igazgató irányításával több mint 6 éve a folyamat biotók megkereshették a leg hozzáférhetőbb, legnagyobb kutatásokkal és azok ered- választolták a modellt. A idegsejtű állatokat, és abból kémiai hátterét 'vizsgálják. ménjeivel, máris nemzetkö- csigák idegrendszerében tazi hírnevet szerzett az inté- [álhatók azok az óriási sejzet. és sajátos vizsgálati módszerével új iskolát tetek, amelyek 10—15-ször na. gyobbak, mint például az remtett. A kutatási módsze- ember idegsejtje. rek kialakításában összefoKülönösen a Tritonia és Rott a biológus a mérnökkel, az Aplysia elnevezésű tenA mikroszkóp alatt egyetlen geri csigákra jellemző sejtet „vallatnak", amelyből az óriási idegsejt, amelynek a hajszálnál is sokkal véko- átmérője eléri az egy millinyabb — szabad szemmel métert is. Ezeknek a nagynem látható — elektródák méretű sejteknek változásaközvetitik az Információt. it. mint az idegrendszer legAz elektródának használt kisebb önálló részének műfevegkapilláris előállítása is ködését az oszcilloszkóp képnagy feladatot jelentett az ernyőjén is megfigyelhetik. Intézet elektromérnökének. Az ingerületek keletkezéErrc a célra speciális üveg- se. továbbítása rendkívül Ahol a székelygulyás bölcsője ringott r A főváros múltját kutató veit vendégei azonban méifcörténeszek a magyaros ven- giscsak a magyarok voltak, tdeglátás sok érdekes döku- Munkácsy itthon jártában mentumát gyűjtötték össze, mindig felkereste kedvenc A dokumentumok tanúsága helyét, s az emeleti különszerint a világhírű magyar szobában szűkebb társaság- i nemcsak egy sejt szintién, konyha „hőskorának" jóné- ban produkálta ismert fütty- hanem a rendszerekben is. hány fejezete a Rákóczi út művészetét. B és a Múzeum kőrút sarkán Attól függően, hogy az idegrendszerben serkentő vagy gátló hatások továbbításáról van szó, különféle anyagok szabadulnak fel az idegvégződésekben. Ezek hatásóra jön létre a membránon olyan változás, amely az működésnövekedést vagy -csökkenést eredményez. Ezekre a felszabadult úgynevezett mediátor, vagy más néven transzmitter anyagokra különbözőképpen reagálnak az idegsejtek. A tihanyi kutatók megállapították, hogy az azonos szerkezetű idegsejtek sem egyformán viselkednek a közvetítő kémiai anyagokkal szemben, így arra a következtetésre jutottak, hogy az idegsejteket kémiai érzékenységüket tekintve is meg kell különböztetni. A nagy jelentőségű megállapítás új rendszerezési módszer alapjait jelenti. A kémiai érzékenységet alapul véve három csoportra osztották az idegsejteket. A kutatási eredmény újabb kísérleteket von maga után. Ezek során a továbbiakban megvizsgálják a sejtek kémiai érzékenységének jelentőségét, mechanizmusát, a szervek, akik kétségtelenül valamely fontos társadalmi cél megvalósítása érdekében az állampolgár tulajdonjogának elvonását kezdeményezik — rendszerint sokallják, az állampolgárok pedig általában keveslik azt az összeget, amelyet kisajátítási kártalanításként kapnak. Magának a tulajdonjognak kisajátítás útján történő megszerzése kizárólag államigazgatási eljárás elé tartozó kérdés A kártalanítás — tehát az ellenérték megállapítása — lehetséges az államigazgatási eljárásban is a felek között létrejött egyezség folytán. E kérdésben azonban vita esetén végső soron a bíróságoknak kell dönteni. 1973. év tavaszán kisajátí- azonban le kell vonni a kitásra került, a felperesek 240 sajátított ingatlanban levő Q-öl kiterjedésű • va — a felső határt legtöbb esetben túllépve — olyan összegben állapítják meg, hogy a telekre jutó értékhányad a felépítmény és a növényzet értékével együtt összhangban legyen az egész ingatlan forgalmi értékével, így történt ez a felperesek esetében is, bár a telek értéke •-ölenként „csak" 560 Ft alapulvételével 134 000 Ft-ban lett megállapítva. Az építmények értékelésével kapcsolatban hangsúlyoz^SIPH beltelkes lakás, vagy lakások értéké házingatlana. A kisajátítást nek 40",„-át kitevő összeget, tak a felperesek, hogy a jogszabályban meghatározott irányegységárak már elavulkérő 348 500 Ft kártalanítást ha cserelakást ad a kisajáajánlott fel, az ingatlanban tító. lakók pedig cserelakásokat kaptak. A lakóépület 1941. A bíróságok minden esetben szakértőket alkalmazévben épült, tetszetős kivi- nak a kisajátítási perekben, telben, a magasföldszinten Különösen fontos az ingatháromszobás, összkomfortos, lanforgalmi szakértő szereaz alagsorban egy szoba- pe, mert az általa adott szakkonyhás lakás volt. A fel- vélemény mutatja meg, hogy peresek szerint a telek •- az irányegységárak alapján ölenként 900 Ft, a lakóépü- kiszámított érték hogy vilet 608 000 Ft, a növényzet szonyul a forgalmi értékhez. Közismert dolog, hogy az tak az építőipari árak emelkedése miatt. Ez a megállapítás nagyjában-egészében helytálló, hiszen az irányegységárakat 1965. évben az akkor érvényes építőipari költségnormák szerint alakították ki, azóta viszont az építőipari árak mintegy 20— 30° „-kai emelkedtek. Döntő szerepe van ezért a forgalmi (gyümölcsfák, dísznövények) pedig 10 600 Ft értékű, összesen tehát 834 600 Ft-ot ér nagymértékben függ a laaz ingatlan. Mivel ebből az kottságtól, mert az a körülösszegből le kell vonni a cserelakások ellenében 206 000 laknak, jelentősen csökkenti Ft-ot, végső soron a felpere- az értéket. Amikor a kisajásek 628 600 Ft kártalanításra tító cserelakást ad az ingattartottak igényt. A jogerős lanban lakóknak, akkor tubírósági ítélet szerint 476 000 lajdonképpen lakott állapot Ft kártalanítás jár az ingat- ban „veszi meg" az ingatlanért. lant, és ezért annak a kér- ' Az ismertetett jogeset kap- désnek a vizsgálatánál, hogy syelembe veve 537 000 Ft-ra csán felvetődik a kérdés: ilyen esetben reális kárta- erlekelte a birosag a kisajaVajon, a kisajátított ingat- lanítást kapott-e a tulajdo- ""f" ingatlanon levő epitlan valóságos értékének nos, vagy sem, a lakott ál- ™tnye et* ebbő1 levont megfelelő kártalanítást kap- lapotra vonatkozó forgalmi 20,6 000 Ft"Ot a lakasok értak-e a felperesek? értéket kell szem előtt tar- tékenek 40%-a címén, tehát A kisajátítás közkeletű kl- tani. ingatlanok forgalmi értéke értéknek az építmények értékeleseben is, mert a forP galmi érték mutatja meg, mén jl"hogy az Ingatlanban az adott építmény reális erteke az iranyegységára keretein belül megállapítható-e, illetve milyen mértékben indokolt az irányegységár felső határának a túllépése. Ezeket a szempontokat fiélve „kényszer A felperesek a telekre voEz azt jelenti, natkozó kártalanítási igéköz- nyük előterjesztésekor a szaaz építményekért 331 000 Ft kártalanítást ítélt meg. A felek között nem volt vitás, hogy az ingatlanon levő fejezéssel adásvétel' hogy a tulajdonosnak érdekből, pl. lakásépítéshez ~.m ^ szükséges terület kialakí- magas telekárakra hivatkoz- nyek értéke 10 600 Ft. Ezek tása miatt le kell mondania tak. Ez az érvelésük azonban szer,iat a telekert, az építmébad forgalomban kialakult gyümölcsfák és dísznövéaz ingatlanáról, viszont olyan téves, mivel a kisajátított inkártalanítást kell hogy kap- gatlan nem üres, építési tejon, amely megfelel az in- lek, hanem az építmények, a gatlan valóságos értékének, telek és a növényzet elváA jogszabály szerint irány- laszthatatlan egységárak alapján különnyekért és a növényzetért megállapított kártalanítás együttes összege 476 000 Ft. Mivel az ingatlan a forgalmi egysége " Az szakértő szerint 450—480 000 külön kell meghatározni az csak egy hányad jut a teleképületek, a telek és a rajta re, vagyis a beépített telekegész ingatlan értékén belül f.1"?'. ér lakott állapotban, a bírósági ítelet eredményeként a felperesek reális kártalalevő növényzet értékét. Az nek nincs önálló forgalmi nításban részesültek. így megállapított értékből értéke, és ezért nem ls haDr. Gaál Sándor lebontott bérházban, a Nemzeti Színház első otthonában Íródott. Az épület reneszánsz kupolája alatt húzódott meg ugyanis a millenniumi Budapest egyik legnépszerűbb vendégfogadója, a „Szlkszay". Negyedszázados fennállása során valóságos foRalommá vált. s a korabeli Magyarország szinte minden valamirevaló polgára megfordult benne. A népes vendégsereget a konyha vonzotta mindenekelőtt: négy kipróbált szakács és egy világot járt cukrász halmozta a gasztronómiai élvezeteket. Szikszay Ferenc, a Debrecenből elszármazott tulajdonos, előzékeny, halk modorával, figyelmességével és ínyencmesteri tudományával mágnesként vonzotta a kuncsaftokat. Törzsvendégei közé tartozott Székely József, a bohém főlevéltáros is, aki a Gránátos utcai Komló-kertböl hozta neki a később róla elnevezett gulyás receptjét, amely „Sziks/.ay úr" átírásában innét indult el hódító útjára, De a nem kevésbé híres tyúkleves ötlete ás itt született az idejáró színész törzsvendégek egyikétől, Ujházy művész úrtól. Az ételköltemények híre csakhamar átlépte a határokat: idecsalta az indiai maharadzsát éppúgy, mint Bismarck „vaskancellár" fiát. aztán Coppée-t, a franciák költőjét és Delibesl, a zseniális komponistát. A nagy tükörablakokban feltűnt a Szuezt-csatorna vir/ tuóz építőjének, Lesseps Ferdinándnak busa feje is. Szikszay bácsi tguzan kecL Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események oly kaszt-szellemben osztályozza, mikép szégyen- semmit, segélyezni ott olyan embert, aki nem nek és lealázónak tartaná, ha netán kényszerítve dolgozik, nem szokás. volna, szükség és nélkülözések kikerülése miatt, más. nem rendes foglalkozása által mindennapi kenyerét megkeresni. A „megítélés"-től félnek leginkább. — Inkább henyél, vár, néhány gara'Ezért elállt egy zongora gyárba takarítónak, kinek e mellett az is feladata volt, hogy a legényeknek élelemért szaladjon a boltokba. Később egy mezei gazdához állt el lovak mellé bésát felemészti, semhogy más, nem szorosan szak- resnek. Innen visszakerül a zongora gyárba deszmájához tartozó munkát végezne, mert főgond- kát gyalulni, majd házaló lett. gyufa, hózentrája mindég először is az: mit szólnak majd az ger, tű, cérna, kistükör és más efféléket árult, emberek, ha tanult iparágát elhagyva, más, ter- Mikor én megismertem a Grand-Centrál Homészetének és hajlamának inkább megfelelő foglalkozást keres. telben bérszolgaként dolgozott. Egy Hamburgba induló hajóra koldulta be magát, hogy viszEz oly országban, hol a nemes és katona le- szatérve haragvó rokonait kiengesztelje, s va24. Az év második felében az Alföldi Iparlap jelenik meg. Bába Imre bábáskodása révén, Gelléri Mór szerkesztésében. KUfOLDI IPARID I A TIURTNI ALT IFLATÁKSOUT ' » AZ [TAR0801 I0U IS AZ IFAROS IUTSAO IGTUTTLSK Beköszöntése kicsit balványocska? Olvasóinkhoz. nézi a polgárt, hol a kereskedő kerüli az iparossali társalgást, hol az iparos a parasztot csak akkor tekinti magához méltó embernek, midőn ennek nyakára sózhatja a vásárra vitt áruját, — ez, nem is lehet máskép. Hazánkban pedig az emberek legnagyobb része így gondolkozik még mai napig is. A ki jobb nevelésben részesült, az kerüli az iparos foglalkozást, lealázónak tartja azt, s rendesen oly pályát választ, melynek jelöltjei kü lönösen élni. Vannak és tudok eseteket, hogy ily ifjak külföldre vetődtek, ott idegen népek, nyelvismeretek és anyagi támasz hiányában dolgoztak „miniami járulékból éldegélve, munkával ne foglalkozzon. Hazajött és azt az ismeretét sem kamatoztatta, amit odakünt szerzett. Szégyelt dolgozni. De amíg ilyen előítéletek laknak bennünk, hogy él meg az egyén, s mivé lesz a társadalom? A munkát, s az értő munkás embert pedig becsülni kell. de nem szégyelleni! Bába, mint szakember, úgy kinőtte magát, hogy méltó versenytársává lehetett Burger Zsighazánkban egymástól is alig tudnak mondnak. A műhely az Oskola utcában működött, Prinz Janka nőnevelő intézetével egy épületben. A földszinten dörömböltek (a gépek, az emeleten a szedők és a szerkesztők működtek. Az Alföldi Iparlap megjelenésének évében 30 sedent", szorgalmasak voltak, igyekezetük s mun- géddel és 10 inassal dolgozott. A kor szaklapjai kájuk által közmegbecsülést vívtak ki, mindenki szerette őket, mert nem féltek a munkától, s nem egyszer említők egymás közt, hogy a maelismeréssei szólnak a Bába-féle kiadványokról. „A műnyomás terén vidéki nyomdáink kiválóbbjai versenyt tartanak a fővárosiakkal, minek gyar faj nemesebb része is mennyire életképes, élénk tanulsága több ízléses kiadványban testeE lap keletkezésére örvendetes jelenség adott hogy nem fél a legnehezebb munkától sem, itt, a sül meg. Pl. Bába Sándor szegedi nyomdatulajalkalmat. Azon jelenséget értem, melyszerint az külföldön, mily üdvös eredményeket teremthet a donos Abrai Károly Öszi verőfény c. munkáját utóbbi években iparosaink között észlelhető, és kifejtett szorgalom, ha majdan visszatérve Ma- úgy állította ki, hogy mesternek és virtuóznak mostanában mindinkább nagyobb mérveket öl- gyarországra, ott mintegy példányképe leend a " * ' tő mozgalmak oly közvetítőket tesznek szüksé- sok százezernek, a kik félnek az iparos-nemű gessé. melyek hivatva lennének ezen mozgalmakat az ügy előnyére jó irányban fejleszteni. Tisztességes törekvéseiről az alábbi tárca tájékoztat : A munka becsülése. Liplay Páltól. foglalkozásoktól, mert azt nem tartják születési rangjukhoz méltónak. De itt egy példa, hogy nem úgy van! Egy ifjú magyar mágnás, pazar-könnyelmű életmódja miatt kényszerült Amerikába, hogy hitelezői elől menekülhessen. Amerikában azt remélte az arany az utcán hever, csak le kell Hazánkban mai napig is uralkodó a különbö- hajolni érte. Potom fáradtság egy marék araismerjük el a szedőt, éppúgy, mint a nyomót.' A nyomda emberséges állapota azonban nagyon szomorú volt a mienkéhez képest. Az inasok éjszakai munkára voltak kényszerítve, ahol 250—300 sor leszedésére szorították őket. Ilyenkor 5 krajcár vacsorapénzt is kaptak. Egy karéj kenyeret és hozzá való szalonnát lehetett érte venni. Kezdő segéd 5—6 koronát, első segéd 10 koronát kereshetett, havonta. A nyomdászok akkori átlagos életkora nem haladta meg a huszonöt esztendőt. Elvitte őket ző foglalatosság iránti ellenszenv. Szép szavak- nyért. Az úrfi csalódott, midőn szülői által meg. _ __ ban hirdetjük a „munka-nemesít"-féle elveket, tagadtatva, Amerikában azt találta, hogy csak az ólommérgezés, vagy a tuberkölózis. de tényleg azt tapasztaljuk, különösen közép- szorgalmas, fáradságos munka árán lehet megOüábj&uaknóL bygy az ember fosteiatossáői»t cini. Koronás címerére a yankik nem adtak öKoíjjíafjuJc^