Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

SZOMBAT. OT. JÜNIUS 15. Magyarlengyel idegenforgalom Pénteken a budapesti Lengyel Kultúrában K. Argasinfiki, az Orbis lengyel idegenforgalmi tájékoztató iroda igazgatója sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal a magyar—lengyel idegenforgalmi kapcsolatok alakulását. Elmondta, hogy tavaly rekorderedmények születtek a két ország turistaforgalmában. A lengyel idegenforgalmi szakemberek most azt szeretnék, ha a magyar kirándulók a kedvelt lengyel városok, vidékek, Krakkó, Zakopane — után olyan területeket is felfedeznének, amelyen ugyancsak sok látnivalót, érdekességet kínálnak. Számos új útvonalat javasolnak: többek között Sopot, Gdansk, a mazuri tavak környékén. A Lengyelország iránti érdeklődés felkeltéséhez hozzájárult az a pályázat is, amelyet a fotó, illetve Turista Magazin című lapokkal együtt hirdettek meg a Lengyel Népköztársaság fennállásának 30. évfordulója tiszteletére. Mint az igazgató elmondta, a „Szép Lengyelország" fotópályázatra mintegy 900 felvétel érkezett. Rövidesen véget ér (ul a kedvezményes A tüzelőkereskedelem államilag támogatott időszakos, kedvezményes vásárlási akciója eddig a múlt évinél valamivel kedvezőbb eredményeket hozott — közölték a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályán. Április 1-től — mint ismeretes —, valamennyi hazai brikettet és mintegy 12 féle hazai szenet kínálnak átlagosan 30 százalékos kedvezménnyel — a szenet mázsánként 10 forinttal, a brikettet 15 forinttal olcsóbban — addig, amíg a meghatározott készlet tart. Az elmúlt két. hónap alatt mintegy 570 000 tonna tüzelő — 354 000 tonna szén és 216 000 tonna brikett — fogyott el az akcióban. Ezzel a lakosság csaknem 68 millió forintot takarított meg. A tapasztalatok, s a számítások szerint most kezdődik az akcióban a csúcsforgalom, mivel rövidesen véget ér a kedvezményes tüzelővásár. A készletek a hajrában is változatlanul bőségesek, jelenleg még mindenféle brikett kapható, korlátlanul áll rendelkezésre háztartási szén, bár a legkeresettebb fajták már fogytán vannak. A kedvezményes vásár befejeztével ismét az eredeti áron hozzák forgalomba a tüzelőt a telepek. Magyar—román árucsere Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes pénteken hazaérkezett Bukarestl bői, a magyar—román belke| reskedelmi munkacsoport el' nöki tanácskozásáról. A megI beszélésen a két ország közötti belkereskedelmi választékcsere, a kishatármenti áruforgalom, valamint a műszaki-tudományos együttműködés időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Programot dolgoztak ki a magyar—román belkereskedelmi választékcsere további fejlesztésére is. A feszültség természete A héten három filmben ls tanulmányozhattuk a feszültségterenités módjait és értékeit, a drámai helyzetek természetét. A Csehszlovák Televízió keddi, változatos és érdekes összeállításában szerepelt a Hátországban, Marta Gogalova filmje, az olasz alkotást, A gyógyszerész tévedésé-1 és a magyar dokumentumfilmet, a fhite szeptember előtt és utan... címül szerdán láthattuk. A Hátországban a csehszlovákiai ellenállási mozgalom egy epizódját dolgozta fel. A második világháború végefelé egy kisvárosban játszódik a történet: a német megszállók igyekeznek felderíteni és felszámolni az ellenállók helyi csoportját. A témáról számlálhatatlan, különböző színvonalú film született már, köztük monumentálisabb, igényesebb alkotások, nagyobb élményt is adók. mint a mostani. Miért nézhettük mégis szívesen, mindvégig érdeklődéssel? A feszültség megteremtéséhez megfelelő helyzetek és jellemek kellenek. A filmben szereplő négy fiatal négy különböző jellem — összecsapásának, harcának tétje: életük, és mások élete. A háborús viszonyok között könnyen elszabadulnak a halált osztó golyók, a szituáció drámai. A feszültséget növeli, hogy kialakult, határozott jellemek, világos célokért mindenre kész emberek állnak szemben egymással. A harc kimenetele az utolsó pillanatig kétséges, a filmidő alatt az erőviszonyok többször is megváltoznak, hol az ellenállók, hol a német tiszt kerül hajszállal előnyösebb helyzetbe. És nem elsősorban az dönt a pozíciókról, hogy kinél a fegyver, sokkal inkább a szereplők személyes tulajdonságai. Pontosan megrajzolt alakok harca folyik — így terc-mtődnek a feszült pillanatok. Az olasz filmben szintén emberélet forog kockán. A helyzet drámaiságát — ha a beteg kislány nem kapja meg időben az Insulint, bekövetkezhet a tragédia — gyengíti azonban ez a feltételes mód, másrészt pedig az a körülmény, hogy szinte minden szereplő valóságtól elrugaszkodott, kitalált-kreált, rendkívül egysíkú figura. Ha azt még elfogadjuk (orvostudományi ismeretek hiányában), hogy a valóságban is létrejöhet a filmbelihez hasonló kritikus alaphelyzet, a véletlenek ilyen sorozatát és az önző, buta, gyakorlati érzék nélküli emberek ilyen tömegét már idegenkedve szemléljük. Az egyformán felelőtlen, ügyetlen, már-már bárgyú „hősök" nem a feszültségteremtés, legfeljebb a mesterséges izgalomkeltés, vagy még inkább az unalomébresztés eszközei lehetnek. Hogy hogyan — ehhez szolgáltatott módszereket az olasz film. Horváth János, Korolovszki Lajos és Pintér Gyula öszszeállitása pedig arra adott példát, hogyan alakulhat drámai hangulat szigorú valóságfeltárással, dokumentumok és szűkszavú közlések puszta egymás mellé helyezésével. A lehető legegyszerűbb eszközökkel bemutatták Chilét szeptember előtt, majd szeptember után — és ez a valódi ellentétesség igazi feszültséget teremtett filmjükben és nézőikben. S. E. Általában Kínos pontossággal figyeli lapunk minden évben, megtermi-e közvetlen környékünk mindazt, ami a konyhára kell, és a hozzá kapcsolódó kereskedelem tudja-e vinni, kínálni és annyiért adni, amennyiért illik? (Közgazdászok nem szeretik ezt a szót, hiszen az ár és az illik, nem illik az ő fejükben messze jár egymástól. Ne érjen pongyolaság vádja bennünket: volt rá már példa, hogy az ár átlépte a tisztesség határát.) Magyarázni fölösleges, miért kanyarodunk vissza időről időre erre a témára. Napi eledelünkről, egészséges táplálkozásunkról van szó. Nagyon figyeltük és figyeljük továbbra is, hogy a kisebb pénztárcájú, kevesebbet kereső családok is hozzájuthassanak annyihoz, amennyire szükségük van. Kormányhatározat, sok-sok állásfoglalás segíti és sürgeti a termelőt is, a kereskedelmet is, még inkább figyelnünk kell tehát az előbbre jutás apróbb lépéseire is. Ismételnénk magunkat, ha a téma minden ágát-bogát újra szálára szednénk. A termelés gondjairól, a gépesítés problémáiról, a fogyó munkaerőről, a specializálódásról, néhány zöldségfélénél a keveset termő fajtákról, károsító növénybetegségekről most azért nem beszélünk, mert tavalyi sorozatunkhoz és időközben megjelent egyéb cikkeinkhez viszonyítva újat mondani nem tudunk. Azt azonban örömmel mondjuk, szakemberek véleményét is továbbadva, hogy az esős május fordulatot hozott, az időjárás kedvez a zöldségtermesztésnek. Több terem most és remélhetőleg a későbbi hónapokban is, mint tavaly vagy azelőtt, frissebben kapjuk az árut, és lényegesen olcsóbban. A kedvező idő önmagában kevés, a sok esőből egyszerű lépéssel nem lesz zöldség. Egyéb tendenciák kedvező hatását, a kormányprogram eredményét is érezzük, amikor olcsóbban jutunk melegházból származó és szántóföldön termett korai zöldséghez. A mi vidékünk embere türelmetlenebbül beszél a zöldségről és a gyümölcsről, mint más megye lakója. Itt a gyára — mondja tréfásan. Itt a sok termálkút, a jó föld, a meleg napsugár, a hozzáértő szakértelem és a termelői igyekezet. Sokat termelünk, és még többet termelhetnénk. Itt vesszük észre leghamarabb azt is, ha emberi szándék eltéríti a normális kerékvágásból az árakat. Ha árkot töltenek Deszken a salátával, vagy nem szedik le homokon az őszibarackot, mert sok van belőle — erre is volt példa —, és mégis drágán jutunk hozzá, hogyne bosszantana bennünket. Ha a kereskedelem addig adja-veszi, küldi ide, küldi oda, amíg duplájára is megnő az ára, kötelességünk ellene szólni. Boltokról, árakról, kereskedelmi fogásokról, biztató eredményekről és csökönyös ragaszkodásokról akarunk mostani sorozatunkban írni, de legelőször megint az üzemi konyhák főztjét kell említenünk. Megértjük, a drága zöldség feszítette a normák kereteit, de úgy tűnik, konyhavezetöink meg is szokták ezt az állapotot. Amikor már fillérekért óriási salátát lehetett kapni — felnégyelve is elég lett volna egy-egy fej —, akkor is sátoros ünnepnek számított a nap, amikor a nyelni nehéz, száraz rizs, krumpli meg a zsíros hús mellé salátát is kaphattunk. Bűn megszokni azt, ami egészségünk ellen van. Mindez akkor tűnt föl leginkább, amikor a kereskedelem panaszkodott, hogy nem tudja eladni a salátáját. Arra már szólni sem tudunk, mert a mondat is a torkunkon akad, hogy némely üzemi konyhán elfelejtették idén azt a kevés salátát is ecetbe mártani, amit néha adtak. így a legkönnyebb bebizonyítani, hogy ennyit is felesleges tálalni Az élelmiszerek szegedi kiskereskedelmi vállalata egész oldalas fizetett hirdetésben tette közzé a közelmúltban éppen lapunkban, hogy mennyire jól dolgozik idén. Indokolatlanul szépre sikerült az a kép, amit a vállalat önmagáról rajzolt. A vásárlók napról napra észreveszik, hol szőrit a cipő, joggal nehezteltek tehát az öndicsérő hirdetés miatt. A vállalat éppen akkor tette közzé egyik újsütetű intézkedését — amellyel boltjai zömében megszüntette a termelőktől való közvetlen felvásárlás jogát —, amikor minden központi törekvés —, és a boltok saját érdeke is! — az ellenkezőjét sürgette. Bár a városi pártbizottság határozott közbelépésére ezt az intézkedést a hét elején visszavonták, és megteremtették az egészséges zöldségkereskedelem lehetőségét, hallgassuk meg mégis, mit mönd a kereskedő, és mit tesz jobb ellátásunk érdekében, amikor jó termésre van kilátásunk. A zöldség a mi vidékünkön terem, sokszor csak ki kell nyúlni érte, vizsgálódásunk alapvető szempontja most az lesz, hogy frissen kerül-e a boltok pultjaira. Mondhatnák, nagyot nőtt az igényünk, rögtön válogatunk. Megtehetjük, mert ha száz közgazdász dugja össze a fejét, csak azt tudja az is kisütni, hogy Szegeden legolcsóbb a friss zöldség lehet. A fonnyadás, törődés, másnaposság-harmadnaposság mind külön fáradtság got és külön pénzeket kíván. ; Horváth Dezső A Fáklya új száma Az emberiség nagy problémájának, a korszerű környezetvédelemi kérdéseknek szenteli fő figyelmét a Fáklya 11. száma. Konsztantyin Markov akadémikus, valamint a KGST két szakértője, V. Prokugyin és R. Szubbotyin ad átfogó képet a környezetvédelem jelenlegi helyzetéről és távlatairól. A szakszerű tájékoztatást jól egészítik ki a színes, fotókkal illusztrált riportok a szovjet növény- és állatvédelmi rezervátumokról és az Oka folyó menti gyárak korszerű víztisztító berendezéseiről. Gazdag, képes összeállítás emlékezik Puskinra, a költő születésének 175. évfordulóján. A lap közli Puskin eredeti tusrajzait is — költőtársairól, barátairól. A Számok és tények rovat kis „házistatisztikát" közöl a Puskinművek magyarországi kiadásáról. Itt tudjuk meg, hogy az eiső magyarul megjelenő Puskin-elbeszélés, „A lövés" már 1844-ben napvilágot látott. A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából a taskenti városi vezetők számolnak be arról, hogyan gondoskodik a szovjet állam az ifjú nemzedék boldog gyermekkoráról. A kulturális rovat újabb történeti adalékokat közöl a Tanácsköztársaság szovjet vonatkozásairól és a két ország könyvkiadóinak együttműködéséről. Egészségügyi tanácsokat és az orosz konyha különlegességeinek receptjeit is közli a lap. A folyóiratban folytatódik Vlagyimirov Kína Különleges Körzete című dokumentumregényének közlése. Megyei ifjúsági parlamentek Tegnap, pénteken tartották a fogyasztási szövetkezetek és a Csongrád megyei tanács vb művelődési osztályának megyei ifjúsági parlamentjét. A művelődésügyben dolgozók parlamentjén, melyet * a Bartók Béla művelődési központban tartottak, közel kétszáz küldött vett részt. Ott volt ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, dr. Ágoston Józsefné, a Közalkalmazottak Szakszervezetének szervező titkára, és Fervágner Péterné, a megyei KISZ VB képviseletében. Dr. Szalontai József, a Csongrád megyei tanács művelődési osztályának vezetője tartott beszámolót. Tájékoztatta a résztvevőket a megye művelődési helyzetéről. Vázolta, hogy mit tettek az ifjúsági törvény végrehajtásának érdekében. Beszámolt az oktatás tárgyi és személyi feltételeit javító intézkedésekről, szólt a megoldásra váró problémákról. A lakásigények kielégítése, az anyagi és erkölcsi elismerés fokozása, az óraszámcsökkentés, a továbbtanulás segítése okoz főként gondot. Dr. Szalontai József hangsúlyozta, hogy a problémák nagy része megfelelő szemlélettel orvosolható. A tanácskozáson élénk vita volt, a három szekcióülésen mintegy hatvanan szólaltak fel. A fogyasztási szövetkezetek .megyei parlamentjét a Tisza Gyöngye étteremben tartották. Ezen részt vett Lung Milán, a KPVDSZ megyei bizottságának képviselője és Perjési József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa. Beszámolót Vass Imre, a MÉSZÖV elnökhelyettese tartott. Elmondta, hogy a megyében 29 általános fogyasztási szövetkezet működik, többségükben KlSZ-szervezet is létesült. A szövetkezeteknél erősödtek a szocialista vonások, szélesedett a demokratizmus. Segítik a fiatalok továbbtanulását, a fizikai dolgozók gyermekeit ösztöndíjakkal is támogatják. A fiatalok jelentős eredményeket értek el a szocialista brigádmozgalomban, a társadalmimunka-akciókban is élen járnak. A beszámolót hasznos vita követte. Divat Moszkvában ÉS Budapesten AMOSZKVAf DOM MODELLI és a FŐVÁROSI KÉZMŰIPARI VÁLLALAT RöadS műsoros divatbemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban 1974. JÜNIUS 17-ÉN, 19 ÓRAKOR. A műsorban fellépnek: KOVÁCS ZSUZSA-, FARKAS BÁLINT, VÁRI IKREK. Konferál: ÖSZ FERENC, TAMÁSI ESZTER. Jegyek elővételben válthatók: Szeged városi Idegenforgalmi Hivatal. Szeged, Klauzál tér 7. sz. (8 órától 17 óráig). i