Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

SZOMBAT, 1974. JÜNIüS is. 3 Díszünnepséggel zárult Vásárhelyen a magyar-lengyel barátsági hét Képünkön: Wladislaw Kobiaika, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója, felszólalás közben Az elmúlt napokban több- alkalomból rendezett ma- az itteni meleg fogadtatást, ször is beszámoltunk a gyar—lengyel barátsági hét szívélyes vendéglátást. Csongrád megyében — a jelentőségéről. Hangsúlyoz- — Éljen a mi hagyomáLengyelország felszabaduld- ta, hogy a magyar és a len- nyos barátságunk, éljen a sának 30. évfordulója tiszte- gyei népet sok baráti szál béke, éljen a szocializmus letére — rendezett magyar kapcsolja össze, amelyek a — fejezte be felszólalását —lengyel barátsági hét ese- két nép történelmének azo- Wladislaw Kobiaika. menyeiről. Ezek lezárása- nos vonásai — a szabadság Az ünnepség első része az ként tegnap, pénteken este iránti vágy — révén fonód- Internacionálé hangjaival díszünnepségre került sor tak egybe. ért véget. A továbbiakban a Hódmezővásárhelyen, a Pe- Részletesen idézte fel a Wisniowa Gora ének- és töfi Művelődési Központ továbbiakban azt a gigászi táncegyüttes, valamint Managytermében. küzdelmet, amit a lengyel rian Gumowski és népi zeAz ünnepség elnökségében nép a német fasizmus ellen nekara aratott műsorával foglaltak helyet Wladislaw folytatott, és amelynek so- nagy sikert. Kobiaika. a budapesti Len- rán 6 millió lengyel hazafi * gyei Kultúra igazgatója, vesztette életét. Beszélt az- A lódzi vajdasági hét keWieslaw Karbolinsky, a után az elmúlt 30 esztendő retében fiatal lengyel zonlengyel képzőművészeti sző- nehézségeiről, gondjairól és goraművész, Karol Nicze vétség lódzi csoportjának a lengyel munkáspárt irá- adott nagy sikerű koncertet elnöke, dr. Ágoston József, nyitásával folyó kemény tegnap este Szegeden, a zea megyei pártbizottság tit- munka eredményeiről. Ezek neművészeti szakközépiskola kára, Török József, a vá- a sikerek — amelyek, mint nagytermében. sárhelyi városi pártbizottság mondotta, a Szovjetunió és A lódzi zeneakadémia taelső titkára. Dobai József, a a többi szocialista ország se- nára járt már Magyarorszávárosi pártbizottság titka- gítségének is köszönhetők — gon, 1969-ben Budapesten, a ra. Hantos Mihály, a megyei lehetővé tették, hogy a Len- nemzetközi Bartók szeminátanács elnökhelyettese, dr. gyei Népköztársaság előtt riumon vett részt, de hangCsatordai Antal, a városi ta- korábban soha nem remélt versenyezett szinte a világ TIács elnökének általános he- történelmi távlatokat nyitót- minden táján. Szegedi műlyettese, Bíró Józsefné ta- tak meg. sorát zömmel Chopin műnácselnök-helyettes. Beszéde végén a Lengyel veiből állította össze, a vagy A magyar és a lengyel Kultúra igazgatója a kül- Asz-dúr polonaise-zel kezhimnusz elhangzása után döttség Csongrád megyei él- dett, s játszott nocturnet, Bíró Józsefné, a díszünnep- ményeiről beszélt. Hangoz- mazurkát, scherzót, keringőt. ség elnöke köszöntötte a tatta. hogy a Magyarország A közönség nagy ovációmegjelenteket. Ezután úttö- felszabadulásának 30. évfor- ban részesítette a dinamikurők virággal kedveskedtek dulója alkalmával rendezen- san zongorázó lengyel műaz elnökség tagjainak, majd dó Lódz megyei barátsági vészt, aki műsorát MoniuszHantos Mihály, a megyei héten minden erejükkel kó és Bartók műveivel zártanács elnökhelyettese mon- igyekeznek majd viszonozni ta dott beszédet. Fejleszteni kell a könyvtárakat Irányelveket fogadott el a tanács A városi tanács legutóbbi, csütörtökön tartott ülésén a legtöbb vitát kiváltó napirend a város közművelődési könyvtárhálózatának helyzetéről szóló jelentés volt. Igen sokan szóltak hozzá az anyaghoz, ami érthető is, mivel a szegedi könyvtárhálózatok meglehetősen sok gonddal küszködnek és mindenképpen rászorulnak az erőteljesebb fejlesztésre. A szabadidő növekedésével várhatóan nőni fog az olvasási kedv, a könyvtárak iránti érdeklődés, s így feltehetően a jelenleginél is nagyobb feladatokkal kell megbirkózniuk a könyvtáraknak. A könyvtárak Szegeden — csakúgy, mint országszerte — hálózatokba szervezve működnek. A legkiterjedtebb és legnagyobb forgalmú a tanácsi hálózat, amelynek központja a közel száz éves, nagy hagyományokkal rendelkező, országos hírű Somogyi-könyvtár. Mivel 1973ban átvette a Csongrád megyei és a szegedi járási könyvtár szakmai feladatait is, a tanácsi közművelődési könyvtárhálózat megyei központja lett. Sok szakmai és személyi problémája ellenére sikerrel birkózik új feladataival. A könyvtári ellátottság helyzetét leginkább talán a könyvtárak számára vonatkozó adatok fejezik ki. Sajnos Szeged etekintetben egyaránt elmarad az országos átlagtól, és a megyei városok ellátottságától is. Kedvezőtlen a könyvtárak elhelyezése is. A Somogyikönyvtár zsúfoltsággal küszködik, s a tanácsi fiókhálózatra is ugyanezek a gondok jellemzőek. A 34 fiókkönyvtár közül csak négynek az elhelyezése kielégítő, a többi zsúfolt. S ez annál is inkább gondokat okoz, mert a fiókkönyvtárak foglalkoznak a beiratkozott olvasók 62 százalékával. A zsúfoltságon túl a tanácsi hálózat egyik legsúlyosabb hiányossága, hogy az új lakótelepek ellátása mindeddig megoldatlan. A munkahelyeken létrehozott 69 szakszervezeti könyvtár közül 33-nak van önálló helyisége, ám nagyrészük szintén zsúfolt, s csak néhány vállalatnál működik megfelelő körülmények között a könyvtár. Ugyanez vonatkozik az iskolai könyvtárakra is. Országosan kiemelkedő a könyvtári állomány Szegeden. Ezer lakosra 4 ezer 157 kötet jut az országos 2 ezer 627-tel szemben. Csakhogy a Somogyi-könyvtár jelenlegi, közel félmilliós anyagának kétharmada múzeális értékű forrásmű, amelyei nem keresnek a közforgalomban. Kedvezőtlen a fejlesztés üteme is, a megyei városok között Szegeden növekszik leglassabban a könyvállomány. Mindenképpen indokolt tehát az állomány fokozottabb fejlesztése. Ugyanez vonatkozik a folyóiratokra is. A jelentés részletesen foglalkozik az olvasási szokásokkal, a könyvtárakba beiratkozott olvasók életkor, munkakör stb. szerinti összetételével is. E téren is nagy feladatok várnak a város könyvtáraira, hiszen az olvasásnak mindenekelőtt a gyermekeket, a fiatalokat kell megnyerni, s növelni kellene a könyvtárakba beiratkozott fizikai dolgozók viszonylag kis arányát. Mindehhez természetesen tekintélyes fejlesztésekre is szükség van, hiszen a könyvtárak nem csupán zsúfoltsággal, elhelyezési gondokkal küszködnek, nem csupán a könyvállomány intenzív fejlesztésére volna szükség, hanem létszámgondjaikat is meg kellene oldani. A városi tanács — vita után —elfogadta a jelentést, s határozatában a fejlesztés igen sok tennivalójáról intézkedett. A testület úgy foglalt áliást, hogy szükségesnek tartja: kapjon kiemelt helyet a könyvtárügy a város közművelődési politikájában. A tanács elfogadta az előterjesztéshez csatolt irányelveket, amelyek részletesen elemzik a fejlesztési feladatokat. A tanács utasította a művelődésügyi osztály vezetőjét, hogy az irányelvek alapján készíttesse el a könyvtárfejlesztés 1985-ig szóló programját. A döntések között szerepelt a központi könyvtár építéséhez szükséges előkészületek meggyorsítása, s az új lakóterületek (Odessza, Tarján) könyvtári ellátásának megoldása. A határozat intézkedik a könyvtárakban folyó kutatómunkához szükséges jobb feltételek biztosításáról is, valamint arról, hogy a művelődésügyi osztály vizsgálja meg, van-e lehetőség arra, hogy az iskolai könyvtárakat megnyissák a lakosság számára is. A tanács felhívta az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek figyelmét, a munkahelyi könyvtárak fokozottabb fejlesztésére, s kérte a Csongrád megyei tanács segítségét a Somogyikönyvtár anyagi és szervezeti problémáinak megoldásához. Elöljáróban szólt Csongrád megye és a lódzi vajdaság között kialakult testvérmegyei kapcsolatok előzményeiről. s a lengyel vendégek első látogatásának eredményeiről. Mint mondotta, a különböző kiállítások és a lengyel "népi együttesek igen szemléltetően mutatták be a lengyel nép kulturális éleiének részleteit, és nagy sikert arattak. A továbbiakban Hantos Mihály arról szólt, hogy a baráti beszélgetések jelentős mértékben segítették elő a két nép között a történelmi események során évszázadok óta fennálló barátság és a közvetlen emberi kapcsolatok erősítését. Ez azért is fontos — mondotta —. mert mindkét ország népének azonos célkitűzései vannak a szocialista fejlődés gazdasági, kulturális és emberi viszonyainak tekintetében. Ezután köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik lengyel barátaink számára a megye városaiban és községeiben igyekeztek kellemes órákat biztosítani. Ezt követően Wladislaw Kobiaika. a Lengyel Kultúra igazgatója emelkedett szólásra. Beszéde első részében utalt arra, hogv Lengyelország most ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját, s szolt az -ebből az Azonnal Szegeden, a Vasasszentpéter utca 9/A szám alatt épül a megye állategészségügyi állomása. A Gazdasági Bizottság néhány évvel ezelőtt foglalkozott az állategészségügy fejlesztésének problémáival, s úgy döntött, hogy minden megyében központi laboratóriumot kell létrehozni. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében Csongrád megye is kap állategészségügyi állomást, melynek értéke összesen — laboratóriumi műszerekkel, jármüvekkel együtt — tízenhárommillió forint. Két és fél éve kezdték építeni. Most átvette a kivitelezési munkákat a Pest megyei Építő és Szolgáltató Vállalat. A beruházás fontosságára való tekintettel. felajánlották pártunk XI. kongresszusa tiszteletére, hogy negyedévvel előbbre hozzák a határidőt. Szeged felszabadulásának 30. évfordulójára átadják az irodaházat és a korszerű központi laboratóriumot. Képünkönc készül az épület burkolata. Többen föltettek már kommunistáknak ilyen — kissé malíciózus — kérdést: akik bent vannak a pártban, azok kivétel nélkül mind rendes emberek? És, gondolom, velem együtt nagyon sokan azt válaszolták erre, hogy sajnos, nem mindenki rendes. Azért nem, mert a marxista—leninista párt eleven kapcsolatot tart az egész társadalommal, s ebben az aktív oda-vissza csatlakozásban, a lakosság és a forradalom vezető ereje közötti bizalmas jóviszonyban ma sem lehet tökéletesen megakadályozni bizonyos korrupt és karrierista elemek beszivárgását. Persze korántsem azért, mintha a párttagság közömbös volna a tagfölvételek alkalmával. A mostanában zajló taggyűléseken éppen ellenkezőleg, igen élénk érdeklődés és éber figyelem tapasztalható. Ha itt-ott bekerül is a pártba kétes múltú vagy tisztességtelen szándékú ember, az gyakran azért fordulhat elő, mert ilyen a dolgok természete. Előfordul, hogy két-három évi közös munka alapján mind az ajánlók, mind az alapszervezet tagjai valamennyien pozitívan ítélik meg ugyan a pártba jelentkezőt, és megszavazzák annak fölvételét, jóllehet, az illető múltjáról, s korábbi munkahelyén viselt dolgairól, magatartásáról alig tudnak •Valamit. De az is a dolgok természetéből következik, hogy az ilyesmi előbb-utóbb kiderül, s a munkásosztály élcsapatából rövid úton távozniok kell az úgynevezett flekkes embereknek. Hadd írjunk le egy ezt bizonyítandó esetet R. M. 1972 márciusában kérte tagfölvételét az egyik községi alapszervezetben. Kérelmében a többi között azt is leírta. hogy büntetve nem volt. a múltja tiszta. S mivel a taggyűlés egyébként nem talált nála kifogást, fölvették a pártba. Egy esztendőbe került, míg a felsőbb pártszerv is jóváhagyta a taggyűlés határozatát, tekintettel arra. hogy az illető előző munkahelyéről csak ennyi idő múlva érkezeit válasz R. M.-re vonatkozóan. A levélben az állt, hogy R. M-mel semmilyen probléma nem volt. és munkájáról, közéleti aktivitásáról is kedvezően nyilatkoztak. Ezen a fórumon is megerősítették tehát a fölvételt. Csakhogy — amint ez hamarosan kiderült — R. M. nem mondott igazat. Előkerültek a bizonyítékok, amelyek fehéren-feketén tanúsítják a következőket: 1949 augusztusában sikkasztás miatt 3 hónapi felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték; 1951 májusában fegyverrejtegetés és hamis tanúzásra való rábírás bűntette miatt jogerősen két év és hat hónapos börtönt kapott: 1956 szeptemberében árdrágító üzérkedésért ítélte egyévi börtönre a bíróság; 1966 -májusában a felesége ellen elkövetett könnyű testi sértés miatt indult ellene eljárás, és figyelmeztetésben részesült. Négy alkalommal tehát közel négy évre ítélték, amelyből két évet és tíz hónapot börtönben töltött. És ezek után még fölvételét merészelte kérni abba a pártba, amelyben nyilvánvalóan csak becsületes, forradalmi meggyőződésű embereknek van helyük. Egészen természetes, hogy R. M.-et azonnal kizárták az MSZMP-böl. Mint ahogy bizonyosan kizárnak mindenkit, aki esetleg hozzá hasonló, hazug módon, foltos becsülettel jutna a part soraiba. f. N. r.