Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

SZOMBAT, 1974. JÜNIüS is. 3 Díszünnepséggel zárult Vásárhelyen a magyar-lengyel barátsági hét Képünkön: Wladislaw Kobiaika, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója, felszólalás közben Az elmúlt napokban több- alkalomból rendezett ma- az itteni meleg fogadtatást, ször is beszámoltunk a gyar—lengyel barátsági hét szívélyes vendéglátást. Csongrád megyében — a jelentőségéről. Hangsúlyoz- — Éljen a mi hagyomá­Lengyelország felszabaduld- ta, hogy a magyar és a len- nyos barátságunk, éljen a sának 30. évfordulója tiszte- gyei népet sok baráti szál béke, éljen a szocializmus letére — rendezett magyar kapcsolja össze, amelyek a — fejezte be felszólalását —lengyel barátsági hét ese- két nép történelmének azo- Wladislaw Kobiaika. menyeiről. Ezek lezárása- nos vonásai — a szabadság Az ünnepség első része az ként tegnap, pénteken este iránti vágy — révén fonód- Internacionálé hangjaival díszünnepségre került sor tak egybe. ért véget. A továbbiakban a Hódmezővásárhelyen, a Pe- Részletesen idézte fel a Wisniowa Gora ének- és töfi Művelődési Központ továbbiakban azt a gigászi táncegyüttes, valamint Ma­nagytermében. küzdelmet, amit a lengyel rian Gumowski és népi ze­Az ünnepség elnökségében nép a német fasizmus ellen nekara aratott műsorával foglaltak helyet Wladislaw folytatott, és amelynek so- nagy sikert. Kobiaika. a budapesti Len- rán 6 millió lengyel hazafi * gyei Kultúra igazgatója, vesztette életét. Beszélt az- A lódzi vajdasági hét ke­Wieslaw Karbolinsky, a után az elmúlt 30 esztendő retében fiatal lengyel zon­lengyel képzőművészeti sző- nehézségeiről, gondjairól és goraművész, Karol Nicze vétség lódzi csoportjának a lengyel munkáspárt irá- adott nagy sikerű koncertet elnöke, dr. Ágoston József, nyitásával folyó kemény tegnap este Szegeden, a ze­a megyei pártbizottság tit- munka eredményeiről. Ezek neművészeti szakközépiskola kára, Török József, a vá- a sikerek — amelyek, mint nagytermében. sárhelyi városi pártbizottság mondotta, a Szovjetunió és A lódzi zeneakadémia ta­első titkára. Dobai József, a a többi szocialista ország se- nára járt már Magyarorszá­városi pártbizottság titka- gítségének is köszönhetők — gon, 1969-ben Budapesten, a ra. Hantos Mihály, a megyei lehetővé tették, hogy a Len- nemzetközi Bartók szeminá­tanács elnökhelyettese, dr. gyei Népköztársaság előtt riumon vett részt, de hang­Csatordai Antal, a városi ta- korábban soha nem remélt versenyezett szinte a világ TIács elnökének általános he- történelmi távlatokat nyitót- minden táján. Szegedi mű­lyettese, Bíró Józsefné ta- tak meg. sorát zömmel Chopin mű­nácselnök-helyettes. Beszéde végén a Lengyel veiből állította össze, a vagy A magyar és a lengyel Kultúra igazgatója a kül- Asz-dúr polonaise-zel kez­himnusz elhangzása után döttség Csongrád megyei él- dett, s játszott nocturnet, Bíró Józsefné, a díszünnep- ményeiről beszélt. Hangoz- mazurkát, scherzót, keringőt. ség elnöke köszöntötte a tatta. hogy a Magyarország A közönség nagy ováció­megjelenteket. Ezután úttö- felszabadulásának 30. évfor- ban részesítette a dinamiku­rők virággal kedveskedtek dulója alkalmával rendezen- san zongorázó lengyel mű­az elnökség tagjainak, majd dó Lódz megyei barátsági vészt, aki műsorát Moniusz­Hantos Mihály, a megyei héten minden erejükkel kó és Bartók műveivel zár­tanács elnökhelyettese mon- igyekeznek majd viszonozni ta dott beszédet. Fejleszteni kell a könyvtárakat Irányelveket fogadott el a tanács A városi tanács legutóbbi, csütörtökön tartott ülésén a legtöbb vitát kiváltó napi­rend a város közművelődési könyvtárhálózatának hely­zetéről szóló jelentés volt. Igen sokan szóltak hozzá az anyaghoz, ami érthető is, mivel a szegedi könyvtárhá­lózatok meglehetősen sok gonddal küszködnek és min­denképpen rászorulnak az erőteljesebb fejlesztésre. A szabadidő növekedésével vár­hatóan nőni fog az olvasási kedv, a könyvtárak iránti érdeklődés, s így feltehetően a jelenleginél is nagyobb feladatokkal kell megbirkóz­niuk a könyvtáraknak. A könyvtárak Szegeden — csakúgy, mint országszerte — hálózatokba szervezve mű­ködnek. A legkiterjedtebb és legnagyobb forgalmú a ta­nácsi hálózat, amelynek köz­pontja a közel száz éves, nagy hagyományokkal ren­delkező, országos hírű So­mogyi-könyvtár. Mivel 1973­ban átvette a Csongrád me­gyei és a szegedi járási könyv­tár szakmai feladatait is, a tanácsi közművelődési könyv­tárhálózat megyei központja lett. Sok szakmai és személyi problémája ellenére sikerrel birkózik új feladataival. A könyvtári ellátottság helyzetét leginkább talán a könyvtárak számára vonat­kozó adatok fejezik ki. Saj­nos Szeged etekintetben egy­aránt elmarad az országos átlagtól, és a megyei váro­sok ellátottságától is. Kedvezőtlen a könyvtárak elhelyezése is. A Somogyi­könyvtár zsúfoltsággal küsz­ködik, s a tanácsi fiókháló­zatra is ugyanezek a gondok jellemzőek. A 34 fiókkönyv­tár közül csak négynek az elhelyezése kielégítő, a többi zsúfolt. S ez annál is inkább gondokat okoz, mert a fiók­könyvtárak foglalkoznak a beiratkozott olvasók 62 szá­zalékával. A zsúfoltságon túl a tanácsi hálózat egyik leg­súlyosabb hiányossága, hogy az új lakótelepek ellátása mindeddig megoldatlan. A munkahelyeken létreho­zott 69 szakszervezeti könyv­tár közül 33-nak van önálló helyisége, ám nagyrészük szintén zsúfolt, s csak né­hány vállalatnál működik megfelelő körülmények kö­zött a könyvtár. Ugyanez vonatkozik az iskolai könyv­tárakra is. Országosan kiemelkedő a könyvtári állomány Szege­den. Ezer lakosra 4 ezer 157 kötet jut az országos 2 ezer 627-tel szemben. Csakhogy a Somogyi-könyvtár jelenlegi, közel félmilliós anyagának kétharmada múzeális értékű forrásmű, amelyei nem ke­resnek a közforgalomban. Kedvezőtlen a fejlesztés üte­me is, a megyei városok kö­zött Szegeden növekszik leg­lassabban a könyvállomány. Mindenképpen indokolt tehát az állomány fokozottabb fej­lesztése. Ugyanez vonatkozik a folyóiratokra is. A jelentés részletesen fog­lalkozik az olvasási szoká­sokkal, a könyvtárakba be­iratkozott olvasók életkor, munkakör stb. szerinti össze­tételével is. E téren is nagy feladatok várnak a város könyvtáraira, hiszen az olva­sásnak mindenekelőtt a gyer­mekeket, a fiatalokat kell megnyerni, s növelni kellene a könyvtárakba beiratkozott fizikai dolgozók viszonylag kis arányát. Mindehhez ter­mészetesen tekintélyes fej­lesztésekre is szükség van, hiszen a könyvtárak nem csupán zsúfoltsággal, elhelye­zési gondokkal küszködnek, nem csupán a könyvállomány intenzív fejlesztésére volna szükség, hanem létszámgond­jaikat is meg kellene oldani. A városi tanács — vita után —elfogadta a jelentést, s határozatában a fejlesztés igen sok tennivalójáról intéz­kedett. A testület úgy fog­lalt áliást, hogy szükségesnek tartja: kapjon kiemelt helyet a könyvtárügy a város köz­művelődési politikájában. A tanács elfogadta az előter­jesztéshez csatolt irányelve­ket, amelyek részletesen elemzik a fejlesztési felada­tokat. A tanács utasította a művelődésügyi osztály veze­tőjét, hogy az irányelvek alapján készíttesse el a könyvtárfejlesztés 1985-ig szóló programját. A döntések között szerepelt a központi könyvtár építésé­hez szükséges előkészületek meggyorsítása, s az új lakó­területek (Odessza, Tarján) könyvtári ellátásának megol­dása. A határozat intézkedik a könyvtárakban folyó kuta­tómunkához szükséges jobb feltételek biztosításáról is, valamint arról, hogy a mű­velődésügyi osztály vizsgálja meg, van-e lehetőség arra, hogy az iskolai könyvtárakat megnyissák a lakosság szá­mára is. A tanács felhívta az üzemek, vállalatok, intéz­mények vezetőinek figyelmét, a munkahelyi könyvtárak fokozottabb fejlesztésére, s kérte a Csongrád megyei ta­nács segítségét a Somogyi­könyvtár anyagi és szervezeti problémáinak megoldásához. Elöljáróban szólt Csong­rád megye és a lódzi vajda­ság között kialakult testvér­megyei kapcsolatok előzmé­nyeiről. s a lengyel vendé­gek első látogatásának ered­ményeiről. Mint mondotta, a különböző kiállítások és a lengyel "népi együttesek igen szemléltetően mutatták be a lengyel nép kulturális éleié­nek részleteit, és nagy si­kert arattak. A továbbiakban Hantos Mihály arról szólt, hogy a baráti beszélgetések jelentős mértékben segítették elő a két nép között a történelmi események során évszázadok óta fennálló barátság és a közvetlen emberi kapcsola­tok erősítését. Ez azért is fontos — mondotta —. mert mindkét ország népének azonos célkitűzései vannak a szocialista fejlődés gazda­sági, kulturális és emberi viszonyainak tekintetében. Ezután köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik len­gyel barátaink számára a megye városaiban és közsé­geiben igyekeztek kellemes órákat biztosítani. Ezt követően Wladislaw Kobiaika. a Lengyel Kultú­ra igazgatója emelkedett szólásra. Beszéde első részé­ben utalt arra, hogv Len­gyelország most ünnepli fel­szabadulásának 30. évfor­dulóját, s szolt az -ebből az Azonnal Szegeden, a Vasasszentpéter utca 9/A szám alatt épül a megye állategészség­ügyi állomása. A Gazdasági Bizottság né­hány évvel ezelőtt foglalkozott az állat­egészségügy fejlesztésének problémáival, s úgy döntött, hogy minden megyében köz­ponti laboratóriumot kell létrehozni. A Gazdasági Bizottság határozata értelmé­ben Csongrád megye is kap állategész­ségügyi állomást, melynek értéke összesen — laboratóriumi műszerekkel, jármüvek­kel együtt — tízenhárommillió forint. Két és fél éve kezdték építeni. Most átvette a kivitelezési munkákat a Pest megyei Építő és Szolgáltató Vállalat. A beruházás fon­tosságára való tekintettel. felajánlották pártunk XI. kongresszusa tiszteletére, hogy negyedévvel előbbre hozzák a ha­táridőt. Szeged felszabadulásának 30. év­fordulójára átadják az irodaházat és a korszerű központi laboratóriumot. Képün­könc készül az épület burkolata. Többen föltettek már kommunistáknak ilyen — kissé malíciózus — kérdést: akik bent vannak a párt­ban, azok kivétel nélkül mind rendes emberek? És, gondolom, velem együtt nagyon sokan azt válaszolták erre, hogy sajnos, nem mindenki rendes. Azért nem, mert a marxista—leninista párt eleven kapcsolatot tart az egész társadalommal, s ebben az aktív oda-vissza csatlakozásban, a lakosság és a forradalom vezető ere­je közötti bizalmas jóviszonyban ma sem lehet töké­letesen megakadályozni bizonyos korrupt és karrieris­ta elemek beszivárgását. Persze korántsem azért, mintha a párttagság kö­zömbös volna a tagfölvételek alkalmával. A mostanában zajló taggyűléseken éppen ellenkezőleg, igen élénk ér­deklődés és éber figyelem tapasztalható. Ha itt-ott be­kerül is a pártba kétes múltú vagy tisztességtelen szán­dékú ember, az gyakran azért fordulhat elő, mert ilyen a dolgok természete. Előfordul, hogy két-három évi közös munka alapján mind az ajánlók, mind az alapszervezet tagjai valamennyien pozitívan ítélik meg ugyan a pártba jelentkezőt, és megszavazzák annak fölvételét, jóllehet, az illető múltjáról, s korábbi mun­kahelyén viselt dolgairól, magatartásáról alig tudnak •Valamit. De az is a dolgok természetéből következik, hogy az ilyesmi előbb-utóbb kiderül, s a munkásosz­tály élcsapatából rövid úton távozniok kell az úgyne­vezett flekkes embereknek. Hadd írjunk le egy ezt bizonyítandó esetet R. M. 1972 márciusában kérte tagfölvételét az egyik községi alapszervezetben. Kérelmében a többi között azt is le­írta. hogy büntetve nem volt. a múltja tiszta. S mivel a taggyűlés egyébként nem talált nála kifogást, föl­vették a pártba. Egy esztendőbe került, míg a felsőbb pártszerv is jóváhagyta a taggyűlés határozatát, te­kintettel arra. hogy az illető előző munkahelyéről csak ennyi idő múlva érkezeit válasz R. M.-re vonatkozóan. A levélben az állt, hogy R. M-mel semmilyen prob­léma nem volt. és munkájáról, közéleti aktivitásáról is kedvezően nyilatkoztak. Ezen a fórumon is megerősí­tették tehát a fölvételt. Csakhogy — amint ez hamarosan kiderült — R. M. nem mondott igazat. Előkerültek a bizonyítékok, amelyek fehéren-feketén tanúsítják a következőket: 1949 augusztusában sikkasztás miatt 3 hónapi felfüg­gesztett fogházbüntetésre ítélték; 1951 májusában fegyverrejtegetés és hamis tanúzásra való rábírás bűn­tette miatt jogerősen két év és hat hónapos börtönt kapott: 1956 szeptemberében árdrágító üzérkedésért ítélte egyévi börtönre a bíróság; 1966 -májusában a fe­lesége ellen elkövetett könnyű testi sértés miatt in­dult ellene eljárás, és figyelmeztetésben részesült. Négy alkalommal tehát közel négy évre ítélték, amely­ből két évet és tíz hónapot börtönben töltött. És ezek után még fölvételét merészelte kérni abba a pártba, amelyben nyilvánvalóan csak becsületes, forradalmi meggyőződésű embereknek van helyük. Egészen természetes, hogy R. M.-et azonnal kizárták az MSZMP-böl. Mint ahogy bizonyosan kizárnak min­denkit, aki esetleg hozzá hasonló, hazug módon, foltos becsülettel jutna a part soraiba. f. N. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom