Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

f VAS.iRNAP, 1974. 1WAJCS * *! / Uzemegészségiigyi hónap tanulságokkal Szeged tizennyolc üzemében egymást követik ebben a hónapban az egészségügyi témájú programok. A Vörös­kereszt városi szervezetének felhívására ugyanis ennyi vállalat nevezett be abba a versenybe, amely a május 2—31-ig tartó üzemegészségügyi hónap alkalmával indult az üzemek között. A korábbi években egy hetet szánt a Vöröskereszt arra, hogy a szegedi üzemekben különböző rendezvények­kel fokozottabban irányítsa rá a figyelmet az egészséges életmód fontosságára. Az idén egy hónapra bővült ez az időszak, melynek az a célja, hogy az emberekben minél jobban elmélyítse, tudatosítsa az egészségvédelem igényét. A programokat az üzemorvosok, a vöröskereszt-titká­rok, szakszervezeti és munkavédelmi vezetők közösen állí­tották össze, a vállalatok vezetői és a KISZ-szervezetek közreműködésével. S hogy többnyire nem „kipipálandó" feladatnak tekintik az üzemek ezt a versenyt, bizonyítják a témájukban és módszereikben változatos rendezvény­tervek, vállalások, melyeknek egy része már meg is való­sult. A már hagyományos tisztasági mozgalmon, egészség­ügyi előadásokon, filmvetítéseken kívül több vállalatnál szűrővizsgálatokon vesznek részt a dolgozók; bőrgyógyá­szati, audiologiai (hallással kapcsolatos) és onkológiai vizs­galatokon. A nőgyógyászok és fogorvosok felvilágosító, ta­nácsadó ankétokat tartanak vállalatoknál. Esetenként al­koholszondás ellenőrzéssel fogadják a munkába érkező dolgozókat. Van azonban még egy kezdeményezés, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Például a szegedi textilművek üze­mi Vöröskereszt-szervezete — dicsérendő módon — meg­kísérelte a gyermekgondozási segélyen levő mamákat meg­hívni a részükre rendezett filmvetítésre. A cél az volt, hogy a gyártól hosszú ideig távolmaradó asszonyok ne szakadjanak el teljesen az üzemi élettől, a megszokott kol­lektívától. A jó szándék azonban csak jó szándék maradt: a mamák inkább otthon maradtak kicsinyeik mellett. Tá­lán helyesebb, ha a textilmüvek másik ötletét tartjuk kö­vetendő példának, s esetleg gyermekestől együtt hívják meg az édesanyákat. Elképzelhető, hogy akkor már töb­ben látogatnak el gyáruk rendezvényére. ötletekben és tanulságokban gazdag programot fgér ez a hónap. A lelkesedésnek és a munkának azonban ak­kor lesz igazán értelme, ha az üzemegészségügyi hónap szellemében élnek egész évben az emberek. M Ű Q H y ICJ A mindennapok tudománya emberpár gyár Hírlap, máj. 17. (A hévlz­Tizenkét képzőművészeti ki­Tóth Béla: Szeged a hazai lapokban 1974/20. Ülésezett a Szegedi Olajipari BODOR János: Javuló palán­Partblzottsag. Alföldi Olajba- taellétás Csongrád megyében. n>a%/. március Kertészet és Szőlészet, máj. 16. LENTULAY Pál: Cél: a ha- £z űj Elet Tsz-röl is. Fényké­tékimyabh előkészítési munka Pe«cl-l megerősítése. — Beszélgetés sz Szegeden épül a világ legna­NKFV szegedi üzeme építési „ szalámigyára. Magyar üzemegység! nJ vezetőivel az gy0DU „ idei oindátokról és tervekről. Nemzet, Népszava, máj. 16. Alföldi Olajbányász, március. [Sz. SIMON István] Sz. S. U ICSIZMEG Istvánl — csiz- Fűtési kísérlet Szegeden. — Az meg —: Beszélgetés a szegedi ismét felfedezett termálvíz. Ma­munkásőrökkel. Alföldi Olajbá­nyász, március. (Fényképekkel.) MONVS MIKLÓS: A ma és a tűtés fejlesztése.) holnap. — A ma. Lobogó, ápr. 24 lintcrjú dr. Kertal György- ,„,_, _ R\ el, .i Murena könnyűbúvár- állítás Szegeden. Népszava, má­klub versenyzőjével. Fényképek- Jus 17. (Az ünnepi hetek lde­k' : I Jén.l Dombormű a búzanemesftfl­nrk. Szolnok megyei Néplap, máj. 1. (A Gabonatermesztési Kutató Intézet megbízásából Tá­pal Antal szobrászművész ké­szíti Lukjunycnko akadémikus domborművét.) TTJ htd áptil a Tiszán. Hajdú­Bihari Napló, má] ». |Az al­győi közúti liid építéséről.) II.ODI Farencj <L. F.): Ne­gvodv.izadH tisztségben. — Fá­TiidisSgot nem Ismerve Közal­kalmazott, máj. B. (Eperjesi Jú­liáról, a városi tanács munka­ügyi osztályúnak vezetőjéről. Fényképpel. | . » ITTZES Mihály: A szegedi operatársulat vendégjátéka. — Gounod Faust-Ja a hlrös város­ban Petőfi Népe, máj. 8. (Kri­tika a kecskeméti vendégsze­replésről.] IPUNKOSTI Árpád): Minek a salatanak ,,inlevél"T Népszabad­ság, máj. ». (A Csongrád me­gyei MEK-ról.) BATYAI Jenő: Csongrád me­gyei műszaki hónap., Műszaki Elet, máj. 10. CSIK István: Szegedi Nem­zeti Színház. — Naftalin. Film, Színház, Muzsika, máj. 11. (Kri­tika Heltal Jenő bohózatának előadásáról. Fényképpel.] KELEMEN Gábor: A Kiváló vállalat elm bizonyít. — Jó ala­pokon a kenderipar jövője. Magyar Nemzet, máj. 11. (A Kenderfonó cs Szövőipari Válla­latról.) BECK Zoltán: Szegedi művé­szek kiállítása a gyomai gim­náziumban, Békés megyéi Nép­újság, máj. 12. Lóránt János kiállítása Szegr den. Nógrád, máj. 12. TÓTH Béla: Ü) kollégium S rgeden. Népszabadság, máj. 15. | Fénykép az építőipari szak­középiskola ujszegedi kolléglu­márotá Műanyag emberpár indult el nemrégiben Szegedről „üzletszerző" föld körüli út­ra: bemutatkoznak a világ minden számottevő nemzet­közi kiállításán, reklámot csinálva önmaguknak, illet­ve gazdájuknak, az Univer­sal Ktsz-nek. Az emberpár létrejötte véletlenül a bibliai példá­hoz hasonlatos: először a férfi kelt életre, jó ideig egyedül járta a világot, míg­nem megalkották, s utána indították az asszonyt is. Külön-külön, majd az utób­bi időben együttesen meg­tett útjuk főbb állomásai: Basel, Moszkva, Lipcse, Prága, Szófia, továbbá a Kanári-szigetek, Ausztrália, Kanada. Afrika. Peru. Most Iránba készülnek. Mindenütt nagy a sikerük. Ennek titka, hogy külsejük s belső szerveik tökéletesen mintázzák az emberi formá­kat Megszólalásig hasonlí­tanak tehát az igazi ember­párhoz, megszólalni azonban természetesen nem tudnak. Készítőik szerint ez csak növeli értéküket... A szegedi műanyag embe­rek ma már az Universal Ktsz-ben szériában készül­nek. Ikertestvéreik megta­lálhatók az öt világrész is­koláiban, sőt főiskolákon, egyetemeken is. Bölcsőjük­nél szegedi orvosegyetemi kutatók, anatómusok, a szö­vetkezet vegyi üzemének szakemberei, s még szob­rászművész ls bábáskodott. E szakértői kollektíva véle­ménye és a hivatalos forgal­mazási engedély (mint anyakönyvi kivonat) alapján láttak hozzá a férfi után a nőalak sorozatgyártásához. A tudományos alapossággal, művészien kialakított for­mákba öntik az elasztikus szíveket, és más szerveket, s helyezik be az üvegszálas poliészterből készült testbe. Jellemző a tervezők és ké­szítők precizitására, hogy a műanyag emberek testén még az idegszálak is eredeti színükben, s elhelyezkedé­sük szerint tanulmányozha­tók. Ebben az évben a mű­anyag família több mint két­ezer tagja utazik exportcik­ként a világ országaiba, a mintapéldányok pedig to­vább járják a nemzetközi kiállításokat. Dobó Balázs Milliókat hoz a „kártyavár" Aki a tudományok vilá- szétválnak, és laza kártya- nősen nagy jelentősége, meri gában járatlan, aligha gon- várszerkezetet alkotnak. En- itt a legmagasabb a mély dol arra, hogy az olyan egy- nek a laza szerkezetnek a rétegekben a hőmérséklet. A szerűnek tűnő anyag, mint jellemző tulajdonsága, hogy Szovjetunióban például nem az agyag, a kutatók komoly keverésre, rázásra elfolyóso- okoz gondot a talaj magas érdeklődésére tarthat szá- dík, nyugalomban hagyva hőmérséklete, a vizes isza­mot. Pedig nem kizárólag a pedig megszilárdul. Ez a je- pot tudják használni a fú­tudományok művelői figyel- lenség a tixotrópia. résoknál, tek fel először különleges Ezt a tulajdonságot hasz- A Központi Földtani Hi­tulajdonságaira, alkalmazási rálják fel a festékiparban a vatallal is folyamatos szer­területeire, hanem az ipar minőség javítására. Elég ződésben vannak a kutatók, szakemberei is. Ahogy Szán- egészen kis mennyiség be- Feladatuk a kolloid állapotú tó Ferenc docens, a kolloid- lőle, és a festék üledékét kőzetek vizsgálata amely kémiai tanszék vezetője fellazítja, nem hagyja meg- része a kiemelt témának A mondta: „A mi tudomá- keményedni. Nemcsak üle- kutatás célja az. hogy e kő­nyunk szinte az ipar révén pedésgátló, könnyen ecsetel- zetek keletkezési körülmé­jött létre." hetővé teszi a festéket, gá- nveit tisztázzák, valamint a A kémiának külön terüle- tolja az oly sok bosszúságot gyakorlat száméra értékes te a kolloidkémia. Kolloid- okozó „megfolyását". Egyen- anyagokat különítsenek el. állapotban az anyagoknak letesebb lesz a befestett fe- ^ kolloidkémiai kutatáso­ugyanis különleges tulajdon- lület, ha ilyen anyag is van kat az olajos szennyvizek ságai vannak. A molekulák a festékben. tisztításában is hasznosítani klasszikus értelmüket el- A kenőzsíroknak is jobb ]ehet. A tanszék a Budapes­vesztik, így nem foghatók tulajdonságokat kölcsönöz. tj Műszaki Egyetemmel és fel, nem kutathatók a kö- Az organofil bentonit alapú az Országos Vízügyi Hiva­zönséges molekulák sajátsá- zsírok 160—180 C° helyett tállal együtt keresi a választ gai alapján. 250 fokig használhatók, ma- arra hogvan lehet meghatá­A tanszék fő kutatási te- gas hőmérsékleten sem csép- roznj a vízbe került olaj ál­rülete az agyagok kolloidké- pennek el — és fagyállók iap0tát. és miként lehet on­miája. Az országban a sze- is, hidegben is kenhetők, nan eltávolítani. Az ÁFOR-t gedi tanszék a fő speciális- nem válnak kristályossá. közelről érintő téma ez. Bi­tája ennek a témának. Az olajbányászatnak is zonyítja az is, hogy csepeli A kutatás alapja egy ben- fontos kelléke ez az anyag, telepén ősszel' avatlak fel tonit nevű agyagféleség. A Általában 3,5—4 ezer mé- CRy nagy befektetéssel épült negyvenes években Magyar- térnél nem mélyebb fúrá- kísérleti szennyvíztisztító országon is találtak ilyen le- soknál lehet CRak használni, művet, amelyben része volt lőhelyeket. A bentonitból az úgynevezett vizes bázisú a szeg'ec)i tanszéknek is. Olajbányászat és kőrnye­lenleg foglalkoztató gondo­kat, a sürgős tennivalókat. De ha mégis megpróbál­nánk, ezt a két területet, organoni valaho, a sor elején ta]ál_ megfelelő kezeléssel úgyne- fúróiszapokat. A mélységgel vezett organofil bentonitot a nyomás és a hőmérséklet „„„,.„, állítottak elő, közel húsz is növekszik: a víz elpáro- a viíőEot íe­éve. A szabadalmat akkor log, és besűrűsödik az iszap. allghd 10tletne a VUdgot je elfogadták, s 1960-tól már Ezért ilyen mélységben olaj­gyártja a magyar ipar is, bázisú iszapot lehet csak ezt a szerves közegben jól alkalmazni. Ennek egyik duzzadó, finom „iszapot". A összetevője az gyártóval, az Észak-magyar- bentonit. Az OGIL (Kőolaj- Ip^rosodunk^és1"^ez'­országi Vegyiművekkel az- és Földgázbányászati Ipari ™evidőben érezzük ésető óta sem szűnt meg a kap- Kutató Laboratórium), az ^kséeét annak ho^v véde­csolat, újabb és újabb szer- OKGT kutató vállalata fel- Snk if az iparosodás ződéseket kötnek, a további kérte a tanszéket ennek káros következménye.1^eUen fejlesztés érdekében. vizsgálatára. A több éves Karos kovetKezmenyel ellen' Mi a gyakorlati jelentősé- munka meghozta az ered- A kolloidkémikusok példa­ge a tudomány és az ipar ményt: a szabadalom közzé- ia ls bizonyíték arra, hogy ilyen eredményes együttmű- tétele már nem várat soká a gyakorlat hogyan ad otle­ködésének? Nem csekélység: magára. (A hódmezővásár- teket a kutatóknak, a kuta­filléres anyagból tonnánként helyi próbafúráshoz még az t°k munkaja pedig hogyan egy-kétezer dolláros értéket USA-ból importálták ezt az testesül meg a gyakorlatban, állítanak elő. Ennek 90 szá- iszapot.) Egyébként Szeged az iparban, zalékát exportálják: a környékén lesz ennek külö- Chikán Ágnes KGST-tagállamokat mi lát­juk el organofil bentonittal, és jut belőle a fejlődő, sőt la tőkés államokba is. Melyek azok a tulajdon­ságai, amelyek miatt alkal­mas ez az agyag ipari fel­használásra? A választ a ti­xotrópia jelensége adja meg. Könnyen megérthető ennek lényege, ha az agyag szer­kezetét kártyacsomagként képzeljük el. Olyan folya­dékban, amelyben az anyag jól duzzad, a kártyalapok Tanulmányi verseny Befejeződtek az idei országos középiskolai tanulmányi versenyek, amelyeken több mint 17 ezer gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló vett részt, tíz tantárgy 15 ágaza­tában. Az 1—10. helyezést elért 150 diák számára eredmé­nyük a versenytárgyukból „dicsérettel megfelel" érettségi minősítést és sikeres felsőoktatási felvételi vizsgát jelent. SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események minden más az országban lakó ember csak kö- Debrecen után Szegedre menekül a kormány, telességgel bir, t. i. vakon engedelmeskedni a annak teremti a szállást és a hangulatot, császár legördögibb parancsainak is; e fiatal Kossuth érkezése napján ilyen a köszöntés: császár, ki vadabb a kereszténységet egykor ül- SZEGED, júl. 12-én. — Örömünk nagyságát döiő Nérónál, ki tigris anyjától az öldöklés in- le nem Írhatjuk, hogy hazánk kormányzója hoz­dulatát szopta, — mondom — e fiatal császarka zánk jött. Mi körül fogjuk őt állani, mint eleven jelmondatot választott és e jelmondat a fönnebb vértek, s míg egy lesz közülünk, az ő drága élte írt „egyesült erővel". biztosítva van. A császár mást ért alatta, mint mit a népek- Délben érkezvén, este fáklyás zenével tisztel­kel értetni akarnak az ő szolgái, hízelgői. De ha szabad 6 császárságának a maga mal­mára magyarázni a jelmondatot, nekünk is sza­bad ám azt úgy értelmezni, mint a józan ész útmutatása szerint lehetséges. Különösen e mostani császár jelmondatában számunkra nagy tanúság van. teték meg, ollyannal, minővel soha egy királyt sem. Itt minden szív egy égő fáklya volt, min­den szem örömcsillag, minden arcz hasadó öröm­hajnal. Több mint száz nő, Szeged leányai, a néphölgyek úgy mint az úriak vitték a fák­lyákat, röppent, s még Szegeden illy mennyiség­ben nem látott tömeg, és zene kíséretében. „Ha — mint előre megjósolám — szólt a töb­Az t. i., hogy a császár összeszedi minden ere- . ~ „ ~ ? lu tóUJTTSW?^ n SST- SS (iÜSKBW 5. Legyen szabad egyetlen rövid írást föl­olvasnom tájunk ős hírlapjából, azzal az igennyel, hogy milyen árammal teli, tiszta szán­dékkal teli lapot kívánnék én olvasóinknak nyújtani. 1849. márc. 21. Egyesült erővel. Szegedről fog Európának a szabadság kihirdet­tetni; s vagy egy nagyszerű sír lesz az, hol a vi­lágszabadság eltemettetik, vagy terített asztal, hol a szabaddá lett népek élvezik a boldogság áldomását". Szavait az őszinte ragaszkodás s öröm viharzó lármája követte. Szabadság istene! választott fiad jósigéjét teljesítsd minél előbb, ezért esde­lággal azt akarná elhitetni, hogy népeivel együtt akarja megfutni a földi boldogság útjait, s hogy ő népeinek egyesült erejével akarja megszilár­dítani birodalmát. De ebből megint az ls ám a mi tanúságunk, hogy egybe olvasztja országunkat Austriával, mikor aztán egyesült erővel fizethetnék az ő ^ A" mostani fiatal császár, kl legelső munkájá- adósságait, egyesült erővel nyomnók el a sza- kel hozzád"egy megkínzott, de T úTés Isajárere nak ismerte, meg nem esküdni a népeknek sza- badságra vágyodók törekvéseit. jében óriásilag fölkelt nép. legyen a föld sza­badságára, hogy akármit tesz, soha szemére ne Szép egyesülés! hanem mi illyen áron biz nem badsága a te dicsőségedre. Ámen. lobbanthassák az esküszegést; e fiatal császár, egyesitjük erőnket a császáréval. Az ömlengésig menő rajongás azonban nem ki senki által nem választva, asszonyi csalfasá- Á Tiszavidéki Üjság két hónapig élt, napvilá- gátolja a lapot és munkatársait, hogy két hét gok által hiteszegett bátyját kifúrta székéből, got látott 31 alkalommal. múlva ne tegyék bírálat tárgyává Kossuth kör­és maga föltolakodott a trónra, hogy a népe- teljes mellszélességgel a forradalmat istá- nyezetét, féltvén a kormányzót az úri udvar­ket sanyargathassa; — e fiatal császár, ci ki ural- polta, éppen az új törvény értelmében\ a pénz- szerű környezet langyos befolyásától, kodását azzal kezdé meg, hogy háborút izent a beli óvadék befizetésének elmulasztása miatt Ugyanakkor egy írásban megvédelmezik Gör­beszüntették 1849. április végén. Három nap alatt, ahogy a népmesékben ta­possák egymást az események, világraszökkent a Szegedi Hírlap. o Tulajdonosa Tóth Mihály főbíró. A megfelelő nyolt; e fiatal császár, ki istentől származottnak Pénzeket is lefizette, hirdeti azon hatalmát, hogy halomra öldöstesse Mentségére szolgáljon a lapnak, hogy ugyan amikor Haynau katonái Kistelekről megindul­a szabadság férfiait, mert szerinte a szabadság- magánérdek nem fűti, azonban a mai olvasónak tak Szeged megvételére, hoz kívüle senkinek joga nincsen, ó úr lévén, már kicsit túlíűszerezi a közleményeket. Fest, (Folytatjuk.) szabadságnak, — háborút a józan észnek, a sza­bad léleknek, — és e háborúja természeténél fogva, minden igazmondó becsületes embert, minden ollyan férfiút, ki a nép java mellett szót vagy fegyvert emelt, tömlöczbe hurczolta­tott, főbe lövetett, vagyonaikban megzsákmá­gey álláspontját Kossuthtal szemben és éles ki­fakadásokban írnak a csatákat kerülgető, Sze­geden lézengő 500 tiszt ellen. Munkatársai voltak: Havi Mihály színházi igaz­gató, Ludasi Mór, Szilágyi Sándor és Táncsics Mihály. Július végén jelent meg az utolsó, 31. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom