Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

4 KEDD, 197*. MÁJUS t Tízezer új biztosított A biztonságos élet megkívánja, hogy a dolgozó ember biztosítással rendelkezzék. A biztosítás és az életkörülményeink között határozott összefüggések vannak. Nyilvánvaló, hogy a közismert és népszerű CSÉB a dolgozók biztosítási igényének kielégítéséhez nagyban hozzájárul. A 30 000 forintos életbiztosítás, a 100 000 forintos felső határú balesetbiztosítás. valamint a gyógyintézeti ápolási térítés baj esetén minden családnál az anyagi problémák csökkentését eredményezi. Az I. negyedévben megyénkben közel tízezren, Szegeden háromezer-kétszázán léptek be a CSÉB-tagok több milliós táborába. Gondoskodás a nőkről A dolgozó nők helyzetének javítására hozott rendeletek egységesek, minden vállalat számára egyértelműek — végrehajtásuk azonban a helyi lehetőségeken múlik, és persze nem utolsósorban azon is. megértéssel, szívvel és felelősséggel foglalkoznak-e az állami és párthatározatokkal. Az asszonyok, az anyák feladatsora ismert, mint ahogy az is, hogy a háztartási munka és gyermeknevelési feladatok mellett a társadalom is igényli, s nem mondhat le alkotó munkájukról. Hogy helyt tudjanak állni, könnyíteni kell munkájukon, meg kel] teremteni a jobb élelkörülményeket számukra. A Szegedi Kenderfonógyárban is az éjszakai műszak okozta a legtöbb gondot a családos dolgozó nőknek, nem csoda, ha a szakszervezet számára az jelentette az első feladatot: megoldani, hogy minél kevesebb édesanya kényszerüljön éjszaka dolgozni. Az előző években még az asszonyok 65—70 százaléka éjszakázott, ma már 30—35 százalékuk. Ez is sok még, de vannak munkakörök, amelyeknél nem nélkülözhetők — de az éjszakai pótlék, úgy látszik, olyan ösztönző, hogy önkéntes jelentkezőkből megoldódott az éjszakai műszak csoportja. Tavaly javult a nők aránya a vezetésben is, hét nő került magasabb beosztásba: egy osztályvezetőt, két osztályvezető-helyettest és 4 csoporttvezetőt neveztek ki. A további fejlődés nyitja természetesen, hogy lehetőségük legyen a lányoknak is, asszonyoknak is a továbbtanulásra. Ezt vállalati támogatással lehet biztosítani. Erre törekszenek is a kenHAZASSAfl L kerület Szeged: Szekeres Tibor é» Sípos Irén, KásH Vilmos ds Masa Maria. Furák János és Szekeres Erzsébet. Csomós István és Sebest Rózsa. Császár István és Fehér Mária. Pintet Ferenc és dr. Czene Klara. Csanyl Sandot és Börcsök Anna, Török Bálint és Sztrákl Klára. Kts János és Luczat Piroska házasságot kötöttek. TT. kerület Szeged: Czutor Dczsó és GémesFekete Erzsébet, Farkas László Lajos éa Szabó Mária. Haraszti Béla Sándor és Császár Márta. Mónus László és Palotás Julianna Erzsébet. Erdei András és Börcsök Eva Katalin házassagot kötöttek. m. kerület Szeged: Kucsura Károly és Ciyurts Ilona házasságot kötöttek. Klskundorozsma: Zádon Sándor és Ocskó Veronika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szegeri: Úrban Imrének és Erdélyi Irénnek Imre. pölös Zoltánnak és Szabó Valériának Zoltán, Cuspár Péternek és Farkas Marta Ilonának Iván Norbert. Apró Ferencnek és Pap Erzsébet Eszternek Ferenc István. Sztankov Lászlónak és Mllassln Martának Attila László. Figura Lajosnak és Szögi Ilonának Lajos Gyűzö. Rozsa Imrének és Mihály Erzsébetnek Csaba Tibor. Csóti-Gyupjas Ferencnek és Szabó-Galiba Hona Máriának Mária, Lele Istvánnak és Kocals Irma Máriának Anikó Erika. Fábián Dániel Ágostonnak es Takács Irennek Szilvia. Kaiké Józsefnek és Bagi Eva Katalinnak Tirnea, Baloglt Sándor Gábornak es Derecskel Máriának Róbert, Vahl Rezső Gyulának ca K rabot Erzsébet Katalinnak Natalla, Nagy Józsefnek és Jacsó Mária Magdolnának Hajnalka, Adám Józsefnek és Bodnár Ilona Zsuzsannának Andrea. Hasító Endre Istvánnak Cá Csoo Zsuzsanna Saroltának Balázs Zsigmond Kerek Attilának cs Lajos Mát iának Szilvia Anikó. Lokács Istvánnak es Barju Klárának Ildikó. Kovács Laszlónak és Nagv Juliannának Csaba Tibor Busa Gábornak és Dancs Terézia Juditnak Aranka. Daka Andrásnak és Sztrákl Arankanuk Zoltán Attila. Intgrund Károly Józsefnek és Bagó Katalinnak Mária Magdolna Kotán Józsefnek és Elbert Terézia Magdolnának Marianna Gabriella. Kardos Antalnak és Cseh Erzsébetnek Tibor. Ruck József Györgynek és Iván Ibolyának Norbert, Szőke Sándor Pálnak és Papp Honának Ildikó. Lajtcr Ferencnek és Lepsényi Évának Péter Tamás. Boldizsár Balázsnak és Kátai Piroska Klárának Levente, plrlsl Lászlónak es Csótt Rózsának Péter. Vass Istvánnak és Eper Máriának István Richárd. Afra Antalnak és Kővágó Ibolya Juliannának Izabella, Katona Imre Józsefnek és Szilágyi Irénnek Imre. Bálint Jánosnak és Antal Ann» Ibolyának András, Domonkos Istvánnak és Rétfalvi Mária Antóniának Krisztián, Kiss Istvánnak es Mucsl Ilonának Gábor Zsolt, dr. Lehoczkl Endre Lajosnak és dr. Simon Mária Magdolnának Balázs, Márki Imrének es Bende Máriának Norbert Zsolt. Mlrcsov Mihálynak és Csizmadia Zitának Kolos, csiszár Jánosnak és Ungor Margitnak János. Fürtön Istvánnak és Csúcs Mariának Edit, Bodó Józsefnek és Czirok Rozáliának Erika Erzsébet, Lajkó Lászlónak és Rutai Gizella Honának Henriett, Kiss Pálnak és Hós KáUkJua KuzaüauoJt Anita. Családi események i dr. Marosi György Józsefnek és Dulka Erzsébetnek Agncs. Horváth Antalnak és Tóth Rozália Veronikának Róbert. Fülöp Janosnak és Lovasi Erzsébetnek Norbert Attila. Sziraki Istvánnak és Csíkos Erzsébet Ilonának Andrea Erzsébet Varga Jánosnak és Karkas Máriának Annamária Juhász Lászlónak és Horváth Márlanak László, Juhász Lászlónak és Horváth Máriának István, Orbán Zoltánnak és dr. Rádat Honának Eszter. Pataki Sándornak és Ambrus Piroskának Andrea Piroska nevű gyermekük született. talnak és Árokszállási Honának László János. Tóth István Imrének és Gyuris Ilona Gizellának Gábor Ervin, Klsmárton Györgynek és Halvám Teréziának György. Rebák Györgvnek és Fagyas Katalinnak Olívia. Százl István Mihálynak és Retkes Margit Erzsébetnek István Zsolt, Zánthó Gábornak és Pernek! Erzsébetnek Gábor. Pető Józsefnek és Marit Máriának Eva Mária nevü gyermekük született. derfonógyárban: tavaly 196an tanultak tovább különböző oktatási formákon. Az igaz, hogy az eddig oly népszerű, kötetlen Nők Akadémiája sorozat tavaly nem indult, de a nagy érdeklődés miatt tervezik újjászervezését. Addig is sokféle, elsősorban az asszonyokat érdeklő könyveket vettek a szakszervezeti könyvtár olvasói számára. A munkakedvet mégis az ösztönző bérezés fokozza, fontos tehát, hogy tavaly, a bérfejlesztéskor hogyan alakultak a bérek. A teljesítménybérben dolgozó asszonyok — különösen a nehéz munkát végző vagy kedvezőtlen körülmények között dolgozók — keresetét növelték, így állami erőből kaptak a szakmunkások 8, a betanított és segédmunkások 4 százalékos alapbéremelést, emellett természetesen üzemrészenként volt differenciált bérfejlesztés is, ami néhol elérte a 14 százalékot is. Javítani, a lehetőségekhez képest könnyíteni akartak a nők gazdasági és szociális helyzetén a szegedi kenderfonóban, s ez a munka folyarhatos. áz idei évre szőlő feladat is. II tartalékos 5 ! ö katonai szolgálatról N. S. szegedi olvasónk arról kér tájékoztatást: a tar. talékos katonai szolgálatot teljesítő dolgozó a katonai szolgálat ideje alatt míly'en összegű fizetésre jogosult, cs azt a vállalat vagy a honvédség folyósítja-e? A hadkötelezettséget telje- meghaladja vagy sem. sítök érdekvédelméről szóló Abban az esetben, ha a 21 1967. (VII. 23.) számú kor- tartalékos katonai szolgálat mányrendelet és az 1/1967. ideje a tíz napot nem halad(VII. 23.) iszámú H. M. ren- ja meg, a tartalékos katonai delet inléikedik a tartalékos szolgálat idejére a munkáikatonai szolgálatot teljesítők tatótól a teljes átlagkeresete keresetéről. A rendelkezések illeti meg, míg a honvédségértelmében az átlagkereset tői természetbeni ellátásban mértékéig terjedő keresetki- részesül. Ez esetben a teregészítés illeti meg a tarta- mészetbeni ellátás összegét lékos katonai szolgálatot tel- nem kell figyelembe venni jesítő dolgozókat. A kereset- az átlagkereset megállapítákiegészítés a tartalékos kato- sánál, illetve folyósításánál, nai szolgálat jellegétől füg- Ha a tartalékos katonai getlenül jár, tehát mindegy, szolgálat ideje a tíz napot hogy az illető dolgozót ki- meghaladja, a katonai szolképzésre, átképzésre, tarta- gálát teljes idejére a honiékos tiszti kiképzésre vagy védség a rendfokozatnak és egyéb szolgálatra hívták be. beosztásnak megfelelő illetKözömbös az is, hogy a dol- ményt folyósítja, és termégozó honvéd, tisztes, illetve szetbeni ellátást biztosít. E tartalékos tiszti vagy tiszt- kettő összege és a dolgozó helyettesi rendfokozatú. A átlagkeresete közötti különlényeg az, hogy tartalékos bözet adja azon kereselkikutonaiszolgálat-leljesítőnek egészítésl, amit a munkáltaminősiiljön. A keresetkiegé- tónak kell folyósítani, szítés szempontjából különb- Az átlagkereset kiszámításéget kell lenni a szerint, sára a 7 1867. (X. 8.) Mü. M hogy a tartalékos katonai számú rendeletben foglaltak szolgálat ideje a tíz napot az irányadók. Az átlagkereset megállapításánál a nyűg™ Modern kentaur III. kerület Szeged: Bakatty Györgynek és Makra Etelkának Szabolcs. Pölös Dezsőnek és Makrn Irénnek Norbert, Temesvárt István Józsefnek és Czékus Erzsébet Máriának Edit. Újvári Gézának és Balázs Máriának László. Bíró István Ferencnek és Bartha Évának Eva Katalin, Bóka Lászlónak és Szóltk Margitnak Anikó. Domonkos Istvánnak és Bitó Évának Odctt Eva. Gulyás Sándor Lászlónak és Matovlcs Máriának Sándor. Kálmán Zoltánnak es Flórián Margitnak Napsugár. Masa Jenőnek es Csúcs Juliannának Gábor, Szabó AnHALALOZAS I. kerület Szeged: Császár-Putyl Józsefné Hajnal Gizella, dr. Kövesdi József, Pópity Pálné Hegykö/.l Piroska. Nádast Sándor, Tóth Józsefné Kakuszl Ilona. Frányö Ferenc, Sándor Mthályné Szorát Julianna, Dobos Gáborné Vecsernyés Julianna, Kutlch Erika, Bárkányi Pál. Daru István. Busa Lajos. Gottlieb József. Hevér Antal Ödön, Varga Ferencné Börcsök Rozália meghalt. n. kerület Szeged; Kulcsár Márton. Montányl Mihályné Gyuris Veronika. Mojzes Józsefnc Islvánffy Emília. Kiss Sándor. Czalbcrt Isi vánné Nagy Rozália, Kecskeméti László meghalt. III. kerület Szeged: Malmos György. Köti Mihályne Rácz Ilona. Táborosi István. Magyar János. Bálint Gyula. Makra Jánosné Kovács Julianna, Kocsis lstvánné Csizmadia Erzsébet. Csillag i ivánné Kiss Etelka. Vinczc József né Kurucsal Gizella. Gyuris Imre Kocsis Hermina meghalt Klskundorozsma: Mészáros . Sándor meghalt. díjjárulékkal csökkentett keresetet kell alapul venni, és az így megállapított" keresetkiegészítés olyan kifizetés, amely után sem SZTK-járulékot. sem pedig adót fizetni nem kell. Ha a honvééség által kifizetett illetmény és természetbeni ellátás pénzbeni értékének együttes öszszege eléri a polgári foglalkozásban szerzett és nyugdíjjárulékkal csökkentett átlagkeresetet, úgy keresetki egészítés nem jár. A tíz napot meghaladó katonai szolgálat esetén a tartalékos átlagkeresetéből honvédségtől kapott természetbeni ellátás pénzbeli értékét nem szabad levonni, ha az átlagkeresete a havi 1500 forintot nem haladja meg és egy vagy ennél több eltartásra szoruló hozzátartozója van. Ha pedig az átlagkeresete a havi 2000 forintot nem haladja meg és két vagy ennél több eltartásra szoruló hozzátartozója van, a honvédségtől kapott természetbeni ellátás pénzbeli értékének 50 százalékát kell levonni. Dr. V. M. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai CO Ez a kételkedés nem maga „csinálta rém00. látások" miatt erősödött fel Kiss Lajosban, a pozitivista néprajz szolgálatában állott kritikának, a kedvező visszhang hiányának, a korlátozott publikálási lehetőségeknek is szerepük volt ebben. A szakma pozitivista szemléletű képviselői értetlenül figyelték a nyíregyházi múzeumigazgató törekvéseit. A század elején, a magyar néprajz pozitivista korszakában a puszta tárgyak, motívumok, néprajzi szövegek lejegyzése volt a lényeges, s ez a katalogizáló, leíró módszerrel dolgozó néprajz nem mutatta meg a maga társadalmában élő. sínylődő parasztságot. Kiss Lajos kikerülte a pozitivista néprajz buktatóit, hibáit. Az ő megfigyelései is pontosak, részletezőek voltak. Sőt, az igazándi tudományos igényt az ö tanulmányai elégítették ki, hiszen ezekben Kiss Lajos a jelenségek belső összefüggéseit tárta fel. a középpontban mindig a társadalmi embert, a szegényparasztságot, annak mindennapi életét mutatta be, s mindezt nem száraz leírással, hanem az ábrázolás érzékletességével, megjelenítő erejével, az elbeszelés színességével. Móra nem titkolta, hogy mennyire személyes ügyként, neki is szóló, őt is gazdagító müvekként kezeli Kiss Lajos írásait. A nép üzenetét tolmácsolták, a parasztság sorsát tudatosították, a felelősség parancsát erősítették benne barátja 1927 augusztusában Móra Erdélyben járt, s itt került a kezébe Kiss Lajos A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség és szücsornamentika című füzete. Kiss Lajos ehhez a tanulmányhoz az anyaggyűjtést még 1910 előtt megkezdte. Gyakran felkereste a kiskunfélegyházi szűcsmestereket is, köztük Móra Mártont, mert a hódmezővásárhelyi szűcsök gyakran átjártak a félegyházi mesterekhez a szakma titkait ellesni, s Kiss Lajost érdekelte, hogy a hódmezővásárhelyiek mit tanulnak a kiskunfélegyházíaktól. Dolgozata végén „hálával és köszönettel" emélkezett meg azokról a szűcsmesterekről, akik segítségére siettek szóbeli adatokkal és maguk készítette rajzokkal. A kiskunfélegyházi szücsmesterek között leírta Móra Márton nevét is. „Sajnálom — vallotta a tanulmányban —, hogy többen nem érhették meg dolgozatom megjelenését, és éppen azok, kik legnagyobb odaadással és megértéssel közreműködtek e kiveszőben levő magyar mesterség megörökítésében." Móra Ferenc ezekre a sorokra gondolva — írta barátjának: „...s ahogy az öreg szűcs nevét megláttam, mindjárt teleszaladt a szemem könynyel, s biz azt nem szárították föl se az etnográfiai tanulságok, se a rjiosolygó tarka képek. Áldjon meg az Isten érte. Lajoskám!" 1928-ban. amikor Kiss Lajos elküldte Mórának a közölt és a még megjelenésre váró tanulmányait. Szegedről ezt a vallomást vitte a posta Nyíregyházára: az írásaid nekem mindig visszahozzák az elsüllyedt múlt színét, szagát, a szegényember gyerekének boldog életét, amitől azután elél öreggyerek korában is". 1932-ben A szegény ember élete kéziratos részleteit elolvasván, ezeket a forró, személyes értékű sorokat is papírra vetette Móra: „Én csak köszönhetem neked, Lajoskám, hogy megtanítottál egy csomó dologra, amit népi tudtam, s hogy hazavitlél a Daru-uccai, meg a íelsőgalambosi szegénységünkbe. Ö, de nagyon otthon voltam, de igazán hallottam az apám, anyám, a házi cimborák, meg a szomszédok szavak." 1932-ben Kiss Lajos elhozta Szegedre A szegény ember élete kéziratos részleteit. A készülő művet előbb mar megmutatta egy néprajzosnak, s a kapott értetlen kritika nagyon elkeserítette. Most már Móra véleményére volt kíváncsi, szinte az 6 értékelésétől tette függővé, hogy érdemes-e a megkezdett művel tovább írni, befejezni. Nem dicsérelet kért barátjától, hanem kemény bírálatot. Móra 1932. június 17-én a következőket írta A szegény ember élete részleteiről Kiss Lajosnak: véleményemet is megírom. ha már úgy kívánod, bár érteni nem értem a dolgot. Kell ismerni magadat annyira, hogy tökéletes munkát végeztél, amiről csak a/ illetékes bírálatot mondani, aki többet tud a szegény ember dolgairól, mint te. Meg tudnád mondani, kit ismersz olyant? Én természetcsen magam sem számítva magam annak, hiszen én csak olyan felemás paraszt vagyok, s ma már sokat is felejtettem. Ha azonban mégis megtiszteltél azzal, hogy a véleményem kérted, hát ez az: a szegény ember monográfiájának a megírására egyedül te vagy hivatott, »s ha vakon, ha bénán, ha senkinek: írjad-, s ha publikálni nem tudnád, tedd letétbe, de hét lakat alá, s jobban vigyázz rá. mint a Jósa-múzeum összes kincsére, mert a te szegény ember tudományod csakugyan unikum és pótolhatatlan. Tőlem azt kérted, hogyne dicsérjelek, hanem kritizáljalak keményen. De mit csináljak, fiam, ha semmit se találtam, amibe beleköthetnék ..." Egy nappal később, június 18-án még egyszer nyomatékosan hangsúlyozta A szegény ember élete értékeit így: „A kéziratodról való véleményemet megkapod, nincs mit ismételnem rajta. Ha én volnék a m. tud. akadémia bezárnálak egy esztendőre a vármegye háza dísztermébe s addig nem eresztenélek ki. míg az egész tudományod írásban nem adod." (FolytaljukJ